Webshark Blog

Előfordul az, hogy weboldalak blogjait és főleg webáruházak kategóriaoldalait fel kell osztani több lapra, ha nem akarunk nagyon hosszú oldalakat. Ugyanakkor a lapozós megoldás kialakítása sok buktatót rejt magában SEO-szempontból, és érdemes az egyszerűségre törekedni. (Frissítés, 2022.04.20. – Egy új fejezettel bővítettünk: Az új tartalmat lehetőleg a lapozó elejére helyezd!)

Mi az a lapszámozás?

A weboldalakon a lapszámozás akkor látható, amikor oldalak sorozatát olyan módon jelenítjük meg, hogy mindegyik oldalról link mutat a sorozat egy másik oldalára, melyek lejjebb vagy feljebb találhatók a struktúrában. A leggyakrabban ilyen lapozóval blogokon, illetve webáruházak kategóriaoldalain találkozhatunk.

Lapozás helyett gyakran a “tovább” (load more) gombot szokták használni, mely vagy tovább nyitja lefelé az oldalt, vagy a következő oldalra visz, de ilyenkor nem látjuk pontosan, hol is tartunk a struktúrában.

Gomb nélkül is megoldható a további tartalmak betöltése, ami már a végtelen vagy hosszú görgetésű weboldalak világába vezet. Mindegyikkel lehetnek SEO-problémák, utóbbi esetében pedig még az a UX-probléma is felmerül amiatt, hogy elérhetetlenné válik a lábléc, aminek pedig fontos szerepe van a weboldalakon.

Ha nem megfelelő a lapozó kialakítása, akkor jellemzően három problémával nézünk szembe:

• megjelenhetnek úgynevezett “árva” termékoldalak, melyek nincsenek linkelve
• szükségtelenül méllyé válik az oldalstruktúra
• a lapozható sorozat feltérképezése nem lesz teljes

Mit mond a Google a lapszámozásról?

A Google sokáig a rel=next/prev címkét használta a lapozásra való utalásként az indexelésnél (ez a címke mutatta a kapcsolatot két egymást követő oldal között), azonban 2019-ben kikerült a hivatalos tájékoztatásból, mivel akkor – mint utóbb kiderült – már évek óta nem használták.

A Google szakembere, John Mueller ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Google már úgy indexeli az oldalakat, ahogy megtalálja őket, ezért ajánlatos, hogy minden oldal megálljon a saját lábán. A Google egyébként a megszüntetésnél egy olyan tanulmányra hivatkozott, mely azt mutatta, hogy a felhasználók az egyoldalas tartalmakat szeretik. Ami persze igaz lehet egy-egy cikk esetében, de lapozót nem csak ilyen esetekben szoktunk használni.

Mindenesetre John Mueller később úgy nyilatkozott, hogy a Google már képes arra, hogy felismerje az oldalszámozások gyakoribb típusait. Megerősítette azt is, hogy a keresőmotor továbbra is ignorálja a rel previous és rel next címkéket.

Mint mondta, korábban szükségük volt rá, hogy megértsék a lapozott oldalfüzéreknél a kapcsolatot, de most már enélkül is értik az oldalak közötti viszonyokat. A Google azóta úgy dolgozza fel a lapszámozott elrendezéseket, mint a normál belső linkeket, és próbálja megérteni a közöttük lévő kapcsolatot – nyilván a belső linkek rendszere alapján.

Ennek ellenére persze sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan tudják a weboldaltulajdonosok kommunikálni a Google felé egy adott oldalról, hogy az egy sorozatnak a része? És hogyan biztosíthatják, hogy megtalálja a lapszámozott tartalmak mindegyikét a keresőrobot? John Mueller reagált az elbizonytalanodásra, és a következő tanácsokat adta:

• Ha korábban nem volt gond a lapszámozás miatt, akkor később sem lesz vele probléma, tehát folytatni kell a működő gyakorlatot.
• Nem kell lemondani a lapszámozásról, lehet használni a megoldást, nem kell minden lapokra bontott tartalmat egyetlen hatalmas oldalra rendezni.
• Ugyanakkor meg kell győződni arról, hogy a lapozó részeiként megjelenő oldalak önmagukban is megállnak a lábukon.
• Érdemes külső eszközöket (Screaming Frog, Deep Crawl,, stb.) alkalmazni annak érdekében, hogy megállapíthassuk, lehetnek-e feltérképezési problémák a túl mélyre kerülő termékoldalaknál.

