Webshark Blog

Amikor a használhatósági adatokról van szó, akkor olyan adatokat kell elemeznünk, melyek összhangban vannak a felhasználói élménnyel. Ez elsőre nehéznek tűnhet, azonban léteznek olyan számok, melyekkel következetesen mérhető a használhatóság.

Először azonban nézzük meg azt, hogy:

Miért van szükség mérésre?

Amikor a használhatóság mérésére kerül sor, akkor általában elmondható, hogy az a célunk, hogy egy olyan terméket hozzunk létre, mely kifinomult, ugyanakkor könnyű a használata. Emellett persze a használhatósági mérőszámok más, fontos tényezőkre is rámutatnak, melyek előnyére válhatnak a termékünknek.

Designok összehasonlítása

A tervezésnél elengedhetetlen az egyes verziók folyamatos tesztelése. Ahhoz, hogy finomhangoljuk a designt, vagy egyáltalán érvényesnek tekintsük a design-döntéseket, tudnunk kell, hogy miként teljesítenek. A használhatósági mérőszámokkal pedig egyszerűvé válik az egyes designok teljesítményének összehasonlítása.

UX-értékek kommunikációja

Ha mérjük a használhatóságot, akkor azzal véleményektől függetlenül igazolhatunk egy design-döntést vagy az egész design helyességét. Gyakran előfordul ugyanis, hogy bizonyos funkciókat beleerőltetnek egy termékbe, pusztán véleményekre alapozva, miközben a számok mást mutatnak annak szükségességéről.

Teljesítmény a konkurenciával szemben

A kvalitatív tesztek hasznosak, ráadásul gyors eredményeket produkálnak, ha meg akarjuk érteni, hogy miként teljesít a termékünk a konkurenciáéhoz képest. Ehhez nem is kell sok tesztalany: a Nielsen Norman Group szerint már akár öt személlyel is nekifuthatunk.

Az alapvető használhatósági mutatók

A használhatósági mérőszámok változatosak és sokfélék lehetnek, alapvetően azonban négy mutatóra érdemes támaszkodni, melyek a legfontosabbnak számítanak a felhasználói élmény minőségének meghatározásakor. Melyek ezek?

• A feladat befejezéséhez szükséges idő
• A feladat befejezésének, vagyis a sikerességnek az aránya
• Elégedettség
• Hibaarány

A feladat befejezésének aránya

Ez az egyik legegyértelműbb, legjobban mérhető, mégis a legfontosabb használhatósági mérőszám. Tökéletesen megmutatja, hogy a felhasználói felület miként képes támogatni az ott elvégzendő cselekvéseket. Rávilágít arra, hogy a felhasználók milyen arányban tudnak egy adott cselekvést végrehajtani, és elérni a végcélt.

Az adatok szerint az átlagos feladat-befejezési arány 80 százalék körül alakul. Ugyanakkor ez a szám függ a terméktől és az iparágtól, úgyhogy nem feltétlenül kell ehhez igazodni.

Hibaarány

Ez egy másik elég egyszerűen mérhető szám: azt mutatja, hogy milyen gyakran hibáznak a felhasználók. Alapvetően a hibaarány sokat megmutat arról, hogy mennyire felhasználóbarát is a terméked.

Feladat befejezéséhez szükséges idő

Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy mennyire segít a felület a felhasználónak a feladata hatékony végrehajtásában. Feltételezhető, hogy amennyiben egy feladat elvégzéséhez sok időre van szükség, akkor a webdesignt javítani vagy módosítani kell.

Szubjektív elégedettség

A fenti mérőszámokkal szemben az elégedettség egy szubjektív mérőszám, és gyakran inkább az esztétikához kötődik, mint a használhatósághoz. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy a felhasználók gyorsan képesek megváltoztatni a véleményüket, ha egy olyan termékkel találkoznak, ahol felmerülnek használhatósági problémák.

Tehát miközben az első benyomás lehet, hogy erős és kapcsolódik a weboldal vonzerejéhez, addig az elégedettség megváltozhat annak függvényében, hogy milyen komoly használhatósági problémákkal kell szembenézni az adott cél elérése során.

Ezért hasznos, ha felhasználókkal teszteljük a termékünket, weboldalunkat az indulás előtt, hiszen megmutathatja a design minőségét.

Hogyan mérjünk?

Tipikusan a használhatóságot felhasználói tesztek segítségével tudjuk mérni. Az interjúk során a felhasználókat végigvezetik egy cselekvéssoron, és ezek a cselekvések mérésre, rögzítésre kerülnek. Végül pedig a mérőszámokat egy táblázatban foglalják össze. Ez lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző design-változatok között.

A tesztek eredményeinek elemzésével egy átfogó kép szerezhető a termék teljesítményéről. Tehát megállapítható például az, hogy míg az egyik verzióban ugyan rövidebb a feladatvégrehajtási idő, addig mondjuk a sikeres teljesítés aránya és a felhasználói elégedettség is alacsonyabb.

A számok segítségével tehát mélységében érthetjük meg a felhasználói élmény minőségét, és hogy a jó irányba tartunk-e a designnal. Emellett fontos adatokkal szolgálnak arról is, hogy miként teljesít a termékünk, weboldalunk a piaci versenytársakkal szemben. Ez pedig biztosítja azt, hogy az indulásnál a termék megfelel majd a piaci igényeknek.

(A szöveg ezen bejegyzés alapján készült).