Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-07-150 komment

Mi az a tanulhatóság a weboldalakon és appokban? Miért fontos, és hogyan mérhető?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A tanulhatóság a usability öt eleme közül az egyik. Különösen fontos az összetett rendszereknél, hiszen megmutatja, hogy a felhasználók milyen gyorsan képesek eligazodni a felületen. De mit tehetnek a designerek a tanulhatóság javításáért? (Frissítés, 2020.07.15. – Új fejezetekkel bővítettünk: Mi az a tanulhatóság? Miért fontos rajta javítani? És mi az a tanulási görbe?)

A könnyű tanulhatóság révén lesz könnyen használható bármely weboldal vagy alkalmazás. Ha könnyen tanulható egy termék használata, az segít a felhasználóknak abban, hogy a termékkel való találkozás első pillanatait könnyen átvészeljék, és rájöjjenek, mit kell tenniük.

Ma már egyre többet várnak a felhasználók egy-egy weboldal vagy alkalmazás designjától. Kérdés, hogy mennyi erőfeszítést hajlandóak belefektetni abba, hogy megtanulják annak használatát. Erre azonban nem lehet egy konkrét számot mondani, mert függ attól, hogy mi a termék és kik a fő felhasználói. Minden termék esetén más a tanulási görbe, viszont egy adott termék és használói esetében lehet mérni a tanulhatóságot.

Erre hamarosan kitérünk, most azonban lássuk, hogy mi is az a tanulhatóság!

Mi az a tanulhatóság?

A tanulhatóság arról szól, hogy milyen könnyen tanulható meg egy weboldal vagy alkalmazás használata. Mennyi időbe telik és mekkora erőfeszítésbe kerül a használat elsajátítása. Minden egyes felhasználó esetében felrajzolható egy tanulási görbe.

Persze vannak olyan termékek, melyek számtalan funkcióval rendelkeznek, így mindenképpen hosszú lesz a tanulási görbe. Ilyen például a Photoshop vagy az Excel. Ezeknél a rendszereknél az új felhasználók vért izzadnak már a legkisebb, legegyszerűbb feladatok végrehajtásakor is. Ezzel szemben vannak könnyen használható, egyszerű alkalmazások, mint amilyen mondjuk egy chat-alkalmazás, például a WhatsApp.

Ugyanakkor attól, hogy egy weboldal vagy alkalmazás bonyolult, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni a könnyebb tanulhatóságért. Ami nem azt jelenti, hogy a kanyarokat kell levágni, inkább arról szól, hogy a felhasználók úgy érjenek célba, hogy közben nem lesz frusztráltak. A designereknek tehát arra kell törekedni, hogy amennyire csak lehet, lerövidítsék a tanulási görbét, illetve ne vegyék el a felhasználók kedvét a használattól. Itt bizonyos technikákról, információátadásról van szó, hogy a felhasználóknak ne csak próbálkozzanak, míg össze nem jön valami.

Miért fontos javítani a tanulhatóságon?

A tanulhatóság azért fontos, mert meghatározza, hogy hány felhasználó fog lemondani egy weboldal vagy alkalmazás használatáról annak bonyolultsága miatt, illetve mennyien tartanak ki mellette. Mindkét adat mérhető: utóbbinál azt kell megvizsgálni, hogy hányan töltötték le az alkalmazásodat, és hányan tartották meg, illetve egy adott időkereten belül meg is nyitották azt. Ez egy százalékos érték lesz, melynek kapcsán talán azt is érdemes tudni, hogy a Statista adatai szerint az átlagos három hónapos megtartási arány 29 százalékos az appok körében.

A cél nyilván az, hogy ezt az arányt javítsd, ami persze nem könnyű: kellenek hozzá a mérések, a tesztek, újratervezés, újabb tesztek, és persze a hibátlan kivitelezés.

