The post Backend fejlesztőt keres a Webshark! appeared first on Webshark Blog.

Az AdSense egy ingyenes hirdetési rendszer, mely lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy a Google által szervezett hirdetéseket jelenítsenek meg. A hirdető cégek az AdSense-en keresztül fizetnek a hirdetést közzétevőknek, mégpedig kattintás vagy megjelenés alapján.

Egy weboldalon egy AdSense-hirdetés pont úgy néz ki, mint bármely más hirdetés, csak a bal felső sarkában lévő jelek alapján, és az alul elhelyezkedő „Hirdetés” felirat alapján lehet megkülönböztetni.

Mi kell ahhoz, hogy a Te weboldaladon is fusson az AdSense?

Először is létre kell hoznod egy AdSense-fiókot, ami után a Google ellenőrizni fogja a weboldalad, hogy megfelel-e az irányelveinek. Amennyiben jóváhagyja az oldalt, hozzá kell adni egy kódot a weboldaladhoz, majd ki kell választanod a hirdetési formátumokat, illetve, hogy ezek hol jelenjenek meg az oldaladon. A hirdetések megjelenhetnek többek között a szövegtörzsben, a kijelző szélén vagy akár a teljes kijelzőt is betölthetik.

A többi igazából már a Google dolga: az AdSense kiválasztja azokat a hirdetéseket, melyek megjelennek a weboldaladon. Elkezdődik a licitálás a hirdetési helyekre, melyek közé a Te weboldalad is csatlakozott. Amennyiben érdekel, hogyan is működik a hirdetésaukció rendszere, itt olvashatsz róla részletesebben.

A megjelent hirdetések után pénzt kapsz a Google-től. Ehhez persze meg kell adnod a fizetési információkat, személyes adatokat. Ha ez megtörtént, akkor a Google minden hónap végén utalja az összeget a kattintások, megjelenések, vagy más interakciók után, melyek a weboldaladon megjelenő hirdetésekhez kapcsolódtak. A weboldal tulajdonosa egyébként a hirdetési bevétel 68 százalékát kapja meg. Az ezzel kapcsolatos információkat itt találod.

Mennyit kereshetsz az AdSense-szel?

Ez az a kérdés, ami mindenkit érdekel, de nem kapsz rá pontos választ addig, amíg nem indítod el az oldaladon az AdSense-t. Az összeg ugyanis számos tényezőtől függ, többek között:

• mekkora a forgalmad
• milyen a közönséged
• honnan jönnek
• hol jelennek meg a hirdetések a weboldaladon

Ugyanakkor egy becslést az AdSense bevételkalkulátora is tud adni. Itt be kell állítani a helyet, az oldalt kategóriába kell sorolni, aztán megadni a havi oldalmegtekintések számát a csúszkával, majd ezután kapsz egy becslést a várható éves bevételről:

Azt persze a Google is megjegyzi, hogy ezt az összeget azért nem garantálja, hiszen, mint írják, „a tényleges bevétel számos további tényezőtől is függ, például a hirdetői kereslettől, a felhasználó tartózkodási helyétől, a felhasználó eszközétől, a tartalom ágazatától, a szezonális eltérésektől, a hirdetés méretétől és a devizaárfolyamoktól”.

Az AdSense egyébként két modell alapján számolja a bevételeket:

• kattintás
• megjelenés

A kattintás alapú számításnál azt figyeli, hogy a felhasználó milyen gyakran kattint a hirdetésre az oldaladon, és azt beszorozza a kattintás költségével (CPC). A CPC pedig azt jelenti, hogy mennyit fizet egy hirdető egy felhasználói kattintásért.

A megjelenésenkénti jutalék kiszámításánál viszont azt veszi figyelembe, hogy milyen gyakran nézik meg a felhasználók a hirdetést az oldaladon, majd azt beszorozza az úgynevezett CPM értékkel (cost per miles: ezer megjelenés költsége). Vagyis azon alapul, hogy a hirdető mennyit fizet ezer megjelenésért.

Bárhogy is számol a Google, olyan tényező, mint a közönséged, a hirdetési formátumok, a helyszín mind befolyásolja a végső összeget. A kalkulátor pedig ad egy durva becslést, hogy mekkora lehet ez az összeg, de valójában egyáltalán nem biztos, hogy ennyit fogsz keresni. A pontos érték csak akkor derül ki, ha elindítod az oldaladon az AdSense-t.

Hogyan kereshetsz több pénzt az AdSense-szel?

Amennyiben az első tapasztalatok alapján kevésnek tűnik az összeg, akkor van néhány olyan tényező, amire érdemes figyelni, vagy amin lehet változtatni a jobb eredmény elérése érdekében.

Kövesd az irányelveket!

A Google meglehetősen szigorú „programszabályzatot” alkalmaz az AdSense-nél is, elsősorban azért, hogy megelőzzék az olyan trükköket, melyekkel fel lehet pumpálni a bevételeket. Tehát nem megengedett például:

• a saját hirdetésedre történő kattintás
• mások ösztönzése a hirdetésre kattintásra
• a felhasználók átirányítása más weboldalakra
• forgalom vagy kattintás vásárlása
• stb.

Amennyiben valamelyik tilalmat megszeged, akkor a Google felfüggesztheti a fiókodat. Úgyhogy érdemes először végigolvasni, hogy pontosan milyen szabályokat kell betartani.

Rendszeresen tegyél közzé népszerű, SEO-zott tartalmakat

Az AdSense bevételeidet alapvetően a forgalom határozza meg. Forgalom nélkül nem lesz sem kattintás, sem megtekintés, így bevétel sem. A forgalomhoz pedig kell a rendszeresen megjelenő, jó tartalom, mely jó helyen jelenik meg a keresőben.

Ez alapvetően keresőoptimalizálást (is) jelent, amit most nem ragoznánk, számos bejegyzésünk született már a témában. Ha nem vagy benne járatos, akkor érdemes itt kezdeni az ismerkedést a SEO-val, de egyébként eléggé szerteágazó a téma, minden fontos elemével külön bejegyzésben foglalkoztunk.

Tedd a hirdetésed a hajtás fölé!

A hirdetéselhelyezés az egyik legfontosabb tényező a kattintás- vagy megtekintésszám növelésénél. Ami a legjobban működik hirdetéselhelyezésnél is, az a hajtás feletti rész. Az a rész, amit a látogatók görgetés nélkül is látnak a weboldaladból. Hirdetést érdemes ide helyezni, ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy az emberek a tartalmad miatt jönnek a weboldaladra, nem a hirdetések miatt. Ha a hirdetésektől nem találják a tartalmat, az eléggé lerontja a felhasználói élményt. A megfelelő egyensúlyt viszont elég nehéz megtalálni.

Rábízhatod egyébként a Google-re is a hirdetések elhelyezését, ha bekapcsolod az „automatikus hirdetéseket”. Ilyenkor a Google végignézi a weboldalad és olyan helyeken jeleníti meg a hirdetéseket, melyeknél azt gondolja, hogy jól teljesítenek majd. Ugyanakkor nem árt a Google után egy ellenőrzést végezned, mert lehet, hogy a közönséged számára zavaró helyeket fogja megtalálni.

Használd az AdSense kísérleteket!

A kísérletek segítségével különböző hirdetési beállításokat hasonlíthatsz össze az AdSense-ben. A Google ilyenkor megosztja a forgalmat a két különböző beállítás között, és mindegyiknek méri a teljesítményét. Lehet tesztelni különböző link-színeket, keretet, hirdetési méretet és stílust (link, banner, kép, videó). Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudj hozni, tesztelni kell. Anélkül csak találgatsz, és a saját bevételeidet rontod. A kísérletekről itt találsz további részleteket.

The post Mi az a Google AdSense? És mennyit kereshetsz vele? appeared first on Webshark Blog.

