Mi az a lapszámozás?

A weboldalakon a lapszámozás akkor látható, amikor oldalak sorozatát olyan módon jelenítjük meg, hogy mindegyik oldalról link mutat a sorozat egy másik oldalára, melyek lejjebb vagy feljebb találhatók a struktúrában. A leggyakrabban ilyen lapozóval blogokon, illetve webáruházak kategóriaoldalain találkozhatunk.

Lapozás helyett gyakran a “tovább” (load more) gombot szokták használni, mely vagy tovább nyitja lefelé az oldalt, vagy a következő oldalra visz, de ilyenkor nem látjuk pontosan, hol is tartunk a struktúrában.

Gomb nélkül is megoldható a további tartalmak betöltése, ami már a végtelen vagy hosszú görgetésű weboldalak világába vezet. Mindegyikkel lehetnek SEO-problémák, utóbbi esetében pedig még az a UX-probléma is felmerül amiatt, hogy elérhetetlenné válik a lábléc, aminek pedig fontos szerepe van a weboldalakon.

Ha nem megfelelő a lapozó kialakítása, akkor jellemzően három problémával nézünk szembe:

• megjelenhetnek úgynevezett “árva” termékoldalak, melyek nincsenek linkelve
• szükségtelenül méllyé válik az oldalstruktúra
• a lapozható sorozat feltérképezése nem lesz teljes

Mit mond a Google a lapszámozásról?

A Google sokáig a rel=next/prev címkét használta a lapozásra való utalásként az indexelésnél (ez a címke mutatta a kapcsolatot két egymást követő oldal között), azonban 2019-ben kikerült a hivatalos tájékoztatásból, mivel akkor – mint utóbb kiderült – már évek óta nem használták.

A Google szakembere, John Mueller ekkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Google már úgy indexeli az oldalakat, ahogy megtalálja őket, ezért ajánlatos, hogy minden oldal megálljon a saját lábán. A Google egyébként a megszüntetésnél egy olyan tanulmányra hivatkozott, mely azt mutatta, hogy a felhasználók az egyoldalas tartalmakat szeretik. Ami persze igaz lehet egy-egy cikk esetében, de lapozót nem csak ilyen esetekben szoktunk használni.

Mindenesetre John Mueller később úgy nyilatkozott, hogy a Google már képes arra, hogy felismerje az oldalszámozások gyakoribb típusait. Megerősítette azt is, hogy a keresőmotor továbbra is ignorálja a rel previous és rel next címkéket.

Mint mondta, korábban szükségük volt rá, hogy megértsék a lapozott oldalfüzéreknél a kapcsolatot, de most már enélkül is értik az oldalak közötti viszonyokat. A Google azóta úgy dolgozza fel a lapszámozott elrendezéseket, mint a normál belső linkeket, és próbálja megérteni a közöttük lévő kapcsolatot – nyilván a belső linkek rendszere alapján.

Ennek ellenére persze sokakban felmerült a kérdés, hogy hogyan tudják a weboldaltulajdonosok kommunikálni a Google felé egy adott oldalról, hogy az egy sorozatnak a része? És hogyan biztosíthatják, hogy megtalálja a lapszámozott tartalmak mindegyikét a keresőrobot? John Mueller reagált az elbizonytalanodásra, és a következő tanácsokat adta:

• Ha korábban nem volt gond a lapszámozás miatt, akkor később sem lesz vele probléma, tehát folytatni kell a működő gyakorlatot.
• Nem kell lemondani a lapszámozásról, lehet használni a megoldást, nem kell minden lapokra bontott tartalmat egyetlen hatalmas oldalra rendezni.
• Ugyanakkor meg kell győződni arról, hogy a lapozó részeiként megjelenő oldalak önmagukban is megállnak a lábukon.
• Érdemes külső eszközöket (Screaming Frog, Deep Crawl,, stb.) alkalmazni annak érdekében, hogy megállapíthassuk, lehetnek-e feltérképezési problémák a túl mélyre kerülő termékoldalaknál.

A webáruházak kapcsán persze felmerült problémaként, hogy mit is kellene kezdeni a lapokra bontott terméklistákkal, hiszen ezeknek sokszor azonos a címük is. Ilyenkor esetleg jobb megoldás, ha akár noindex jelölést kap az első oldal után minden további lap?

John Mueller ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a noindex jelölésnek bizonyos esetekben lehet értelme, ahogy a szűrők és a rendezési paraméterek eltávolításának is. A szakember szerint a legjobb megoldás, ha külső feltérképező szoftverek nézik át a webáruházat (például a Screaming Frog), mert így kiderült, hogy akadnak-e olyan termékoldalak, melyek eltűnnek a szemünk elől. Ezeket ugyanis a Google sem fogja megtalálni.

