Az egyszavas kulcsszavak helyett a szemantikus SEO a gépi tanulás és a természetes nyelv feldolgozására létrehozott algoritmusokat veszi figyelembe, melyekre ma már egyre inkább épít a Google. Ennek a folyamatnak olyan állomásai voltak, mint

• a Tudásgráf, mely a Google tudásbázisa, ami segít a robotoknak megérteni a kapcsolatot bizonyos entitások és fogalmak között.
• Hummingbird, mely egy 2013-as algoritmusfrissítés, aminek segítségével a Google jobban megérti a jelentés és a kontextust a keresőkifejezések mögött, és amely csökkentette a fontosságát az egyszavas kulcsszavaknak.
• RankBrain, mely egy 2015-ös gépi tanulásra építő algoritmus, és aminek révén a Google pontosabban érti a felhasználói szándékot, így pedig relevánsabb találatokat kínálhat az embereknek.

Ezek segítségével egy-egy tartalom esetében a Google nem csak magát a témát érti meg, hanem a kapcsolódó altémákat, kifejezéseket és entitásokat, illetve, hogy ezek miként kapcsolódnak.

A másik oldalról nézve, a szemantikus SEO egy olyan folyamat, melynek során mélyebb jelentést adunk a webes tartalmaknak. Ezáltal segíthetjük a Google botokat abban, hogy jobban megértsék a tartalmat, melyet nagyobb eséllyel tekintenek jó minőségűnek, ezáltal pedig jobb helyet érjenek el a találati oldalakon. Így elérhető, hogy

• több kifejezésre jelenjenek meg az oldalaink a kereséseknél
• jobb minőségűnek érzékelje az oldalunkat a Google
• a jobb tartalom miatt a felhasználók szemében is nőjön a hitelességünk és szakértelmünk
• segít a Google-nek, hogy a cégünket egy olyan entitásnak lássa, melynek bizonyos témákban szakértői szerepe van
• tovább tartja a felhasználókat a weboldalon
• több lehetőséget kínál a belső linkelésre

Hogyan zajlik a szemantikus SEO?

A szemantikus keresőoptimalizálásra több megoldást is választhatsz, illetve ezek különféle kombinációját, annak érdekében, hogy elmélyítsd a feldolgozott témát, és hatékonyabban megmutasd, miről szól egy adott tartalmad.

Kulcsszócosportokra optimalizálás

Ahelyett, hogy egyetlen kulcsszóra optimalizálnád valamely oldalad, inkább kulcsszócsoportokban gondolkodj, hiszen a Google is így nézi a tartalmakat. A kulcsszócsoportok olyan hasonló kulcsszavakból állnak, melyeket szemantikus relevanciájuk kapcsol össze.

A kulcsszócsoportokra optimalizálás révén több kifejezésre jelenhet meg egy adott tartalmad, és pontosabban érhető lesz, hogy miről is szól.

A témamélység és a tartalom mennyiségének növelése

A legegyszerűbb szemantikus SEO megoldás, ha bővíted a tartalmad azáltal, hogy egy adott témát alaposabban feldolgozol. A tartalom hosszúsága ugyan önmagában nem rangsorolási tényező, azonban egy hosszabb és mélyebb tartalom általában erősebb szemantikus jelzéseket hordoz. Ezért is mutatnak a vizsgálatok összefüggést a tartalom hosszúsága és a jobb helyezés között.

Itt azonban nem arról van szó, hogy felesleggel duzzasztjuk a tartalmainkat, hanem inkább arról, hogy pontosabbá, árnyaltabbá, mélyebbé teszed egy-egy téma feldolgozását.

Szinonimák és kapcsolódó kifejezések használata

A Google imént felsorolt algoritmusainak köszönhetően ma már nincs szükség arra, hogy telezsúfold kulcsszavakkal a tartalmaidat. A szemantikus elemzés révén a Google megérti a szinonimákat és a kapcsolódó kifejezéseket. Ezek ugyan nem rangsorolási jelzések, azonban ha hozzáilleszted őket a meta címsorokhoz és leírásokhoz, a H1-H6 címsorokhoz, akkor azzal szemantikus jelzést küldesz, miközben a tartalom olvashatóbbá és kifinomultabbá válik az emberek szemében is.

Az emberek kérdéseire adott válaszok

Szintén mélyíthetsz a tartalmaid szemantikus mélységén, ha választ adsz azokra a gyakran felmerülő felhasználói kérdésekre, melyek egy-egy elsődleges kulcsszóhoz kapcsolódnak.