Ahhoz, hogy hatékonyan értékesíts termékeket vagy szolgáltatásokat a weboldaladdal szükség van annak megértésére, hogy az emberek mit miért tesznek, nem csak online. Íme néhány olyan tényező, melyek befolyásolják az emberek vásárlási döntéseit.

Tudás és szakértelem

A legtöbbször, ha valaki vásárolni szeretne valamit online, akkor először egy keresést végez a témában. A legtöbben nem akarjuk kidobni a pénzünket feleslegesen, így megnézzük, hogy megfelelő-e a termék, jó-e az ára, megbízható-e a cég, akitől vásárolunk. Ilyenkor végigböngészünk különféle ajánlásokat, listákat, teszteket, értékeléseket, és keressük a hiteles, megbízható forrásokat.

Ez az oka annak, hogy ezeknek a megbízható információknak minél több „érintkezési ponton” meg kell jelenniük, hiszen így nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a vásárlói döntésre.

Amit a gyakorlatban megtehetsz, az az, hogy keresed a lehetőségeket a szakértelmed megmutatására a weboldaladon kívül. Segíted az embereket, hogy megtalálják a válaszokat a kérdéseikre. Ehhez aktívnak kell lenni a médiában, a közösségi platformokon, és olyan tartalmakat készíteni, melyekről beszélnek az emberek.

Ha a szakértelmed egyértelmű már mindenki számára, akkor a különböző weboldalak nagyobb valószínűséggel idéznek, kérdeznek meg, vagy ajánlanak, miközben az emberek egyre könnyebben megtalálnak, ráadásul bíznak benned.

A fontosság érzése

A sikeres eladás egyik alapelve, a célközönség szükségleteinek megértése és kielégítése. Azok a termékek és szolgáltatások, melyek nem így tesznek, el fognak bukni. Figyelni kell tehát az ügyfelekre és a visszajelzéseikre, ezekre reagálni, olyan megoldásokkal előállni, melyek összhangban vannak az igényeikkel.

Egy jó marketingstratégia alapja, hogy meghallgatjuk az ügyfelet, és ezt a tudomására is hozzuk. Tudnia kell, hogy figyelsz rá, és megérted, elsősorban azzal, hogy felmerülő igényeinek megfelelően alakítod a termékeidet és a szolgáltatásaidat.

Azok a cégek, melyek az ügyfeleik életét könnyebbé teszik, jobban fognak teljesíteni, mivel ezzel azt mutatják, hogy törődnek velük.

Biztonság, kényelem és közösség iránti igény

Akár az ismeretlentől, akár a kimaradástól (FOMO) való félelmünket próbáljuk enyhíteni, mindkettő mögött a biztonság, kényelem iránti igény húzódik meg. Ezért veszünk riasztót a házunkba, vagy ezért nézzük meg azt a sorozatot a tévében, amiről mindenki beszél, és szinte „kötelező” megnézni.

Ezt az igényt kell kielégíteniük a cégeknek is, vagyis az emberek félelmeit kell enyhíteni a termékeik és a szolgáltatásaik segítségével. Ez meghatározza az üzenetet: a vizsgálatok is azt mutatták, hogy a félelemre, illetve a félelem enyhítésére irányuló üzenetek rendkívül hatékonyak.

Az embereket ugyanis nem annyira a ráció és a logika vezérli a vásárlási döntések meghozatalakor, hanem az érzéseik. Jellemzően csak utólag próbálják racionalizálni a már érzelmi alapon meghozott döntéseiket. Ráadásul ezzel nincsenek is tisztában. Ugyanakkor cégként ezt a jelenséget figyelembe tudod venni, és kihasználhatod a fent felsorolt érzéseket, melyek befolyásolják a vásárlói döntéseket.

The post Néhány pszichológiai tényező, ami befolyásolja a vásárlási döntéseket appeared first on Webshark Blog.

Egyre nagyobb teret hódít a videó a tartalmak terén. Videót persze lehet készíteni Facebookra vagy Instagramra is, ugyanakkor, ha valaki már videózni kezd, akkor valamelyik videós közösségi média platformra is kimerészkedne, a YouTube-ra vagy a TikTokra. Az előbbi a hagyományos videós platform, utóbbi viszont egyre népszerűbb, ugyanakkor a kettő tartalmi stílusa nem teljesen azonos.

Ha például hosszú és komoly videókat készítesz – mert mondjuk a termékeid ezt igénylik -, akkor nem nagyon tudsz mit kezdeni a TikTokkal, ahol az influenszer-stílusú, kamerába beszélő arc típusú, rövid, de szórakoztató videók jelentik az alapot. Ilyenkor a helyzet egyértelmű, de nem minden esetben az. Érdemes lenne inkább TikTokon is próbálkoznod?

A kettő közötti választás komoly megfontolást igényel. Figyelembe kell venned nem csak a tartalmi típust, hanem a célközönséget, az aktivitási arányokat, a költséget és a lehetőségeidet.

Mit vegyél figyelembe a döntésnél?

A TikTokról itt egy külön blogbejegyzésben már részletesen írtunk, de annyit el kell ismételni, hogy alapvetően a rövid videókról szól, melyekre a beépített szerkesztő segítségével szűrők, matricák tehetők, maximális hosszúságuk pedig 15 perc lehet.

Habár a TikTok népszerűsége rohamosan nő, a YouTube felhasználóinak száma még mindig magasabb, ami köszönhető talán annak is, hogy nem 2017-ben indult, mint a TikTok, hanem már 2005 óta az alapvető videós portál szerepét tölti be a neten. A fő különbség a videós tartalmakat tekintve, hogy a youtube-os videók hosszabbak.

Emellett érdemes figyelembe venni:

• A TikTok a fiatalabbakat, jelentős részben a kamaszokat szólítja meg, míg a YouTube alapvetően a fiatal felnőttek közösségi médiája (a felhasználók 95 százaléka utóbbi esetében a 18-29 éves korosztályból kerül ki). Tehát a TikTok inkább a Z-generáció felülete (habár fokozatosan egyre nagyobb arányban jelennek meg az idősebb korosztályok), míg a YouTube főként az Y-generációé, de persze ma már rengeteg idősebb személy is néz rajta videókat.
• Az átlagos videóhosszúság a TikTokon 15-60 másodperc (a TikTok 21-34 másodperces videókat javasol), míg a YouTube-on 11,7 perc, ami azért számottevő különbség (az ellenőrzött fiókok akár 2 órás videót is feltölthetnek, a nem ellenőrzöttek 15 percest).
• Fontos, hogy a TikTokon a 9:16-os oldalarányú videókat érdemes használni, míg a YouTube-on 16:9-est, már csak azért is, mert a felhasználók fele laptopon vagy tévén nézi.
• A forgalma ugyan a YouTube-nak kétszerese a TikTokénak, azonban a felhasználók által a platformon eltöltött átlagos idő mind a kettő esetében közel 46 perc.
• Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy az aktivitási arányt tekintve óriási az eltérés a YouTube javára, amiről mindjárt szó lesz a következő fejezetben.

A témák is mutatnak némi eltérést:

• A TikTok esetében: tánc, humor, „kötelező termékek” bemutatása, hírek, smink- és divattanácsok, specializálódott alkotók videói és személyes videóblog jellegű tartalmak mennek leginkább.
• A YouTube-on viszont örökzöld tartalmak is megjelennek, ezen belül DIY és how to videók, játékok bemutatása, zene és szórakoztatás, valamint sportesemények a leginkább jellemzőek.

A termékértékelések és az úgynevezett reakció-videók mindkét platformon egyaránt meg szoktak jelenni.

A YouTube-bal vagy a TikTokkal lehet több pénzt keresni? (FRISSÍTÉS, 2023.06.06.)