A webáruháztulajdonosok pedig azzal segíthetnek a Google-nek, hogy rendesen belinkelik a kapcsolódó termékoldalakat, linkelik az egyes termékeket és a különböző kategóriákat. De azért ne túl mélyen, mert az már „trükkös” lenne a Google számára, ha mondjuk bizonyos termékeket csak úgy tudna megtalálni linkek alapján, hogy mondjuk 25-öt kell kattintani egy lapozóban – tette hozzá.

A lényeg tehát itt az, hogy a Google-nek használható, jól működő belső linkeket, linkrendszert kell találnia, hogy értelmezni tudja a lapokra bontást. Hol csúszhat ebbe hiba?

Mire kell figyelni a lapozóknál?

Óvatosan a JavaScripttel!

Habár a JavaScript használata a következő oldal betöltésénél, anélkül, hogy a teljes oldalt frissíteni kellene, remek dolog, azonban óvatosan kell kezelni, ha a keresőbeli megjelenés is szempont.

Az AJAX-alapú lapozó rendkívül elterjedt a webáruházakban, ahogy az is, hogy a megoldás gyakran nem SEO-barátra sikerül. Az AJAX használatánál ugyanis figyelni kell arra, hogy a következő oldalra mutató link a sorozatban mindig legyen jelen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mondjuk a “/?page=2”-re végződő link mindig legyen látható a HTML-forrásban, vagy legalább a DOM-on belül – bár ez már bizonytalan megoldás -, melyet a böngésző hoz létre.

Azt, hogy mi kerül be a böngésző által létrehozott DOM-ba, a “Vizsgáló”-nál (F12 lenyomásával) nézheted meg. Ami itt megjelenik, az eltér az oldal forrásától, mivel itt az látható, hogy éppen mit jelenített meg a böngésző, így azt is, hogy végrehajtott-e valamilyen JavaScriptet.

A probléma a DOM-ban meglévő linkkel az, hogy a Google sem mindig látja. Ennek oka alapvetően az, hogy a Googlebot vagy bármely más bot nem kattint, hogy végrehajtson egy JavaScriptet. Ha a Search Console URL-ellenőrző eszköze nem ismeri fel az URL-t, akkor ott ez a gond merül fel, tehát a Google nem látja a következő oldalt a struktúrában.

A felhasználóknak kínálhatsz tehát egy kellemes AJAX-alapú lapozót, azonban arra is figyelni kell, hogy a Google is képes legyen eljutni a második oldalra. Ehhez pedig linkeknek kell szerepelniük a sorozatban. És a legjobb, ha ezek a HTML-forrásban megjelennek.

De van még más probléma is a “tovább” gombbal

Ha a számos lapozó vagy a végtelen görgetés helyett “tovább” gombot használsz felmerül még más gond is. Azzal ugyanis, hogy megjeleníted a HTML-ben a linkeket, még nem oldottál meg minden problémát. Ezzel a módszerrel ugyanis szükségtelenül “méllyé válik” az oldalad.

Egy ilyen megoldás abban különbözik a számozott lapozótól, hogy ott, ha van mondjuk öt oldalad, akkor azok a jelen lévő linkek révén elérhetők a sorozat bármely oldaláról.

Ezzel szemben a “Tovább” gombra kattintva mindig csak a következő oldalra jut el a felhasználó, ahogy a Googlebot is. Ezáltal egy mély weboldalstruktúra alakul ki, ahol egyes oldalakat csak nagyon sok kattintással lehet elérni. Ez pedig nem tesz jót annak, hogy a Google megfelelően feltérképezze és értékelje a mélybe került oldalak tartalmát.

Megoldások

Ha ragaszkodsz a tovább gombhoz, akkor egy megoldás, ha amellett, illetve az alatt egy oldalszámos lapozó is megjelenik. Ahogy itt is látható:

Ebben az esetben megjelennek a lapszámozott oldalak számai és így linkjei, mely által így fog kinézni a struktúra:

Egy további lehetőség, ha számozott lapozót használsz, de beteszed egy <noscript> címkébe. Ebben az esetben, ha egy felhasználónál nem működik a JavaScript, akkor egy oldalszámos lapozót lát. A hátránya viszont az, hogy nem biztos, hogy a Google látja, amit a <noscript> címke rejt. Sőt, valószínűbb, hogy nem látja.

