Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2019-01-150 komment

Mi az a usability? És hogyan vágj bele a usability tesztekbe?

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

A usability fontos tényező a webdesignban. Gyakran keverik a felhasználói élmény tervezésével (UX design), holott csak a használhatóság megteremtéséről van szó. De mi is az a használhatóság, és hogyan biztosíthatod a weboldaladnál vagy termékednél? (Frissítés, 2021.07.15. – Egy új fejezettel bővítettünk: Hogyan mérheted a weboldalad használhatóságát?)

Miközben a weben rengeteg szó esik mostanában a user experience-ről, azaz a UX-ről, addig a usability közel sem ennyire felkapott kifejezés. A valóságban azonban a két fogalom keveredik: sokan amikor user experience-t emlegetik tulajdonképpen usabilityről beszélnek. Ezt már körüljártuk a UX-ről szóló bejegyzésünkben, úgyhogy itt nem is feszegetnénk tovább a kettő közötti különbséget. Inkább nézzük az, hogy mi is az a usability.

Mi az a usability?

Amikor a felhasználói élmény kialakításáról van szó, akkor a usability megkerülhetetlen. Azt jelenti, hogy az adott terméknek használhatónak kell lennie. Ez szükséges ahhoz, hogy a lehető legjobb UX-et alakíthasd ki.

A usability többféle szemszögből is megragadható:

  1. a technológia használhatóvá tétele az emberek számára
  2. a felhasználók mennyire könnyen tudnak elvégezni egy feladatot
  3. mennyire felhasználó-barát egy termék

Ma már követelmény az, hogy a felhasználók erőfeszítés nélkül tudjanak használni egy terméket. A cél az, hogy minél könnyebb legyen elvégezni a feladatokat. A usability tehát egy termék használhatóságáról szól, vagyis arról, hogy a felhasználó milyen egyszerűen és hatékonyan tudja a termék használata révén elérni a célját. Ennek érdekében méri a felhasználói elégedettséget a termék használata közben.

A usability 5 eleme

1. Tanulhatóság

A tanulhatóság a usability öt eleme közül az egyik. Különösen fontos az összetett rendszereknél, hiszen megmutatja, hogy a felhasználók milyen gyorsan képesek eligazodni a felületen. De mit tehetnek a designerek a tanulhatóság javításáért?

A könnyű tanulhatóság révén lesz könnyen használható bármely weboldal vagy alkalmazás. Ha könnyen tanulható egy termék használata, az segít a felhasználóknak abban, hogy a termékkel való találkozás első pillanatait könnyen átvészeljék, és rájöjjenek, mit kell tenniük.

Ma már egyre többet várnak a felhasználók egy-egy weboldal vagy alkalmazás designjától. Kérdés, hogy mennyi erőfeszítést hajlandóak belefektetni abba, hogy megtanulják annak használatát. Erre azonban nem lehet egy konkrét számot mondani, mert függ attól, hogy mi a termék és kik a fő felhasználói. Minden termék esetén más a tanulási görbe, viszont egy adott termék és használói esetében lehet mérni a tanulhatóságot.

Erre hamarosan kitérünk, most azonban lássuk, hogy mi is az a tanulhatóság!

Mi az a tanulhatóság?

A tanulhatóság arról szól, hogy milyen könnyen tanulható meg egy weboldal vagy alkalmazás használata. Mennyi időbe telik és mekkora erőfeszítésbe kerül a használat elsajátítása. Minden egyes felhasználó esetében felrajzolható egy tanulási görbe.

Persze vannak olyan termékek, melyek számtalan funkcióval rendelkeznek, így mindenképpen hosszú lesz a tanulási görbe. Ilyen például a Photoshop vagy az Excel. Ezeknél a rendszereknél az új felhasználók vért izzadnak már a legkisebb, legegyszerűbb feladatok végrehajtásakor is. Ezzel szemben vannak könnyen használható, egyszerű alkalmazások, mint amilyen mondjuk egy chat-alkalmazás, például a WhatsApp.

Ugyanakkor attól, hogy egy weboldal vagy alkalmazás bonyolult, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni a könnyebb tanulhatóságért. Ami nem azt jelenti, hogy a kanyarokat kell levágni, inkább arról szól, hogy a felhasználók úgy érjenek célba, hogy közben nem lesz frusztráltak. A designereknek tehát arra kell törekedni, hogy amennyire csak lehet, lerövidítsék a tanulási görbét, illetve ne vegyék el a felhasználók kedvét a használattól. Itt bizonyos technikákról, információátadásról van szó, hogy a felhasználóknak ne csak próbálkozzanak, míg össze nem jön valami.

Miért fontos javítani a tanulhatóságon?

A tanulhatóság azért fontos, mert meghatározza, hogy hány felhasználó fog lemondani egy weboldal vagy alkalmazás használatáról annak bonyolultsága miatt, illetve mennyien tartanak ki mellette. Mindkét adat mérhető: utóbbinál azt kell megvizsgálni, hogy hányan töltötték le az alkalmazásodat, és hányan tartották meg, illetve egy adott időkereten belül meg is nyitották azt. Ez egy százalékos érték lesz, melynek kapcsán talán azt is érdemes tudni, hogy a Statista adatai szerint az átlagos három hónapos megtartási arány 29 százalékos az appok körében.

A cél nyilván az, hogy ezt az arányt javítsd, ami persze nem könnyű: kellenek hozzá a mérések, a tesztek, újratervezés, újabb tesztek, és persze a hibátlan kivitelezés.

A kérdés ami itt alapvetően felmerül, hogy miért mondanak le a felhasználók a weboldalad, webáruházad vagy alkalmazásod használatáról? Mi okozza, hogy az emberek kidobják az appod, vagy nem lépnek többet a weboldaladra? Ezt csak a mérések és a használhatósági tesztek fogják tudni megmondani. A felhasználói úton bárhol lehetnek hibák, melyek lemorzsolódást okoznak. Ezeket kell felderíteni és kiküszöbölni.

