Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-02-050 komment

Sötét vagy világos mód: melyik jobb a felhasználóknak?

Habár sokan szeretik az egyre gyakrabban felbukkanó sötét módot az alkalmazásokban, a hatékonyságot tekintve nem feltétlenül jó megoldás, illetve vannak helyzetek és állapotok, amikor legalább nem rontja a teljesítményt. Milyen következtetést lehet ebből levonni a weboldalad vagy alkalmazásod designját tekintve?

Elég sokat foglalkoztunk már korábban a sötét móddal a színek használatáról szóló bejegyzésünkben, hiszen egyre inkább terjed a weben és az applikációkban a sötét mód. Azzal ugyanakkor még nem foglalkoztunk behatóbban, hogy vajon jó-e a felhasználóknak. 

Most a Nielsen Norman Group szentelt egy bejegyzést a témának, és habár saját kutatást nem végeztek, összeszedtek néhány releváns vizsgálatot, melyek segítenek eligazodni a hatékonyság kérdésében.

A kiindulási pont az, hogy a szemünket érő fény mennyisége befolyásolja az érzékelésünket. Ennek oka, hogy a pupilla változtatja méretét a beérkező fény mennyiségének hatására. Amikor kint világos van, akkor összehúzódik, amikor pedig sötét, akkor kitágul. A kisebb pupillaméret pedig csökkenti az esélyét a szférikus aberráció megjelenésének, vagyis a kép fókuszáltabb és nagyobb a mélységélesség. Ez pedig azt jelenti, hogy az embereknek szűk pupillánál, azaz nagyobb fényerő mellett könnyebb a szövegre összpontosítaniuk, melynek eredményeként a szemeik kevésbé fáradnak el. 

Egy másik fontos tényező, hogy ahogy öregszünk, a pupillánknak csökken a mérete. A kisebb pupilla pedig kevesebb fényt enged be, mely rontja a szövegolvasási képességünket, különösen gyenge megvilágításnál (ami éjszaka is jellemző). Másrészt viszont, ahogy öregszünk, egyre érzékenyebbek leszünk az erős fényre. 

Sötét mód az iOS-en
Photo by Szabo Viktor on Unsplash

Az első vizsgálat a sötét móddal kapcsolatban még a ‘80-as évekből származik, és azt állapította meg, hogy a kontrasztos polaritás nem befolyásolja a vizuális teljesítményt. Azóta azonban több új kutatás is megjelent, melyek ellentétes eredményekre jutottak. Az NNG ezek közül kettőt emelt ki: az egyiket még 2013-ban tették közzé az Ergonomics című lapban, míg a másikat 2017-ban az Applied Ergonomicsban. Utóbbi azt vizsgálta, hogy a különböző felületeken milyen gyorsan tudnak elolvasni egy-két szót az emberek, ami jellemző az okostelefonos, okosórás interakciókra. 

Az első kutatásra visszatérve: abban fiatalabbakat (18-33 év) és idősebbeket (60-85 év) is vizsgáltak, és egyik részvevő sem szenvedett semmilyen szembetegségben. Vizsgálták a látásélességet és az olvasási hatékonyságot, azzal, hogy a tesztalanyoknak hibákat kellett kiszűrniük egy rövid bekezdésben. A kutatók azt is mérték, hogy a résztvevők panaszkodnak-e szemfáradtságra, fejfájásra, izomhúzódásra, hátfájdalomra, illetve miként alakul a közérzetük.

A lényeg az, hogy megállapították: minden tekintetben a világos mód volt a nyerő. Függetlenül az életkortól, a világos mód esetén jobb volt a látásélesség és az olvasás is hatékonyabb volt. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy időseknél kisebb volt a különbség, mint a fiataloknál. Ez azt jelenti, hogy bár a világos mód az idősebbek számára is előnyösebb, nem nyertek vele annyit, mint a fiatalok.

Ami a fáradtsági mutatókat illeti, nem találtak szignifikáns különbséget. 

