Sok szószólója van annak a módszernek, hogy a weboldalak tervezése már a valódi szövegekkel történjen. Ez az úgynevezett content first elv. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a “lorem ipsum” helyett már a drótvázaknál és a prototípusoknál is a valódi szöveget használod a tervezéshez. Van ennek értelme, ugyanakkor könnyebb ez mondani, mint valóban így dolgozni. Viszont az is igaz, hogy a legjobb megoldás gyakran nem a legkönnyebb megoldást jelenti. Tehát nem feltétlenül kell valódi szöveget használnod, csak veszélyes lehet.

Viszont, ha a végső szövegekkel akarsz nekivágni a tervezésnek, akkor a szövegírás válik a legfontosabb lépéssé, és minden más halasztható ehhez képest a folyamatban. Tehát a szöveget kellene legelőször összehozni, mégpedig anélkül, hogy milyen designba töltjük azt bele. Ez megint csak nem tűnik a legjobb megoldásnak. Tehát akkor mégis mikor kellene megírni a szöveget és elhelyezni a designban? Joel Marsh élmény-tervező szerint ez attól függ, hogy milyen típusú szövegről van szó.

Kétféle típusú szöveg

Marsh abból indul ki, hogy alapvetően kétféle szövegírásról beszélhetünk: a márka és a UX szövegírásról. Közöttük pedig jelentős a különbség. A UX szempontjából az a cél, hogy egyszerű és világos legyen minden. Nincs költészet, nincsenek veretes mondatok, nincsenek olyan kifejezések, melyeket esetleg egy nem anyanyelvi felhasználó nem ért meg.

A UX designer arra törekszik, hogy minél kevesebb legyen a szövegből. A cél ugyanis az, hogy a felhasználó kattintson, illetve megértse, hogy mit is kell tennie: például megnyitni a következő oldalt, elvégezni egy feladatot, stb.

Ez nem jelenti azt, hogy egy jópofa, vicces, eredeti, érzelmekre ható szöveg nem befolyásolja a felhasználói élményt. De a UX-szöveg (vagyis egy olyan szöveg, amit egy UX-designer ír) nem ilyen szöveg. A különválasztás pedig azért fontos, mert a kétféle szövegnek a designfolyamat során eltérő időpontban kell megjelennie.

Tervezz a valós életre!

De térjünk vissza a content first megközelítéshez! A lényeg itt az, hogy a content first valójában nem a szövegírásról szól. A márkaszövegek megírása a designfolyamat későbbi szakaszaiban is történhet. Tehát a drótvázak akár száz százalékosan is elkészülhetnek anélkül, hogy bármiféle fogalmad lenne arról, hogy milyen lesz a tényleges, végső szövegek pontos megfogalmazása, vagy hogy milyen képek lesznek felhasználva.

UX szempontból a fontos, a megfelelő terek vagy konténerek, illetve lehetőségek vagy struktúrák kialakítása a szövegek számára. Nem feltétlenül a szöveg végső változatára van szükség. A lényeg itt az, hogy ha egy design tönkremegy a szöveg megváltoztatásától, akkor az egy rossz design.

Vagyis: érdemes néhány valódi vagy életszerűnek tűnő szöveget használni a drótváz elkészítése és az ötletelés során. Mert ha nem így teszel, akkor az komoly gondot okozhat a későbbiekben. Nem számít, hogy valójában miről is szól a szöveg, hanem, hogy életszerű legyen. Miért is?

Tedd kényelmetlenné a tervezést, hogy jobb legyen a weboldal!

Mert a legtöbb designer a tervezésnél szereti a rövid szövegeket a gombokon, szeretik a rövid címsorokat, a rövid felhasználóneveket, a teljesen szimmetrikus bekezdéseket, és az olyan szöveges tartalmakat, melyek tökéletesen illeszkednek a megadott keretbe. És persze szeretik a tökéletes címet a tökéletes fotókon úgy elhelyezni, hogy az optimális kialakítás és színek révén minden tökéletesen olvasható. Mert így néz ki jól a design.

A felsorolt elemek azonban a valós életben nem ideális méretűek, hosszúságúak, kialakításúak. Csak idő kérdése, hogy például egy gomb szövege vagy egy címsor túl hosszú legyen. Vagy a bejegyzésekben felbukkanjanak rövid és hosszú mondatok, nagyon eltérő terjedelmű bekezdések, néhány dőlt betűvel írt szó is. Vagy, hogy a megjelenített fotón az egyetlen világos rész ott legyen, ahová a fehér betűkkel írt címsor kerül. Máris borul a design. Már ha rosszul lett tervezve, azaz nem a valós életre, úgymond a “valódi tartalommal”.

