Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2017-11-091 komment

Brutalizmus és antidesign a webdesignban: mik ezek? És mikor érdemes megfontolni a használatukat?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A brutalizmus és az antidesign olyan webdesign-trendek, melyek reakcióként jelentek meg a weboldalak unformizálódására. A brutalizmus elvei felhasználhatók bármely webdesignnál, ugyanakkor az antidesignnal már óvatosnak kell lenni, és csak ritkán érdemes alkalmazni. (Frissítés, 2020.01.15. – Több ponton is kiegészítettük a bejegyzést, így kiderül, hogy nem minden brutalizmus, amit annak hívnak.)

A brutalizmus az elmúlt néhány év egyik legizgalmasabb irányzata a webdesignban, ugyanakkor gyors feltűnése és terjedése miatt egyelőre még mindig nincs pontosan meghatározva, hogy mit is értünk alatta. Tapasztalható egy kis zavar, annál is inkább mert két filozófia jelenik meg egyetlen címke alatt.

A brutalizmus Pascal Deville brutalistwebsites.com weboldalának köszönhetően került reflektorfénybe , mely még a The Washington Posttól is kapott egy cikket, miután a Hacker News felkapta. Ezután egyre több szerző kezdett foglalkozni a brutalista weboldalakkal, számos példát bemutatva, melyek által ugyanakkor nem feltétlenül vált világossá mindenki számára, hogy mi is a lényege ennek az irányzatnak. Annál is inkább, mert a brutalista designereknek csak egy része maradt meg az eredeti elveknél, egy más része antidesignt használ, melynél mások a célok és az eszközök. Utóbbit is gyakran brutalizmusként címkézik, pedig másról van szó, amiről részletesen beszélünk majd.

Honnan érkezett a brutalizmus?

Az egész történet az előző század ‘50-es éveiben kezdődik, egy építészeti irányzattal, mely Le Corbusier elveiből nőtt ki. A brutalizmus ugyanis egy építészeti iskola neve, és az elnevezés a nyers építészeti formákra utal, melyeket olyan jegyek jellemeznek, mint

  • az egyszerűség,
  • a befejezetlen felületek,
  • a geometrikus formák,
  • a durva, csupaszon megjelenő építőanyagok látványa,
  • a masszív kialakítás
  • és az ezzel szemben álló kontrasztos, apró funkciók.

A kifejezés egyébként a francia béton brut szóból származik, mely nyers betont jelent. A brutalista épületeknek ez a legjellemzőbb építőanyaga, amit nem is rejtegetnek, és nem is díszítenek. A formát és az alapanyagot elegendőnek tartják a tervezők.

Brutalizmus az építészetben (Innen: http://fuckyeahbrutalism.tumblr.com/)

A brutalizmus jelentős mértékben teret nyert az Egyesült Királyságban. ebben a stílusban épül a Királyi Nemzeti Színház, a Barbican Estate vagy a Balfron torony. Különösen népszerű volt a különböző közintézményeknél, mint a könyvtárak, színházak, iskolák.

Talán az sem véletlen, hogy pont egy brit építészetkritikus, Rayner Barnam volt az, aki egy 1955-ös esszéjében megpróbálta megfogni a stílus lényegét. Ebben azt próbálta elmondani, hogy a brutalista épületek nem törődnek a szépség hagyományos eszméivel, vállalják azt, hogy kemények, haszonelvűek, sőt akár rondák és személytelenek.

A lényeg tehet a nyers valóság, ahogy a nevéből is következik.

A brutalista weboldalak – hasonlóan az épületekhez – a népszerű, kifinomult, de mesterkélt és sablonokra épülő weboldalaknak az ellentétét jelentik. Talán az hívta életre a megjelenésüket, hogy ma már az “érzelmi webdesign” korában élünk, ahol a UI és UX designerek egymásra licitálva kínálnak megértést és empátiát a felhasználóknak. A termékek azzal csábítják az embereket, hogy próbálnak maximálisan barátságosak és a végletekig könnyen használhatók lenni. A színek hívogatók, a képek kifinomultak, a betűk lenyűgözőek.