Ha nem akarod egyszerre megjeleníteni a Tovább gombot és az oldalszámokat, akkor azt is megteheted, hogy CSS segítségével rejted el őket (display:none). Ebben az esetben a linkek a HTML forrásban megtalálhatók és teljesen normálisan feltérképezi őket a Google. Az persze kérdés, hogy az olyan linkek, melyekre nem érkezik kattintás – mivel rejtve vannak -, mennyire jó helyezést érnek el a találati oldalakon.

További lehetőség, ha létrehozol egy olyan oldalt, mely az összes többi, lapozós kategóriaoldalnak a tartalmát magában foglalja, és az egyes oldalak canonical címkével mutatnak erre az összefoglaló oldalra. Ezzel eléggé ellapítottad az oldalstruktúrát, ugyanakkor a weboldalsebességnek nem fog kedvezni az óriási oldal.

Frissítés, 2022.04.20.:

Az új tartalmat lehetőleg a lapozó elejére helyezd!

A lapozó esetében nem árt arra sem figyelni, hogy hogyan alakul a sorrend a lapoknál. Vagyis az újabb tartalmak előre kerülnek-e vagy hátra. John Mueller, a Google szakemberének javaslata szerint célszerű az új tartalmakat előre helyezni, vagyis az új tartalom mindig az 1. oldalon legyen. Ha a lapozó végére helyezed, akkor ugyanis elképzelhető, hogy a Google nem fogja indexelni – vagy legalábbis nem túl gyakran -, mivel nem nézi végig a lapok mindegyikét, különösen azokat nem, melyek hátul szerepelnek.

Ennek oka, hogy a Google úgy értelmezi a lapozót, hogy az abban szereplő oldalak közül, mindig a hátul állók a kevésbé fontosak, hiszen azok távolabb vannak – nagyobb linkmélységben – a főoldaltól. Vagyis „nem adnak olyan nagy súlyt” azoknak az oldalaknak, melyek hátul találhatók – fogalmazott John Mueller, hozzátéve, hogy ezeket általában nem is térképezik fel olyan gyakran, mint az elöl álló oldalakat.

Természetesen minden attól függ, hogy mi a jobb a felhasználóidnak: az új vagy a régi tartalom a fontosabb-e nekik. Ha valami oknál fogva nálad előnyösebb az, hogy a régebbi tartalmakkal találkozzanak először, akkor ezekkel indítsd a lapozót, tehát a régebbi tartalom kerüljön az 1. oldalra. Ha viszont az újabb tartalmaid akarod kiemelni, akkor pont fordítva. A Google ugyanis megpróbálja úgy nézni a weboldalakat, ahogy azt a felhasználók is teszik.

Összességében tehát elmondható, hogy a látványos vagy épp praktikusnak tűnő lapozó megoldások a keresőoptimalizáltság és a felhasználói élmény szempontjából nem igazán jók, legalábbis figyelni kell arra, hogy a Google be tudja járni valamennyi oldalt a sorozatban. Ha pedig biztosra akarunk menni, akkor egyszerűen a jó öreg oldalszámos lapozót használjuk, melyet könnyen feltérképez a Google, miközben az oldalstruktúrán is kellően lapos marad.

The post Hogyan alakíthatsz ki SEO-barát lapozót a weboldaladon vagy a webáruházadban? (Frissítés, 2022.04.20.) appeared first on Webshark Blog.

Amikor egy weboldal nem úgy működik, ahogy vártuk, akkor alapvetően három dologból lehet kiindulni (igaz a megoldások száma szinte végtelen): az első az analitika és az A/B tesztek, a másik a felhasználói tesztek, a harmadik pedig, hogy megpróbálod egyszerűsíteni és jobbá tenni az értékesítési folyamatot.

Analitika és A/B tesztek

Ha ránézel a weboldaladra, akkor fogalmad sincs róla, hogy a felhasználók mit látnak, mit tesznek, amikor ugyanígy ránéznek. Ahhoz, hogy tudd, hol és mikor lépnek le, abban az analitika sokat segíthet. Láthatod, hogy mennyi időt töltenek az oldalon, mely aloldalaknál távoznak. 

Tehát, ha például azt látod, hogy a legtöbb felhasználó megérkezik a főoldaladra, ott eltölt valamennyi időt, majd aztán nem kattint tovább valamelyik aloldalra, akkor tudod, hogy itt kell keresni a probléma okát. De az is lehet, hogy belépnek az eladási folyamatba, majd elég sok időt eltöltve ott, mégsem fejezik be a vásárlást. Ebben az esetben a folyamat bonyolultságával lehet gond. 