Az oka az, hogy a tervezés túl kényelmesre sikerült. A tervezés során mindig meg kellene kérdezni magadtól, hogy “mi lehet a legrosszabb dolog, amit itt valaki megtehet”? És ez az indok arra is, hogy miért kell néhány valódi szöveggel dolgozni. Tehát nem a tartalom számít, hanem az, hogy olyan legyen, úgy viselkedjen a tartalom, mint az életben. Messze a tökéletestől és az ideálistól. Egy rossz fotó, egy hosszú bejegyzés nem teheti tönkre a designt. Ha tönkreteszi, akkor az egy rossz design.

Mindez azt jelenti, hogy ha nincsenek valódi szövegek, melyekkel dolgozhatsz, akkor hozz létre néhány borzalmas, valódinak tűnő szöveget! Nem a végleges szövegről van szó vagy a végleges fotókról. Ezekről nem kell túl sokat tudnod, csak a valódi élet által támasztott követelményekkel kell tisztában lenned!

Tehát, mikor is történjen a szövegek írása?

A UX szövegírást már a legeléjén el kellene kezdeni, aminek az az oka tehát, hogy a drótvázak és a prototípusok már a valódi életre készüljenek. A legfontosabb egy valóságosnak tűnő tartalom, nem pedig az, hogy tényleges mi lesz a szöveg mondanivalója.

A márkaszövegek megírását pedig a designfolyamat végére lehet hagyni. A designnak ugyanis olyannak kell lennie, hogy bármilyen szöveget befogadjon, így a szövegírók is szabadon alkothassanak.

Az egyetlen kivétel, amikor bizonyos szövegekről – például hibaüzeneteknél – a fejlesztőknek is tudniuk kell. Ilyen esetben minél előbb megkapják a fejlesztők a végleges szöveget, annál jobb. Ezeket a szövegeket ugyanis nem olyan könnyű cserélgetni, mert a fejlesztők számára rendkívül idegesítő apróságok miatt fel kell túrni a kódot. Vagyis tegyél meg nekik egy szívességet: írj meg minden szöveget, amire nekik szükségük lehet, minden szituációra, ami előfordulhat, és lehetőleg azt a szöveget, ami már végleges!

The post Mikor van szükség a szövegre a webdesign-folyamat során? appeared first on Webshark Blog.

Érdemesebb egy időre felfüggesztened a tökéletes tartalom megírására vonatkozó haszontalan törekvéseidet és elgondolkodnod azon, hogyan hozhatod ki  megosztásaidból a maximumot. Íme néhány tipp, amelyek segítségedre lehetnek, hogy blogbejegyzéseid a keresők és az olvasók számára egyaránt hatékonyak legyenek.

A kulcsszó és tartalom megfelelő egyensúlya

Bár nagy a kísértés, hogy egy adott kulcsszó annyiszor szerepeljen egy blogbejegyzés során, ahányszor csak lehetséges, ez a módszer a valóságban többet árt, mint gondolnád! A felhasználó szempontjából biztos! Ugyanis, ha ugyanazzal a szóval több mint háromszor találkozik rövid időn belül, máris fárasztónak gondolja tovább olvasni a szöveget. Nem feltétlenül azért, mert nem érdekli amiről írsz, hanem egyszerűen rontja a rengeteg ismétlés a felhasználói élményt.

Mondok egy példát: leülsz olvasni egy könyvet és egyetlen oldalon belül 15 alkalommal találkozol mondjuk az ‘online marketing’ kifejezéssel. Nem kérdés, máris kérdőre vonod az adott szerző iskolai végzettségét és szakértelmét. Ne felejtsd el, nem működik ez másként az interneten sem! Ez a tényező sarkalatos pontja a keresőoptimalizálásnak, ebből adódóan nagymértékben meghatározza későbbiekben a honlapod értékét.

Ha egy adott kulcsszó 15x, vagy még annál is többször ismétlődik egy cikken belül, azért előbb-vagy utóbb mindenképpen piros lap jár. Tartsd szem előtt az olvasóközönségedet  amikor megfogalmazod tartalmaidat, hiszen végső soron ezek az emberek jelentik a legnagyobb kapcsolati tőkét! Azok, akik olvasnak, akik véleményt nyilvánítanak, kommentálnak és megosztanak.