A brutalista designerek tehát azt akarják, hogy a web ne hazudjon, ne legyen kiagyalt, hanem becsületesen azt mutassa, amilyen valójában. A cél tehát hasonló ahhoz, mint ami a flat designnál megjelent, viszont eltérő módon kívánja azt elérni.

Milyen eszközökkel érik ezt el?

Ebből következik, hogy kötelező az egyszerű betűtípusok használata, de itt ne a “letisztult”, végtelenül kifinomult betűtípusokra gondoljunk, hanem azon idők betűire, amikor ezek még nem is léteztek. A jól bevett Times New Roman és az Arial tökéletesen működik és használható, de sokszor találkozunk a Courierrel vagy a Monospace-szel is.

Ugyanígy a színeknél sem bonyolítják túl a dolgot a tervezők: a web egy jóval egyszerűbb hely volt, amikor még csak 216 böngészőbiztos szín közül választhattak. De elég a szürke, a kék és a piros. És talán még egy bézs és valami bordó árnyalat.

Jellemző színek (http://andrewseid.com/)

És hát itt vannak a képek, melyek még az Instagram és Snapchat filterek előtti korszakra emlékeztetnek minket, valamint a nyelvezet, amit szintén nem bonyolítanak túl.

Durván fogalmazva (http://www.andreaperato.com/)

A brutalizmus azonban nem merül ki pusztán esztétikai megközelítésben, magában foglalja a weboldalak lényegét: a kódot is. Jellemzőek a nyers, egyszerű jelölések, a beágyazott stílusok megjelenése, az optimalizálás és az összetettség hiánya.

És aki azt hiszi, hogy a bruatlizmus csak valami kisebbség hóbortja, és még nem tört be a mainstreambe, illetve a kereskedelmi piacra, az pillantson be Kanye Westhez, de már olyan weboldalak is átvették a brutalizmus stílusjegyeit, mint például a Bloomberg:

A Bloomberg 2016-ban jött ki egy új designnal, mely 2018-ban kapott egy redesignt, és gyakran említik a brutalizmus mainstreambe való betörésének példájaként.

Nem minden brutalizmus, amit annak hívnak

A webdesignban használt brutalizmus esetében zavart okoz, hogy kétféle filozófia keveredik egyetlen címszó alatt, pedig külön lehet és külön is kell választani a kettőt.

Az egyik maga az eredeti építészeti mozgalom filozófiájához visszanyúló brutalizmus, a másik pedig az antidesign, melynek az előbbitől eltérőek a céljai, és máshogy is fejezi ki magát. Mint Kate Mayer bejegyzéséből kiderül, érdemes a kettőt külön kezelni, mivel az egyiket gond nélkül felhasználhatjuk bármely webdesignnál, a másikkal viszont érdemes óvatosnak lenni.

A brutalista webdesign az építészeti elődből eredeztethető, és az elvek azonosak. Nevezhetnénk is a nyers beton kifejezés alapján nyers internetnek, ahogy a nyersanyag a HTML-kód, és kisebb mértékben a CSS. Ez pedig azt jelenti, hogy minden alapértelmezetten jelenik meg, ahogy a kezdetekben, nincs “designolva”: a háttér világos, a szöveg fekete, a linkek kékek.

Az egésznek az esszenciája megtalálható David Bryant Copeland oldalán, mely a brutalizmust mutatja be. Legjellemzőbb példák rá: Craigslist, Wikipedia, A List Apart, Bloomberg, Freecycle. És habár ezek mindegyike brutalista, azért mégsem néznek ki teljesen egyformán, ugyanis a tartalmuk határozza meg elsősorban a designt, ami eltérő. A formát a funkció határozza meg, és a web nyers elemeit használja átalakítás nélkül.

