Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2018-05-090 komment

Tervezz a váratlan felhasználói viselkedésre!

Ha eleve úgy állsz hozzá a tervezéshez, hogy “bármi megtörténhet” a weboldalad használata közben, akkor sokkal rugalmasabb designt hozhatsz létre. A lényeg, hogy ne csak azt tartsd észben, ami megtörténhet, hanem arra is készülj fel, ami még eszedbe sem jut.

Általában a designerek fejében sokféle elképzelés él arról, hogy miként reagálnak a felhasználók az eseményekre a weben, mennyire kényelmesen kezelik a technológiát. Azonban gyakran keserű tapasztalatokhoz vezet, amikor az emberek a valóságban is kézhez kapják az adott weboldalt és elkezdik használni.

Vannak ugyanis olyan helyzetek, melyekre nem lehet felkészülni. A weboldalak nem annyira rugalmasak, hogy bármilyen felhasználói helyzethez igazodjanak. Pedig az emberi igények folyamatosan változnak, ezért célszerű olyan designt összehozni, melyek nem csak a kijelzőméretekhez, hanem a helyzetekhez is alkalmazkodik. Vagyis tovább kell gondolni a dolgokat a kijelzőknél és az egyes eszközöknél.

Mivel a Földön jelenleg több, mint 7 milliárd ember él, és legalább ennyi számítástechnikai eszközt használnak, azért igen nehéz azt feltételezni, hogy lesz egy mindenhez hozzáigazítható megoldás. Ha a terméked több országban is használják, akkor a különféle nyelvek sajátosságait is figyelembe kell venni.

A szöveg nem csak angol vagy magyar lehet, sőt, nem csak balról jobba és felülről lefelé olvasandó. De nem kell messzire menni, elég a német nyelvet figyelembe venni a tervezésnél, mivel ez általában hosszabb szavakat használ, mint a többi nyugati nyelv.

Amikor a nyelv okozz a hibát

Mi az, ami tönkreteheti a felhasználói élményt?

Például az, amikor a felhasználók el akarnak kezdeni egy bizonyos cselekvést, de valami más lesz belőle. Mint amikor le akarod ütni a billentyűzeten az “i” betűt, de aztán “o” jelenik meg a kijelzőn. Az ilyen hibákat nem lehet kiküszöbölni, mindössze annyit tehetsz, hogy kevesebb gépelésre kényszeríted az embereket a weboldaladon.

Olyan hibák is előfordulnak, amikor a felhasználó fejében létezik egy mentális modell, vagyis egy elképzelés arról, miként éri el a célját, ugyanakkor ez különbözik attól, ahogy a termék esetében meg lett tervezve a megfelelő mód annak használatára. Például, amikor a felhasználó rossz formátumban ad meg egy adatot a beviteli mezőben. Ilyenkor valamilyen segítséget kell adni számára, hogy az eltérő elképzelései ellenére használni tudja a weboldalt.

A felhasználói felület is okozhat gondokat, például amikor az emberek rendszeresen a címsorra kattintanak, miközben a címsor nem linkként működik. De az is előfordulhat, hogy a navigáció hiányosságai miatt rossz helyen keresnek egy bizonyos terméket. Ilyenkor vélhetően van még mit csiszolni a designon, és biztosra kell menni az egyes weboldal-elemek kialakításánál.

Az is elképzelhető azonban, hogy használhatósági tesztekre kerül sor, ezek azonban nem elég kifinomultak és valószerűek, így a mesterkéltségük vezet hibás következtetésekhez.

Mit tehetsz még?

Például azt, hogy amikor egy design készül, akkor a valódi tartalmat használod már a prototípus kialakítása során is. Ha csak Lorem ipsumot alkalmazol, akkor az hibákat eredményezhet, és igen fájdalmas lesz látni, amikor a valódi tartalom miatt végül szétesik a design.

Ha a valós adatokat használod fel a tervezésnél, akkor sokkal megfontoltabb döntéseket hozhatsz, sokkal világosabban látod a korlátokat és a kényes helyzeteket, melyek valószínűleg keresztre feszítenék a designt a legvégén. Elég csak arra gondolni, amikor váratlanul túl hosszú lesz egy név, esetleg egy e-mail cím, aminek egy adott keretbe bele kellene férnie.

A designteszteket is valós adatokkal kell futtatni, hogy kiderüljenek a használhatósági hibák, melyeket a mesterséges adatok könnyen elrejtenének a szemünk elől.

 

Érdemes a hibaüzeneteknél azt is megfontolni, hogy a rendszer mit tegyen, mi a jobb, ha csak figyelmeztet, vagy többet adva egy információnál segít a megoldásban. Itt látható a különbség a Microsoft Outlook és a Gmail esetében, amikor a csatolt fájl mérete a maximálisnál nagyobb.

Különbség az Outlook és a Gmail hibaüzenete között

Az Outlook felhasználója ebben a helyzetben mit tehet? Azt mondja, hogy oké, csalódott vagyok, vagy azt, hogy oké, és inkább a Gmailt fogom használni, vagy oké, rákeresek a Google-ön, hogy mi teendő. A Gmail tehát láthatóan jobb munkát végzett, hiszen nem csak pontosan megmondja mekkora a méretkorlát, hanem egyből megoldást is kínál. Ráadásul dönthetsz a Cancel gomb lenyomása mellett is, ha inkább kisebbre vennéd a méretet, vagy valami más megoldást találtál.

A lényeg tehát, hogy végig kell gondolni a lehető legtöbb forgatókönyvet a designfolyamat során, és azt feltételezni, hogy bármi előfordulhat. Habár ez egy kicsivel több munkát jelent, hosszú távon kifizetődik.

(A szöveg az alábbi cikk alapján készült.)

Kategória: Design | Címke:

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Szólj hozzá

You must be logged in to post a comment.