Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-04-150 komment

Hogyan olvasunk online? És változott-e ez az elmúlt években?

Habár sokat változott a világ és a technológia több mint egy évtized alatt, egy vizsgálat alapján úgy tűnik, mégis nagyon hasonlóan viszonyulunk a webes tartalmak befogadásához. Ugyanakkor akadnak új jelenségek is azzal kapcsolatban, hogyan olvasunk online.

A Nielsen Norman Group elkészítette második online jelentését arról, hogyan olvasnak az emberek online. Ezt a tanulmányt az teszi különösen érdekessé, hogy az első tanulmány majdnem 15 évvel ezelőtt készült el, így a kettőt összehasonlítva azt is meg lehet állapítani, hogy miként változott a weboldalak befogadása.

A legfontosabb megállapításuk egyébként az, hogy egy dolog 1997 óta változatlan: az emberek nem szívesen olvasnak a weben, csak átfutják a weboldalakat. Ez egy olyan megállapítás, mely 23 éve változatlan, és amely alapjaiban határozza meg, hogy miként viszonyulunk a digitális tartalmakhoz.

Ugyanakkor persze akadnak dolgok, melyek megváltoztak. Új elrendezések, új minták jelentek meg a reszponzív designnak köszönhetően. A reszponzív design ugyanis lehetővé tette, hogy minden kijelzőmérethez igazodjanak a tartalmak. Ezért azon tanácsok egy része, melyet még a 2006-os vizsgálat alapján adtak, mára idejétmúlttá vált.

Felhívják a figyelmet a fűnyíró-minta megjelenésére, azaz arra, hogy a felhasználók ilyen szemmozgással fogyasztják a blokkokba rendezett tartalmakat a weboldalakon. Elkezdik a bal felső blokkal, majd elmozdulnak jobbra a sor végéig, aztán egy sorral lejjebb lépnek, majd innen balra halad a tekintetük a sor kezdetéig. És így tovább.

Egy másik változás a találati oldalakat érinti, mellyel korábban már foglalkoztunk részletesen, szintén az NNG vizsgálatai alapján. Ez a változás a flipper-minta megjelenése, melyet most nem részleteznénk – hiszen már megtettük -, de lényege az, hogy nem lineáris módon tekintjük át a találati oldalakat, hanem össze-vissza pattog a tekintetünk.

Emellet fontos az is, hogy új tartalmi elemek jelentek meg 2006 óta a weboldalakon. Ilyenek például az olyan szövegben megjelenő elemek, mint a kiemelt idézetek, vagy a felhasználók által létrehozott tartalmak, értékelések és bejegyzések. Ezekhez pedig sajátos felhasználó viselkedések kapcsolódnak.

A beágyazott idézetek esetében például azt figyelték meg a kutatók, hogy rendszeresen megzavarják az olvasást. A tesztalanyok belekezdenek a lineáris olvasásba, ami egészen addig tart, amíg bele nem futnak egy kiemelt idézetbe vagy egy hirdetésbe. Innentől kezdve azonban átváltanak az átfutás technikájára.

Az átfutás jelensége viszont nem változott, vagyis az emberek inkább csak áttekintik a weboldalakat, mint elolvassák őket. Már az is nagyon ritka, hogy a teljes szöveget vagy legalábbis annak nagy részét átnéznék. De ha át is nézik az egészet, akkor sem lineárisan teszik ezt. Ugrálnak az oldalon, kihagynak részeket, melyekhez később visszatérnek, és újra meg újra átfutják ugyanazt a tartalmat, amit már áttekintettek.

Az, hogy egy felhasználó milyen mértékben hajlandó mélyebben foglalkozni egy szöveggel, négy dologtól függ:

  • a motivációjától – azaz mennyire fontos számára az információ
  • a feladat típusától – vagyis, hogy valami érdekes, új információt keres, vagy pedig komolyan vizsgál egy témát
  • a koncentráció szintjétől – tehát, hogy mennyire összpontosít a felhasználó
  • a személyiségétől – mert akad, aki akkor is csak átfut egy oldalt, ha komoly kutatást végez az oldalon.

Az NNG emiatt figyelmeztet, hogy a tartalomkészítőknek tudomásul kell venni, hogy az emberek nem teljes egészében és nem lineárisan fogadják be az általuk megírt tartalmat. Kicsipegetnek belőle információkat, melyek aktuális igényeiket a legjobban kielégítik.

Mit tehetünk a tartalmainkkal, hogy erre a viselkedésre megfelelően reagáljunk?

  • Világos, megjegyezhető címsorokat és alcímeket kell írni, hogy tagoljuk a szöveget és könnyen megtalálják az emberek az őket érdeklő részt.
  • Az információkat helyezzük előre a tartalomban, ahogy a címekben és a linkekben is, így az emberek gyorsabban megértik a lényeget.
  • Használjunk minél több formázást, vagyis felsorolásokat, kiemeléseket, hogy a tekintetet a fontosabb részekre irányítsuk.
  • Fogalmazzunk egyszerűen, a tartalom legyen tömör és világos.

Összességében tehát elmondható, hogy bár a design nagyot változott az elmúlt két évtizedben, az online olvasás jellege változatlan maradt. A technológia ugyan gyorsan fejlődik, az emberek nem. Habár megjelentek új minták (flipper-minta), azonban ez csak megerősíti azt a mélyebb igazságot, hogy az emberek nem akarnak időt és erőfeszítést pazarolni az online tartalmakra. Ameddig ezt a tényt figyelembe véve hozunk létre tartalmakat, és segítünk az embereknek megtalálni ezekben a számukra fontos részeket, addig jó nyomon járunk.

Kategória: Design | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.