Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2021-02-110 komment

Hogyan rangsorolja a Facebook algoritmusa a Facebook-posztokat?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

Sok a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mi alapján sorol egy-egy bejegyzést előrébb vagy hátrébb a Facebook a felhasználók hírfolyamában. Átnézzük, hogy mi alapján rangsorol a Facebook, és azt is, hogy ő mit mond róla. (Frissítés, 2021.06.22. – Új fejezetekkel egészítettük ki a bejegyzést: rápillantunk az alapokra, de arra is, hogy milyen hibákat kerülj).

A Facebook-oldalak által közzétett organikus posztok elérése jelenleg mindössze 5,2 százalék. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy néhány éve változott az algoritmus és előrébb kezdte sorolni az emberek által közzétett tartalmakat a céges tartalmakkal szemben. Mit lehet tenni ebben a helyzetben, ha van egy céges oldalad? Egyrészt hirdetni, másrészt megérteni, hogyan is működik a Facebook algoritmusa.

Mi az a Facebook-algoritmus?

A Facebook algoritmusa azért felel, hogy meghatározza, mely tartalmakat és mikor helyezi el a felhasználók hírfolyamában. Azt nyilván már Te is észrevetted, hogy a posztok nem kronologikus sorrendben jelennek meg. Ennek az az oka, hogy az algoritmus értékeli és pontozza az egyes bejegyzéseket, mielőtt egy adott felhasználó érdeklődése alapján megjelenítené őket annak hírfolyamában.

Az algoritmus számításokat végez, de mivel ennek működése nem nyilvános, ezért nem lehet pontosan tudni, hogy hogyan is működik. Amit biztosan tudunk, hogy a fő célja a Facebooknak az, hogy minél többet görgess és reagálj.

Az algoritmus ezért az alapján helyezi az egyes felhasználók elé a tartalmakat, hogy minél nagyobb eséllyel aktivitásra késztesse őket. Azokat a posztokat mutatja meg az embereknek, melyekre feltehetően reagálni fognak, és azokat rejti el előlük, mely nem vált ki aktivitást. A rangsorolás az alapján alakul ki, hogy milyen valószínűséggel számít aktivitásra egy adott poszt az adott felhasználó esetében.

Milyen ragsorolási tényezőket feltételezhetünk?

A hírfolyam rangsorolási tényezői alapvetően négy csoportba sorolhatók: készlet, jelzések, előrejelzések és relevancia.

A készlet a Facebookra kerülő valamennyi tartalomból áll össze. Tehát a barátoktól és a családtól származó bejegyzésekből, a csoportjaidból, az általad kedvelt oldalakból.

A jelzések két részre oszthatók: aktív és passzív jelzésekre. A passzív jelzések olyan, nem aktív mérőszámok, mint a megtekintési idő, a bejegyzéstípus vagy az időpont. Az aktív jelzések közé tartoznak a kedvelések, megosztások, hozzászólások. Jelenleg a Facebook nagyobb súlyt ad az aktív jelzéseknek.

A nagyobb rangsorolási jelzések:

Aktivitás

  • Hozzászólások és kedvelések
  • Reakció az ismerősök által megosztott tartalmakra
  • Messengeres megosztások
  • Hozzászólásokra adott válaszok

Kapcsolatok

  • Milyen felhasználóval kerültünk interakcióba
  • Emberek közötti interakciók (a cégekkel való interakció kisebb súlyú)

Tartalomtípus

  • A poszt típusa: videó, link, kép
  • Mennyire informatív a tartalom
  • Mennyi időt szánnak a posztra

Időszerűség

  • Az újabb posztok első helyen jelennek meg
  • Mikor tették közzé
  • Milyen technológia (eszköz, net típusa) segítségével

Az előrejelzések az alapján álnak össze, hogy korábban mire kerestél rá, milyen tartalmak jelennek meg a hírfolyamodban. Az előrejelzésekhez a Facebook értékeli a profilodat, a viselkedésedet. Próbálja megérteni a kedveléseidet, hogy csak olyan tartalmakat mutasson neked, amit valószínűleg kedvelni fogsz.

A relevancia pontszám egy olyan mutató, melyet minden egyes tartalom megkap a Facebooktól. Minél magasabb a relevancia pontszáma egy posztnak, annál nagyobb eséllyel jelenik meg az adott felhasználó hírfolyamában. A relevancia pontszám minden felhasználó esetében más és más egy adott poszt esetében.

Mit mond a Facebook a saját algoritmusáról?