Ilyenkor lehet csiszolni a megoldásokon, de nem biztos, hogy rájössz, mire van szükségük a felhasználóknak. Ezért elő lehet venni az A/B teszteket, melyek két verzió hatékonyságát hasonlítják össze. Tehát kialakítasz egy módosított landing oldalt, majd megnézed, hogy jobban teljesít-e. 

Az A/B teszteknek persze vannak korlátai, ez a témával foglalkozó bejegyzésünkből világosan kiderül, és mielőtt megpróbálkoznál vele, mindenképpen érdemes tisztában lenni ezekkel, mert komoly hibákat hozhatsz össze. Összefoglalva, az A/B tesztek leginkább arra jók, ha eszközölsz egy kisebb módosítást, mondjuk megváltoztatod a CTA szövegét vagy a gomb színét, és megnézed, hogy az új szöveg vagy gomb jobb számokat hoz-e. Mindezt persze azután, hogy már látod az analitika alapján, hol lehet probléma.

Felhasználói tesztek

Habár a felhasználói teszteket a legjobb a weboldal elkészítése előtt, még prototípus-szakaszban megejteni, egy kész weboldalt is meg lehet vizsgálni velük. Ezek lényege, hogy néhány célcsoportba tartozó felhasználónak meghatározott feladatokat adsz, melyeket végre kell hajtani a weboldaladon. Tipikusan például azt, hogy rendeljenek meg egy bizonyos terméket, vagy találjanak meg valamilyen információt rajta. 

A feladat elvégzése során megfigyeled, hogy mit gondolnak a weboldal használatáról, merre jár a tekintetük, a kezük, azaz leginkább azt, hogy mit csinálnak. Kérdéseket tehetsz fel nekik a használattal kapcsolatban, és ők elmondják, hogy mit, miért választanak, mi okoz nekik gondot. A felhasználói teszteknek persze megint csak megvannak a maguk szabályai, amelyekkel nem árt tisztában lenni, úgyhogy ha ebbe az irányba mozdulnál, akkor fuss neki az ezzel kapcsolatos anyagunknak!

Minderre pedig azért van szükség, mert máshogy nézed Te a weboldalad, és máshogy nézik a célközönségedbe tartozó felhasználók. Ami neked egyértelmű és tiszta, az nekik nem az, egyszerűen azért mert eltérő a tudásotok akár csak a weboldalról, akár globálisan a webről vagy a technológiáról. 

Egyszerűsíts és javíts az értékesítési folyamaton!

Törődsz az ügyfeleiddel és végigvezetnéd őket a vásárlás folyamatán? Tudod már, hogy mi történik, amikor megérkeznek az oldaladra? Vonzó termékeket, szolgáltatásokat, információt kínálsz nekik? Ez jó, most már csak azt kell megoldanod, hogy a vásárlási folyamat átláthatóbb, egyszerűbb és persze jobb legyen. 

De mitől lesz átláthatóbb és jobb? Például azáltal, hogy a legfontosabb információkat nem rejtegeted, hanem egyből a főoldalon vagy a termékoldalon megmutatod. Ez a gyakorlatban mondjuk azt jelenti, hogy a költségeket, szállítási díjakat nem rejted el a láblécben elhelyezett “Információ” menüpont többezer szavas tartalmának közepén, hogy percekig kelljen kutatnia a felhasználónak, ha azt akarja megtudni, hogy ki a szállítási partnered, és mennyibe kerül a munkája.

Ahogy azt is tisztázod, hogy mennyi időt vesz igénybe a szállítás, vannak-e extra költségek, például az utánvét díja, milyen fizetési módok állnak rendelkezésre, mi a helyzet a garanciával, visszaküldéssel, stb. Ez a transzparens kommunikáció nagyban megkönnyíti az eladást, mert a felhasználók így megbíznak benned, és nem arra gyanakodnak végig, hogy trükközöl, és aztán egy ponton elbizonytalanodnak, és inkább az átláthatóbban működő céget választják.

Ha már információ, akkor érdemes lehet készíteni egy GYIK részt is, ahol a jellemzően felmerülő kérdésekre megtalálják az emberek a válaszokat, és nem találgatniuk kell, vagy üzenetek írogatni. Ez a GYIK nem csak a weboldal használatára vonatkozhat, de akár az egyes termékek, szolgáltatások is kaphatnak külön GYIK-ot. Emellett persze a részletes termékleírás, jó fotók vagy videók is sokat segítenek az értékesítésben. A lényeg, hogy mutasd meg a felhasználóknak, hogy törődsz velük. Az ezzel kapcsolatos részleteket a webáruházak kialakításáról szóló anyagunkban találod.

The post Mit tehetsz, ha a weboldalad nem hozza az elvárt eredményeket? appeared first on Webshark Blog.