Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2019-03-280 komment

Mi az a felhasználói teszt? És hogyan érdemes nekikezdeni?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A felhasználói tesztek arra valók, hogy igazi felhasználók által vizsgáljunk meg egy terméket, adott esetben egy weboldalt. Fontos része a UX tervezésének, a termékkészítés folyamatának, hiszen a tervezők a felhasználói teszt révén gyors visszajelzést kapnak annak felhasználói élményéről, így pedig belekezdhetnek a hibák javításába. (Frissítés, 2019. 06. 14. – Egy új fejezettel bővítettünk: Mit tegyél, ha nincs pénzed felhasználói tesztekre?)

Akár egy alkalmazást készítesz, akár weboldalt, szükséged lehet arra, hogy lásd: a felhasználóid végre tudnak hajtani bizonyos feladatokat a termék használata során. A felhasználói tesztek lehetővé teszik, hogy megtaláld a felhasználói élmény gyenge pontjait, ahol az emberek akadályokba ütköznek. Ezáltal pedig ki is javíthatod ezeket a hibákat. És minél előbb fedezed fel őket, annál olcsóbb lesz a javítás.

A felhasználó tesztek persze nem olcsók. Éppen emiatt, fontosságuk ellenére a cégek nagy része nem használja ki a lehetőséget.

Milyen módszerek vannak felhasználói tesztekre?

A felhasználói teszteknek alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg. Az egyik esetében nyitott végű kérdéseket teszünk fel a tesztalanyoknak, ezek a kvalitatív tesztek. Ilyenkor a “miért?” és “hogyan?” kérdésekre keresünk választ akár személyesen, akár online formában.

A másik nagy típusba a kvantitatív vagy mennyiségi tesztek tartoznak. Ennél a tesztalanyok előre meghatározott válaszok közül választhatnak. A “ki?”, “mit?”, “mikor?” kérdésre adott válaszok tipikusan ebbe a körbe tartoznak.

Az évek során a szakemberek több technikát is kifejlesztettek a felhasználói tesztelésre. Íme a leggyakoribb megoldások:

Megfigyeléses teszt

Ha például újra akarod tervezni a weboldalad, akkor ahhoz, hogy megtaláld a problémás pontokat, meg kell figyelni, hogy az emberek miként használják azt. Már egy 15 perces teszt, egy véletlenszerűen kiválasztott személlyel is sok információt jelenthet. Meglévő weboldalt, appot, terméket lehet vele tesztelni elsősorban, így hasonlít egy usability tesztre, azonban annál szerényebb.

Online felhasználói teszt

Itt a felhasználói teszteléshez különböző teszteszközöket vagy platformokat vehetsz igénybe. A folyamat során megfigyelhető és rögzíthető a felhasználók tevékenysége a termék használatánál. Így pedig látható, hogy végre tudják-e hajtani az elvégzendő feladatot. Ahhoz, hogy megbízható eredményeket szerezz, legalább 200 résztvevőnek kell elvégeznie az online tesztet. Ilyen és hasonló eszközök használhatók például: Try my UI, Userzoom, WhatUserDo, UsabilityHub, Optimizely, UserTesting.

Szemkövetés

A szemmozgás megfigyeléséről van szó, ahol a kapcsolódó műszer csatlakozik egy számítógéphez.

Interjúk és fókuszcsoportok

Ennél a módszernél a UX-kutatók kommunikálnak a felhasználókkal. A hatékony interjúkhoz 6-12 felhasználóra van szükség, akikkel megvitatható egy termék működése. Történhet személyesen, de telefonon, e-mailben vagy chaten keresztül is. A lényeg, hogy ne add a szájukba a válaszokat, ne fejezd be a mondataikat!

Szakértői interjú

Az interjúk egy másik változata, amikor nem közvetlenül a felhasználókkal kommunikálsz, hanem azokkal a szakemberekkel, akik jól ismerik ezeket a felhasználókat. Ők elmondják a tapasztalataikat arról, hogy mit értenek félre leggyakrabban a felhasználók, melyek a gyakori kérdéseik és problémáik a használat során, miért keresik fel leggyakrabban az ügyfélszolgálatot?

Béta tesztek

Ha a terméked fejlesztése közel jár a befejezéshez, akkor béta állapotban használhatod. Ezáltal megfelelő kritikai visszajelzéseket és bugjelentéseket kapsz, illetve vizsgálhatod a felhasználást.

Meglévő adatok elemzése

Előfordul, hogy felhasználói véleményekkel találkozol online felületeken is, például a Facebookon. Ezekből kiderül, hogy a Te termékeddel vagy ahhoz hasonlókkal kapcsolatban mire panaszkodnak az emberek, mit szeretnek benne, és mit változtatnának meg.

De támaszkodhatsz az analitikai adatokra, melyeket például a Google Analytics kínál. Ezek segítségével képet kapsz a felhasználók demográfiai adatairól és viselkedésükről.