Mi az a tanulási görbe?

Korábban is már említettük, és a téma kapcsán mindenképpen érdemes néhány mondatban kitérni arra, hogy mit is értünk tanulási görbe alatt. A fogalmat még az 1800-as években alkotta meg Hermann Ebbinghaus, és azt fejezte ki, hogy mennyire nehéz az embereknek megtanulni egy feladat végrehajtását.

A tanulási görbe felrajzolása egyszerű: egy személy valamilyen feladatot többször is elvégez, miközben mérjük, hogy mennyi ideig tart neki minden alkalommal a feladat végrehajtása. Akkoriban persze ezt a mérést elsősorban az emberi agy vizsgálatára használták, ma azonban már inkább a feladat, illetve a mögötte álló termék jobb megismerése a cél.

Mindenesetre az előbbiek alapján talán már érthető, hogy egy bonyolult terméknek mitől lesz hosszú a tanulási görbéje: a felhasználóknak nyilván többször kell végrehajtaniuk egy adott feladatot, hogy azt könnyedén kivitelezzék.

A tanulhatóság részei

A tanulhatóságnak három különböző vonatkozása van, mely a különböző felhasználók számára fontos:

  • Első használati tanulhatóság – ami azt mutatja, hogy első alkalommal mennyire könnyű a felület használhatósága. Ez azon felhasználók számára fontos, akik várhatóan csak egyetlen egyszer fogják használni a felületet. Ebben az esetben nincs tanulási görbe, hiszen nincs több használat.
  • A tanulási görbe meredeksége – arról szól, hogy milyen gyorsan tanulnak a felhasználók a felület ismételt használata esetén. Ez abban az esetben fontos, ha a felhasználók többször is használják a felületet, de nem túl gyakran. Mert amennyiben a felhasználók azt érzik, hogy fejlődnek a használat során, akkor kitartanak a felület mellett. 
  • A plató hatékonysága – ami azt mutatja meg, hogy mennyire fejleszthető a termelékenység a felület használata révén. Ez a vonatkozás azon felhasználók számára fontos, akik gyakran és sokáig használják az adott rendszert. 

Ideális esetben mindhárom vonatkozásban jól teljesít egy rendszer, de a valóságban ezt nehéz kivitelezni, kompromisszumokat kell kötni, és elsősorban azon ügyfelekre optimalizálni a felületet, akik a legnagyobb üzleti értéket képviselik. 

A tanulhatóság mérése

A jó tanulhatóság a használhatóság feltétele. A felhasználók egy jól tanulható felületet gyorsan megszoknak és ez csökkenti a költségeinket is. Ráadásul egy könnyen tanulható rendszer elégedettséget eredményez a felhasználóknál, mivel magabiztosakká válnak a képességeiket illetően. 

Ha a te rendszered is kellően bonyolult, és gyakran használják az emberek, akkor érdemes a tanulhatóságát külön tesztelni. Olyan rendszereknél viszont felesleges a tanulhatóság mérésébe pénzt és időt tenni, melyet ritkán használnak az emberek, vagy pedig csak egyszer használják (ilyen lehet például egy szolgáltatásra feliratkozás). Utóbbi esetben egy használhatósági teszt a jobb megoldás. 

Mint az NNG bejegyzésében felhívja a figyelmet: a tanulhatóság mérhető, melynek során felrajzolható az úgynevezett “tanulási görbe”. Ezen aztán jól láthatóvá válik, hogy hol érik el a felhasználók a “platót”, amikor már teljes mértékben megismerték a felület használatát. 

A tanulhatóság mérésénél kvantitatív vizsgálatokra kerül sor. Mivel azt akarjuk megtudni, hogy mennyire könnyen tanulható a felületünk, ezért fontos, hogy olyan tesztalanyokat gyűjtsünk, akiknek nincs tapasztalatuk a rendszer használatában. Fontos tényező lehet a tesztalanyok korábbi tapasztalata hasonló rendszerekkel, mivel ez segítheti, illetve gátolhatja is őket a feladatok végrehajtásában. Érdemes tehát a tapasztalattal rendelkezőket és a tapasztalattal nem rendelkezőket külön vizsgálni. Ez különösen fontos lehet akkor, ha olyan céllal indítunk egy terméket, hogy egy hasonló termék használóit csábítsuk el.

Mint minden kvantitatív vizsgálatnál, itt is viszonylag nagy számú résztvevőre (legalább 30-40 személy) van szükség. A pontos szám a feladat összetettségétől függ.

1. Határozd meg a mutatót!

A leggyakoribb mutató a feladattal eltöltött idő a tanulhatósági vizsgálatoknál. Hiszen egy feladat végrehajtására fordított idő az ismétlések számával csökken. Az persze rendszertől függ, hogy a feladattal eltöltött idő mennyire fontos, adott esetben jobb mérőszám lehet a hibák száma. A továbbiakban azonban a feladattal eltöltött időt vesszük alapul mérőszámként.

2. Határozd meg a próbálkozások számát!

Milyen gyakran kerül sor az adatok begyűjtésére: minden adatgyűjtés egy próbálkozást jelent. Ehhez arra van szükség, hogy egy adott résztvevő több alkalommal ugyanazt a feladatot hajtsa végre a rendszerben. Érdemes egészen addig ismételni a feladat végrehajtását, amíg a platót el nem éri, azaz amikor már nem javul a feladat végrehajtásához szükséges idő. Egy lapossá váló tanulási görbe azt jelzi, hogy a felhasználó a maximális mértékben megismerte a rendszert. 

