Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2019-08-140 komment

Nem is létezik a webdesignban háromkattintásos szabály?

Amikor navigációról van szó, gyakran merül fel az úgynevezett “háromkattintásos szabály”, azaz, hogy három kattintással célszerű lenne elérni egy weboldal bármely lapját. Az ennél mélyebb weboldalak már nem hatékonyak, azt nem látogatják meg a felhasználók – szól az elmélet. Ez azonban nem igaz.

A háromkattintásos szabály arról szól, hogy a fontos információk nem lehetnek három kattintásnál távolabb a weboldalra érkező felhasználótól. A designerek gyakran alkalmazzák ezt a szabályt a weboldalak navigációjának kialakításakor, de még más típusú feladatoknál is érvényesnek tartják, így például egy űrlap kitöltése esetén.

A háromkattintásos szabály azt feltételezi, hogy a felhasználók inkább feladják céljuk elérését, ha azt három kattintás alatt nem tudják azt a célt elérni. A szabály tehát elsősorban az interakciós költségre mutat rá, ugyanakkor a hiba a túlzott leegyszerűsítésben rejlik. És ezt nem más, mint a Nielsen Norman Group (https://www.nngroup.com/articles/3-click-rule/) állítja, mely egyébként szeret a hagyományokhoz és bevett webdesign-elvekhez ragaszkodni.

Mint mondják, a legnagyobb probléma a szabállyal az, hogy semmiféle eddig közzétett tanulmányban szereplő adat nem támasztja alá. Sőt, egy Joshua Porter által készített tanulmány még meg is cáfolja. A kutatás szerint ugyanis a felhasználók lemorzsolódása vagy elégedetlensége nem nő, amikor egy feladat elvégzéséhez háromnál több kattintásra van szükség.

Tehát, az interakciós költség csökkentése ugyan fontos dolog, azonban a valóság ennél bonyolultabb, és nem működnek az ilyen ökölszabályok. A kattintásszámlálás önmagában nem egy érvényes mérőszám, aminek több oka is van:

  • Egy feladat elvégzéséhez szükséges kattintások száma nem csak a designtól, hanem a feladat bonyolultságától is függ. Így egyetlen szám nem lehet érvényes minden feladatra.
  • Nem minden kattintás egyenlő: némelyiknek az eredményére sokat kell várni (például egy új oldal betöltése), míg mások szinte azonnaliak.
  • A kattintások száma nem árul el mindent egy problémáról: nagyon sok olyan tényezője van még egy designnak, mely hatással van a használhatóságra. A való életben a felhasználók hibákat követnek el, félreértenek dolgokat, és összezavarodnak. Ha csak a kattintásokra figyelünk, akkor elveszíthetjük a lehetőséget arra, hogy egy kevésbé frusztráló élményt kínáljunk nekik.

A lényeg tehát, hogy a háromkattintásos szabályt nem lehet vakon alkalmazni egy weboldal információs architektúrájának és navigációjának megtervezésekor.

Honnan származik a háromkattintásos szabály?

A legkorábban közzétett hivatkozás Jeffrey Zeldman 2001-es könyvében, a Taking Your Talent to the Webben jelent meg, ahol már elterjedt szabályként hivatkozik rá a szerző. A könyv azonban nem erősíti meg semmilyen adattal a háromkattintásos szabály érvényességét, pusztán arra hivatkozik, hogy széleskörűen elfogadott elv. Vagyis pusztán feltételezés, amit a könyv állít, hogy ha a felhasználók nem érik el három kattintással, amit keresnek, akkor egy másik oldalon néznek inkább körül.

A háromkattintásos szabály alkalmazása

A leginkább a navigációs menük kialakításánál kezdték alkalmazni a designerek a háromkattintásos szabályt. Az elv az volt, hogy nem szabad a keresett információt többszintes mélységbe elhelyezni. Ez arra kényszerítette a tervezőket, hogy szélesebb információs architektúrát alakítsanak ki a mélyebb IA helyett.

Pedig nem csak a mély, hanem a széles információs architekúrának is megvannak a maga használhatósági problémái. Ha egy széles IA-t alkalmazunk, akkor sok felső szintű kategóriára van szükség, amit nehezebben látnak át a felhasználók, ráadásul sok helyet is foglal a felületből.

Ezzel szemben a nagyon mély weboldalak, ahol csak néhány legfelső szintű kategória található, ugyanakkor nagyon sok szint, vagy komoly kutatómunkát igényelnek a felhasználóktól, vagy pedig sok időt kell eltölteni a kategória céloldalak betöltésére.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a designereknek két UX-mítosz közül kell választani (melyek egyikét sem támasztják alá adatok): a kattintásszám semmilyen oldal esetén ne haladja meg a hármat, illetve ne legyen több hét darab fő kategóriánál. Pedig sok esetben mindkettő egyaránt rossz felhasználói élményt eredményezhet.

Mire figyelj kattintásszámlálás helyett?

A kattintásszámlálás egy túlzott leegyszerűsítés, amikor az interakciós költséget és a feladatvégzési hatékonyságot kell megbecsülni. Nem vesz figyelembe például olyan tényezőket, mint amikor a felhasználónak el kell olvasnia és meg kell értenie a lehetőségek egy hosszú listáját, vagy hogy ki kell találnia, adott pillanatban hol tartózkodik az oldalon, vagy amikor meg kell becsülnie, hogy mennyi munkára lesz még szüksége a feladata végrehajtásához. Pedig az ilyen tényezők vannak olyan fontosak, mint egy-egy kattintás.

Néhány fontos tényező a jó navigációnál:

  • Menüelemek, melyek informatívak, könnyen érthetőek.
  • Könnyű útkeresés, például morzsamenük vagy helyi alnavigáció segítségével, melyek megmutatják, hogy jelenleg hol állunk.
  • A többszintes lenyíló menük elkerülése, és helyette inkább mega menük alkalmazása. Erről részletesebben a menükről szóló anyagunkban írunk.
  • A legfontosabb információ-kereső feladatok azonosítása, és az ezeket kiszolgáló linkek elhelyezése a főoldalon vagy más fontos oldalakon.
  • A sok lépésből álló utakon világos céloldalak vagy navigációs oldalak elhelyezése. (Ezek olyan céloldalak, melyek linkeket kínálnak, gyakran képekkel vagy más elemekkel kiegészítve, melyek megkönnyítik az azonos kategórián belüli testvéroldalak közti mozgást.)
  • Végül az is fontos, hogy ha egy kattintás egy új oldalra visz, akkor annak betöltési ideje minimális legyen. Hiszen három kattintás lassan betöltődő oldalakkal rosszabb felhasználói élményt eredményez, mint öt kattintás gyors oldalakkal.

Tehát miközben az erőfeszítés mérséklése fontos az információk elérésénél és a feladatok végrehajtásánál, a háromkattintásos szabály nem létezik. Nincs olyan ökölszabály a webdesignban, mely azt mondaná meg, hogy az emberek mikor lesznek frusztráltak a weboldaladon. Tehát szimplán a kattintások számolgatása helyett arról kell meggyőződni, hogy a navigáció jól kialakított, járható utakkal, a tartalmak egyre speciálisabba, ahogy egyre mélyebbre jutunk, valamint hogy az oldal látogatói mindig tudják hol járnak az oldalon és hogyan jutnak el a céljukhoz.

Kategória: Design | Címke:

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.