Mi a különbség a felhasználói teszt és a használhatósági teszt között?

Alapvetően nem sok, a kettő nagyjából ugyanarról szól. Annyi a különbség, hogy a felhasználói teszteknél elsősorban arra vagy kíváncsi, hogy fogják-e használni az emberek a terméked, míg a használhatósági teszteknél már azt kutatod, hogy miként tudják használni az emberek azt.

Ebből következik, hogy a felhasználói tesztek mindjárt azt követően elkezdhetők, hogy megszületik egy ötlet. Tehát nem kész termékek, hanem prototípusok tesztjéről van szó. Amikor viszont már arra vagy kíváncsi, hogy miként használják az emberek az elkészült terméket, hol akadnak meg, akkor usability tesztekről beszélhetünk.

Hogyan végezz el egy felhasználói tesztet?

Mint láttuk a tesztelést már a fejlesztés megkezdését megelőzően el lehet kezdeni, tehát nem csak magát a terméket lehet használhatósági szempontból vizsgálni, hanem már azt is, hogy legyen-e termék és milyen legyen. Minél előbb megkezdődnek a tesztek, annál jobb eredmény várható. A prototípusok lehetővé teszik, hogy visszajelzéseket szerezz attól a célcsoporttól, akik számára készítenéd a terméket. A cél ugyanis az, hogy valami olyasmi készüljön el, amit az emberek akarnak is használni.

Indulj neki drótvázzal és prototípussal!

A legegyszerűbb és legolcsóbb módja a felhasználói tesztnek, ha elkészíted egy termék prototípusát. Ezzel az ötletből már valami valóságos születik, még ha nem is maga a termék.

Találd meg a felhasználókat!

Ha vannak létező felhasználóid, akkor vedd fel velük a kapcsolatot, és kérd meg őket, hogy vegyenek részt a tesztelésben! Ami még kérdés, hogy hány felhasználóra van szükséged a teszthez. Normál esetben elegendő lehet akár 3-5 személy, de minél többen vannak, annál jobbak az eredmények.

Hozd létre a tesztkörnyezetet!

Elvégezheted a teszteket online vagy akár az irodában. Célszerű persze valami csendes helyet találni, ahol nincsenek zavaró tényezők. De persze a valóságos élethelyzetekben is érik külső hatások a felhasználókat.

Kezdd el a beszélgetést!

Mivel az általában nehézséget okoz, hogy rögzíts és vezess is egy beszélgetést, így általában két tesztelő személy és egy tesztalany vesz részt egy-egy ülésen. Aki rögzít, annak csak az a dolga, hogy leírja, amit Te mondasz és amit az alany válaszol.

Készítsd el a jelentést!

Miután lezajlottak az ülések, el kell készítened a jelentést, melyben szerepelnek a következtetések. Elkészíthető egy analízistáblázat, melyben szerepel, hogy mit szeretnének a felhasználók, milyen vélemények alakultak ki, melyek a kételyek, és milyen gondolatok fogantak meg ezekkel kapcsolatban.

Redesign és újabb tesztek

A felhasználói tesztek után módosítható a termék. Általában ilyenkor érdemes megismételni a tesztet. Egészen addig, amíg valami valóban hatékony megoldás nem születik.

Néhány tipp felhasználói tesztekhez

Minél előbb mutasd meg az ötleteidet az embereknek!

Ha még csak vázlataid vannak, már azokkal is érdemes előállni. Megkérdezheted az alanyokat arról, hogy értik-e azt a folyamatot, amit terveztél. Hasonlít-e a bemutatott folyamat ahhoz, amit más weboldalakon találkoznak? Könnyen használható-e? Az így kapott visszajelzések elemzésével világosabbá válik, hogy merre kell tartanod a kivitelezésnél, hogy jó legyen a felhasználói élmény.

Felesleges nagy pontosságú prototípusokkal tesztelni az elején

A nagy pontosságú prototípusok közel járnak a végső designhoz mind formájukat, mind funkcióikat tekintve. Ezzel szemben a kis pontosságú prototípusok csak kevés hasonlóságot mutatnak a végtermékkel. Ezért nem is ígérnek a felhasználónak sokat. Márpedig minél előrébb járunk a tervezésben, annál könnyebb változtatni a terven.

Sokszor azonban akkor kerül tesztelésre egy termék, amikor már pixelpontosan kész van. Ez megzavarhatja a felhasználókat, hiszen azt hiszik, hogy már a kész termékkel állnak szemben, így többet várnak, mint amit adni tud.

Ne mond meg a tesztalanyoknak, hogy mit tegyenek!

Ha megmondod az embereknek, hogyan használják a terméked, akkor nem tudod megállapítani, hogy mennyire könnyen használható. Ugyanakkor persze az sem jó, ha teljesen elengeded a kezüket. Fontos, hogy valamilyen feladatot adj számukra, ami támpontot jelent a használathoz, ezután viszont bízd rájuk, hogy miként hajtják végre a feladatot. Figyelj arra is, hogy ez milyen gyorsan történik meg, hiszen ez jelzi, hogy jó-e a felhasználói élmény.

