Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-01-220 komment

Mi az a tanulhatóság? És hogyan javíthatod a weboldaladon?

A tanulhatóság a usability öt eleme közül az egyik. Különösen fontos az összetett rendszereknél, hiszen megmutatja, hogy a felhasználók milyen gyorsan képesek eligazodni a felületen, mennyire könnyen tudják már az első alkalommal végrehajtani a feladatukat, illetve hány ismétlésre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan tudják végrehajtani a feladatot. 

A tanulhatóság mérhető, melynek során felrajzolható az úgynevezett “tanulási görbe”. Ezen aztán jól láthatóvá válik, hogy hol érik el a felhasználók a “platót”, amikor már teljes mértékben megismerték a felület használatát. 

A tanulhatóságnak három különböző vonatkozása van, mely a különböző felhasználók számára fontos:

  • Első használati tanulhatóság – ami azt mutatja, hogy első alkalommal mennyire könnyű a felület használhatósága. Ez azon felhasználók számára fontos, akik várhatóan csak egyetlen egyszer fogják használni a felületet. Ebben az esetben nincs tanulási görbe, hiszen nincs több használat.
  • A tanulási görbe meredeksége – arról szól, hogy milyen gyorsan tanulnak a felhasználók a felület ismételt használata esetén. Ez abban az esetben fontos, ha a felhasználók többször is használják a felületet, de nem túl gyakran. Mert amennyiben a felhasználók azt érzik, hogy fejlődnek a használat során, akkor kitartanak a felület mellett. 
  • A plató hatékonysága – ami azt mutatja meg, hogy mennyire fejleszthető a termelékenység a felület használata révén. Ez a vonatkozás azon felhasználók számára fontos, akik gyakran és sokáig használják az adott rendszert. 

Ideális esetben mindhárom vonatkozásban jól teljesít egy rendszer, de a valóságban ezt nehéz kivitelezni, kompromisszumokat kell kötni, és elsősorban azon ügyfelekre optimalizálni a felületet, akik a legnagyobb üzleti értéket képviselik. 

A tanulhatóság mérése

A jó tanulhatóság a használhatóság feltétele. A felhasználók egy jól tanulható felületet gyorsan megszoknak és ez csökkenti a költségeinket is. Ráadásul egy könnyen tanulható rendszer elégedettséget eredményez a felhasználóknál, mivel magabiztosakká válnak a képességeiket illetően. 

Ha a te rendszered is kellően bonyolult, és gyakran használják az emberek, akkor érdemes a tanulhatóságát külön tesztelni. Olyan rendszereknél viszont felesleges a tanulhatóság mérésébe pénzt és időt tenni, melyet ritkán használnak az emberek, vagy pedig csak egyszer használják (ilyen lehet például egy szolgáltatásra feliratkozás). Utóbbi esetben egy használhatósági teszt a jobb megoldás. 

A tanulhatóság mérésénél kvantitatív vizsgálatokra kerül sor. Mivel azt akarjuk megtudni, hogy mennyire könnyen tanulható a felületünk, ezért fontos, hogy olyan tesztalanyokat gyűjtsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a rendszer használatában. Fontos tényező lehet a tesztalanyok korábbi tapasztalata hasonló rendszerekkel, mivel ez segítheti, illetve gátolhatja is őket a feladatok végrehajtásában. Érdemes tehát a tapasztalattal rendelkezőket és a tapasztalattal nem rendelkezőket külön vizsgálni. Ez különösen fontos lehet akkor, ha olyan céllal indítunk egy terméket, hogy egy hasonló termék használóit csábítsuk el.

Mint minden kvantitatív vizsgálatnál, itt is viszonylag nagy számú résztvevőre (legalább 30-40 személy) van szükség. A pontos szám a feladat összetettségétől függ.

1. Határozd meg a mutatót!

A leggyakoribb mutató a feladattal eltöltött idő a tanulhatósági vizsgálatoknál. Hiszen egy feladat végrehajtására fordított idő az ismétlések számával csökken. Az persze rendszertől függ, hogy a feladattal eltöltött idő mennyire fontos, adott esetben jobb mérőszám lehet a hibák száma. A továbbiakban azonban a feladattal eltöltött időt vesszük alapul mérőszámként.

2. Határozd meg a próbálkozások számát!

Milyen gyakran kerül sor az adatok begyűjtésére: minden adatgyűjtés egy próbálkozást jelent. Ehhez arra van szükség, hogy egy adott résztvevő több alkalommal ugyanazt a feladatot hajtsa végre a rendszerben. Érdemes egészen addig ismételni a feladat végrehajtását, amíg a platót el nem éri, azaz amikor már nem javul a feladat végrehajtásához szükséges idő. Egy lapossá váló tanulási görbe azt jelzi, hogy a felhasználó a maximális mértékben megismerte a rendszert. 

Indulásnál érdemes 5-10 próbálkozással számolni, de ha bizonytalan vagy, akkor inkább több próbálkozással tervezz, mint ami elsőre megfelelőnek tűnik. Ennek oka az, hogy ha elérik a felhasználók a platót, akkor még mindig egyszerűbb leállítani a vizsgálatot, mint újabb próbálkozásokat megtervezni. Az egyes próbálkozások gyakoriságát illetően érdemes figyelembe venni, hogy a rendszert milyen gyakran fogják majd használni a felhasználók. 

3. Az adatok begyűjtése és ábrázolása

Minden feladat esetében ki kell számolni a tesztalanyok próbálkozásainak átlagértékét, majd ezeket ábrázolni grafikonon.

4. A görbe elemzése

Az adatok elemzésénél a statisztikai szignifikanciát figyelembe kell venni, vagyis tudni kell azt, hogy a görbe változásai nem csak az adatok zajosságát tükrözik vissza, hanem valósak. Ez a varianciaelemzés (ANOVA) (https://hu.wikipedia.org/wiki/Varianciaanal%C3%ADzis) segítségével meghatározható. Ha ez megvan, akkor értékelni kell a görbe meredekségét. A kevésbé tanulható rendszereknél lassú csökkenés látható a görbénél, és sok próbálkozásra van szükség a plató eléréséhez.

És hogy milyen tanulhatóság a megfelelő? Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a konkurencia felületei mennyire könnyen tanulhatók, de akár azt is figyelembe lehet venni, hogy a költségeket tekintve elfogadható-e egy rendszer esetében a feladat végrehajtásával töltött idő (mondjuk, ha egy adminisztrátor 10 percet tölt naponta a mentés végrehajtásával, akkor ez egy évben 60 órát vesz el a munkaidejéből, aminek nyilván költsége van). 

Ha mindezek után mégsem végzel el egy teljes tanulhatósági vizsgálatot, hogy felrajzolhasd a terméked tanulási görbéjét, azért ne felejtsd el a tanulhatóság fontosságát, mert segít abban, hogy jobb döntéseket hozz a termékek megtervezésénél.

(Ez volt a forrásunk.)

Kategória: Design | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.