Egy amerikai vizsgálat keresett választ a kérdésre 2023-ban. Az Aspire ezer fős (alkotók mindenféle szegmensből és követőszámmal, főleg az Egyesült Államokból) kutatásának eredménye röviden az, hogy a YouTube-on kialakított márkapartnerségek nagyobb nyereséget hoznak az alkotók számára, mint a TikTok vagy akár az Instagram.

Hosszabban: a YouTube-on az alkotók 6 százaléka több mint 10 ezer dollárt keres havonta, míg az Instagramon csak 3 százalékuk, a TikTokon pedig mindössze 2 százalékuk. A YouTube-alkotóknak egyébként 50 százaléka keres havi 500 dollárnál többet a YouTube-on, míg ez az arány az Instagram esetében 40 százalék, a TikToknál pedig 36 százalék.

A YouTube-alkotókkal többe kerül a munka a cégek számára, ugyanakkor azért éri meg mégis, mert a platform magas aktivitási mutatókat tud felmutatni: az alkotók átlagosan 50 százalékos aktivitási arányt érnek el, ami messze jobb, mint más platformokon elérhető aktivitási arány: a TikTokon ez 3 százalék, az Instagramon 2 százalék.

De mit is értünk a YouTube-on aktivitás alatt? A megtekintéseket, kedveléseket, hozzászólásokat és megosztásokat. Az is lényeges, hogy a YouTube hosszabb formátuma lehetővé teszi az alkotók számára, hogy alaposabban bemutassák a termékeket a videókban, ami különösen hasznos például tech-cuccoknál vagy bútoroknál, melyek összeszerelését lépésről-lépésre megmutathatják.

Ezek lennének tehát a tények, a szubjektív benyomásokat pedig megkapod, ha elkezdesz ismerkedni a tartalmakkal mindkét platformon. Azt azonban soha ne hagyd figyelmen kívül, hogy mindkettő algoritmusa erősen személyre szabott feedet fog mutatni, tehát nem mindenki azt látja, amit Te.

Úgyhogy inkább a fent említett tényekre érdemes támaszkodni, és azt meghatározni, hogy a videós tartalmaid, illetve a közönséged paraméterei melyikhez állnak közelebb. Persze mindkettőre készíthetsz videókat, de ha spórolni akarsz, és ugyanazokat a videókat teszed közzé mindkét platformon, az nem biztos, hogy sikeres stratégia lesz.

The post YouTube vagy TikTok? Melyik platformot érdemes választanod a videóidnak? (Frissítve, 2023.06.06.) appeared first on Webshark Blog.

Az alternatív lehetőségek száma nőtt ugyan az online térben, azonban a weboldalak továbbra is megkerülhetetlenek, mivel egy saját magunk által kezelhető, birtokolható, önálló digitális élményt kínálnak. Szemben a korábban felsorolt technológiák egy jelentős részével, a weboldalaknál közel teljes irányításunk alatt lehet a forráskód, ami sokkal komolyabb lehetőséget kínál a fejlesztők és designerek számára a közönség meggyőzésére, mint amit például a közösségi média platformok tudnak nyújtani.

És itt nem csak arról van szó, hogy a jó minőségű weboldalak segítségével hatékonyan növelhetik forgalmukat a cégek, hanem arról is, hogy ennek a forgalomnak a minőségét is javíthatják. Egy jó felhasználói élmény kínáló weboldal nagyon hatékony lehet abban, hogy a weboldalon tartsa a látogatókat, ahol aztán újabb tartalmakat fedezhetnek fel.

Weboldalak és közösségi média

A legtöbb cég számára ma már a közösségi média az egyik legfontosabb lehetőség az emberekkel való kapcsolat kialakítására és fenntartására. És bár sokan töltik az idejüket a közösségi médiában, az nem alkalmas egy átgondolt döntéshez szükséges információk megszerzéséhez vagy feladatok megoldásához.

A weboldalak a közösségi médiával szemben olyan előnyökkel rendelkeznek, mint a

• rugalmasság – a leginkább személyre szabható felületek, melyek pontosan képesek tükrözni egy cég értékeit.
• tulajdonjog – vagyis a weboldaladon a saját tartalmaidat teheted közzé, azt birtokolhatod, míg a közösségi médiában közzétett tartalommal az adott platform rendelkezik, azt saját elképzelései szerint terjesztheti vagy akár el is távolíthatja.
• felfedezhetőség – a weboldalak felfedezhetők a különböző keresőmotorok segítségével, melyek versenyeznek azért, hogy a legjobb találati listát kínálják egy-egy keresésre. Ugyanez a közösségi média platformokról nem mondható el.
• skálázhatóság – a weboldalak kihasználhatják a legújabb technológiákat annak érdekében, hogy javítsák a felhasználói élményt, míg a közösségi média platformok felhasználói élménye a vezetőség döntésén múlik.

Weboldalak és alkalmazások

Amikor a weboldalak kapcsán azt mondjuk, hogy a segítségükkel az internet egy részét birtokolhatjuk, akkor ugyanez felmerülhet az appok esetében is. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az appok külső szolgáltatók által vannak szabályozva. Tehát, míg egy weboldal bármilyen webböngészővel bíró eszközről elérhető, addig egy app egy bizonyos operációs rendszerhez vagy platformhoz kapcsolódik. Az alkalmazásod terjesztéséhez be kell tartanod az áruház tulajdonosának követelményeit, amelyek ráadásul bármikor megváltoztathatók anélkül, hogy megkérdeznék a véleményedet róla.

Az appokkal szemben is érvényes az, hogy nagyobb rugalmasságot és skálázhatóságot kínálnak a weboldalak, mint az alkalmazások. Emellett költséghatékonyabbak: egy egyszerű weboldal akár egy hétvége alatt összerakható és elindítható, de a fenntartása is kevesebbe kerül, mint egy alkalmazásé. Ráadásul a felhasználók számára is könnyebben elérhető egy weboldal, hiszen csak kattintani kell egy linkre, vagy beírni a címét, míg egy alkalmazást le kell tölteni vagy meg kell vásárolni.

Weboldalak és podcastek vagy vlogok

Az kétségtelen, hogy a videók és részben a podcastek az elmúlt években jelentős teret hódítottak. Valóban hatékonyan képesek megragadni az emberek figyelmét, ugyanakkor passzív élményt kínálnak a nézőknek. Még akkor is, ha valamiképpen nyitottak a felhasználói interakcióra, alapvetően a passzív befogadásról szólnak ezek a típusú tartalmak.

Hozzájuk képest egy weboldal költséghatékonynak tekinthető, hiszen egy jó podcast-sorozathoz vagy a vlog-készítéshez komoly technikai háttérre lehet szükség, a gyártási munkák költségéről nem is beszélve. Azt is figyelembe kell emellett venni, hogy amíg egy jól megírt, örökzöld tartalom a weboldalakon évekig releváns maradhat, addig egy videó vagy egy podcast-rész gyorsan el tud tűnni a süllyesztőben.

A weboldalakon persze megjelenhetnek, beágyazthatók podcastek és videók is, ahogy bármilyen tartalom, miközben a podcastek vagy videók esetében csak egy podcastről vagy videóról van szó, semmi többről. Végül pedig arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy weboldal sokkal kisebb méretű lehet, mint a podcastek vagy még inkább a videók, ami azt jelenti, hogy könnyebben és olcsóbban elérhetők a felhasználók számára, különösen, ha mobilnetet használnak.

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy 2023-ban továbbra sem mondhat le egyetlen cég sem a saját weboldalról, azok változatlanul az üzleti stratégia részét kell, hogy képezzék. Mint látható, számos előnyük van más technológiákkal szemben, elsősorban a rugalmasság, a költséghatékonyság, és a keresőoptimalizálhatóság.

