Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2021-06-100 komment

Remarketing és retargeting: mi a különbség közöttük? Milyen hibákat követhetsz el?

Nálunk leginkább a remarketing kifejezés terjedt el, elsősorban a PPC-kampányok révén, ugyanakkor létezik egy másik fogalom a retargeting is. De mikor, melyikről van szó? Mi a különbség közöttük? És hol lehet hibázni az újracélzásnál?

A remarketing és a retargetálás (vagyis újbóli célzás) fogalma két hasonló tevékenységet takar, ugyanakkor mégis van közöttük különbség. Mindkettő abból indul ki, hogy a legjobb célpont mindig az a felhasználó, aki már többször is meglátogatta az oldalad, vagy valamiképpen kapcsolatba lépett veled korábban. A retargeting és a remarketing is annak lehetőségét kínálja, hogy elérd ezt a közönséget, ami fontos része a marketingnek. Mégis különböznek.

Mi az a retargetálás?

A retargetálásnak több megközelítése is létezik. Leggyakrabban online hirdetéselhelyezésre utal, melyekkel olyan felhasználókat célzunk meg, akik már kapcsolatba léptek a weboldalunkkal egy bizonyos módon, de még nem vásároltak.

Amikor egy látogató belép a weboldaladra, rákattint egy termékre, vagy végrehajt egy bizonyos cselekvést, akkor azt rögzíti a weboldal, illetve az ott elhelyezett kód. Ezt az információt lehet felhasználni célzásra az adott személy esetében, lehetőleg egy olyan hirdetéssel, mely kapcsolódik a korábbi kereséséhez.

Ezek a újracélzott hirdetések olyan felületeken jelennek meg, mint mondjuk a Google Display hálózata vagy a Facebook. Lehetővé teszik, hogy a hirdetésed olyan weboldalakon jelenjen meg, ahol a megcélzott személy jár.

A retartgetálást két kategóriába lehet sorolni. Az egyik az on-site, a másik az off-site esemény. Mindkettőnél más és más stratégiát kell alkalmazni a megcélozni kívánt interakció fajtájától függően.

Az on-site interakció esetében olyan embereket célzunk meg, akik már meglátogatták a weboldalunkat, kapcsolatba léptek egy termékkel vagy szolgáltatással, vagy bármi mást tettek a weboldalon, de még nem jutottak el a konverzióig.

Ha ezeket a látogatókat célozzuk, akkor általában nagyobb eséllyel érünk el konverziót, mint általános célzásnál. A retargeting tehát segít megtartani azokat, akik már kifejezték érdeklődésüket a cégünk, termékünk iránt.

Az off-site újracélzás valamivel korlátozottabb a weboldali viselkedés célzásához képest. Ugyanakkor ez változik, hiszen egyre több időt töltenek az emberek a közösségi médiában. A lényeg, hogy a márka és a termékinformációk már nem csak egy helyen érhetők el, a közönség több ponton is kapcsolatba léphet velük. Olyan helyeken, melyek nincsenek a cég birtokában, azaz a weboldalán. Például a közösségi médiában.

Erre persze a Facebook már rég felfigyelt és lehetővé tette az aktivitás-célzást. Ezáltal a cégek az alapján tudnak retargetálni, hogy mit tesz egy felhasználó a cég Facebook-oldalán, az eseményeknél, vagy bármely Facebook-által kezelt részen, ahol megjelenik a cég is.

Mi az a remarketing?

Eddig lehet, hogy úgy tűnt, mintha a megszokott remarketinget magyaráztuk volna, pedig az még csak most jön. A zavart az okozza, hogy a Google is remarketing eszközökről beszél, miközben klasszikus retargetálásról van szó.

A remarketing viszont sokkal inkább az ügyfelek e-mail segítségével történő ismételt cselekvésre bírását jelenti. Tehát míg a retargeting olyan embereket terel a tölcsérben, akik még nem ügyfelek, tehát még nem vásároltak tőlünk, addig a remarketing olyan ügyfeleket próbál ismételt vásárlásra bírni, akik korábban már konvertáltak.

Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy “emlékeztetjük” az ügyfelet valamilyen cselekvés lehetőségére, amihez felhasználjuk a vásárlási történetét.

