Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-06-240 komment

Miért utálják a felhasználók a redesignt?

Változásra általában akkor kerül sor egy weboldal vagy alkalmazás designjában, amikor valamilyen új funkcióra van szükségük a felhasználóknak, valamilyen többletértéket szeretnénk adni nekik. Ugyanakkor a fejlődés, a technológiai változások, az új trendek is kikényszeríthetik egy design módosítását. Ez azonban nem nagyon szokott tetszeni a felhasználóknak. Mi az oka ennek?

Egy redesignnak nem csak akkor van értelme, amikor felhasználói igényre reagálva vezetünk be új funkciókat, megoldásokat. Akkor is hasznos lehet, amikor egyszerűen hallgatunk “az idők szavára”, felvesszük a fonalat, és korszerűvé tesszük a weboldalunkat, hogy ezzel is javítsuk a felhasználói élményt.

Ez ugyanakkor szinte sohasem nem illeszkedik a felhasználói elvárásokhoz, legalábbis olyan visszajelzéseket kaphatunk, hogy a változás nem tetszik az embereknek, illetve ezzel párhuzamosan a számok is elkezdenek romlani. Ilyenkor merül fel, hogy talán elhibáztuk a redesignt. Sokszor megtörténik, hogy a pánik során visszaállítják az eredeti designt, vagy egy ahhoz nagyon hasonlót, és még évekig egy régi, elavult megjelenés mellett döcög a weboldal.

A kérdés azonban itt az, hogy mi a gondjuk a redesignnal a felhasználóknak? Valóban Te rontottad el? És a megoldás a visszafordulás? Nem feltétlenül, legalábbis a felhasználók ellenállásából nem az következik feltétlenül, hogy hibás a redesign.

Amit tudni kell, hogy az emberek nem szeretik a változásokat. Talán rémlik számodra, hogy amikor 2016-ban az Instagram lecserélte a logóját, mekkora felzúdulást keltett az emberek körében. Ha nem, akkor itt elérhető a sztori. Tanulságos, mert az látható belőle, hogy az emberek mennyire nem tudtak mit kezdeni egy változással, ebben az esetben egy egyszerűsített designnal, ahol megjelenik a színátmenet. 2016-ban ez még meghökkenést keltett, de kiderült, hogy az Instagram a trendek előtt haladt, mert azóta már az internet minden szegletét megtöltötték a színátmenetek, és a minimalizmus is berobbant a webre. Az Instagram designváltása mögött persze egy teljes stratégia állt, tehát nem csak unatkoztak a designerek, de ez egy másik történet.

Mondhatjuk tehát, hogy egy teljesen indokolt és helyénvaló változást nem tudtak kezelni az emberek. És ez sajnos gyakran így történik. Úgyhogy itt nem arról kell elgondolkodni, hogy mit rontott el az Instagram, vagy sok millió cég, aki belevágott a redesignba, hanem, hogy miért így állnak hozzá a felhasználók?

Meghaladni a változásokkal szembeni ellenállást című tanulmányában írja A.J. Schuler, hogy az emberek részben azért ágálnak mindenféle változással szemben, mert azok “ellentétesek az érdekeikkel”. És habár itt szervezeti változásokról van szó, ez érvényes egy webdesign esetében is, hiszen pszichológiai törvényszerűség áll mögötte.

A változás az emberek szempontjából ugyanis zavart eredményez, ami pedig erőfeszítést követel tőlük. Nem szeretnek kilépni a rutinból, mert a rutin bár lehet, hogy unalmas és nem igazán hatékony – mivel megváltozott közben a környezet -, mégis kényelmes, hiszen gondolkodás, azaz kognitív terhelés nélkül végre lehet hajtani a feladatokat.

Márpedig, mint azt már mi is megfogalmaztuk korábban a webdesign és a pszichológia kapcsolatáról szóló anyagunkban, a kognitív terhelést minél inkább csökkenteni kell ahhoz, hogy áramvonalasabbá tegyük az élményt a felhasználók számára. Egy akadályokkal teli design növeli a kognitív terhelést. Mert az emberek nem szeretik a kognitív terhelést.

Ez a kognitív terhelés növekszik meg minden változásnál, és minél nagyobb a változás, annál inkább. Amikor pedig nagy a kognitív terhelés, akkor sokkal inkább hajlamosak a felhasználók zsigerből reagálni, és nem átgondolni a dolgokat. Ez pedig annyit jelent, hogy automatikusan elutasítják a jelentős design-váltást, ahogy az az Instagram esetében is történt.

Vitaly Dulenko ezt nagyon egyszerűen és érthetően összefoglalta már egy cikkében. E szerint “a redesignok változásokat jelentenek, és az emberek nem szeretik a változásokat. Ennek két oka van: a változás erőfeszítést igényel, ráadásul az emberek nem tudják, mire számítsanak a változásoktól.”

A felhasználók egyébként is úgy érzik egy-egy ilyen változásnál, hogy őket nem kérdezték meg, holott ők használják a weboldalt vagy alkalmazást. Az ilyenkor leggyakrabban felmerülő megjegyzések, hogy “ami nem romlott el, azt nem kell megjavítani”, vagy hogy “ezt senki nem kérte”.

Ettől függetlenül persze szükség lehet a redesignra, nem csak akkor, amikor az emberek kérnek valamit. Hiszen azt már régóta tudjuk a tesztek révén – és Steve Jobs óta -, hogy a felhasználók nem tudják, mire van szükségük. Tehát, amikor tesztelsz, akkor nem az határozza meg a legjobban, hogy milyen legyen a terméked, hogy a nyitott végű kérdéseidre a felhasználók mit válaszolnak, hanem az, hogy miként tudják használni azt a tesztelés során. Az emberek nem igazán tudják, mit is akarnak, így nem azt kell nekik adni, amit kérnek, hanem amire szükségük van.

És annak ellenére, hogy az evolúciónk is a sikeres alkalmazkodásról szól, a felhasználók persze ellenállnak minden változásnak. Annál inkább, minél nagyobb ez a változás. A designereknek mindebből annyi következtetést érdemes levonni, hogy ha változtatnak, akkor azt lehetőleg fokozatosan tegyék, kisebb lépésekben. Sőt, az is jó megoldás lehet, ha erről előtte nyilvános megkérdezik az embereket, kommunikálnak velük a kérdésben, még ha aztán nem is úgy használják fel a válaszaikat, ahogy azt megfogalmazták.

Az pedig, hogy bizonyos fokig ellenállnak a felhasználók ezeknek a változásoknak, teljesen természetesnek tekinthető. Annál inkább ellenállnak, minél nagyobb, és minél inkább kötődnek érzelmileg egy weboldalhoz, alkalmazáshoz, termékhez, márkához. Nem érdemes azonnal visszavonulót fújni. Az persze a Te döntésed, hogy bevállalod-e ezt az ellenállást, legalábbis egy időre, amíg meg nem szokják a felhasználók az új designt.

Kategória: Design | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.