Ezekkel a kérdésekkel találkozhatsz a Google találati oldalain, amikor a Google felsorolja, hogy mire voltak kíváncsiak még az emberek. A vizsgálatok szerint a keresési kifejezések 48,4 százalékánál jelennek meg, gyakran az első hely felett.

Ha ezekre a kérdésekre választ adsz a weboldalad tartalmaiban, azzal nem csak javítod a szemantikus jelzéseket, hanem növeled annak esélyét, hogy a találati oldalakon jobb helyen jelenjen meg a tartalmad.

Strukturált adatok használata

A strukturált adatok direkt módon közvetítik egy oldal lényegét a robotok felé. Tisztázzák annak témáját, jellegét, tulajdonságait a Google számára. Tehát, ha például egy termék strukturált adatot használ, akkor abban mindjárt egy csomó fontos részlet egyértelművé válik, például a típus, a méret, a szín, stb.

Témacsoportok létrehozása

A kulcsszócsoportokkal szemben a témacsoportok egy központi téma köré tartozó információs egységekből állnak össze. Nem egy szűken vett témát céloznak, hanem ahhoz kapcsolódó egyéb altémák is feldolgozásra kerülnek. Nem feltétlenül egy adott oldalon, hanem lehet, hogy linkelnek a fő témát feldolgozó oldalra.

Ennek révén egyrészt javul a szemantikus jelzés, másrészt több lesz a kulcsszó, melyre megjelenhetnek az oldalak, ráadásul növeli a weboldal hitelességét, tekintélyét is.

The post Mi az a szemantikus SEO? És hogyan segít hozzá a jobb helyezéshez? appeared first on Webshark Blog.

A múlt hónap végi, 17 százalékos növekedést a Moz fedezte fel grafikonjainak elemzése közben. Igaz a nagyarányú emelkedés csak egy rövid időszakban mutatkozott, de ekkor a Mozcast által figyelt keresőkifejezések 7,1 százaléka esetében tűntek már fel a kiemelt részletek. Érdemes egy pillantás vetni arra, hogy milyen keresőkifejezéseket figyel állandó jelleggel a Mozcast, és melyeknél tűnnek fel a “kiemelt részletek”. Például itt:

A kiemelt részletek megjelenése egy Google keresésnél

Ha a kiemelt részletek fogalom nem ismerős számodra, akkor a featured snippets talán már ismerősebben csenghet. Ha még ez sem, akkor a Google magyarázata szerint „amikor a felhasználó feltesz egy kérdést a Google Keresésben, a keresési eredményoldal tetején lévő különleges kiemelt részlet szakaszban megjelenhet a válasz rövid összegzése. Ez a szakasz tartalmazza a weboldalról származó válasz kivonatolt összegzését, az oldalra mutató linket, az oldal címét és URL-jét”. A kiemelt részlet nagyjából így néz ki az oldalon:

„Az összegzés a weboldalról programozott módon kinyert részlet. A kiemelt részlet azért más, mert úgy van kialakítva, hogy felkeltse a felhasználó figyelmét az eredményoldalon. Amikor a rendszerünk felismeri, hogy a lekérdezés kérdés, programozott módon megkeresi a kérdést megválaszoló oldalt, majd annak egy részét kiemelt részletként megjeleníti a keresési eredményekben” – fűzi hozzá a Google. A kérdés ezek után az, hogy kell ezzel egyáltalán foglalkoznunk? Lehet-e és érdemes-e figyelembe venni, erre is optimalizálni a weboldalunkat?

Az első vélemények SEO-körökben arról szóltak, hogy a kiemelt részletek miatt senki nem kattint a benne található, vagy az alatta felsorolt találatok linkjeire, mivel a Google által összeállított válasz a kis dobozban minden kérdésre választ ad. A valóság azonban egy kicsit más, ugyanis kifejezetten megnőtt az átkattintási arány azoknál az oldalaknál, melyek a kiemelt részletek doboz alatt, illetve amelyek abban linkként szerepeltek.

Hogyan jelenhet meg egy oldal kiemelt részletek dobozban?

A kiemelt részletek sok ember – köztük a SEO-sok – számára még mindig rejtélyt jelentenek, ugyanis nem könnyű megmondani, hogy miként jelenhet meg egy weboldal tartalma kiemelt részletekként a találatok felett. A Google a hogyan jelölhetem meg az oldalamat kiemelt részletként? kérdésre röviden így válaszol: „Ön ezt nem tudja megtenni. A Google programozott módon állapítja meg, hogy az oldalak tartalmazzák-e a valószínű választ a felhasználó kérdésére, és megjeleníti a találatot kiemelt részletként.” Nem véletlen tehát, hogy több egymásnak ellentmondó tanáccsal is találkozhatunk a témában.