Vélhetően a sok találgatás is közrejátszott abban, hogy a Facebook nemrég megpróbálta elmagyarázni az embereknek, hogy miként is működik hírfolyamának algoritmusa.

Gépi tanulás és rangsorolás

A Facebook-hírfolyam algoritmusa a gépi tanulásra épít, robotok végzik a posztok rangsorolását, nem pedig emberek. Ha pontosak akarunk lenni, akkor azt is meg kell jegyezni, hogy nem egyetlen algoritmus végzi ezt a munkát, hanem több algoritmus dolgozik a rangsoroláson a különböző fázisokban.

Az algoritmus különböző részei eltérő dolgokért felelnek. Van, amelyik kiválasztja a “bejegyzés-jelölteket”, melyeket megmutat egy-egy felhasználóknak, akad köztük olyan, mely a félretájékoztatásra vagy a kattintásvadászatra figyel, vagy olyan is van, mely azokat a témákat gyűjti, melyekre általában reagál az adott felhasználó, majd aztán mindezeket figyelembe véve alakít ki egy rangsort a hírfolyamban.

A Facebook-hírfolyam működése (Forrás: Facebook)

Ezeknek az algoritmusoknak az a célja, hogy megjósolják, mit fog valaki relevánsnak találni a hírfolyamában a megtekintő, ezeket kiválogassa, illetve sorrendbe tegye úgy, hogy a legérdekesebben induljon a hírfolyam.

Itt tehát nem csak egyetlen jelzésről van szó, hanem mint a Facebook jelezte: több ezer jelzést vesznek figyelembe a posztok sorrendjének meghatározásánál. Mint írják: minden Facebookon lévő személy esetében több ezer jelzést értékelnek annak érdekében, hogy meghatározzák, hogy az adott személy mit fog a legrelevánsabbnak találni… és hogy meghatározzák, hogy ez a személy mit akar látni a hírfolyamában.

A rangsorolási jelzések

Egy Facebook-poszt karakterisztikája

Az egyik rangsorolási jelzés, amit a Facebook megemlít, az a bejegyzések “karakterisztikája”. A Facebook felhasználja egy adott poszt tulajdonságát vagy minőségét, annak meghatározására, hogy a bejegyzés olyan bejegyzés-e, amivel a felhasználó általában interakcióba kerül.

Tehát például, ha egy bejegyzésben talál egy színes képet, és a felhasználó eddigi viselkedése alapján azt látja, hogy reagálni szokott a színes képekre, akkor azt a bejegyzést feljebb helyezi a hírfolyamban. De ugyanez érvényes, ha mondjuk egy videó van a bejegyzésben, és az adott személy a videókra általában reagál, vagy mondjuk meg van címkézve a felhasználó valamely ismerőse.

A Facebook példájában Juannal magyarázza a helyzetet, és azt mondja, hogy karakterisztikát vizsgálnak annak érdekében, hogy meg tudják mondani, hogy Juan szeretni fogja-e a posztot. Tehát például azt, hogy ki van felcímkézve a bejegyzéshez tartozó fotón, vagy hogy mikor lett közzétéve a poszt.

Ha Juan gyakran interakcióba lép Saanvi bejegyzéseivel (megosztja vagy hozzászól), és a közzétett videója elég friss, akkor nagy az esély rá, hogy kedvelni fogja a bejegyzést. Ugyanakkor, ha Juan jobban kedveli a videós tartalmakat, mint a fotókat, akkor Wei fotója, melyen a cocker spánielje látható, nem fogja igazán érdekelni. Ebben az esetben az algoritmus Saanvi videóját feljebb helyezi, mint Wei kutyafotóját, mivel nagyobb az esélye, hogy előbbit fogja inkább kedvelni.

Az idő is rangsorolási tényező

Az előbbi példából az is kiderülhetett, hogy az is számít, mikor került ki egy bejegyzés: rangsorolási tényező a bejegyzések megjelenésének ideje. Ez egybeesik azzal a nemrég közzétett Facebook-szabadalommal, mely arról szól, hogy miként használják rangsorolásra egy bejegyzés megjelenésének időpontját.

A szabadalom szövege szerint egyszerűen arról van szó, hogy a legfrissebb hírek feljebb jelennek meg a felhasználók hírfolyamában. Ez elvileg azt is jelentheti, hogy egy-egy bejegyzést akár többször is közzé lehet tenni egy nap, mert különböző személyeknek különböző időpontokban lesz a legfrissebb az adott tartalom. (A gyakorlat persze azt is mutatja, hogy linket tartalmazó bejegyzések elérése rohamosan zuhan többszöri közzétételnél, tehát a dolog egy kicsit bonyolultabb.)