A webáruházak kapcsán persze felmerült problémaként, hogy mit is kellene kezdeni a lapokra bontott terméklistákkal, hiszen ezeknek sokszor azonos a címük is. Ilyenkor esetleg jobb megoldás, ha akár noindex jelölést kap az első oldal után minden további lap?

John Mueller ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a noindex jelölésnek bizonyos esetekben lehet értelme, ahogy a szűrők és a rendezési paraméterek eltávolításának is. A szakember szerint a legjobb megoldás, ha külső feltérképező szoftverek nézik át a webáruházat (például a Screaming Frog), mert így kiderült, hogy akadnak-e olyan termékoldalak, melyek eltűnnek a szemünk elől. Ezeket ugyanis a Google sem fogja megtalálni.

A webáruháztulajdonosok pedig azzal segíthetnek a Google-nek, hogy rendesen belinkelik a kapcsolódó termékoldalakat, linkelik az egyes termékeket és a különböző kategóriákat. De azért ne túl mélyen, mert az már „trükkös” lenne a Google számára, ha mondjuk bizonyos termékeket csak úgy tudna megtalálni linkek alapján, hogy mondjuk 25-öt kell kattintani egy lapozóban – tette hozzá.

A lényeg tehát itt az, hogy a Google-nek használható, jól működő belső linkeket, linkrendszert kell találnia, hogy értelmezni tudja a lapokra bontást. Hol csúszhat ebbe hiba?

Mire kell figyelni a lapozóknál?

Óvatosan a JavaScripttel!

Habár a JavaScript használata a következő oldal betöltésénél, anélkül, hogy a teljes oldalt frissíteni kellene, remek dolog, azonban óvatosan kell kezelni, ha a keresőbeli megjelenés is szempont.

Az AJAX-alapú lapozó rendkívül elterjedt a webáruházakban, ahogy az is, hogy a megoldás gyakran nem SEO-barátra sikerül. Az AJAX használatánál ugyanis figyelni kell arra, hogy a következő oldalra mutató link a sorozatban mindig legyen jelen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mondjuk a “/?page=2”-re végződő link mindig legyen látható a HTML-forrásban, vagy legalább a DOM-on belül – bár ez már bizonytalan megoldás -, melyet a böngésző hoz létre.

Azt, hogy mi kerül be a böngésző által létrehozott DOM-ba, a “Vizsgáló”-nál (F12 lenyomásával) nézheted meg. Ami itt megjelenik, az eltér az oldal forrásától, mivel itt az látható, hogy éppen mit jelenített meg a böngésző, így azt is, hogy végrehajtott-e valamilyen JavaScriptet.

A probléma a DOM-ban meglévő linkkel az, hogy a Google sem mindig látja. Ennek oka alapvetően az, hogy a Googlebot vagy bármely más bot nem kattint, hogy végrehajtson egy JavaScriptet. Ha a Search Console URL-ellenőrző eszköze nem ismeri fel az URL-t, akkor ott ez a gond merül fel, tehát a Google nem látja a következő oldalt a struktúrában.

A felhasználóknak kínálhatsz tehát egy kellemes AJAX-alapú lapozót, azonban arra is figyelni kell, hogy a Google is képes legyen eljutni a második oldalra. Ehhez pedig linkeknek kell szerepelniük a sorozatban. És a legjobb, ha ezek a HTML-forrásban megjelennek.

De van még más probléma is a “tovább” gombbal

Ha a számos lapozó vagy a végtelen görgetés helyett “tovább” gombot használsz felmerül még más gond is. Azzal ugyanis, hogy megjeleníted a HTML-ben a linkeket, még nem oldottál meg minden problémát. Ezzel a módszerrel ugyanis szükségtelenül “méllyé válik” az oldalad.

Egy ilyen megoldás abban különbözik a számozott lapozótól, hogy ott, ha van mondjuk öt oldalad, akkor azok a jelen lévő linkek révén elérhetők a sorozat bármely oldaláról.