Az antidesign

Az antidesign viszont már nem annyira a lecsupaszított felhasználói felületre, a nyers stílusra fókuszál, hanem elsősorban arra, hogy a szándékosan ronda, a felhasználókat összezavaró és olykor túlzottan összetett felületeket hozzon létre. A brutalizmus és antidesign első pillantásra könnyen összekeverhető, de ha jobban átgondoljuk a dolgot, akkor kiderülhet számunkra, hogy az antidesign elvek és célok nem igazán azonosak a brutalizmus eredeti – építészetben megjelenő – elveivel és céljaival.

A lényeg, hogy az antidesign weboldalak szándékosan sértik az esztétikát, felrúgják a hagyományokat és az alapelveket. Egyszerűen: direkt rondák és használhatatlanok.

Antidesign

Az antidesign oldalaknál jellemző, hogy szándékosan és teljes mértékben hiányzik a vizuális hierarchia, durva színeket használnak, megtévesztő mintákat, furcsa kurzorokat és olyan animációkat, melyek csak azért vannak, hogy zavarják a felhasználót. A megjelenés ezáltal olyanná válik, mint egy elrontott ‘90-es évekbeli webdesign a végletekig hajtva.

Nem véletlen, hogy jellemzően művészek és grafikus designerek használják a weboldalaikon az antidesignt.

Mikor érdemes az antidesignt használni?

Azaz mikor lehet valakinek az a célja, hogy szándékosan ronda designt hozzon létre, mely befejezetlennek hat és nehéz használni? Például akkor, ha viccből teszi ezt. Az antidesignnal készül weboldalak sok esetben designerek poénjai, akik ironizálni akarnak. Ugyanakkor alkalmas az antidesign a figyelem felkeltésére is. Hiszen egy ilyen oldal kellően provokatív ahhoz, hogy a kifinomult designú oldalak tömegében felhívja magára a figyelmet.

Emellett benne van az újdonság érzete is, hiszen sok designer már megunta az egyszerű, világos, letisztult weboldalakat. Számukra az antidesign egy kis komplexitást, friss szemléletet ad, ami hiányzik az általuk tervezett weboldalakból. Sokan azt hiszik, hogy a felhasználóknak is erre van szüksége, hiszen egy kicsit felrázza őket, kihívást kínál, ezáltal pedig maradandóbb nyomot is hagy bennük az élmény. De a valóságban nem ez a helyzet.

Ez csak akkor igaz, ha a közönséged nagyrészt designerekből, grafikusokból, művészekből áll. Ők valószínűleg megértik a nyers és kaotikus design mögött húzódó okot, és viccként fogják fel. Kellően tapasztaltak is ahhoz, hogy egy bonyolultabb felületet is kezelni tudjanak. Ha őket akarod szórakoztatni, és nem az a cél, hogy az emberek könnyen eligazodva az oldalon végrehajtsák az eltervezett feladatot, akkor használható az antidesign.

Az emberek másként látják a webet, nincs annyi tapasztalatuk a használatában, mint egy designernek. Nekik a tesztek szerint szükségük van a kifinomult egyszerűségre. És ennek az egyszerűségnek nem feltétlenül kell egyformaságnak is lennie. Van arra lehetőség, hogy kreatív legyen a tervező, miközben segít a felhasználóknak abban, hogy könnyebben megértsék a tartalmat és elérjék a céljaikat a weboldalon. Nincs szükség a dolgok megnehezítésére csak azért, hogy egyedi vagy érdekes legyen egy oldal.

Brutalizmus a megfelelő helyen és mértékben

Összességében elmondható, hogy a brutalizmust elsősorban a vizuális designra érdemes korlátozni. Nem érdemes feláldozni a vizuális hierarchiát, a navigációt az újdonság kedvéért. Ha késztetést is érzel akár a brutalizmus, akár az antidesign használatára, alaposan át kell gondolni, hogy ez megfelelő-e az adott cég és felhasználói számára. Azért akarod megváltoztatni a designt, mert az javítja a felhasználók viszonyát a termékhez, vagy csak azért, mert unatkozol és új kihívásokat keresel?

Kategória: Design | Címke: , ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

1 hozzászólás

  1. Antal-Pap Judit szerint:

    Nagyon jó! Serious Shit! 🙂