Az el\u0151bbi defin\u00edci\u00f3b\u00f3l az is l\u00e1that\u00f3, hogy az interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gnek k\u00e9t t\u00edpusa van: a szellemi \u00e9s a fizikai.<\/p>\n\n\n\n

Szellemi interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g<\/h3>\n\n\n\n

A szellemi interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g az \u00e1ltalunk m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is emlegetett kognit\u00edv terhel\u00e9snek felel meg, \u00e9s azon szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek \u00f6sszess\u00e9ge, mely egy term\u00e9k m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges. Amikor egy feladat elv\u00e9gz\u00e9se rendk\u00edv\u00fcli figyelmet vagy mem\u00f3ri\u00e1t ig\u00e9nyel, akkor a szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s \u00e9s az interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g magas. <\/p>\n\n\n\n

A szellemi interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g a szemk\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel is m\u00e9rhet\u0151, ugyanis ezekb\u0151l kider\u00fcl, hogy mire \u00f6sszpontos\u00edtja vizu\u00e1lis figyelm\u00e9t a felhaszn\u00e1l\u00f3, mivel foglalkozik, \u00e9s mi az, amit figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy. <\/p>\n\n\n\n

Egy bonyolult navig\u00e1ci\u00f3s men\u00fc, egy nehezen befogadhat\u00f3 tartalom, egy ismeretlen ment\u00e1lis modell vagy interakci\u00f3s minta mind magas szellemi interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9gre lehet p\u00e9lda. <\/p>\n\n\n\n

A szellemi interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g ugyanakkor cs\u00f6kkenthet\u0151, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a munkamem\u00f3ria hat\u00e9konyabb kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val<\/strong>. George Miller pszichol\u00f3gus szerint egy \u00e1tlagos szem\u00e9ly mind\u00f6ssze 7 dolgot (plusz-m\u00ednusz 2) tud a munkamem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban tartani. Amennyiben teh\u00e1t az inform\u00e1ci\u00f3t feldaraboljuk kisebb, fogyaszthat\u00f3 egys\u00e9gekre, akkor hat\u00e9konyabban haszn\u00e1ljuk ki a munkamem\u00f3ri\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

Mit jelent ez a gyakorlatban?<\/p>\n\n\n\n

• R\u00f6videbb bekezd\u00e9seket<\/li>
• R\u00f6videbb sorokat<\/li>
• \u00c1tl\u00e1that\u00f3bb vizu\u00e1lis hierarchi\u00e1t, ahol a kapcsol\u00f3d\u00f3 elemek csoportos\u00edtva vannak<\/li><\/ul>\n\n\n\n

  Szint\u00e9n seg\u00edt, ha k\u00f6nnyebben olvashat\u00f3 \u00e9s \u00e9rthet\u0151bb m\u00f3don t\u00e1laljuk a tartalmakat<\/strong>. Hiszen, mint tudjuk, egy-egy weboldalon senki nem olvas el minden sz\u00f3t, hanem csak gyorsan \u00e1tfutj\u00e1k azt, relev\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3kat keresve (melyek seg\u00edtenek el\u00e9rni a c\u00e9lt). Ennek \u00e9rdek\u00e9ben konkr\u00e9t, informat\u00edv, vil\u00e1gos \u00e9s l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 sz\u00f6vegeket \u00e9rdemes haszn\u00e1lni:<\/p>\n\n\n\n

  • r\u00f6videbb mondatokat<\/li>
  • alc\u00edmezett sz\u00f6vegegys\u00e9geket<\/li>
  • egyszer\u0171 szavakat<\/li><\/ul>\n\n\n\n

    Emellett pedig seg\u00edteni kell a meg\u00e9rt\u00e9st olyan elemekkel, mint a j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 mez\u0151c\u00edmk\u00e9k vagy men\u00fcelemek, egyszer\u0171bb \u00e9s r\u00f6videbb \u0171rlapokkal, ismert designmint\u00e1kkal, melyek illeszkednek a felhaszn\u00e1l\u00f3k megl\u00e9v\u0151 ment\u00e1lis modelljeihez.<\/p>\n\n\n\n