Sokkal jobban a cég igényeire szabhatók, mint egy közösségi média oldal, és habár egy mobilalkalmazás lehet funkciókban gazdagabb egy weboldalnál, sok korlátozással kell szembenézni a különböző platformok és eszközök miatt.

A weboldalak tehát velünk maradnak és tovább fejlődnek az elkövetkező években is, annak ellenére, hogy mindig felbukkannak újabb és újabb ötletek a digitális tartalom terjesztésére.

The post Fontos még a webdesign 2023-ban? appeared first on Webshark Blog.

A Hubspot vizsgálta meg, hogy melyek lehetnek azok a trendek, melyeknél talán elfogy a lendület 2023-ban.

Hírességek általi termék-ajánlások a közösségi médiában

Amikor valamelyik közösségi média felületen belebotlunk egy híresség által közzétett posztba, ahol valamilyen termékkel pózol, akkor azért sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg használta-e a terméket, tapasztalatból állítja, ami a kép alatt olvasható.

Egy ilyen poszt elég nagy port vert fel 2022-ben: Kim Kardashian a Beyond Meat termékét népszerűsítette, de sokaknak feltűnt a promó-videó kapcsán, hogy csak megjátssza azt, hogy bele is harap a hamburgerbe. Ez pedig azért felvetett néhány kérdést a hitelessége kapcsán, és Kardashian is magyarázkodni volt kénytelen miatta.

Márpedig a hírességek termék-ajánlásai attól működnek, hogy a követőik bíznak bennük, elhiszik, amit állítanak egy termékről. De mint tudjuk, a bizalmat nehéz felépíteni, ellenben könnyű lerombolni.

A kutatások azt mutatják, hogy a bizalom mára megingott a hírességek ajánlásaival kapcsolatban. A Z-generációnak mindössze 44 százaléka bízik a hírességek vagy sportolók ajánlásaiban, míg az X-generáció esetében ez az arány 38 százalék. Az előbbi tanulmányból azonban az is kiderül, hogy egyelőre az influencerek iránt a bizalom még megvan, sőt az látszik, hogy a közösségi média influenszerek – azon belül is elsősorban a mikro-influenszerek – veszik át a hírességek helyét az ajánlásoknál.

A mikro-influencerek kapcsán érdemes tudni, hogy ugyan sokkal kisebb a követőszámuk, mint a hírességeknek, azonban a követőik sokkal aktívabbak, jobban bíznak bennük. Már csak azért is, mert jóval inkább hétköznapi embernek tűnnek, tehát hasonlatosak magukhoz a követőkhöz.

Szétfilterezett Instagram-képek

Az Instagram esztétikája az elmúlt években folyamatosan változott. De nem az egyre mesterkéltebb, tökéletesebb képek irányába, hanem pont fordítva. Ezt már mi is emlegettük az Instagramról szóló anyagunkban, azonban a Hubspot szerint továbbra is érdemes kihangsúlyozni.

Itt arról van szó, hogy a szűrők túlzott használata és a tökéletes feed már a múlté. Most azt lehet látni, hogy az influencerek, a cégek és az átlagos felhasználók is egyre inkább szerkesztetlen tartalmakat tesznek közzé az Instagramon.

A fordulat egyébként valószínűleg azért következett be, mivel egyre több felhasználónak lett elege a mesterkélt világból, ami évekig meghatározta a platformot. A Z-generáció ráadásul sokkal inkább értékeli a hitelességet, mint a mesterséges tökéletességet. Nem meglepő, hogy a TikTok felé húznak, ahol a nyers és szűrő nélküli tartalom a természetes. A változáshoz pedig a cégek is igazodnak.

Audio chat szobák

Az olyan audio chat szobák népszerűsége, mint a Clubhouse vagy a Twitter Spaces, a Covid-járvány első napjaiban kezdett felívelni, amikor mindenki mindenféle módon próbált kapcsolatot kialakítani más emberekkel, ha már a személyes kapcsolatok redukálódtak. A Clubhouse esetében várólista alakult ki, így sokan nem tudtak csatlakozni, amikor szerettek volna. Ma viszont már szinte nem is emlékszünk rá.

A cégek marketingeseinek 29 százaléka is úgy döntött, hogy jövőre nem foglalkozik többet az audio chat szobákkal, nem szánnak az ottani jelenlétükre több pénzt. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy az emberek ezekben a chatszobákban emberekkel akarnak beszélni, nem pedig cégekkel. A Z-generációnak mindössze 7 százaléka használja arra az audio chat szobákat, hogy új termékeket fedezzen fel.

De az audio chat szobák egyébként is veszítenek népszerűségükből a fiatalabb közönség körében. A Z-generációnak mindössze 13 százaléka látogatott el a Clubhouse chatszobáiba az elmúlt három hónapban.

Hosszú videók a közösségi médiában

A közösségi médiát a rövid formátumú videók dominálják, és ez nem fog változni 2023-ban sem. Sőt, úgy néz ki, hogy a rövid videók várhatóan minden más trendnél nagyobb mértékben lesznek népszerűek 2023-ban. Nem véletlen, hogy a marketingesek 96 százaléka szerint egy videó optimális hosszúsága jelenleg 10 perc alatt van.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hosszú videók kihalnának, hiszen ezekkel jóval több információt lehet átadni egy témában, egy termékről, egy szolgáltatásról vagy egy cégről. Itt a kihívás az, hogy fenn kell tartani a közönség figyelmét a videó egész időtartama alatt.

Ez a rövid formátumú videók esetében kisebb kihívás, ezért is működnek jobban a közösségi médiában, ahol egyébként is jóval rövidebb ideig képesek az emberek koncentrálni egy-egy tartalomra.

Metaverzum-marketing

A metaverzum még jóformán meg sem jelent, úgy néz ki, hogy már lankad irányába a figyelem. A kezdeti izgalom legalábbis jelentősen alábbhagyott: a marketingesek 29 százaléka gondolkodik azon, hogy leállítja a tevékenységét 2023-ban az olyan metaverzum platformokon, mint a Horizon Worlds vagy a Roblox. Sőt, több mint a marketingesek negyede készül teljesen feladni a VR-ral és AR-ral kapcsolatos tevékenységet.

A metaverzum persze izgalmas, és talán van benne potenciál, ugyanakkor meglehetősen körülményes még a használata. A felszerelések drágák és kényelmetlenek, a terjedése pedig sokkal lassabb az előzetes várakozásoknál. Egyelőre a metaverzummal a legtöbben nem tudnak mit kezdeni, nem igazán látják benne a lehetőségeket, hiszen még nagyon gyerekcipőben jár, és nem tudni, mire lesz képes. Viszont, ahogy a dolgok változnak, úgy folytatódhat a fejlődése, ami a hozzáállást is megváltoztathatja majd.

The post Néhány trend, ami 2023-ban várhatóan kikopik a netről appeared first on Webshark Blog.

Az automatizált hirdetések algoritmikus technológiát használnak hirdetési felületek eladására és vásárlására. A programmatic kifejezés már utal arra, hogy miként zajlik az értékesítés a hirdetési térben. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egész vásárlási folyamat teljesen automatizált lenne: itt is meg kell határozni a célzást, a költségkeretet, a várt eredményeket, annak érdekében, hogy a szoftver a megfelelő hirdetési helyet tudja megvásárolni a cég üzleti céljaival összhangban.

Az automatizált hirdetésvásárlás legnagyobb előnye talán az, hogy tömeges terjesztést tesz lehetővé azon hirdetők számára, akik szélesebb közönséget szeretnének elérni meghatározott internetes felületeken.

