70 sz\u00e1zal\u00e9k feletti \u00e9rt\u00e9kr\u0151l<\/a> besz\u00e9l\u00fcnk \u00e1tlagosan). Nem tudjuk, hogy egy web\u00e1ruh\u00e1zban pontosan mi t\u00e1ntor\u00edtja el az embereket a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1st\u00f3l. Lehet, hogy sokan \u00fagy kezelik a kosarat, hogy a kedvenc term\u00e9keiket gy\u0171jtik \u00f6ssze benne, mert „kedvenc term\u00e9k” funkci\u00f3 nincs az adott web\u00e1ruh\u00e1zban. Persze az is lehet, hogy a l\u00e1togat\u00f3 az utols\u00f3 pillanatban gondolja meg mag\u00e1t, amikor megl\u00e1tja a teljes \u00f6sszeget, esetleg a v\u00e1rtn\u00e1l j\u00f3val magasabb sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9g vagy bizonyos kisz\u00e1ll\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek hi\u00e1nya b\u00e1tortalan\u00edtja el.<\/p>\n\n\n\nA l\u00e9nyeg az, hogy azzal, hogy a folyamat v\u00e9g\u00e9re hagyjuk a nehezebb dolgokat vagy csak l\u00e9nyegi inform\u00e1ci\u00f3kat, hogy azok ne zavarj\u00e1k a „v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t”, nem biztos, hogy j\u00f3t tesz\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Miller t\u00f6rv\u00e9nye<\/h3>\n\n\n\n
Tal\u00e1n az egyik legink\u00e1bb f\u00e9lre\u00e9rtett szab\u00e1ly Miller t\u00f6rv\u00e9nye, mely azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az \u00e1tlagos felhaszn\u00e1l\u00f3 mind\u00f6ssze 7 (plusz-m\u00ednusz kett\u0151) dolgot tud a munkamem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban tartani. Nem az a gond, hogy ez ne lenne igaz, hanem az, hogy a webdesignban sokszor a navig\u00e1ci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l jut \u00e9rv\u00e9nyre, m\u00e9gpedig a navig\u00e1ci\u00f3s men\u00fc elemeinek korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Term\u00e9szetesen nem \u00e9rdemes a navig\u00e1ci\u00f3s men\u00fct a v\u00e9gtelenbe ny\u00fajtani, ennek azonban nem Miller t\u00f6rv\u00e9nye az oka, az ugyanis nem a megjelen\u00edtett elemekre vonatkozik. Itt az \u00e1tl\u00e1thatatlans\u00e1g vagy a lehet\u0151s\u00e9gek nagy sz\u00e1ma miatti d\u00f6nt\u00e9si k\u00e9ptelens\u00e9g lesz a korl\u00e1toz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151. Miller t\u00f6rv\u00e9nye pedig csak az olyan UI-elemekre vonatkoztathat\u00f3, mint p\u00e9ld\u00e1ul a karuszelek.<\/p>\n\n\n\n
Eszt\u00e9tikai-haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1gi hat\u00e1s<\/h3>\n\n\n\n
Mi is emlegett\u00fck m\u00e1r kor\u00e1bban, hogy a sz\u00e9p weboldalakat \u00e1ltal\u00e1ban haszn\u00e1lhat\u00f3bbnak tartj\u00e1k az emberek. Vagy legal\u00e1bbis arra sz\u00e1m\u00edtanak, hogy j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 lesz, ha sz\u00e9pnek t\u0171nik a weboldal. <\/p>\n\n\n\n
A designerek ez\u00e9rt sokszor hivatkoznak erre a haszn\u00e1lhatatlans\u00e1g hat\u00e1r\u00e1t s\u00farol\u00f3, de \u00e1ltaluk eszt\u00e9tikusnak tartott megold\u00e1sok alkalmaz\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Gondoljunk p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alig kontrasztos, maxim\u00e1lisan minimalista oldalakra, ahol alig l\u00e1t vagy tal\u00e1l meg valamit a felhaszn\u00e1l\u00f3. <\/p>\n\n\n\n
Fontos teh\u00e1t figyelembe venni, hogy csak az\u00e9rt, mert valami sz\u00e9p, m\u00e9g nem lesz j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3. Lehet, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 v\u00e1rakoz\u00e1sai pozit\u00edvak, ahogy megl\u00e1tja egy sz\u00e9p weboldal f\u0151oldal\u00e1t, azonban k\u00f6nnyen eljut a csal\u00f3dotts\u00e1gig, ami nem lesz el\u0151ny\u00f6s a weboldal sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n
Cs\u00facs-v\u00e9g szab\u00e1ly<\/h3>\n\n\n\n