Aktivitás

Egy másik rangsorolási tényező annak megjóslása, hogy egy adott felhasználót valamely poszt milyen eséllyel fog érdekelni, vagy mennyire valószínű, hogy reagálni fog rá. Ennek meghatározását több jelzésre bízza a Facebook.

Itt számít, hogy korábbi posztokra miként reagált a felhasználó, illetve milyen emberek bejegyzéseire reagált korábban. Ezeket a korábbi interakciókat veszi figyelembe a Facebook annak előrejelzésére, hogy milyen típusú tartalmakkal fog a felhasználó a jövőben kapcsolatba lépni.

Ezeknek megjóslására gépi tanulást használ a Facebook. Az egyik azt segít megmondani, hogy mi az a tartalom, amit a felhasználó kedvelni fog, a másik pedig azt próbálja megjósolni, hogy hozzá fog-e szólni.

Összefoglalva tehát, a rangsorolási folyamat azzal indul, hogy a Facebook meghatározza a bejegyzés-jelölteket abból a bejegyzés-halomból, ami azóta keletkezett, hogy a felhasználó legutóbb belépett az oldalra. A következő lépésben hozzárendel minden megjelenésre érdemes bejegyzéshez egy pontszámot.

A Facebook ennek kapcsán megjegyezte, hogy itt több ezer posztról van szó minden felhasználó esetében, és a több milliárd felhasználó számára párhuzamosan, real time futtatják az algoritmusokat.

A rangsorolási jelzések személyre szabottak

Amit még fontos megjegyezni a rangsorolási tényezők kapcsán, hogy azok eltérően vannak súlyozva minden felhasználó esetében. A súlyozás azt jelenti, hogy az egyik rangsorolási jelzés fontosabb, mint egy másik. Vagyis az egyik személy számára az, hogy lájkolni szokott valamilyen posztot, fontosabbnak számít, míg egy másik személy számára az esik nagyobb súllyal a latba a rangsorolásnál, hogy mondjuk hozzá szokott szólni valamely posztokhoz.

A Facebook magyarázata szerint ez azért van így, mert van, aki jobban szeret lájkolni, mint kommentelni, míg másoknál pont fordított a helyzet. Ezért egy olyan cselekvésnek, mely ritkán fordul elő, automatikusan csekély lesz a szerepe a rangsorolásnál.

Ez talán jelentheti azt, hogy az a bejegyzés lesz sikeres, melyre lájkok és hozzászólások egyaránt érkeznek.

Változatosság

Végül utolsó lépésként a Facebook arra is figyel, hogy kellően változatos legyen mindenkinek a hírfolyama, ami azt jelenti, hogy eltérő tartalmak jelenjenek meg számára. Ez biztosítja azt, hogy ne váljon önmagát ismétlővé és túlságosan unalmassá a hírfolyam.

A Facebook természetesen nem sorolta fel valamennyi rangsorolási tényezőt, mely meghatározza a posztok sorrendjét a hírfolyamban, hanem láthatóan csak nagyon szerényen adagolja az információkat. De az előbbiek alapján talán valamennyivel világosabb, hogy mi az a néhány dolog, amit figyelembe vesz a posztok rangsorolásánál.

Milyen hibákat kerülj?

Ahogy a Facebook algoritmusa egyre intelligensebb lesz, annál könnyebben ismeri fel az “aktivitás-vadász” tartalmakat, vagyis az olyan bejegyzéseket, melyekkel manipulálni akarja valaki a posztja helyezését. Az aktivitás-vadászat egyszerűen azt jelenti, hogy olyan tartalmat teszel közzé, mely azért született, hogy aktivitást generáljon. Milyen posztok tartoznak ide?

  • Kattintásvadászat: a bejegyzés vagy kifejezetten kattintást kér vagy pedig olyan szenzációhajhász, sőt akár hamis indormációt tartalmaz, mely kattintást generál
  • Lájk-vadászat: az előbbi lájkokért, hozzászólásokért, megosztásokért

Ezen túl annak még olyan típusú tartalmak, melyeket nem szeret az algoritmus:

  • Spam-linkek
  • Ismétlődő tartalmak
  • Csak szöveg a bejegyzésben
  • Erőltetett promóció
  • Létező hirdetés szövegének felhasználása
Kategória: Social Media | Címke: ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.