Indulásnál érdemes 5-10 próbálkozással számolni, de ha bizonytalan vagy, akkor inkább több próbálkozással tervezz, mint ami elsőre megfelelőnek tűnik. Ennek oka az, hogy ha elérik a felhasználók a platót, akkor még mindig egyszerűbb leállítani a vizsgálatot, mint újabb próbálkozásokat megtervezni. Az egyes próbálkozások gyakoriságát illetően érdemes figyelembe venni, hogy a rendszert milyen gyakran fogják majd használni a felhasználók. 

3. Az adatok begyűjtése és ábrázolása

Minden feladat esetében ki kell számolni a tesztalanyok próbálkozásainak átlagértékét, majd ezeket ábrázolni grafikonon.

4. A görbe elemzése

Az adatok elemzésénél a statisztikai szignifikanciát figyelembe kell venni, vagyis tudni kell azt, hogy a görbe változásai nem csak az adatok zajosságát tükrözik vissza, hanem valósak. Ez a varianciaelemzés (ANOVA) (https://hu.wikipedia.org/wiki/Varianciaanal%C3%ADzis) segítségével meghatározható. Ha ez megvan, akkor értékelni kell a görbe meredekségét. A kevésbé tanulható rendszereknél lassú csökkenés látható a görbénél, és sok próbálkozásra van szükség a plató eléréséhez.

És hogy milyen tanulhatóság a megfelelő? Ezt alapvetően az határozza meg, hogy a konkurencia felületei mennyire könnyen tanulhatók, de akár azt is figyelembe lehet venni, hogy a költségeket tekintve elfogadható-e egy rendszer esetében a feladat végrehajtásával töltött idő (mondjuk, ha egy adminisztrátor 10 percet tölt naponta a mentés végrehajtásával, akkor ez egy évben 60 órát vesz el a munkaidejéből, aminek nyilván költsége van). 

Ha mindezek után mégsem végzel el egy teljes tanulhatósági vizsgálatot, hogy felrajzolhasd a terméked tanulási görbéjét, azért ne felejtsd el a tanulhatóság fontosságát, mert segít abban, hogy jobb döntéseket hozz a termékek megtervezésénél.

2. Hatékonyság

Egy hatékony termék könnyebbé teszi a felhasználó számára a feladata gyors végrehajtását. Mert miért töltsön el vele 2 órát, ha 20 perc alatt is elvégezhető? Amint a felhasználók megértették, hogyan működik a terméked, onnantól akadálytalanul kell tudniuk használni. Ha ez a tényező hiányzik a designból, akkor hiába szép, elveszíti az emberek belé vetett bizalmát.

3. Megjegyezhetőség

Egy jó termék nem igényli azt, hogy a felhasználónak kifejezetten törekednie kellene arra, hogy az agyába vésse a használatát. Minden cég arra törekszik, hogy az emberek emlékezzenek rá, megjegyezzék a nevét. Ebben sok tényező közrejátszik: a támogatás, az akadálytalan használat, a vonzó vizuális design, stb. A lényeg, hogy ne legyen nehezen megjegyezhető a termék a használata.

A designnak figyelembe kell venni a felhasználói viselkedést és elvárásokat annak érdekében, hogy ne kelljen plusz erőfeszítést tenniük az embereknek azért, hogy emlékezzenek a részletekre. Ennek érdekében figyelni kell arra, hogy a felhasználók mit akarnak: visszajelzéseket kell gyűjteni, így elkerülhetők a hibák és optimalizálható a termék az igényekre.

4. Hibatűrés

Mindannyian találkoztunk már olyan hibaüzenetekkel, melyek nem világosak, vagy a szükséges információk hiányoztak belőlük. Ez rendkívül frusztráló az emberek számára.

Egy termék használhatósága könnyen mérhető a felhasználói hibákra adott válaszokat vizsgálva. Egy jól használható termék zökkenőmentesen próbálja megoldani a hibákat. Ha egy hiba felhasználói beavatkozást igényel, akkor azt a megfelelő hibaüzenetekkel kell megoldani.

5. Elégedettség

A felhasználói elégedettség eléréséhez szükség van egy kellemes és kielégítő felhasználói élményre. Ha a felhasználó egy terméket használ, akkor úgy kell elérnie a célját, hogy ismét használni akarja a terméket, ne találkozzon közben semmiféle problémával, mely megakadályozná a célja elérésében. Amire egyáltalán nem vágyik, az egy bonyolult felhasználói felület, nehézkes munkafolyamat és a technikai problémák.

A felhasználói elégedettség elsődleges a designfolyamat során, mivel segít felépíteni a jó kapcsolatot a felhasználó és a termék között.

Mi történik, ha egy termék nem használható?

Vagyis mi történik, amikor a designfolyamat során nem törődünk a használhatósággal:

  • Nehéz lesz a felhasználónak megtanulnia a termék használatát.
  • Többet fog hibázni, így többször lesz szükség a hibák kezelésére.
  • Többe kerül a támogatás, hiszen nehezebben használják az emberek a terméket.
  • Elveszik a bizalom, ha a termék viselkedése nem felel meg a várakozásoknak.
  • Nehezebbé válik reagálni a felhasználói igényekre, mivel a termék nem rugalmas.

Hogyan biztosíthatod egy termék használhatóságát?

Ennek két fő megoldása van:

1. Tedd a designfolyamat részévé!

A használhatóság olyan tényező, melynek részét kellene képeznie a design készítésének már a kezdetektől. Figyelni kell rá az elemzéstől az alkalmazásig, sőt a tesztelésig.