A kisebb cégeket ugyanakkor akadályozhatja a használatában, hogy az automatizált hirdetésvásárlás nem egy ingyenes aukciós platform, mint a Google Adsben elérhető Display hálózat, és az elérhető felületeken való hirdetéshez szükségük van egy hirdetési platformra.

Mi a különbség a programmatic és a Google Ads display hálózat között?

A Display hálózatot talán már nem kell bemutatnunk, sokat írtunk a témában. A Display hálózat valójában a programmatic része, de az elérhető hirdetési felületeknek csak egy kis szeletét jelenti. Ugyanakkor ez a legkönnyebben elérhető és megfizethető változata. Ugyanakkor míg a Google Ads display esetében csak egyetlen hirdetési hálózatról van szó, a legtöbb programmatic platform több hirdetéscserével foglalkozó felülethez, hirdetési hálózathoz is elérést kínál.

Tehát egy programmatic platform kiválasztásával a hirdetéselhelyezések szélesebb köréhez férhet hozzá egy cég, ami azt jelenti, hogy egyrészt több felületen tudja megjeleníteni a hirdetését, másrészt többféle formátumban is.

Milyen előnyei vannak a programmaticnak?

Habár az automatizált platformok a Display hálózattal ellentétben nem ingyenesek, azért vannak előnyei:

Többféle hirdetési formátum elérése

A cégeknek nem feltétlenül csak keresőhirdetésekben kell gondolkodni, melyek azonnal konverziót hoznak, hanem márkaépítésben is. A márkaépítés révén ugyanis egy hosszabb távú növekedést érhetnek el, szemben az értékesítés-célú hirdetésekkel, melyek hatása rövid távú és bármikor bekapcsolhatók, amikor szükség van rájuk, majd ki is kapcsolhatók.

Márkaépítésre az alapvetően vizuális jellegű hirdetési formátumok, mint a display vagy a tévé a legjobbak, de az audióhirdetés is ide tartozik. A programmatic hirdetési formátumok pedig pont ezt kínálják, a lehetőségek széles körét nyújtva márkaépítésre. Értelemszerűen nem PPC-ről van szó, tehát kattintásonként költséggel számolnak, hanem CPM-mel (ezer megjelenés költsége), ahol a megjelenésért kell fizetni, nem pedig a felhasználói aktivitásért.

Speciális felületek elérése

Ami miatt azonban valóban különleges lehet egy-egy programmatic platform, hogy milyen felületek érhetők el a segítségével (melyek a Google rendszeréből nem). A programmatic révén akár prémium felületekkel kötött közvetlen ügyletek is megoldhatók, amit a Display hálózat nem tesz lehetővé.

Tehát, ha vannak olyan speciális felületek, melyeken szeretnél megjelenni, de a Display hálózat ezt éppen nem kínálja, akkor az programmatic hirdetés segítségével ez esetleg megvalósítható. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy sok olyan felület létezik, ahol a Google Ads segítségével valamint más programmatic platform révén is egyaránt megjelenhetsz.

Célzás és hatékonyság

A programmatic hirdetéseket is a hatékonyságra tervezik, vagyis egy algoritmus határozza meg, hogy mely felületeken érdemes elkölteni a pénzedet hirdetésre. Ehhez persze meg kell adni a kiindulási adatokat, így a célközönséget, a kampánycélokat, a CPM-célt, majd ezekből a szoftver meghatározza az optimális megjelenést.

Szintén fontos, hogy a programmatic révén nem egyetlen felülettel kötsz üzletet a megjelenésre, hanem több helyen is megjelenhetsz, ha beszállsz egy platformba.

Persze a hátránya a költsége, mely jellemzően a hirdetési költés egy meghatározott százaléka, ugyanakkor bizonyos felületek elérése révén kifizetődő lehet kisebb cégek számára is.

The post Mi az a programmatic hirdetés? Miben különbözik a Google Display hálózattól? appeared first on Webshark Blog.

Amikor hibaüzenetek megtervezéséről van szó, akad néhány olyan alapelv, melyeket érdemes betartani. A Smashing Magazine egyik bejegyzésének tanácsai közül válogattunk.

Nem minden hibaüzenet azonos fontosságú

A hibaüzeneteket egy felosztás szerint két típusba lehet sorolni. Az egyik típust „csúszásnak” nevezték el, és olyan hibák tartoznak ide, mint amikor a felhasználó végre akar hajtani egy cselekvést, de aztán nem egészen úgy tesz. Ugyanakkor vannak azok a hibák, ahol a felhasználó mentális modellje és a rendszer között eltérés van. A „csúszásokat” egyszerűbb megoldani, bár a felületnek mindkét hibát korrigálnia kell.

A csúszások elkerülése érdekében be lehet állítani olyan korlátokat, mint például egy szövegdoboz szélessége, lehet automatikus kitöltés funkciót használni, alapértelmezett beállításokkal segíteni a felhasználót, és nem erőltetni a formázások betartását.

A hibáknál viszont megerősítést kell kérni, ha valami komoly következménnyel járó hibát készül elkövetni a felhasználó, de érdemes minél előbb jelezni számára az elvárásokat (például, hogy milyen jelszót várunk tőle, vagy mekkora fájlméretet fogad el legfeljebb a rendszer), illetve lehetővé kell tenni azt is, hogy meggondolják magukat (például az e-mail címet vagy a fizetési módot megváltoztassák).

A hibaüzenetek hatékonysága egyébként mérhető:

• egy felhasználói út alatt elkövetett hibák átlagos száma
• a hiba helyreállítási ideje,
• teljesítési arányok és teljesítési idők.

Egy rendszerből a hibák teljesen nem küszöbölhetők ki, mivel nincs hibátlan felhasználói bevitel.

Ne bízd rá magad kizárólag a piros színre!

Amikor hibaüzenetekben gondolkodunk, akkor szinte tudattalanul egy piros színben pompázó szöveg jut eszünkbe. Ez valóban egy bevett megjelenési forma, ugyanakkor nem minden esetben jelzi megfelelően a felhasználó számára azt, hogy valami probléma merült fel. Már csak azért sem, mert sok felhasználó számára gondot jelent a színek megfelelő érzékelése. Ezért a hibaüzenetet a piros színen kívül például ikonnal is jelezni kell. Emellett hasznos lehet az adott rész kiemelése egy vastag függőleges vonallal, ahol a vonal mellett megjelenik a hibaüzenet szövege is.

Az ikon a hibáknál megjelenhet a beviteli mező jobb vagy bal oldalán, akár a beviteli mezőn belül is. Ha az ikon a jobb oldalra kerül, akkor azok a felhasználók, akik mobilon rázoomoltak az űrlap bal oldalára, nem fogják kiszúrni a jobb oldali ikont, mivel az nem látszik a kijelzőjükön. Emiatt a bal oldali megjelenés némileg biztosabbnak tűnik.

Emellett érdemes lehet a felhasználót egy hibaüzenet-összefoglalóval is segíteni. Az összefoglalóban helyet kaphatnak linkek az űrlap azon részeire, ahol a hiba található, melyek segítségével a felhasználó azonnal az adott részhez ugorhat. Ez az összefoglaló megjelenhet akár a lap tetején, akár a gomb felett.

Ami fontos, hogy lehetőleg ne a gomb alatt, a lap alján jelenjen meg az összefoglaló, mivel ezáltal – jellemzően mobilon – nem jelenik meg az üzenet a kijelzőn.

Kerüld az automatikus görgetést és ugrásokat!

Ha egy felhasználó a beküldés gombra kattint, akkor érdemes automatikusan, görgetés által megmutatni a hibát neki? Erre nincs egyértelmű válasz, ugyanakkor sok felhasználót megzavar egy ilyen működés. Bizonyos felhasználók nagyon érzékenyek arra, ha kikerül a kezükből az irányítás. Ugyanez érvényes az automatikus ugrásra is, ami annyival rosszabb az automatikus görgetésnél, hogy még azt sem észlelik, hogyan is kerültek egy bizonyos pontra a felületen.