Ezzel szemben a “Tovább” gombra kattintva mindig csak a következő oldalra jut el a felhasználó, ahogy a Googlebot is. Ezáltal egy mély weboldalstruktúra alakul ki, ahol egyes oldalakat csak nagyon sok kattintással lehet elérni. Ez pedig nem tesz jót annak, hogy a Google megfelelően feltérképezze és értékelje a mélybe került oldalak tartalmát.

Megoldások

Ha ragaszkodsz a tovább gombhoz, akkor egy megoldás, ha amellett, illetve az alatt egy oldalszámos lapozó is megjelenik. Ahogy itt is látható:

Ebben az esetben megjelennek a lapszámozott oldalak számai és így linkjei, mely által így fog kinézni a struktúra:

Egy további lehetőség, ha számozott lapozót használsz, de beteszed egy <noscript> címkébe. Ebben az esetben, ha egy felhasználónál nem működik a JavaScript, akkor egy oldalszámos lapozót lát. A hátránya viszont az, hogy nem biztos, hogy a Google látja, amit a <noscript> címke rejt. Sőt, valószínűbb, hogy nem látja.

Ha nem akarod egyszerre megjeleníteni a Tovább gombot és az oldalszámokat, akkor azt is megteheted, hogy CSS segítségével rejted el őket (display:none). Ebben az esetben a linkek a HTML forrásban megtalálhatók és teljesen normálisan feltérképezi őket a Google. Az persze kérdés, hogy az olyan linkek, melyekre nem érkezik kattintás – mivel rejtve vannak -, mennyire jó helyezést érnek el a találati oldalakon.

További lehetőség, ha létrehozol egy olyan oldalt, mely az összes többi, lapozós kategóriaoldalnak a tartalmát magában foglalja, és az egyes oldalak canonical címkével mutatnak erre az összefoglaló oldalra. Ezzel eléggé ellapítottad az oldalstruktúrát, ugyanakkor a weboldalsebességnek nem fog kedvezni az óriási oldal.

Frissítés, 2022.04.20.:

Az új tartalmat lehetőleg a lapozó elejére helyezd!

A lapozó esetében nem árt arra sem figyelni, hogy hogyan alakul a sorrend a lapoknál. Vagyis az újabb tartalmak előre kerülnek-e vagy hátra. John Mueller, a Google szakemberének javaslata szerint célszerű az új tartalmakat előre helyezni, vagyis az új tartalom mindig az 1. oldalon legyen. Ha a lapozó végére helyezed, akkor ugyanis elképzelhető, hogy a Google nem fogja indexelni – vagy legalábbis nem túl gyakran -, mivel nem nézi végig a lapok mindegyikét, különösen azokat nem, melyek hátul szerepelnek.

Ennek oka, hogy a Google úgy értelmezi a lapozót, hogy az abban szereplő oldalak közül, mindig a hátul állók a kevésbé fontosak, hiszen azok távolabb vannak – nagyobb linkmélységben – a főoldaltól. Vagyis „nem adnak olyan nagy súlyt” azoknak az oldalaknak, melyek hátul találhatók – fogalmazott John Mueller, hozzátéve, hogy ezeket általában nem is térképezik fel olyan gyakran, mint az elöl álló oldalakat.

Természetesen minden attól függ, hogy mi a jobb a felhasználóidnak: az új vagy a régi tartalom a fontosabb-e nekik. Ha valami oknál fogva nálad előnyösebb az, hogy a régebbi tartalmakkal találkozzanak először, akkor ezekkel indítsd a lapozót, tehát a régebbi tartalom kerüljön az 1. oldalra. Ha viszont az újabb tartalmaid akarod kiemelni, akkor pont fordítva. A Google ugyanis megpróbálja úgy nézni a weboldalakat, ahogy azt a felhasználók is teszik.

Összességében tehát elmondható, hogy a látványos vagy épp praktikusnak tűnő lapozó megoldások a keresőoptimalizáltság és a felhasználói élmény szempontjából nem igazán jók, legalábbis figyelni kell arra, hogy a Google be tudja járni valamennyi oldalt a sorozatban. Ha pedig biztosra akarunk menni, akkor egyszerűen a jó öreg oldalszámos lapozót használjuk, melyet könnyen feltérképez a Google, miközben az oldalstruktúrán is kellően lapos marad.