2. Végezz használhatósági teszteket!

Ahhoz, hogy biztosítsd egy termék használhatóságát, usability tesztekre van szükség a desgin elkészítésének különböző szakaszaiban. Usability tesztek végezhetők prototípusokon vagy vázlatokon annak érdekében, hogy megerősíthesd a kezdeti desgin-elképzeléseket. Akkor is érdemes használhatósági teszteket végezni, ha elkészült a design, de még nem került sor a megvalósításra. Ilyenkor prototípusok használhatók tesztelésre. És persze a végső termék is tesztelhető a létrehozást követően. Erre számtalan eszköz és technika áll a rendelkezésedre, ebből mindjárt fel is sorolunk néhányat.

Hogyan mérheted a weboldalad használhatóságát?

Amikor a használhatósági adatokról van szó, akkor olyan adatokat kell elemeznünk, melyek összhangban vannak a felhasználói élménnyel. Ez elsőre nehéznek tűnhet, azonban léteznek olyan számok, melyekkel következetesen mérhető a használhatóság. Először azonban nézzük meg azt, hogy:

Miért van szükség mérésre?

Amikor a használhatóság mérésére kerül sor, akkor általában elmondható, hogy az a célunk, hogy egy olyan terméket hozzunk létre, mely kifinomult, ugyanakkor könnyű a használata. Emellett persze a használhatósági mérőszámok más, fontos tényezőkre is rámutatnak, melyek előnyére válhatnak a termékünknek.

Designok összehasonlítása

A tervezésnél elengedhetetlen az egyes verziók folyamatos tesztelése. Ahhoz, hogy finomhangoljuk a designt, vagy egyáltalán érvényesnek tekintsük a design-döntéseket, tudnunk kell, hogy miként teljesítenek. A használhatósági mérőszámokkal pedig egyszerűvé válik az egyes designok teljesítményének összehasonlítása.

UX-értékek kommunikációja

Ha mérjük a használhatóságot, akkor azzal véleményektől függetlenül igazolhatunk egy design-döntést vagy az egész design helyességét. Gyakran előfordul ugyanis, hogy bizonyos funkciókat beleerőltetnek egy termékbe, pusztán véleményekre alapozva, miközben a számok mást mutatnak annak szükségességéről.

Teljesítmény a konkurenciával szemben

A kvalitatív tesztek hasznosak, ráadásul gyors eredményeket produkálnak, ha meg akarjuk érteni, hogy miként teljesít a termékünk a konkurenciáéhoz képest. Ehhez nem is kell sok tesztalany: a Nielsen Norman Group szerint már akár öt személlyel is nekifuthatunk.

Az alapvető használhatósági mutatók

A használhatósági mérőszámok változatosak és sokfélék lehetnek, alapvetően azonban négy mutatóra érdemes támaszkodni, melyek a legfontosabbnak számítanak a felhasználói élmény minőségének meghatározásakor. Melyek ezek?

  • A feladat befejezéséhez szükséges idő
  • A feladat befejezésének, vagyis a sikerességnek az aránya
  • Elégedettség
  • Hibaarány

A feladat befejezésének aránya

Ez az egyik legegyértelműbb, legjobban mérhető, mégis a legfontosabb használhatósági mérőszám. Tökéletesen megmutatja, hogy a felhasználói felület miként képes támogatni az ott elvégzendő cselekvéseket. Rávilágít arra, hogy a felhasználók milyen arányban tudnak egy adott cselekvést végrehajtani, és elérni a végcélt.

Az adatok szerint az átlagos feladat-befejezési arány 80 százalék körül alakul. Ugyanakkor ez a szám függ a terméktől és az iparágtól, úgyhogy nem feltétlenül kell ehhez igazodni.

Hibaarány

Ez egy másik elég egyszerűen mérhető szám: azt mutatja, hogy milyen gyakran hibáznak a felhasználók. Alapvetően a hibaarány sokat megmutat arról, hogy mennyire felhasználóbarát is a terméked.

Feladat befejezéséhez szükséges idő

Ez a mérőszám azt mutatja meg, hogy mennyire segít a felület a felhasználónak a feladata hatékony végrehajtásában. Feltételezhető, hogy amennyiben egy feladat elvégzéséhez sok időre van szükség, akkor a webdesignt javítani vagy módosítani kell.

Szubjektív elégedettség

A fenti mérőszámokkal szemben az elégedettség egy szubjektív mérőszám, és gyakran inkább az esztétikához kötődik, mint a használhatósághoz. Ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy a felhasználók gyorsan képesek megváltoztatni a véleményüket, ha egy olyan termékkel találkoznak, ahol felmerülnek használhatósági problémák.

Tehát miközben az első benyomás lehet, hogy erős és kapcsolódik a weboldal vonzerejéhez, addig az elégedettség megváltozhat annak függvényében, hogy milyen komoly használhatósági problémákkal kell szembenézni az adott cél elérése során.

Ezért hasznos, ha felhasználókkal teszteljük a termékünket, weboldalunkat az indulás előtt, hiszen megmutathatja a design minőségét.

Hogyan mérjünk?

Tipikusan a használhatóságot felhasználói tesztek segítségével tudjuk mérni. Az interjúk során a felhasználókat végigvezetik egy cselekvéssoron, és ezek a cselekvések mérésre, rögzítésre kerülnek. Végül pedig a mérőszámokat egy táblázatban foglalják össze. Ez lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző design-változatok között.

A tesztek eredményeinek elemzésével egy átfogó kép szerezhető a termék teljesítményéről. Tehát megállapítható például az, hogy míg az egyik verzióban ugyan rövidebb a feladatvégrehajtási idő, addig mondjuk a sikeres teljesítés aránya és a felhasználói elégedettség is alacsonyabb.

A számok segítségével tehát mélységében érthetjük meg a felhasználói élmény minőségét, és hogy a jó irányba tartunk-e a designnal. Emellett fontos adatokkal szolgálnak arról is, hogy miként teljesít a termékünk, weboldalunk a piaci versenytársakkal szemben. Ez pedig biztosítja azt, hogy az indulásnál a termék megfelel majd a piaci igényeknek.