Az automatikus mozgatást tehát érdemes elkerülni, és egyszerűen csak megmutatni a felhasználóknak a hiba-összefoglalót. Ha ez mégsem lenne elegendő, akkor érdemes megfontolni, hogy automatikus görgetéssel vezeted rá a hibára a felhasználót.

Soha ne takard ki a hibaüzenettel a beviteli mezőt!

Amikor hibaüzenetet jelenítünk meg, akkor arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy valami probléma merült fel. Ez azonban nem elég, megoldást is kell kínálni számukra. Ez akkor működik jól, ha a felhasználó egyszerre látja a megoldást leíró hibaüzenetet és magát a hibát is. Tehát tudniuk kell szerkeszteni a beviteli mezőt, miközben látják a hibaüzenetet, illetve a tájékoztatást.

A megoldás egyrészt az, hogy a tájékoztatást tartalmazó szöveg ne hoverrel nyíljon meg, hanem csak akkor, ha a felhasználó kattint (vagy érint). Így aztán eltűnni is csak kattintásra fog.

Ugyanakkor használhatunk lenyíló tájékoztatást is alternatívaként, ami a hibajelzés és az utána lévő tartalom között nyílik ki. Így aztán nem is takar ki semmit.

Űrlapoknál a hibaüzenet a beviteli mező felett legyen

Általában a hibaüzenetek a beviteli mező alatt kapnak helyet, vagy ritkábban a jobb oldalon. Ezekkel az elhelyezésekkel azonban több probléma is van. A jobb oldali megjelenést korábban már említettük: kicsúszhat a kijelzőről. Ha viszont alulra kerül, akkor mobilon vagy a virtuális billentyűzet takarhatja ki, vagy szerkesztésnél a böngésző automatikus kiegészítés funkciója.

A hiba feletti megjelenés sem tökéletes megoldás azonban, mivel minden hibaüzenet felbukkanása elmozdítja függőleges irányban az egész űrlapot.

Ne bízd rá magad az animált, lebegő üzenetekre!

Gyakran használják felhasználói felületeken azokat az animált, lebegő üzeneteket, melyek a rendszer állapotának változásáról tájékoztatják a felhasználót. Ezek jellemzően nem űrlapoknál jelennek meg, hanem táblázatoknál vagy irányítópultoknál. Az ilyen üzenetekkel azonban akad néhány használhatósági probléma:

• A felhasználók gyakran nem tudják elolvasni vagy megérteni a teljes hibaüzenetet, ha azok automatikusan eltűnnek egy idő után.
• Általában a kijelző szélén jelennek meg, távol a problémát okozó résztől, így nincs kapcsolat közöttük, ráadásul nem is lehet javítani akkor a hibát, amikor olvassuk az üzenetet.
• A hosszú, lebegő üzenetek gyakran nagy területeket takarnak ki a tartalomból, sőt olykor még azt a részt is, ahol a hiba megtörtént.
• Az ilyen üzenetekre nem fér el hosszabb magyarázó szöveg, kép vagy videó, ha szükség lenne rá. A benne elhelyezett link pedig elvezeti a felhasználót az adott oldalról, mert egy másik lapon nyílik meg.

Tedd lehetővé a felhasználóknak a hibaüzenetek felülbírálását!

Bizonyos űrlapoknál előfordul, hogy nagyon szigorúak a készítők azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan kerülhet egy beviteli mezőbe. A szigorú szabályok betartása néha akkora kihívás elé állítja a felhasználókat, hogy inkább otthagyják az űrlap kitöltését. Ez például nem jön jól, amikor már készen állnak a vásárlásra és csak az adataikat kell megadni. Ilyenkor lehet megoldás, ha lehetővé tesszük a figyelmeztető üzenetek felülbírálását a felhasználóknak. A kérdés az, hogy megéri-e nekünk például egy nem pontosan olyan formában megadott kiszállítási cím, mint ahogy elvárjuk, vagy inkább bukjuk az egész megrendelést.

Persze vannak olyan beviteli mezők, ahol ez nem engedhető meg. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint a pontos hibaüzenetek és javítási megoldások.

Adj mintát a helyes bevitelre!

Egy hibaüzenet akkor lesz igazán nagy segítség a felhasználónak, ha arról is tájékoztatja, hogy mit és hogyan kellene csinálnia, azaz mintát ad neki. Tehát a hibaüzenet szövege nem csak annyit mond, hogy valami probléma merült fel, hanem egy példán keresztül mutatja meg, pontosan mit is vár el a felhasználótól.

Mindezek a tanácsok sokszor csak kis változtatásoknak tűnnek, azonban mégis jelentős lehet a hatásuk. És, ha más nem is teszel, legalább próbálj meg nem általános, hanem konkrétabb hibaüzeneteket megjeleníteni a felhasználóidnak.

Frissítés, 2022.12.05.:

Ne ess túlzásokba a hibaüzeneteknél!

A hibák megelőzése érdekében sokan túlságosan agresszív megoldásokhoz folyamodnak a weboldalakon. A Nielsen Norman Group szerint alapvetően két probléma szokott előfordulni:

• A túlságosan korán felbukkanó hibaüzenet – vagyis, amikor a hibát még el sem követte a felhasználó, de már valamilyen jelzéssel találkozik
• Hibáknál megjelenő vizuális jelzések nem csak hibáknál, hanem figyelmeztetések esetén történő alkalmazása – ilyen lehet egy piros szöveg, keret, jel, ami feleslegesen megakasztja a felhasználót.

A túlságosan korán felbukkanó hibaüzenetek esetében a rendszer annyira igyekszik a hibát elkerülni, hogy már akkor jelez a felhasználónak, amikor az még nem ért el egy olyan pontra, hogy valóban elkövette volna a hibát. Ilyennel gyakran találkozhatsz űrlapoknál, ahol ha elkezdesz beírni egy telefonszámot vagy e-mailt, a rendszer már írás közben jelez, teljesen feleslegesen. Sőt, olyan is előfordul, amikor már akkor hibaüzenetet kapsz, ha épp csak belekattintasz a mezőbe, vagy már eleve alapértelmezetten ott egy hibaüzenet.

Természetesen a felhasználókat érdemes valós időben értesíteni az űrlapoknál elkövetett hibáknál, tehát nem akkor, amikor elküldenék az űrlapot. Ugyanakkor sokan túlzásokba esnek a „valós idő” értelmezésével, így valójában egy hibátlan – de folyamatban lévő – kitöltés kap hibajelzést, ami megakaszthatja, de legalábbis mindenképpen zavarja a felhasználót. Ez a hibaüzenet általában addig meg is marad, amíg az előre meghatározott formát el nem éri a felhasználó.

A megoldás annyi lenne, hogy addig ne mutass hibaüzenetet a felhasználónak, amíg be nem fejezte az adott mező kitöltését, és ki nem lépett a mező szerkesztéséből. Ha pedig valamit közölni akarsz, akkor egy csillagozott megjegyzéssel megteheted a mezőnél (nem piros színű betűkkel).

A másik probléma, amikor egy üzenet vagy figyelmeztetés hibaüzenetnek néz ki, de nem az. Ezek sokszor nem kritikus fontosságú rendszerüzenetek, viszont vizuális megjelenésük hibaüzenetre hasonlít.

Persze a kritikus fontosságú üzeneteket és figyelmeztetéseket ki kell emelni, hogy a felhasználó felfigyeljen rájuk, kifejezetten megzavarja őket a feladatuk elvégzésében. Ilyenkor van értelme a zavaró vizuális jelek alkalmazásának, mint például a piros szöveg, keret vagy figyelmeztető szimbólum, mint amilyen egy felkiáltójel.