A cs\u00facs-v\u00e9g szab\u00e1ly arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3k egy \u00e9lm\u00e9ny cs\u00facspontja \u00e9s a v\u00e9ge alapj\u00e1n hat\u00e1rozz\u00e1k meg annak min\u0151s\u00e9g\u00e9t, nem pedig a haszn\u00e1lat sor\u00e1n jellemz\u0151 \u00e1tlagos \u00e9lm\u00e9nyszintet veszik figyelembe. A designerek ez\u00e9rt sokszor haszn\u00e1lj\u00e1k ezt a szab\u00e1lyt, amikor egy \u00e9lm\u00e9ny els\u0151dleges c\u00e9lj\u00e1t, illetve a z\u00e1r\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt megtervezik. Ez a kett\u0151 pont, egy web\u00e1ruh\u00e1z eset\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul a term\u00e9k kos\u00e1rba rak\u00e1sa, illetve a v\u00e9gs\u0151 megrendel\u00e9s lehet. <\/p>\n\n\n\n
A cs\u00facs-v\u00e9g szab\u00e1ly ugyan l\u00e9tezik \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes, ugyanakkor nem lehet olyan nyitott \u00e9lm\u00e9nyekre alkalmazni, mint amilyen egy weboldal haszn\u00e1lata. Ilyenkor ugyanis neh\u00e9z meghat\u00e1rozni, hogy hol van egy felhaszn\u00e1l\u00f3 eset\u00e9ben a kiindul\u00f3 \u00e9s a z\u00e1r\u00f3 pont. Persze fel lehet fogni minden egyes interakci\u00f3t a weboldalon cs\u00facspontk\u00e9nt, \u00e9s az is felt\u00e9telezhet\u0151, hogy melyik ezek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabb, de ez nem biztos, hogy \u00e9rv\u00e9nyes lesz.<\/p>\n\n\n\n
Fitts t\u00f6rv\u00e9nye<\/h3>\n\n\n\n
Az 1950-es \u00e9vekben Fitts azt \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy egy c\u00e9lpont t\u00e1vols\u00e1ga \u00e9s m\u00e9rete hat\u00e1ssal van arra, hogy mennyire hat\u00e9konyan siker\u00fcl kiv\u00e1lasztania a felhaszn\u00e1l\u00f3nak az adott c\u00e9lpontot. Ez a mobilalkalmaz\u00e1sokn\u00e1l akk\u00e9nt lett interpret\u00e1lva, hogy egy kisebb gombot nehezebb meg\u00e9rinteni, \u00e9s ha messze van az a kisebb gomb, akkor m\u00e9g nehezebb\u00e9 v\u00e1lik. Ugyanakkor mobilokn\u00e1l nem igaz\u00e1n vannak olyan t\u00e1vols\u00e1gok, melyek befoly\u00e1soln\u00e1k az \u00e9rint\u00e9si pontoss\u00e1got. <\/p>\n\n\n\n
Fitts t\u00f6rv\u00e9nye persze j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 asztali g\u00e9pes, monitoros megjelen\u00e9sn\u00e9l, mivel egy nagym\u00e9ret\u0171 monitoron m\u00e1r vannak olyan t\u00e1vols\u00e1gok, melyek hat\u00e1ssal lehetnek a pontoss\u00e1gra. Ugyanakkor monitorok eset\u00e9ben jellemz\u0151en egeret haszn\u00e1lunk, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi a megfelel\u0151 korrekci\u00f3t a kattint\u00e1s el\u0151tt, hiszen nem a leveg\u0151ben \u00e9rkez\u0151 ujjr\u00f3l van sz\u00f3, hanem egy sz\u00e9pen kirajzol\u00f3d\u00f3 kurzorny\u00edlr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Mobilon pedig az \u00e9rinthet\u0151 elemeknek el\u00e9g nagynak kell lenni\u00fck ahhoz, hogy k\u00f6nnyen kiv\u00e1laszthat\u00f3k legyenek, ennek \u00e9rdek\u00e9ben megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1got is \u00e9rdemes tartani k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, ugyanakkor az elhelyezked\u00e9s\u00fck t\u00e1vols\u00e1g\u00e1nak csek\u00e9ly hat\u00e1sa van a haszn\u00e1latra.<\/p>\n\n\n\n
Occam borotv\u00e1ja<\/h3>\n\n\n\n
Occam borotv\u00e1ja elv szerint k\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g (magyar\u00e1zat) k\u00f6z\u00fcl a „kevesebb felt\u00e9telez\u00e9st” tartalmaz\u00f3 (leegyszer\u0171s\u00edtve: az egyszer\u0171bb) v\u00e1laszt\u00e1s a jobb. Ugyanakkor a webdesignban nem kell felt\u00e9telez\u00e9sekkel dolgozni, ugyanis van lehet\u0151s\u00e9g tesztel\u00e9sre, m\u00e9r\u00e9sre, elemz\u00e9sre. Vagy, ha nincs is lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk tesztel\u00e9sre, akkor is dolgozhatunk m\u00e1s designerek gyakorlati tapasztalatait figyelembe v\u00e9ve. <\/p>\n\n\n\n
Occam borotv\u00e1ja teh\u00e1t egy klasszikus design-csapda, \u00e9s a csapda elker\u00fcl\u00e9se annak felismer\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nik, hogy nem a webdesigner felt\u00e9telez\u00e9sei sz\u00e1m\u00edtanak, hanem a felhaszn\u00e1l\u00f3. Teh\u00e1t az elvet a tervez\u00e9si folyamat sor\u00e1n nem lehet haszn\u00e1lni.<\/p>\n\r\n
![\"\"](\"http:\/\/blog.webshark.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/webdesign.png\")
<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n