Van, aki azt állítja, hogy a Schema.org használatával nyerhetjük el a lehetőséget a megjelenésre. Ugyanakkor Matthew Barby vizsgálata szerint a kiemelt részletek dobozban megjelenő oldalak 80 százaléka egyáltalán nem használ semmiféle schema.org-os mikroadatot. Ráadásul Gary Illyes, aki webmester trendeket elemez a Google-nél, szintén jelezte már, hogy a strukturált adatok nincsenek befolyással a kiemelt részletekben való megjelenésre.

Az említett szerző elemzése során 4173 keresést vizsgált meg, mégpedig olyanokat, melyeknél a hubspot.com az első öt helyezés valamelyikén szerepelt. Ezek közül 1361 esetben bukkant fel a találati oldalon összegzett válasz, és 444 esetben a hubspot.com oldala szerepelt a kiemelt részletek dobozban.

Vizsgálata alapján kiderült, hogy nem a találati oldal első helye az, ami a kiemelt részletek dobozba juttat egy weboldalt, ugyanis amikor az első helyen szerepeltek linkkel, akkor csak 18 százalékos arányban jelentek meg az összegzett válasz dobozában. Még akkor is nagyobb arányban jelentek meg a kiemelt részletek között, amikor az 5. helyen szerepelt az oldaluk. Érdekes, nem? Ráadásul sok olyan weboldal tartalma jelent meg összegzett válaszként, mely relatíve ismeretlen volt a hubspot.com-hoz képest, és a tekintélye is jóval alacsonyabb volt.

Az is kiderült a szerző kutatásából, hogy olyan kulcsszavakra, melyekre jelentősebb volt a keresési volumen, az hozta a több átkattintást, ha szerepeltek a kiemelt részletek dobozában. Ugyanakkor alacsonyabb keresési mennyiség esetén pont fordított volt a helyzet, vagyis kevesebb kattintást hozott az összegzett válaszként való megjelenés, mint az organikus találatok közötti jelenlét. A nagyobb forgalmú kulcsszavaknál átlagosan 114 százalékkal volt magasabb az átkattintási arány, még akkor is, ha az első helyen szerepeltek a találati oldalon. És végül, ami még figyelemre méltó a megállapításai között, hogy a legtöbbször 54-58 szó hosszúságú tartalom jelent meg a kiemelt részletek dobozában.

Mindezek alapján tehát le is vont néhány következtetést:

• A backlinkek keveset számítanak a kiemelt részleteknél, ha egyébként már az első találati oldalon szerepelsz.
• A keresési kifejezésnek meg kell jelennie valahol az alcímek között is, azaz h2, h3-ként.
• Annak a tartalomnak, melyet meg szeretnél jelentetni összegzett válaszként, <p> tagek között kell megjelennie, közvetlenül azon alcím alatt, melyben szerepel a keresőkifejezés. Az itt található szövegnek pedig lehetőleg 54-58 szó hosszúságúnak kell lennie.
• A Google persze nem mindig egy egész bekezdést emel át a kiemelt részletek dobozba, sok esetben, például pontokba szedett felsorolásoknál csak az alcímek kerülnek át. Ilyen legtöbbször kérdés alapú keresőkifejezéseknél fordul elő.
• Ugyanarra a keresőkifejezésre ugyanazon a nyelven (tehát például google.com, google.co.uk, google.com.au esetében) gyakran eltérő szövegeket jelenít meg kiemelt részletekként a Google.
• Rövidebb, nem kérdés-alapú keresőkifejezéseknél nagyobb az esélye, hogy egy bekezdést emel át a Google. Ebben az esetben rendkívül nagy jelentősége van, hogy milyen a weboldal struktúrája.

A Google ugyan azt mondja, hogy megjelölni senki nem tudja egy-egy szövegénél, hogy kiemelt részletként szerepeljen, azonban az előbb említett következtetések figyelembe vételével talán lehet hatni rá. Ehhez viszont először át kell tekinteni, hogy egy milyen kulcsszavakra sikerült helyezést elérned, és hogy ezek közül melyek kérdés-alapúak. Ha ezek megvannak, akkor meg kell nézni, hogy jelenleg milyen helyezést ér el a weboldal ezeknél, mennyire jól strukturált az oldalad, és ezután lehet megtervezni a tartalmak újraoptimalizálását a fenti szempontok alapján.

The post Mik azok a „kiemelt részletek” a Google kereséseknél? És hogyan optimalizálthatunk rájuk? appeared first on Webshark Blog.