Ugyanakkor a megszokott rendszerüzenetek, melyeknek nincs nagy fontosságuk, nem lehetnek annyira zavaróak, hogy megakasszák a felhasználót a feladat végrehajtásában. Láthatónak kell lenniük, de nem tolakodónak.

A tájékoztatásnak így kellene megjelennie:

A lényeg ugyanis az, hogy a felhasználókat segíteni kell, nem pedig büntetni.

Frissítés, 2023.01.03.:

Milyen legyen a hibaüzenet szövege?

Hibaüzenet esetében annak szövege is segít abban, hogy pozitív élménnyé váljon a felhasználó számára egy kellemetlen dolog. Ehhez azonban először meg kell érteni, hogy mit is akarunk mondani a hibaüzenettel a felhasználónak. Elsősorban informálni akarjuk arról, hogy valami hiba következett be, másodsorban pedig megoldást találni a hibára. Ebből kell kiindulni, emellett megfogadni néhány tanácsot:

• Ideális esetben egy hibaüzenet egyszerű, világos és végrehajtható. Nem az a cél, hogy az emberek még jobban összezavarodjanak.
• Fontos, hogy emberi hangnemben íródjon, hiszen emberekhez szólunk, nem robotokhoz.
• Kerüld a szakkifejezéseket! Olyan nyelvet használj, amit bárki megért.
• Segítőkész legyen, ne lekezelő! A hibaüzenet hangnemén érződjön, hogy segíteni akarsz a felhasználónak, nem pedig kioktatni. Sokan automatikusan utóbbit választják, mert a személyiségük része, értelme, haszna azonban nincs a weboldalakon. A megoldás keresése legyen a cél.
• Pozitív állításokat fogalmazz meg! Ha lehetséges, akkor a hibaüzenet pozitív, barátságos hangvételű legyen.
• Legyen összhangban a cég hangnemével! A cég image-ének a hibaüzenetekben is meg kellene jelennie, nem kezelheted ezeket teljesen idegen elemként.
• Ha nem muszáj, ne hibakódokkal kommunikálj! Ha meg is kell jelennie a hibakódnak az üzenetben az egyértelműség miatt, legyen mellette egy érthető magyarázat, hogy miről is van szó.

The post Milyenek legyenek a hibaüzenetek a weboldaladon? (Frissítve, 2023.01.03.) appeared first on Webshark Blog.

A weboldaladdal sokszor csak egyszeri esélyed van arra, hogy kapcsolatba lépj az online látogatókkal, szemben például az e-mail marketinggel vagy a közösségi médiával, ahol több érintkezési pont is létezik a felhasználókhoz. Egy weboldal szövegéhez ismerned kell a már bevált szövegírási technikákat, melyek azt célozzák, hogy bevonzzák, aktivitásra és konverzióra ösztönözzék a felhasználókat.

A weboldaladon arról kell meggyőzni az embereket, hogy pont a Te oldalad kínálja az általuk keresett információkat, termékeket, szolgáltatásokat. Ha az oldaladra lépve elbizonytalanodnak, nem találják, amit keresnek, akkor ott fogják hagyni.

Egy jó weboldalszöveg egy állandó, mindig jelen lévő és működő dolog, amivel a megírása után nem kell semmit tenned ahhoz, hogy non-stop hozza a látogatókat. A weboldalon a konverzió sokszor mindenféle emberi beavatkozás nélkül meg tud történni, azaz hozza a bevételt. Ehhez persze az kell, hogy a látogatók:

• világosan megértsék milyen terméket vagy szolgáltatást kínálsz
• átlássák, hogy miként illeszkedik az igényeikhez a terméked vagy szolgáltatásod
• aktivitásra bírd őket (iratkozzanak fel vagy vásároljanak).

De mi kell ahhoz, hogy hatékonyan működjön a weboldalad szövege?

Ismerned kell a weboldalad egyedi érték(esítési) ajánlatát (USP/UVP)

Tehát tudnod kell, hogy mi különbözteti meg a cégedet a többiektől. A USP azt mutatja meg, hogy az emberek miért lépnek kapcsolatba veled. A termékedről vagy szolgáltatásodról szól:

• az ajánlatod egyedi értéke
• az ügyfelek, akiket kiszolgálsz
• a problémák, amiket megold
• és, hogy miben különbözik.

A tartalmadat alapvetően határozza meg a USP. A felhasználóknak pedig megmutatja, hogy mire számíthatnak tőled, hogyan működik a céged, milyen kapcsolatot alakítasz ki az ügyfelekkel.

Ismerned kell a weboldalad célját és fő üzenetét!

A látogatók vajon megtalálják azt, amit keresnek a weboldaladon? Az emberek meghatározott típusú információt keresnek az egyes aloldalakon, illetve részeken:

• Főoldal: bemutatkozás
• Rólunk: mit tesz a cég az ügyfelekért
• Szolgáltatásaink/termékeink: mit kínál a cég
• Ajánlások: mit tett le az asztalra eddig
• Kapcsolat: hogyan léphet kapcsolatba a céggel
• Blog: ismeretanyagok

Hová viszi a szöveg a felhasználót?

A szövegeid megfelelően vezeti a látogatókat az egyedi felhasználói útjukon? Ha a céged több célközönséghez is szól, akkor úgy kell megoldani az ügyfélutakat, hogy minden célközönség a saját, egyedi útját találja meg. Ez azt jelenti, hogy például a főoldalon egy választót (több gombot, linket) helyezel el, melynek révén a közönséged egyes csoportjai különböző utakon indulhatnak el. A szövegek pedig ehhez igazodnak.

Elég meggyőző?

A meggyőzésnek vannak bevett technikái, így nem muszáj mindig újra feltalálni a spanyolviaszt, lehet, hogy gyorsabb és hatékonyabb, ha ezeket alkalmazod. Nézz körül, hogy a weben milyen szövegek tűnnek igazán meggyőzőnek, ezeket igazítsd a cégedhez, majd tedd közzé a weboldaladon. A legjobb, ha ezeket folyamatosan gyűjtöd, így amikor szükséges, akkor tudsz válogatni közülük.

Egy meggyőző szöveg általában:

• felsorolja az előnyöket
• megmutatja, hogy tisztában vagy a közönséged problémáival
• az érzelmekre hat
• bizalmat kelt
• és ösztönzi az embereket.

Amire még figyelj: a megfelelő formázás, hogy könnyen áttekinthető legyen a szöveg, ne egy egybefüggő szövegfalba fussanak az emberek, érthető és rövid mondatokat tartalmazzon.

A címsor a legfontosabb

Arról ne feledkezz meg, hogy a szöveg legfontosabb eleme a címsor. Lehet szó akár blogbejegyzésről, akár bármely más tartalomról, a címsorok azok, amiket szinte biztosan elolvasnak a látogatók. Tehát már a címsorokban meg kell próbálnod

• megfogalmazni az ügyfelek előtt álló kihívásokat
• megemlíteni a megoldást
• és elmondani, hogy miként járul ehhez hozzá a terméked vagy szolgáltatásod.

Az egyszerűség bizalmat kelt

Nyilván nem akarod olyan döntési helyzetek elé állítani a látogatóidat, ahol csak szenvednek. Ha túl sok a választási lehetőség vagy túlságosan bonyolult eljutni a megfelelő választásig, akkor elcsüggednek a felhasználók. Ezért próbáld meg minél inkább leegyszerűsíteni számukra a választást, kínálj nekik egyszerű, kész megoldásokat!

Hass az érzelmeikre!

Meg tudsz pendíteni érzelmi húrokat a szövegeiddel? Persze akadnak olyan iparágak, ahol ez nem egyszerű, ugyanakkor az érzelmek komoly erővel bírnak, ha hatni kell az emberekre.

