Webshark Blog

Amikor az emberek valamilyen célt el akarnak érni, akkor általában a könnyebb utat választják. Ezért teszik ezt, hogy minimalizálják az interakciós költségeket. Hogyan lehet ennek elébe menni a webdesignban, és olyan weboldalt kínálni nekik, ahol nem kell keresniük a könnyebb utat?

A Nielsen Norman meghatározása szerint az interakciós költség azon szellemi vagy fizikai erőfeszítések összessége, melyeket a felhasználók egy weboldallal történő interakció során tesznek, annak érdekében, hogy elérjék céljaikat. Az interakciós költség a weboldal használhatóságát fejezi ki. Minél nagyobb erőfeszítést kell tennie egy látogatónak a weboldallal történő interakcióban a céljai eléréséért, annál kevésbé használható termékről beszélhetünk.

Az előbbi definícióból az is látható, hogy az interakciós költségnek két típusa van: a szellemi és a fizikai.

Szellemi interakciós költség

A szellemi interakciós költség az általunk már többször is emlegetett kognitív terhelésnek felel meg, és azon szellemi erőfeszítések összessége, mely egy termék működtetéséhez szükséges. Amikor egy feladat elvégzése rendkívüli figyelmet vagy memóriát igényel, akkor a szellemi erőfeszítés és az interakciós költség magas.

A szellemi interakciós költség a szemkövetéses vizsgálatok segítségével is mérhető, ugyanis ezekből kiderül, hogy mire összpontosítja vizuális figyelmét a felhasználó, mivel foglalkozik, és mi az, amit figyelmen kívül hagy.

Egy bonyolult navigációs menü, egy nehezen befogadható tartalom, egy ismeretlen mentális modell vagy interakciós minta mind magas szellemi interakciós költségre lehet példa.

A szellemi interakciós költség ugyanakkor csökkenthető, többek között a munkamemória hatékonyabb kihasználásával. George Miller pszichológus szerint egy átlagos személy mindössze 7 dolgot (plusz-mínusz 2) tud a munkamemóriájában tartani. Amennyiben tehát az információt feldaraboljuk kisebb, fogyasztható egységekre, akkor hatékonyabban használjuk ki a munkamemóriát.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Rövidebb bekezdéseket
• Rövidebb sorokat
• Átláthatóbb vizuális hierarchiát, ahol a kapcsolódó elemek csoportosítva vannak

Szintén segít, ha könnyebben olvasható és érthetőbb módon tálaljuk a tartalmakat. Hiszen, mint tudjuk, egy-egy weboldalon senki nem olvas el minden szót, hanem csak gyorsan átfutják azt, releváns információkat keresve (melyek segítenek elérni a célt). Ennek érdekében konkrét, informatív, világos és lényegre törő szövegeket érdemes használni:

• rövidebb mondatokat
• alcímezett szövegegységeket
• egyszerű szavakat

Emellett pedig segíteni kell a megértést olyan elemekkel, mint a jól látható mezőcímkék vagy menüelemek, egyszerűbb és rövidebb űrlapokkal, ismert designmintákkal, melyek illeszkednek a felhasználók meglévő mentális modelljeihez.

Fizikai interakciós költség

A fizikai interakciós költség az a fizikai erőfeszítés, melyet a felhasználónak meg kell tennie egy feladat végrehajtásához. Az egyik kapcsolódó elv Fitts törvénye, mely szerint egy feladat – például az egérmutató célba juttatása – végrehajtásához szükséges idő attól függ, hogy mekkora a céltól való távolság és milyen méretű a cél. Tehát minél nagyobb a távolság, és minél kisebb a cél mérete, annál hosszabb időbe telik a cél elérése. Habár Fitts törvénye nem digitális felületek használatára lett kitalálva, alkalmazható a gombok méretének és távolságának optimalizálásához nagyobb felületek esetében.

A fizikai interakciós költség feladatelemzéssel mérhető. A feladatelemzés egy olyan folyamat, melynek során megfigyelik a felhasználót, hogy lássák, miként teljesít egy feladatot és éri el a célját. Az egyik leggyakoribb és legismertebb feladatelemzési módszer a hierarchikus feladatelemzési diagram megrajzolása. A diagram egy céllal és egy forgatókönyvvel kezdődik, majd megmutatja a főbb feladatokat, melyeket végre kell hajtania a felhasználónak a cél eléréséhez.

A hierarchikus feladatelemzés azért segíthet csökkenteni a fizikai interakciós költséget, mivel megmutatja:

• a feladatok számát, melyből kiderülhet, hogy van-e lehetőség csökkenteni azt, így egyszerűbbé tenni a folyamatot
• a feladatok gyakoriságát, vagyis, hogy bizonyos feladatokat milyen gyakran kell megismételni
• a feladat kognitív összetettségét: nagy terhelést jelent a figyelemre és a memóriára?
• a feladat fizikai követelményeit, tehát, hogy a fizikai követelmények befolyásolják a felhasználó teljesítményét és kényelem-érzetét
• a feladat végrehajtási idejét, azt hogy egyes lépések megtétele mennyi időt vesz igénybe

A weboldalaknál ezeket a törvényszerűségeket és megoldásokat mindig érdemes észben tartani, hogy kisebb interakciós költséggel használható weboldalt hozzunk létre.