Mi az a usability teszt? És miért érdemes foglalkozni vele?

A usability tesztek arra szolgálnak, hogy egy terméknek vagy weboldalnak a használhatóságát, a felhasználói élmény egy részét felmérjük, értékeljük. Ehhez a termék vagy weboldal felhasználóinak egy reprezentatív csoportja segítségével vizsgáljuk annak használhatóságát. Így megállapítható, hogy a felhasználók könnyen tudják-e használni a terméket, vagy van még mit javítani ezen a téren.

Ehhez jellemzően a termékfejlesztés több szakaszában is sor kerül a tesztekre. Így még időben kiderülnek a problémák, melyeket meg kell oldani, illetve végül megállapítható lesz az is, hogy a végtermék kellően jól használható-e. A problémák korai felismerése időt és pénzt takarít meg a fejlesztés során: hiszen így a programozóknak nem akkor kell nekiállni a kód átdolgozásának, amikor az teljesen elkészült, így pedig a határidők is nagyobb eséllyel tarthatók.

Egy usability teszt során a moderátorok kérdéseket tesznek fel a tesztek alanyainak, miközben azok próbálnak megoldani egy feladatot az adott termékkel kapcsolatban. Ezáltal elég jól kiderül, hogy a termék használata során hol megfelelő a felhasználói élmény, és mikor találkoznak az emberek problémákkal. A tesztek után sor kerül az eredmények elemzésére.

Usability teszteket több okból is érdemes végezni a termékfejlesztés során:

  • A usability teszt egy elfogulatlan, pontos és közvetlen vizsgálata a terméked, weboldalad felhasználói élményének. A tesztalanyok ugyanis – ellentétben a projekten dolgozó személyektől – érzelmileg nem elfogultak a termékkel kapcsolatban, visszajelzéseik pedig pontot tehetnek a belső vitákra a fejlesztéssel kapcsolatban.
  • A usability tesztek kényelmesek, egyszerűek: alapvetően csak egy csendes szobára és egy hangrögzítő eszközre van szükséged. De még utóbbi is elhagyható, ha valaki folyamatosan jegyzeteket készít az elhangzottakról.
  • A usability tesztek elárulják számodra, hogy mit csinálnak a felhasználók a weboldaladon, és hogy miért teszik azt, amit tesznek.
  • A tesztek révén már azelőtt kiderülnek a hibák, hogy egy rakás pénzt elköltenél valami olyan termékre, amiről az elkészülte után derül ki, hogy használhatatlan.
  • Mindez pedig a terméked vagy weboldalad könnyebb használatát eredményezi, mely által gyorsabb elérik céljaikat a felhasználók, és így szívesebben is használják újra.

Néhány tévhit, amit felejts el a usability tesztek kapcsán

A usability tesztek segítenek jobban megismerni azt a terméket, amit tesztelsz, rámutatnak a problémákra a felhasználói folyamatban. Azt is megmondják, hogy egy változtatás valójában javítja-e a terméket vagy nem. Emellett segítenek abban is, hogy még azt megelőzően megítélt a várható költségeket és az előnyöket, mielőtt elkezdenéd a termékbe beletenni a pénzt. Sokakban azonban élnek különböző tévhitek a tesztekkel kapcsolatban, ezért nem mernek belevágni. Lássuk ezeket!

A használhatósági tesztek túl drágák

A usability tesztek abban az esetben túl drágák, ha nagy mintaméretekkel dolgozol és különböző módszereket kombinálsz. Ha egy használhatósági tesztben sok különböző csoport vesz részt, illetve kvalitatív és kvantitatív adatokat is gyűjteni akarsz, akkor az költséges lehet. Erre azonban nincs mindig szükség.

Nem segítenek megérteni az okot

Ha a mennyiségi adatokról van szó, akkor ez biztosan nem igaz. A felhasználói folyamat minden lépésénél lehet adatokat mérni, melyekkel megérthető, hogy mi történik az út során. A weboldalon is meg lehet oldani azt, hogy hibaüzeneteket küldjön, mellyel felfedezhetők a technikai problémák, amik hatással vannak a felhasználóra.

Ha az adatokat kombinálod a kvalitatív tesztekkel, mint a felhasználók megfigyelése, az segít megérteni, hogy hol akadnak meg az emberek. Tehát, ha például a felhasználó 30 másodpercig nézi a kijelzőt anélkül, hogy bármit tenni, majd otthagyja a folyamatot, akkor az megerősíti, amit a számok mondanak: a felhasználói folyamat ezen része okozza a gondot, és ezen kell javítani.

Csak a megérzéseidben bízhatsz

Ezzel az a gond, hogy Te és a felhasználóid nem azonosak. Egy terméknek eltérő korú, végzettségű, stb. felhasználói lehetnek. De még ha egy homogén célközönséged is van, a megérzések annyira különbözőek lehetnek, hogy nem alapozhatók rá döntések.

Új termékeknél nem használhatók

Új termékeknél is használhatók a tesztek, sőt szükség is lenne rájuk, különben vakrepülést végzel. Ezáltal már egy korai szakaszban kiküszöbölhetsz hibákat, ami csökkenti a költségeket, hiszen nem akkor kell őket javítani, amikor már sokan használják a terméket, és a hiba miatt nem termel bevételt. Tehát lehet, hogy közel a határidő egy adott termék elindítására, azonban ha csak egy kis időt is rászánsz a tesztekre, az csökkenti a kiadásaidat.

Hogyan végezz el egy usability tesztet?

Usability tesztek megtervezéséhez arra van szükséged, hogy feltedd ezeket a kérdéseket: Miért? Mit? Hogyan? Ki? Hol? Mikor? De lássuk részletesen, miről is van szó.