Először az értékről beszélj, ne az árakról!

Ahelyett, hogy mindig akcióznál és árat csökkentenél, inkább emeld a terméked vagy szolgáltatásod értékét! Ha az emberek azt feltételezik, hogy Tőled nagyobb értéket kapnak (vagyis nagyobb haszonra tesznek szert), akkor nagyobb eséllyel vásárolják meg a terméked/szolgáltatásod.

Az érték persze olyan érték legyen, ami az ügyfél számára az. Hangsúlyozd az előnyöket, így a vevők könnyebben elfogadják az áraidat.

Adj válaszokat a felhasználók (feltételezett) kérdéseire!

Ha a látogatók haboznak a vásárlás előtt, akkor az azt jelzi, hogy még meg kell erősíteni számukra az ajánlatod értékét. Míg szemtől szembe egy sales-es tud válaszolni a felmerülő kérdésekre és reagálni a bizonytalanságra, a weboldalad szövegében az előre megjósolt vevői reakciókat kell figyelembe venned. Előre kell tehát látnod a kérdéseiket, hogy miért akadnak meg a folyamatban.

Fontosak az ajánlások

Az sokkal meggyőzőbb, ha nem magadat dicséred, hanem mások teszik ezt meg helyetted. Az emberek általában értékelnek bizonyos véleményeket:

• iparági szakértőkét
• hírességekét
• tapasztalt felhasználókét
• barátokét
• és általában véve az emberekét.

Minden vélemény, tény, mely erősíti a terméked, belekerülhet a szövegeidbe:

• értékelések
• ajánlások
• statisztikák
• esettanulmányok.

Használj erős CTA-kat!

Ha konverziókat akarsz látni, akkor nem csak a címsorok a fontosak a szövegben, hanem a CTA-k is. Milyen legyen egy CTA?

• cselekvésre késztető
• rövid
• szólítsa meg a felhasználót
• fejezze ki a termék értékét
• sürgősség vagy hiány érzetét keltse
• hívja fel magára a figyelmet
• legyen jól látható helyen
• egyszerű választást biztosítson

Soha ne érjen úgy véget egy oldalad, hogy a felhasználónak nem mutatod meg a következő lépést!

Mi az a lépés, amit a leginkább elvársz a látogatóktól? Csatlakozzon, kattintson, vásároljon? Minden oldalad végén legyen lehetősége ezt megtenni a felhasználónak. Ne csak legörgessen az oldal aljára, majd aztán a böngésző vissza gombját kelljen használnia.

Végül pedig, nem árt, ha időnként teszteled a szövegeidet, hogy még mindig kellően hatékonyak-e, vagy már tudsz jobbat is.

The post Hogyan írd meg a weboldalad szövegét? appeared first on Webshark Blog.

A Nielsen Norman meghatározása szerint az interakciós költség azon szellemi vagy fizikai erőfeszítések összessége, melyeket a felhasználók egy weboldallal történő interakció során tesznek, annak érdekében, hogy elérjék céljaikat. Az interakciós költség a weboldal használhatóságát fejezi ki. Minél nagyobb erőfeszítést kell tennie egy látogatónak a weboldallal történő interakcióban a céljai eléréséért, annál kevésbé használható termékről beszélhetünk.

Az előbbi definícióból az is látható, hogy az interakciós költségnek két típusa van: a szellemi és a fizikai.

Szellemi interakciós költség

A szellemi interakciós költség az általunk már többször is emlegetett kognitív terhelésnek felel meg, és azon szellemi erőfeszítések összessége, mely egy termék működtetéséhez szükséges. Amikor egy feladat elvégzése rendkívüli figyelmet vagy memóriát igényel, akkor a szellemi erőfeszítés és az interakciós költség magas.

A szellemi interakciós költség a szemkövetéses vizsgálatok segítségével is mérhető, ugyanis ezekből kiderül, hogy mire összpontosítja vizuális figyelmét a felhasználó, mivel foglalkozik, és mi az, amit figyelmen kívül hagy.

Egy bonyolult navigációs menü, egy nehezen befogadható tartalom, egy ismeretlen mentális modell vagy interakciós minta mind magas szellemi interakciós költségre lehet példa.

A szellemi interakciós költség ugyanakkor csökkenthető, többek között a munkamemória hatékonyabb kihasználásával. George Miller pszichológus szerint egy átlagos személy mindössze 7 dolgot (plusz-mínusz 2) tud a munkamemóriájában tartani. Amennyiben tehát az információt feldaraboljuk kisebb, fogyasztható egységekre, akkor hatékonyabban használjuk ki a munkamemóriát.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Rövidebb bekezdéseket
• Rövidebb sorokat
• Átláthatóbb vizuális hierarchiát, ahol a kapcsolódó elemek csoportosítva vannak

Szintén segít, ha könnyebben olvasható és érthetőbb módon tálaljuk a tartalmakat. Hiszen, mint tudjuk, egy-egy weboldalon senki nem olvas el minden szót, hanem csak gyorsan átfutják azt, releváns információkat keresve (melyek segítenek elérni a célt). Ennek érdekében konkrét, informatív, világos és lényegre törő szövegeket érdemes használni:

• rövidebb mondatokat
• alcímezett szövegegységeket
• egyszerű szavakat

Emellett pedig segíteni kell a megértést olyan elemekkel, mint a jól látható mezőcímkék vagy menüelemek, egyszerűbb és rövidebb űrlapokkal, ismert designmintákkal, melyek illeszkednek a felhasználók meglévő mentális modelljeihez.

Fizikai interakciós költség

A fizikai interakciós költség az a fizikai erőfeszítés, melyet a felhasználónak meg kell tennie egy feladat végrehajtásához. Az egyik kapcsolódó elv Fitts törvénye, mely szerint egy feladat – például az egérmutató célba juttatása – végrehajtásához szükséges idő attól függ, hogy mekkora a céltól való távolság és milyen méretű a cél. Tehát minél nagyobb a távolság, és minél kisebb a cél mérete, annál hosszabb időbe telik a cél elérése. Habár Fitts törvénye nem digitális felületek használatára lett kitalálva, alkalmazható a gombok méretének és távolságának optimalizálásához nagyobb felületek esetében.

A fizikai interakciós költség feladatelemzéssel mérhető. A feladatelemzés egy olyan folyamat, melynek során megfigyelik a felhasználót, hogy lássák, miként teljesít egy feladatot és éri el a célját. Az egyik leggyakoribb és legismertebb feladatelemzési módszer a hierarchikus feladatelemzési diagram megrajzolása. A diagram egy céllal és egy forgatókönyvvel kezdődik, majd megmutatja a főbb feladatokat, melyeket végre kell hajtania a felhasználónak a cél eléréséhez.

A hierarchikus feladatelemzés azért segíthet csökkenteni a fizikai interakciós költséget, mivel megmutatja:

• a feladatok számát, melyből kiderülhet, hogy van-e lehetőség csökkenteni azt, így egyszerűbbé tenni a folyamatot
• a feladatok gyakoriságát, vagyis, hogy bizonyos feladatokat milyen gyakran kell megismételni
• a feladat kognitív összetettségét: nagy terhelést jelent a figyelemre és a memóriára?
• a feladat fizikai követelményeit, tehát, hogy a fizikai követelmények befolyásolják a felhasználó teljesítményét és kényelem-érzetét
• a feladat végrehajtási idejét, azt hogy egyes lépések megtétele mennyi időt vesz igénybe

A weboldalaknál ezeket a törvényszerűségeket és megoldásokat mindig érdemes észben tartani, hogy kisebb interakciós költséggel használható weboldalt hozzunk létre.

The post Hogyan javítsd a felhasználói élményt az „interakciós költség” csökkentésével? appeared first on Webshark Blog.