Egy másik kutatás, mely a Human Factorsban jelent meg ugyanettől a kutatócsoporttól, azt is vizsgálta, hogy a szövegméret miként viszonyul a kontrasztos polaritáshoz és az olvasási hatékonysághoz. Azt állapították meg, hogy a világos mód előnye lineárisan nőtt, ahogy a betűméretek csökkentek. Ez azt jelenti, hogy a kisebb betűknél még könnyebb volt a felhasználóknak világos módban olvasni. Ami ezen túl érdekes, hogy bár a kutatás egyértelmű teljesítmény-előnyt mutatott a világos módnál, a felhasználók mégis úgy érzékelték, hogy azonos az olvashatósága a világos és a sötét módban megjelenő szövegeknek is. Ennek kapcsán az NNG természetesen a usability első számú szabályára hívja fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy ne hallgass a felhasználókra!

Photo by Daniel Korpai on Unsplash

De visszatérve a korábban már említett második kutatásra, az azt vizsgálta, hogy a környezet megvilágítása miként befolyásolja egy lexikális döntési feladat elvégzésének hatékonyságát. (Itt a tesztalanyoknak mutatnak egy betűsort, és azt kell eldöntenie, hogy az egy értelmes szó, vagy sem). A szavakat sötét és világos módban is megmutatták a tesztalanyoknak különböző környezeti megvilágítást (nappali és éjszakai fény), illetve eltérő betűméreteket is variálva. 

A vizsgálat azt állapította meg, hogy mind a megvilágítás, mind a mód, mind a szövegméret befolyással volt a teljesítményre. Mégpedig úgy, ahogy az várható: a szimulált nappal gyorsabb döntéseket eredményezett, a világos mód előnyösebb volt, mint a sötét mód, és a nagyobb betűket gyorsabban olvasták az alanyok, mint a kisebbeket. 

Ami pedig igazán érdekes megállapítás, hogy nappal csekélyebb volt a hatása a kontrasztos polaritásnak, de éjszaka a világos mód jobb teljesítményt eredményezett, mint a sötét mód. Ráadásul éjszaka nehezebb volt a kisebb betűméretű szövegeket is olvasni sötét módban, mint világos módban. 

Ezek azonban csak a rövid távú hatások, érdemes egy pillantást vetni a hosszú távú hatásokra is. Márpedig egy 2018-as kutatás szerint a világos módnak való tartós kitettség rövidlátáshoz vezethet. Ez pedig azt jelenti, hogy bár a teljesítményünk jobb világos módot használva rövid távon, ennek hosszú távon ára lehet.

Egy másik fontos kutatás a témában – mely az egész technológiai iparágat a sötét mód irányába fordította – Gordon Legge és munkatársainak vizsgálata volt a Minnesota Egyetemen, ahol központi látáskárosodással és szürkehályoggal érintett tesztalanyoknál vizsgálták a sötét és világos módot. Ebből az derült ki, hogy a szürkehályogban szenvedő alanyok jobban látnak sötét módban, mivel minél nagyobb a szemükbe érkező fény mennyisége, annál nagyobb a torzítás. A másik csoportot nem érintette a sötét és a világos mód váltása.

Sokan felhívták azonban a figyelmet arra a problémára, hogy Legge kutatásai még akkor születtek, amikor CRT-kijelzőket használtak, nem pedig a most elterjedt LED-kijelzőket. Márpedig ezek a CRT-kijelzők világos módban hajlamosabbak voltak villogni, mint sötét módban, így lehet, hogy mindössze ennek köszönhető az eredmény.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy miközben a sötét módnak ugyan lehet némi előnye a rosszul látó személyek esetében, elsősorban azoknál, akiknek szürkehályogjuk van, a jól látó személyek teljesítménye világos mód esetében jobb. Ennek oka, hogy ilyenkor a pupilla szűkül, ezáltal pedig kisebb a szférikus torzítás, nagyobb a mélységélesség, így jobban tudnak a részletekre fókuszálni mérsékeltebb szemfáradás mellett. És habár nagyobb betűméreteknél, illetve erős környezeti megvilágításnál már nem mutatkozik meg ez az előny, mégsem igazán van értelme sötét módra váltani. 

Tehát a legjobb, ha nem mi döntünk a világos vagy a sötét mód mellett, hanem a felhasználókra bízzuk azt, hogy kiválasszák a maguk számára, melyik módot szeretnék használni. Hiszen hosszú távon ronthatja a szemet a világos mód, valamint néhány szemprobléma esetén hatékonyabb a sötét mód, és végül vannak, akik egyszerűen jobban szeretik a sötét módot. Ez különösen érvényes az olyan alkalmazásokra vagy weboldalakra, ahol hosszú szövegek találhatók.

Kategória: Egyéb | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.