Miért? – A célok meghatározása

A fenti kérdések sorrendjét cserélgetheted, kivéve az első kérdés pozícióját. Mindenképpen a miért kérdés megválaszolásával kell kezdened. Vagyis választ kell találnod arra, hogy miért akarod elvégezni a usability tesztet. Mit akarok kitalálni a segítségével? Az is elképzelhető, hogy nem is csak egy választ adsz a kérdésre. Túl sokat azonban nem érdemes.

Célszerű azt is meghatározni, hogy mit nem akarsz elérni a tervezett tesztekkel. A célokat emellett meghatározza a költségvetés mérete és a rendelkezésre álló idő. Végül pedig azt is át kellene gondolnod, hogy mi lesz a tesztek következménye, tehát hogyan valósítod meg mindazt, ami felmerül.

Mit? – A tesztek tárgya

Ez lehet egy termékötlet vagy egy probléma, amit meg akarsz oldani. A teszt tárgya nem egy megváltoztathatatlan dolog, előzetesen tehát nem kell kőbe vésni, sőt, nem is szabad.  Bármikor felmerülhet valami igény a változtatásra. Ha válaszoltál a mit kérdésére, akkor újra nézd át a célokat a még konkrétabbá tétel érdekében.

Hogyan? – A megvalósítás

Az interjúkat három részre bonthatod. Az első rés egy elő-interjú, melyben a személyiséggel és a felhasználói szokásokkal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Az elő-interjú révén a felhasználók egyrészt kényelmesebben érzik majd magukat a helyzetben, másrészt jobban megismered őket. Megkérdezheted, hogy mik a problémáik, és milyen megoldásokat javasolnak. Ugyanakkor az elképzeléseiket ne vedd túl komolyan, csak a problémákat.

Az interjú második részében felvázolod a felhasználók számára a valószerű forgatókönyveket, melyekbe belehelyezkedve kell megoldaniuk egy feladatot. A történetmesélés motiváltabbá teszi az embereket, és valóságosabbnak tűnik számukra a helyzet. A feladat megoldása során beszélniük kell a gondolataikról, még akkor is, ha valós helyzetben nem így tennének. Mutathatsz nekik különböző variációkat is a felületről vagy az interaktív elemekről, és megkérdezheted, hogy melyik szimpatikusabb számukra.

Nem muszáj mindig drótvázakat vagy akár csak vázlatokat mutogatnod nekik a teszt során, elegendő, ha képeket vagy szavakat használsz, melyeket sorrendbe kell rakniuk, de megmutathatod a versenytársak termékét, és megkérdezheted, hogy mi tetszik bennük és miért. A harmadik szakaszban helyet kapnak az összegző kérdések, melyek arra mutatnak rá, hogy mire figyeltek fel leginkább a felhasználók, mi maradt meg leginkább a fejükben.

Érdemes egyébként előre felvázolni, hogy mennyi időt tervezel egy-egy tesztre, és melyek lesznek a fontosabb kérdések. Ugyanakkor a teszt során nyugodtan tedd fel az újabb felmerülő kérdéseket, ne csak az előre betervezetteket. Célszerű egy próbát is tartani a tesztből, hogy ellenőrizd, mennyire összefüggőek a kérdések, jó-e a sorrend, és tarthatók-e a betervezett idők.

Néhány tipp a kérdésekhez:

  • A kérdések révén ne csempészd bele a véleményed vagy előítéleteidet a felhasználók agyába, különben azt fogják tenni, amit vársz tőlük, és nem azt, amit egyébként tennének.
  • Kérdesd meg a részvevőket, hogy miként végeznének el egy feladatot, hogyan érnének el egy célt, ahelyett, hogy megmondanád nekik, mit tegyenek a következő lépésben.
  • Amikor a tesztalany megkérdezi, hogy mi fog történni egy adott lépés megtétele eredményeként, akkor a legjobb válasz az, hogy megkérdezed: mire számít? És nem elmondod neki a megoldást.

Ki? – A résztvevők

A leggyakrabban felmerülő kérdés az szokott lenni, hogy hány felhasználót kellene megkérdezni egy kvalitatív teszt elvégzése érdekében. Pedig nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy kivel teszteljünk? Egy teszt megtervezésének egyik legnehezebb szakasza a felhasználók összegyűjtése. Ha túl nagyok a követelmények, akkor ez elhúzódhat. Ugyanakkor, ha túl lazán kezeled az elvárásokat, akkor érvénytelen lesz a teszt. Persze még mindig jobb, ha kompromisszumokkal is, de elvégzed a tesztet, mintha nem kerülne rá sor.

Ezután jöhet az a kérdés, hogy hány felhasználót kellene megkérdezni. Jacob Nielsen kutatásai szerint 15 felhasználó esetében már fény derül minden használhatósági problémára. Ugyanakkor, ha kevés az időd vagy a pénzed, akkor homogén célcsoportonként 5 felhasználót tartalmazó teszttel is kiszűrheted a problémák 85 százalékát. Egy ilyen csoportméretnél háromszor kell tesztelni.

A teszt-felhasználók mellett azonban két más típusú résztvevőre is szükséged lesz. Az egyik a moderátor, a másik az a személy, aki rögzíti a dolgokat. Ha moderátor vagy, akkor képesnek kell lenned a viselkedésre és az elhangzottakra összpontosítani, hogy fel tudd tenni a szükséges kérdéseket annak érdekében, hogy a lehető legtöbb problémát felderíthesd. Ha a moderátornak kell rögzíteni is, akkor kihagyhat fontos kérdéseket, nem tud figyelni. Mivel moderálni nem könnyű, ezért érdemes időnként szerepet cserélni azzal a személlyel, aki rögzít. Érdemes persze videó- vagy audiófelvételeket is készíteni.