Ezért is fő eszköze a remarketingnek az e-mail, hiszen már rendelkezünk az e-mail címükkel, így tudunk ajánlani számukra valamilyen upsellt vagy új szolgáltatást.

Ugyanakkor nem korlátozódik a remarketing az e-mailre, hiszen ugyanúgy használható e célra a fizetett hirdetések valamely formája: az Ads és a Facebook is már régóta lehetővé teszi, hogy ügyfelek meglévő listáját feltöltsük, és őket célozzuk meg hirdetésekkel. Ilyenkor a két cég olyan embereket keres, akik az általunk megadott e-mail címeket használják, és akár ugyanazt az üzenetet is küldheted hirdetésként, mint amit e-mailben küldesz az ügyfeleknek.

Milyen hibákat ne kövess el retargetálásnál?

Rosszul méred fel a közönség méretét

Sokan azt hiszik, hogy az újra megcélozható közönségük mérete már kellően nagy, holott sok esetben nincs így. Érdemes használni az analitikát, mely megmutatja, hogy hány olyan visszatérő látogató van havi szinten, akit meg lehet célozni. A Google Ads lehetővé teszi a remarketinglista használatát ezer felhasználótól, azonban ekkora közönségtől nem feltétlenül kell számottevő mennyiségű konverzióra számítani.

Ugyanazt próbálod csak eladni, amit megnézett a felhasználó

Habár sokszor igaz, hogy ha valamilyen termék iránt érdeklődött egy látogató, akkor ha egy vonzóbb ajánlattal találod meg, vásárolni fog, nem minden esetben van így. Sokszor előfordul, hogy valaki mégsem azt akarja megvenni, amit megnézett, hanem valami mást, mert meggondolta magát.

Sok felhasználó a felfedező szakaszban még sincs tisztában azzal, hogy valóban az a probléma, amit első körben meg akar oldani. Lehet, hogy a keresés során jön rá, hogy más megoldásra van szüksége, mert a problémája sem az, mint amit először feltételezett.

Ezért nem csak egyszerűen azzal kell próbálkozni, hogy ugyanazt a terméket akarod neki eladni, amit megnézett, hanem más, kapcsolódó termékeket, melyek esetleg jobb választ adni a problémájára.

Nem zárod ki a korábbi vevőket

Azok az ügyfelek, akik éppen vásároltak tőled, nem valószínű, hogy ismét ugyanazt a terméket meg akarják venni. Ez eléggé egyértelmű, mégis sokan céloznak korábbi vásárlókat, akik csak nemrég vásároltak. Pedig azokat az ügyfeleket, akik az elmúlt időszakban (terméktől, szolgáltatástól függ az időtartam) vásároltak, nyugodtan ki lehet zárni

Kivéve persze akkor, ha cross-sellt szeretnél. Ilyenkor egyből a vásárlás után próbálkozhatsz retargeting alapú meggyőzéssel. Ugyanakkor ebben az esetben is át kell gondolnod, hogy mekkora időszakban lehetséges egyáltalán eladnod plusz terméket vagy szolgáltatást egy ügyfélnek.

Csak rövid távban gondolkodsz

A retargetálás általában rövid távú taktikát jelent, tehát azokat célozzuk, akik csak nemrég jártak a weboldalunkon, de nem vásároltak. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetetlen, hogy azokat is érdemes elérni, akik akár egy éve jártak utoljára az oldalon. Érdemes figyelembe venni a terméked, és azt, hogy azt milyen időközönként vásárolják meg az emberek.

Nem szegmentálsz

Az újracélzásos kampányokat érdemes szegmentálni, például viselkedés alapján. Tehát mondjuk annak megfelelően célzol, hogy milyen oldalad nézte meg egy felhasználó, vagy milyen cselekvést hajtott végre. Emellett adott esetben érdemes lehet akár hely alapján, vagy becsült ügyfél élettartam érték alapján.

Nem törődsz a gyakorisággal

Nyomasztó tud lenni az emberek számára egy olyan hirdetés, amit újra és újra látnak. Ez olyan érzést kelt a felhasználókban, mint ha egy cég üldözné őket valamely termékével. Ha pedig zavaróvá válik, akkor garantáltan nem fogja megvenni azt a terméket.

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.