A kérdés ami itt alapvetően felmerül, hogy miért mondanak le a felhasználók a weboldalad, webáruházad vagy alkalmazásod használatáról? Mi okozza, hogy az emberek kidobják az appod, vagy nem lépnek többet a weboldaladra? Ezt csak a mérések és a használhatósági tesztek fogják tudni megmondani. A felhasználói úton bárhol lehetnek hibák, melyek lemorzsolódást okoznak. Ezeket kell felderíteni és kiküszöbölni.

Mi az a tanulási görbe?

Korábban is már említettük, és a téma kapcsán mindenképpen érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy mit is értünk tanulási görbe alatt. A fogalmat még az 1800-as években alkotta meg Hermann Ebbinghaus, és azt fejezte ki, hogy mennyire nehéz az embereknek megtanulni egy feladat végrehajtását.

A tanulási görbe felrajzolása egyszerű: egy személy valamilyen feladatot többször is elvégez, miközben mérjük, hogy mennyi ideig tart neki minden alkalommal a feladat végrehajtása. Akkoriban persze ezt a mérést elsősorban az emberi agy vizsgálatára használták, ma azonban már inkább a feladat, illetve a mögötte álló termék jobb megismerése a cél.

Mindenesetre az előbbiek alapján talán már érthető, hogy egy bonyolult terméknek mitől lesz hosszú a tanulási görbéje: a felhasználóknak nyilván többször kell végrehajtaniuk egy adott feladatot, hogy azt könnyedén kivitelezzék.

A tanulhatóság részei

A tanulhatóságnak három különböző vonatkozása van, mely a különböző felhasználók számára fontos:

  • Első használati tanulhatóság – ami azt mutatja, hogy első alkalommal mennyire könnyű a felület használhatósága. Ez azon felhasználók számára fontos, akik várhatóan csak egyetlen egyszer fogják használni a felületet. Ebben az esetben nincs tanulási görbe, hiszen nincs több használat.
  • A tanulási görbe meredeksége – arról szól, hogy milyen gyorsan tanulnak a felhasználók a felület ismételt használata esetén. Ez abban az esetben fontos, ha a felhasználók többször is használják a felületet, de nem túl gyakran. Mert amennyiben a felhasználók azt érzik, hogy fejlődnek a használat során, akkor kitartanak a felület mellett. 
  • A plató hatékonysága – ami azt mutatja meg, hogy mennyire fejleszthető a termelékenység a felület használata révén. Ez a vonatkozás azon felhasználók számára fontos, akik gyakran és sokáig használják az adott rendszert. 

Ideális esetben mindhárom vonatkozásban jól teljesít egy rendszer, de a valóságban ezt nehéz kivitelezni, kompromisszumokat kell kötni, és elsősorban azon ügyfelekre optimalizálni a felületet, akik a legnagyobb üzleti értéket képviselik. 

A tanulhatóság mérése

A jó tanulhatóság a használhatóság feltétele. A felhasználók egy jól tanulható felületet gyorsan megszoknak és ez csökkenti a költségeinket is. Ráadásul egy könnyen tanulható rendszer elégedettséget eredményez a felhasználóknál, mivel magabiztosakká válnak a képességeiket illetően. 

Ha a te rendszered is kellően bonyolult, és gyakran használják az emberek, akkor érdemes a tanulhatóságát külön tesztelni. Olyan rendszereknél viszont felesleges a tanulhatóság mérésébe pénzt és időt tenni, melyet ritkán használnak az emberek, vagy pedig csak egyszer használják (ilyen lehet például egy szolgáltatásra feliratkozás). Utóbbi esetben egy használhatósági teszt a jobb megoldás. 

Mint az NNG bejegyzésében felhívja a figyelmet: a tanulhatóság mérhető, melynek során felrajzolható az úgynevezett “tanulási görbe”. Ezen aztán jól láthatóvá válik, hogy hol érik el a felhasználók a “platót”, amikor már teljes mértékben megismerték a felület használatát. 