Tartalomba ágyazott kulcsszó

Talán egy kicsit kezdetleges megoldásnak tűnik, de mindenképpen eredményes: először írd meg a tartalmadat szépen, választékosan megfogalmazva, és ha már kész a szöveg, utána következzék a kulcsszó optimalizálás. Így ideális esetben a megfelelő felhasználói élményhez juttatod az olvasót, hiszen teljes erőddel a szövegre fókuszáltál írás közben, a kulcsszó pedig csak azután került bele a tartalomba, miután a jól megfogalmazott tartalom-törzs már elkészült. Persze arra azért érdemes odafigyelni, hogy a javított tartalomban is csak mértékkel szerepeljen az adott kulcsszó és ne amortizáljuk le utólag nullára a felhasználói élményt.

Segítenek az eszközök

A MOZ Page Grader az egyik leghatékonyabb eszköz, amelynek segítségével ellenőrizheted, hogy kihoztad e a bejegyzésedből a maximumot. Ha veszed a fáradtságot és átpörgeted ezt az eszközt a blogpost-on, rögtön látni fogod, hogy mit tehetsz annak érdekében, hogy még hatékonyabb elérésed legyen a keresőkben. Segítségével ellenőrizni tudod a címet, alcímeket, tag-eket, kiemeléseket, kulcsszó sűrűséget és más mutatókat is a tartalmadban.

Különösen akkor hasznos, amikor először fogalmazol meg egy blogpost-ot a közönség érdekeit is szem előtt tartva. Később szánd rá az időt, menj végig újra a bejegyzésen és nézd meg, hogy SEO szempontjából mennyire volt hatékony és annak megfelelően módosíts a szövegen. Ha ennek az eljárásnak megfelelően végigellenőrzöd a bejegyzéseidet, garantálom, hogy a valós emberek és a keresőmotorok számára is a legtöbbet hozod ki blog tartalmaidból.

Összefoglalom

A blog tartalmad akkor jó, ha folyékonyan lehet olvasni. Még akkor is, ha egy bizonyos kulcsszóra közben, vagy utólag optimalizáltad.

Példaként itt van ez a post, amit a „kulcsszó”-ra optimalizáltam. Így néz ki a SEO-ja. Nyilvánvalóan ez egy egyszerű kulcsszó. Mindannyian tudjuk, hogy vannak ennél sokkal árnyaltabb, összetettebb kifejezések is amire optimalizálnunk kell. De most öszintén! Észrevettél ebből valamit, miközben olvastad ezt a bejegyzést?

Neked milyen taktikád van a hatékony tartalomírásra, hogy egyszerre legyen könnyen fogyasztható és megfelelően kulcsszóra optimalizált? Írd meg hozzászólásban!

Ha tetszett a cikk, ne hagyd komment és megosztás nélkül! Hasznos volt a bejegyzés? Lájkolj, vagy +1. Köszönjük!

The post Hogyan befolyásolja egy kulcsszó a tartalmaidat? appeared first on Webshark Blog.

1) Légy vonzó!

Hogyan lehet saját terméked, vagy szolgáltatásod az a magas, jóképű, barna srác, akit nem tudnak visszautasítani a szőke bombázók?

Segít a céljaid elérésében ha tudod, hogy melyik közösségi platformo(ka)t részesíti előnyben célközönséged és ott milyen felhasználói szokásokat gyakorolnak. Vedd a fáradtságot és elemezd tartalomfogyasztóid demográfiáját.

• Honnan jönnek?
• Hány évesek?
• Mi érdekli őket?
• Mikor aktívak?

Törekedj arra, hogy Te legyél a fény, a megváltás azok számára, akik előszeretettel fogyasztják a minőséget, az értékes tartalmat. Ne legyél tucatcég, tucattermék, amire kutya se kiváncsi!

Milyen lépéseket kell tenned ahhoz, hogy megszerezd ezeket a statisztikai adatokat? A Google Analytics demográfia jelentései egy jó kiinduló pont lehet!

Itt máris találsz információt fogyasztóid koráról, neméről és érdeklődési köréről. Ezt vesd össze a Facebook insight’s- al és esetleg a Twitter analitikájával. Máris képben vagy, hogy kihez beszélsz és ezeket a fogyasztókat milyen témák, trendek érdeklik elsősorban.

