Webshark Blog

A web állandóan változik, így folyamatosan változik az is, hogy mi zavarja leginkább a felhasználókat, amikor a weboldalakat böngészik. 

Lassan már túljutunk az olyan hibákon, mint amikor egy weboldal automatikusan elkezd zenélni, amikor megérkezel, ugyanakkor megjelennek olyan újabb hibák, melyek a legújabb trendekhez igazodás miatt kezdenek nagyobb számban megjelenni. Persze nem mindenkit ugyanaz idegesít, de mégis vannak olyan jelenségek, melyek érezhetően sokakat bosszantanak. A Smashing Magazine és a UX Planet is összeállított egy-egy listát a web 2020-as legidegesítőbb jelenségeiből, ezekből böngészünk. 

Kisméretű betűk 

Habár a videók egyre népszerűbbek, a web nagy részét még mindig a szövegek teszik ki. És miközben egyre nőnek a betűméretek a weboldalakon, akad még néhány olyan oldal – gyakran mobilos megjelenésnél -, melyek elkalibrálják a szövegméretet.  

A szövegeknél figyelni kell a jó olvashatóságra, amihez egyrészt arra van szükség, hogy minimum 16 px-es betűméretet használj a szövegtörzsnél. Emellett az sem árt, ha a sortávolságokat 1,5-1,6-osra állítod, mert ez is megkönnyíti az olvasást. De ne felejtsd el azt sem megnézni, hogy a különböző eszközökön hogyan, milyen méretben jelenik meg a szöveged! 

Túl kicsi kattintható célpontok 

Minél kisebb egy interaktív elem, például egy link vagy egy gomb, annál nagyobb a hibázás esélye, amikor a felhasználó kapcsolatba kerül a weboldaladdal. Az érintési célpontokat úgy kell megtervezni, hogy minimum 9 mm x 9 mm-es nagyságúak legyenek bármely kijelzőn. A Material Design elvek szerint az érinti célpontoknak legalább 48 x 48 pixelesnek kell lenniük. Emellett az is fontos, hogy a célpont körül elég széles legyen a margó. A Microsoft 10 mm-es margót javasol a célpontok között. 

A tartalom váratlan elcsúszása 

Ez az a helyzet, amikor látsz egy objektumot a weboldalon, amire éppen rákattintanál, de azt veszed észre, hogy mire odaér az ujjad vagy a kurzornyíl, már valami más látható ott, például egy hirdetés. Ennek oka, hogy a dinamikus betöltődés során elcsúsznak az elemek: a dinamikus tartalom úgy jelenik meg az oldalon, hogy eltolja a tartalom többi részét. A problémát úgy tudod megoldani, ha megadsz egy minimális magasságot a tárolónak CSS-ben.  

Adatvesztés hibáknál 

Ez akkor igazán dühítő, amikor 10 percet eltöltesz egy űrlap kitöltésével, és amikor az “elküld” gomba kattintasz, akkor azt látod, hogy ugyanaz az űrlap töltődik be, csak éppen adatok nélkül, valamint kapsz egy hibaüzenetet. Pedig az interakciók tervezésének egyik legfontosabb szabálya az, hogy a felhasználói adat szent. Ez azt jelenti, hogy az adatvesztést mindenképpen el kell kerülni. LocalStorage és sessionStorage használatával akkor is gondoskodni kell, hogy a már beírt adatok ne tűnjenek el, ha a felhasználók véletlenül frissíti az oldalt.  

Vissza gomb és adatvesztés 

Jakob Nielsen szabálya szerint a felhasználóknak mindig kell egy jól látható vészkijárat, ahol otthagyhatnak egy folyamatot, anélkül, hogy végig kellene menni a folyamaton. Az emberek pedig általában a böngésző vissza gombját tekintik ilyen vészkijáratnak. Ugyanakkor, ha előfordulhat, hogy elvesznek az adataik, amennyiben a vissza gombra kattintanak, figyelmeztetned kell őket erre, amint rákattintanak a vissza gombra. 

Eltérített görgetés 

Az eltérített görgetés akkor fordul elő, amikor a weboldaltulajdonos megváltoztatja a görgetősáv viselkedését. Jellemzően az eltérített görgetés abban segít, hogy megmutasson valamilyen animált effektet a felhasználónak. De hiába kreatív az illusztráció és jól kidolgozott az animáció, ez felhasználói élmény szempontjából nem előnyös. Hiszen, amikor eltéríted a görgetést, akkor átveszed az irányítást a felhasználótól.  

Feliratkozó falak 

A feliratkozó falak arra kérik a felhasználót, hogy hozzon létre egy fiókot azért, hogy használhassa a weboldalt, ugyanakkor megakadályozza, hogy megismerhesse azt. Pedig ahogy minden szoftver esetében is érdemes lehetővé tenni egy próbát a feliratkozás és vásárlás előtt, úgy a weboldalak használatánál is ez a jó megoldás. A felhasználók így tudják eldönteni, hogy szükségük van-e a szolgáltatásra. Például a fizetőfalak leggyakrabban újságoknál szoktak megjelenni, melyeknél lehetővé kellene tenni, hogy néhány cikket a látogatók fiók létrehozása nélkül is elolvashassanak.  

Automatikusan hanggal induló videó 

Amikor a felhasználók megérkeznek egy weboldalra, nem számítanak arra, hogy beindul valamilyen hang lejátszása az engedélyük nélkül. Ez most már jellemzően automatikusan induló videóknál szokott előfordulni, melyre a tipikus reakció, hogy a felhasználó azonnal elhagyja az oldalt. Aki marad, annak plusz erőfeszítést kell tennie azért, hogy lekapcsolja a hangot vagy megállítsa a videót, ahelyett, hogy a céljának elérésével foglalkozna. Ha használsz is automatikusan elinduló videót az oldaladon, az hang nélkül fusson.  

Értesítés engedélyezése a böngészőben 

Ha jól használod, akkor a push üzenetek hasznosak a mobilalkalmazásoknál. Hiszen például figyelmeztetik a felhasználót egy frissítésre. Ugyanakkor ez nem igazán működik a weboldalak nagy részénél. A felhasználók a legtöbb esetben nem használják ezt a lehetőséget, mindössze elvonja a figyelmüket. 

Cookie-engedély 

A cookie-engedély kérése egy kötelező, a GDPR miatt előírt szabály. Lehet azonban jól vagy rosszul is engedély kérni sütik elhelyezésére. A rossz megoldás az, amikor egy olyan felugróban kéri az engedélyt a weboldal, mely lehetetlenné teszi a felhasználónak e nélkül a weboldal használatát.  

További zavaró dolgok a weben: 

• Lenyíló menüben kiválasztani az országot / a születési évet úgy, hogy a lista 2020-szal kezdődik 
• Váratlan oldal-újratöltés (mondjuk egy szöveg olvasása közben) 
• A másolás/beillesztés megakadályozása 
• Drákói szigorúságú megkötések jelszó létrehozására feliratkozásnál úgy, hogy sokszor neki kelljen futni, mire megfelelőnek értékeli a rendszer a jelszót 
• Captcha, ahol buszokat és zebrákat kell keresgélni, majd minden belépésnél ezt eljátszani