    Fizikai interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g<\/h3>\n\n\n\n

    A fizikai interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g az a fizikai er\u0151fesz\u00edt\u00e9s, melyet a felhaszn\u00e1l\u00f3nak meg kell tennie egy feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz. Az egyik kapcsol\u00f3d\u00f3 elv Fitts t\u00f6rv\u00e9nye, mely szerint egy feladat – p\u00e9ld\u00e1ul az eg\u00e9rmutat\u00f3 c\u00e9lba juttat\u00e1sa – v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151 att\u00f3l f\u00fcgg, hogy mekkora a c\u00e9lt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g \u00e9s milyen m\u00e9ret\u0171 a c\u00e9l. Teh\u00e1t min\u00e9l nagyobb a t\u00e1vols\u00e1g, \u00e9s min\u00e9l kisebb a c\u00e9l m\u00e9rete, ann\u00e1l hosszabb id\u0151be telik a c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se. Hab\u00e1r Fitts t\u00f6rv\u00e9nye nem digit\u00e1lis fel\u00fcletek haszn\u00e1lat\u00e1ra lett kital\u00e1lva, alkalmazhat\u00f3 a gombok m\u00e9ret\u00e9nek \u00e9s t\u00e1vols\u00e1g\u00e1nak optimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz nagyobb fel\u00fcletek eset\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n

    A fizikai interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9g feladatelemz\u00e9ssel m\u00e9rhet\u0151. A feladatelemz\u00e9s egy olyan folyamat, melynek sor\u00e1n megfigyelik a felhaszn\u00e1l\u00f3t, hogy l\u00e1ss\u00e1k, mik\u00e9nt teljes\u00edt egy feladatot \u00e9s \u00e9ri el a c\u00e9lj\u00e1t. Az egyik leggyakoribb \u00e9s legismertebb feladatelemz\u00e9si m\u00f3dszer a hierarchikus feladatelemz\u00e9si diagram megrajzol\u00e1sa. A diagram egy c\u00e9llal \u00e9s egy forgat\u00f3k\u00f6nyvvel kezd\u0151dik, majd megmutatja a f\u0151bb feladatokat, melyeket v\u00e9gre kell hajtania a felhaszn\u00e1l\u00f3nak a c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

    A hierarchikus feladatelemz\u00e9s az\u00e9rt seg\u00edthet cs\u00f6kkenteni a fizikai interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9get, mivel megmutatja:<\/p>\n\n\n\n

    • a feladatok sz\u00e1m\u00e1t, melyb\u0151l kider\u00fclhet, hogy van-e lehet\u0151s\u00e9g cs\u00f6kkenteni azt, \u00edgy egyszer\u0171bb\u00e9 tenni a folyamatot<\/li>
    • a feladatok gyakoris\u00e1g\u00e1t, vagyis, hogy bizonyos feladatokat milyen gyakran kell megism\u00e9telni<\/li>
    • a feladat kognit\u00edv \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t: nagy terhel\u00e9st jelent a figyelemre \u00e9s a mem\u00f3ri\u00e1ra?<\/li>
    • a feladat fizikai k\u00f6vetelm\u00e9nyeit, teh\u00e1t, hogy a fizikai k\u00f6vetelm\u00e9nyek befoly\u00e1solj\u00e1k a felhaszn\u00e1l\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s k\u00e9nyelem-\u00e9rzet\u00e9t<\/li>
    • a feladat v\u00e9grehajt\u00e1si idej\u00e9t, azt hogy egyes l\u00e9p\u00e9sek megt\u00e9tele mennyi id\u0151t vesz ig\u00e9nybe<\/li><\/ul>\n\n\n\n

      A weboldalakn\u00e1l ezeket a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket \u00e9s megold\u00e1sokat mindig \u00e9rdemes \u00e9szben tartani, hogy kisebb interakci\u00f3s k\u00f6lts\u00e9ggel haszn\u00e1lhat\u00f3 weboldalt hozzunk l\u00e9tre. <\/p>\n\r\n