Hol? – A helyszín

A helyszín lehet az iroda, de a legjobb megoldás persze az, ha a felhasználónál történik a teszt. Hiszen ez a megszokott környezetük, ahol valóságos körülmények között zajlik a teszt. Ilyenkor említhetnek is olyan dolgokat a környezettel kapcsolatban, melyeket egyéb helyszíneken nem mondanának.

Mikor? – A megfelelő időpont

Minél előbb, annál jobb. Nem muszáj túl nagy erőfeszítést tenni az ötlet vagy a termék kidolgozására a teszt előtt, mivel kiderülhet, hogy nem éri meg a munka. Ráadásul, ha még félkésznek néznek ki a dolgok, például csak vázlatok vagy drótvázak készültek el, akkor a részvevők is könnyebben fogalmaznak meg kritikát, mert nem nyomasztja őket az a tudat, hogy lenullázzák eddigi erőfeszítéseidet.

Mit tegyél és mi ne tegyél a usability tesztek során?

1. Hagyd hangosan gondolkodni a tesztalanyokat!

Kérd arra a teszt résztvevőit, hogy öntsék szavakba a gondolataikat a weboldal vagy a termék használata során! Ezáltal leszel képes megérteni a felhasználók gondolkodását, és szerzel kvalitatív adatokat. Ez a megoldás két forgatókönyv esetén használható jól:

  • amikor a felhasználó elvégez egy meghatározott feladatot,
  • vagy egy nyitott ülés során, amikor a cél az észreveteleinek feldolgozása.

Néhány résztvevőnek ez a megoldás kényelmetlen lehet, ezért bátorítani kell őket arra, hogy folyamatosan kommunikálják a felmerülő gondolataikat.

2. Azt figyeld, amit tesznek!

Az emberek hajlamosak arra, hogy máshogy cselekedjenek, mint amit mondanak. Csak azért, mert egy felhasználó valamit állít magáról, az nem jelenti azt, hogy valóban így van. Az interjúk mellett ezért azt is figyelni kell, hogy miként használják a tesztalanyok a weboldalt vagy terméket. Figyelj arra, hogy mikor hova kattintanak, és készíts jegyzeteket. Ha olyasmit tesznek, amire nem számították, akkor kérdezd meg tőlük, hogy pontosan mit akartak, mit vártak az adott lépéstől. Figyeld a testbeszédüket is!

3. Maradj megfigyelő!

Néha a felhasználóknak nehéz megérteni a weboldaladat és akár perceket is igénybe vehet, míg rájönnek hol találják, amit keresnek. Azt azonban ne feltételezd, hogy azért, mert nem találja, amit keres, segítségre lenne szüksége! Hagyd az embereket, hogy felfedezzék a weboldalt, kattintgassanak, és jegyezd fel, merre járnak. Ha tanácsot adsz nekik, akkor érvénytelenné teszed a teszt eredményét.

4. Rögzítsd!

Ha rögzíted, ami egy-egy ülés során történik, akkor később pontosan vissza tudod idézni. Ráadásul a felvételeket meg tudod osztani másokkal is. Természetesen a résztvevőktől engedélyt kell kérni a felvételre.

5. Futtass egy kísérletet!

Több okból is hasznos lehet, ha az éles tesztek előtt végzel egy próbát. Egyrészt te is gyakorlatot szerzel és kevésbé lesz idegen a helyzet. Másrészt az is kiderül, hogy mely kérdések vannak rosszul megfogalmazva, és melyek nehezen érthetőek, így mire az éles tesztekre kerül a sor, korrigálhatod őket. Arról is képet kapsz, hogy mennyi időt vesz igénybe a teszt, és az egyes feladatok végrehajtása.

6. Vonj be csapattagokat!

Azok számára, akik részt vesznek egy weboldal vagy más termék fejlesztésében, hasznos lehet, ha látják, hogy miként használják az emberek a terméket, és nem csak a tesztek alapján elkészített dokumentációval találkoznak. Ha egy helyiségben tartózkodnak a tesztalanyokkal, és látják, hogyan kell megküzdeniük az embereknek weboldal használatával, az együttérzést vált ki bennük. Természetesen ezek a csapattagok csak megfigyelők lehetnek, és nem moderátorok.

Amit ne tegyél

1. Ne befolyásold a felhasználók válaszait!

Ne tegyél fel úgy kérdéseket, hogy azzal egy válasz irányába tereled a tesztalanyokat. Tehát ne így tedd fel a kérdést: “elégedett volt a termékünkkel, ugye?” Ehelyett a kérdés úgy kell feltenni, hogy “mennyire volt elégedett a termékkel?” Aminek mértékét egy számmal jelezheti.

2. Ne akard kitalálni egyből a megoldást!

Egy használhatósági problémának többféle megoldása lehet. Nincs értelme annak, hogy már a teszt folyamán előállj eggyel, majd a tesztalanyokat ennek kapcsán kérdezd. A megoldásoknak akkor kell előkerülnie, amikor már megvannak a teszt eredményei és közösen megbeszélitek azokat.

3. Ne hidd azt, hogy a teszt következtetése az átlagfelhasználóra is érvényes!

Amikor lezajlik egy teszt, és annak során 6-10 személy vizsgálatára kerül sor, akkor ennek eredménye nem mutatja meg azt, hogy az átlagfelhasználó miként fogja használni a weboldalt vagy a terméket.

4. Ne próbáld meg rávenni a tesztalanyokat, hogy kedveljék a weboldalad!

Ha te tervezted a tesztelt weboldalt, akkor akaratlanul is azt szeretnéd, ha az embereknek tetszene az. Ezért aztán megpróbálod rávenni őket, hogy fejezzék ki elégedettségüket vele kapcsolatban. Ezáltal azonban nem lesz jobb a weboldalad, mert tévesen megerősít abban, hogy mindent jól csináltál.