Ne lepődj meg, ha a feladatvégrehajtásuk nem a Te elképzeléseidet követi, és nem próbáld az általad elképzelt útra terelni őket. Inkább gondold át, hogy miért azt tették, amit!

Arra is figyelj amit mondanak, ne csak arra, amit tesznek!

Ezért jók a személyes tesztek, hiszen ott nem csak azt látod mit tesznek, hanem azt is hallod, amit mondanak közben. Érdemes kérdéseket is feltenned azzal kapcsolatban, hogy mennyire látják át azt a felületet, amit megmutattál nekik. Például, megtalálják rajta a gombokat és a fontos információkat? A gombokat gomboknak látják-e és nem keverik-e össze más elemekkel? Ha igen, akkor arról beszámolnak, és erre reagálnod kell a terv továbbfejlesztésével.

Mit tegyél, ha nincs pénzed felhasználói tesztekre?

Amikor jó felhasználói élményt akarsz biztosítani a weboldaladon, akkor a felhasználói tesztek segítségével érheted ezt el. Ugyanakkor, ha nincs pénzed tesztekre, akkor kénytelen leszel valami olcsóbb megoldással optimalizálni az oldalad. Milyen lehetőségek közül válogathatsz?

Meglévő adatok

A meglévő adatokat csak akkor tudod használni, ha már megvan a weboldalad. Márpedig felhasználói tesztekre az esetek nagy részében még az indulás előtt szükség van. Mindenesetre a Google Analyticsre minden esetben számíthatsz. Egy működő weboldal esetében ebből minden adat kinyerhető, melyek megmutatják a weboldal teljesítményét.

Például az adatokból kiderül, hogy a felhasználók mikor hagyják el a weboldalt, vagy hullanak ki a vásárlói úton, még mielőtt konvertálnának. Az időtartamok vizsgálata pedig elmondja, hogy átlagosan mennyi időt vesz igénybe, hogy egy-egy oldalon navigáljanak.

A hőtérkép ugyanakkor világossá teszi, hogy hova kattintanak a felhasználók a weboldalon, illetve, hogy milyen mélységig görgetnek. Ezáltal például arra lehet rálátásod, hogy a látogatók miként reagálnak a call to actionre, vagy miként hat rájuk valamely gomb.

Az analitika révén tehát láthatóvá válik, hogy milyen pontokon kell javítani a felhasználói élményen. A gondot az jelenti az adatokkal kapcsolatban, hogy csak azt mutatják meg, hogy hol a probléma, arról már nem beszélnek, hogy mi okozza a problémát. Ehhez további elemzésekre van szükség.

Kérdezd meg az ügyfeleket!

Ha az adatok alapján már tudod, hogy hol van a probléma, akkor az ügyfeleidnek feltett kérdésekkel arra is rájöhetsz, hogy miért merülnek fel ezek a problémák. Az ügyfelek visszajelzései értékes információkkal szolgálhatnak, ennek ellenére sok cég nem használja ki ezt a lehetőséget.

Ha például egy kis árengedményt biztosítva ráveszed a felhasználókat arra, hogy kitöltsék a kérdőíved, akkor olyan dolgokat tudhatsz meg, hogy

  • miért látogatják meg a weboldalad?
  • elérték-e a céljukat?
  • ha nem, akkor mi volt a gond?

A válaszok segítenek rájönni a weboldal használatával kapcsolatos legnagyobb hibákra, valamint felderíthetnek olyan új lehetőségeket, melyekkel előrébb léphetsz.

Versenytárs-elemzés

Ez a megoldás azt takarja, hogy ha van az iparágadban egy szabvány bizonyos weboldal-kialakításra, akkor a vezető, konkurens oldalak felépítésének elemzésével (és másolásával) jó alapokkal indíthatsz.

Az innováció persze fontos a designban is, azonban a webdesign egyik legfontosabb elve a konvencióra építés, vagyis a bevett szokások alkalmazása. Ezt várják el ugyanis a felhasználók, és az ismerős felépítésű weboldalakat tudják hatékonyan használni.

Gerilla tesztelés

Itt már valódi felhasználói tesztelésről van szó, ugyanakkor olcsó és gyors megoldás. A gerilla tesztelés során véletlenszerűen válogatsz ki felhasználókat – akár egy nyilvános helyen -, és kéred meg őket arra, hogy teszteljék a weboldalad.

Nyilván ebben az esetben nem feltétlenül a célközönségedet sikerül megtalálnod tesztelésre, ugyanakkor így is számtalan ötletet fogsz kapni további fejlesztési lehetőségekre. Korábban írtunk már róla részletesen.

Kategória: Design | Címke:

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.