A tanulhatóság mérésénél kvantitatív vizsgálatokra kerül sor. Mivel azt akarjuk megtudni, hogy mennyire könnyen tanulható a felületünk, ezért fontos, hogy olyan tesztalanyokat gyűjtsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a rendszer használatában. Fontos tényező lehet a tesztalanyok korábbi tapasztalata hasonló rendszerekkel, mivel ez segítheti, illetve gátolhatja is őket a feladatok végrehajtásában. Érdemes tehát a tapasztalattal rendelkezőket és a tapasztalattal nem rendelkezőket külön vizsgálni. Ez különösen fontos lehet akkor, ha olyan céllal indítunk egy terméket, hogy egy hasonló termék használóit csábítsuk el.

Mint minden kvantitatív vizsgálatnál, itt is viszonylag nagy számú résztvevőre (legalább 30-40 személy) van szükség. A pontos szám a feladat összetettségétől függ.

1. Határozd meg a mutatót!

A leggyakoribb mutató a feladattal eltöltött idő a tanulhatósági vizsgálatoknál. Hiszen egy feladat végrehajtására fordított idő az ismétlések számával csökken. Az persze rendszertől függ, hogy a feladattal eltöltött idő mennyire fontos, adott esetben jobb mérőszám lehet a hibák száma. A továbbiakban azonban a feladattal eltöltött időt vesszük alapul mérőszámként.

2. Határozd meg a próbálkozások számát!

Milyen gyakran kerül sor az adatok begyűjtésére: minden adatgyűjtés egy próbálkozást jelent. Ehhez arra van szükség, hogy egy adott résztvevő több alkalommal ugyanazt a feladatot hajtsa végre a rendszerben. Érdemes egészen addig ismételni a feladat végrehajtását, amíg a platót el nem éri, azaz amikor már nem javul a feladat végrehajtásához szükséges idő. Egy lapossá váló tanulási görbe azt jelzi, hogy a felhasználó a maximális mértékben megismerte a rendszert. 

Indulásnál érdemes 5-10 próbálkozással számolni, de ha bizonytalan vagy, akkor inkább több próbálkozással tervezz, mint ami elsőre megfelelőnek tűnik. Ennek oka az, hogy ha elérik a felhasználók a platót, akkor még mindig egyszerűbb leállítani a vizsgálatot, mint újabb próbálkozásokat megtervezni. Az egyes próbálkozások gyakoriságát illetően érdemes figyelembe venni, hogy a rendszert milyen gyakran fogják majd használni a felhasználók. 

3. Az adatok begyűjtése és ábrázolása

Minden feladat esetében ki kell számolni a tesztalanyok próbálkozásainak átlagértékét, majd ezeket ábrázolni grafikonon.

4. A görbe elemzése

Az adatok elemzésénél a statisztikai szignifikanciát figyelembe kell venni, vagyis tudni kell azt, hogy a görbe változásai nem csak az adatok zajosságát tükrözik vissza, hanem valósak. Ez a varianciaelemzés (ANOVA) (https://hu.wikipedia.org/wiki/Varianciaanal%C3%ADzis) segítségével meghatározható. Ha ez megvan, akkor értékelni kell a görbe meredekségét. A kevésbé tanulható rendszereknél lassú csökkenés látható a görbénél, és sok próbálkozásra van szükség a plató eléréséhez.

És hogy milyen tanulhatóság a megfelelő? Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a konkurencia felületei mennyire könnyen tanulhatók, de akár azt is figyelembe lehet venni, hogy a költségeket tekintve elfogadható-e egy rendszer esetében a feladat végrehajtásával töltött idő (mondjuk, ha egy adminisztrátor 10 percet tölt naponta a mentés végrehajtásával, akkor ez egy évben 60 órát vesz el a munkaidejéből, aminek nyilván költsége van). 

Ha mindezek után mégsem végzel el egy teljes tanulhatósági vizsgálatot, hogy felrajzolhasd a terméked tanulási görbéjét, azért ne felejtsd el a tanulhatóság fontosságát, mert segít abban, hogy jobb döntéseket hozz a termékek megtervezésénél.

Kategória: Design | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.