Hogyan végezz használhatósági teszteket ingyen?

A használhatósági tesztek még külföldön sem részei a mindennapos rutinnak, azaz a designerek hajlamosak elfeledkezni róluk. Igaz, ennek a “felejtésnek” ott is legfőbb oka a pénz. Pedig ingyen is össze lehet hozni usability teszteket – igaz csak kezdetleges formában -, melyek aztán sokat dobnak egy-egy weboldal használhatóságán.

Az alapvető gond az, hogy a usability tesztek csak az olyan ügyfelek nagyobb projektjei esetében kerülnek szóba, akik megengedhetik maguknak ezt a luxust. Ezek a tesztek ugyanis időt és pénzt emésztenek fel, melyeket nem tud egy kisvállalkozás vagy egy vadonatúj startup megfizetni a fejlesztő cégnek. Sőt még olyan eset is elképzelhető, hogy valaki maga akarja összehozni a saját weboldalát, nyilván megint csak relatíve kevés pénzből. Ilyenkor jönnek jól az olcsóbb megoldások. De melyek ezek?

Usability tesztek ismerősökön

A Webdesigner Depot remek cikke szerint induljunk ki itt Paul Boag szavaiból, aki szerint a usability teszteknél a lényeg mindössze annyi, hogy rántsunk össze 5-6 embert, ültessük le őket egy számítógép (okostelefon, tablet) elé, nyissuk meg a böngészőben a weboldalt, és kérjük meg őket, hogy végezzenek el néhány feladatot, miközben folyamatosan kommentelik a látottakat. Mindezt ugye megteheted ismerősökkel, kollégákkal, barátokkal is.

A cikk szerzője, Ezequiel Bruni ehhez azért fűzött néhány kiegészítést, amelyekre csak bólogathatunk:

  • Lehetőleg olyan embereket válassz tesztalanynak, akik nem túl járatosak a technológia világában, akár még az egér használatával is gondjaik vannak. Olyanokat keress, akik minden kattintás előtt tanácstalanul néznek rád. Ha ők tudják használni a weboldaladat, akkor minden rendben van.
  • Ha lehetséges, akkor tesztelj mobileszközökön is! De ne ugyanaz a személy tesztelje a weboldalt számítógépen és mobilon.
  • Azt pedig ne felejtsd el, hogy egy jelenség megfigyelése mindig megváltoztatja az eredményt is! Vagyis azok az emberek, akiket megfigyelnek egy weboldal használata közben, máshogy viselkednek, mint egyébként. Persze még ezek a kicsit torz eredmények is hasznosabbak, mint ha egyáltalán nincsenek adataid.

Bújj bele más bőrébe!

Amit itt meg kell próbálni, hogy Te magad lásd teljesen friss szemmel a weboldaladat. És ezt ne csak ígérd, hanem valóban próbáld megváltoztatni a személyiséged, és teremts más böngészési feltételeket, mint amihez egyébként hozzászoktál! Itt van néhány ötlet, hogy ez miként nézne ki:

  • Próbálj a lehető leggyorsabban megoldani egy feladatot a weboldaladon egy mobiltelefonon, miközben tűz rá a nap!
  • Használd a weboldalad tableten, miközben fél szemmel a tévét bámulod a nappalid kanapéján!
  • Használj egy ősrégi böngészőt számítógépen vagy mobilon, amikor a weboldalad nézegeted!

Vagyis egyszerűen csak próbálj olyan környezeti feltételeket teremteni, melyek között mások használhatják az oldaladat. A variációk száma meglehetősen nagy, de persze ehhez talán el kell hagynod a kényelmes irodai székedet és íróasztalodat. A lényeg, hogy próbálj meg úgy gondolkodni, mintha nem is Te lennél az, aki használja a weboldalt!

Keress ingyenes eszközöket!

Nincs sok belőlük, azonban van két olyan cég, mely néhány hasznos dolgot is kínál ingyenesen. Az egyik a Google Analytics, ahol beállíthatsz célokat a felhasználóid számára. Ez azt jelenti, hogy meghatározol bizonyos cselekvéseket, melyeket szeretnél, ha megtennének – például, hogy rákattintsanak egy linkre, vagy kitöltsenek egy űrlapot -, és az Analytics megmondja, hogy hány felhasználód tette meg ezeket. Valójában ez nem sokat mond, de arra jó, hogy észrevedd a komolyabb hibákat.

A másik ingyenes megoldás az Optimizely, melyben találsz egy rakás ingyenes eszközt, melyekkel nem csak adatokat gyűjthetsz, hanem összefüggéseket is felfedezhetetsz. Az ingyenes verziónak természetesen vannak korlátai, de kezdésnek elég lesz az, amit kínál. Ráadásul együtt tud dolgozni a Google Analyticsszel.

Akadnak még más ingyenes lehetőségek, ezek azonban túl szűkre szabott lehetőségekkel rendelkeznek, így hosszú távon használhatatlanok. Például ott van a Five Seconds Test, mellyel csak annyit kapsz, hogy más designerek tesztelik a weboldalad. Lehet persze, hogy néhány probléma kiderül, azonban a felhasználói tesztelés ennél jóval hatékonyabb, különösen, ha olyan emberekkel tesztelsz, akik a célcsoportodba tartoznak.

Nos, összességében tehát látható, hogy az ingyenes megoldásokból nincs túl sok, ez azonban ne állítson meg! Amire szükséged van: néhány ismerős, kolléga, családtag, és némi kreativitás. Ne elégedj meg azzal, hogy a weboldalad megnézed a laptopodon három böngészőben, hanem tesztelj. És ne aggódj amiatt, hogy nem úgy megy minden teszt, ahogy tervezted, hiszen a teszteket mindig meg lehet ismételni.

Kategória: Design | Címke:

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.