2) Adj értékes tartalmat

Mindenki várja a csodát. A felhasználóidban tudatosítanod kell, hogy Te nem csak egy vagy a millióból! Ennek érdekében indíts kétirányú kommunikációt. Ez lehetővé teszi, hogy megértsd, fogyasztóid hogyan gondolkodnak, milyen igényeik vannak, mit szeretnének elérni a jövőben, mi motiválja őket. Mint minden jó kapcsolatban, beszélgess velük és hallgasd meg őket akkor is, ha nekik van valami mondanivalójuk.

Mindenki azt lesi nap mint nap, hol bukkan valami értékes tartalomra, ami építí, érdekli, inspirálja, amit szívesen elolvas és még kommentál is, ami hozzátesz, amiből tanulhat valamit én nem időrabló tucatbadarság.

Ha már képben vagy, hogy a saját olvasóközönséged miben utazik, máris megteheted az első lépéseket, hogy értékes tartalmat szállíts, ami hosszútávon építi az elkötelezettséget és bizalmat terméked, szolgáltatásod és céged iránt egyaránt.

Hogyan? Extrém nagy segítségedre lehet ebben a Foolloerwonk használata. Ennek az egyszerű eszköznek a segítségével kiderítheted, hogy követőidet milyen témák érdeklik, miről szeretnek beszélni. Máris személyre szabott tartalmat tudsz előállítani. Különösen hasznos lehet áttekinteni a Followerwonk „Bio szó felhőjét”.

Ez a kezes kis alkalmazás elárulja, hogy a követőid biográfia mezőjében milyen feltételeket/címszavakat (?) adtak meg. Ebből megtudhatod: milyen tartalom motiválja leginkább a közönséget ahhoz, interakcióba lépjenek.

3) Kérj elkötelezettséget

Miért ne dobjunk ki fölöslegesen milliókat az ablakon? Egyszerű. Mert nem térül meg. Lájkvásárok és egyéb könnyű ügyfélszerzési kisérletek helyett – építs fel egy szuper-rajongó tábort olyan ügyfelekből, akik abszolút hűségesek és a végén még vásárlásra is könnyedén adják a fejüket.

4) Építs címlistát!

Címlistádra feliratkozók potencionális Ügyfeleid lehetnek, vedd rá őket egy szuper ajánlattal, lehetőleg önálló landing oldallal, hogy iratkozzanak  fel, ajánlj nekik olyan tartalmat, ami őket érdekli a szolgáltatásaidból!

Mi ez a tartalom?

A demográfiai adatokból már tudod, hogy ki a célközönség, megvan a terméked/szolgáltatásod, amiben utazol, akkor szállíts nekik olyan tartalmat, amely érdekli őket. Ez egy hosszú folyamat, de idővel megtérül! Folyamatos információátadással és célzott ajánlatokkal el fogsz jutni odáig, hogy megnyomják az oldalon a Rendelés gombot!

Hogyan alakítsd ki landing oldalat?

Azt már tudod, hogy ki a célközönség, mi az ami érdekli a szolgáltatásaid közül? Akkor egyszerű a képlet. Próbálj egyszerűen gondolkodni, hisz elég valószínű, hogy vásárlóid a média zajában is a lehető legegyszerűbben gondolkodnak. Ajánlat, megrendelési űrlap, motívációs ajánlatok és rendelés. Ennyi! Ugye, hogy nem bonyolult!

5) Tartsd életben a szikrát

Ha már eljutottál egyről a kettőre és sikerült felráznod a fogyasztóidat, akkor az a következő cél, hogy hosszú távon fentartsd az érdeklődést. Folyamatosan nyűgözd le a vásárlóidat, ügyfeleidet az üzeneteiddel, hirdetési kampányaiddal. Legyen merész a közösségi médiában folytatott kommunikációd, legyen szellemes, érdekes és humoros is egyben oly módon, hogy közben folyamatosan arra kötelezed a közönségedet, hogy figyeljenek és tudják mikor  kell nagyon hangosan tapsolni! Utána pedig jöhet a rendelés, a konverzió!

Üzeneteid legyenek folyamatosan frissek, naprakészek, hogy az ügyfeleid minél többször visszaköszönjenek!

Hasznos volt a bejegyzés? Lájkolj, vagy +1. Köszönjük!

The post A tartalomírás 5 aranyszabálya a közösségi médiában appeared first on Webshark Blog.