Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2014-08-060 komment

Eltemethetjük a “hajtás felett” fogalmát a webdesignban

Már régen megrendült a “hajtás felett” létjogosultsága a webdesignban, ezt azonban sokan még nem tudatosították. Talán csak azért, mert még nem lett elégszer kimondva, hogy ennek itt a vége. Úgyhogy, most kimondjuk.

Még mindig gyakran hangzik el weboldalak tervezésekor, elemzésekor, jótanácsok nagylelkű osztogatásakor, hogy mennyire lényeges az a tartalom, ami a hajtás fölé kerül. Hiszen, ha az olvasó itt nem találja meg, amit keres, akkor rendkívül gyorsan továbbáll weboldalunkról. Ok, ez így igaz. De! Mégis milyen eszközön kell a fontos tartalomnak a hajtás fölé kerülnie? Milyen képernyőfelbontás számít ilyenkor? Merthogy ma már rendkívül sokféle az eszköz és a képernyőfelbontás, és mindegyiknél máshol lesz a hajtás.

Amikor még volt értelme annak, hogy “hajtás felett”

Igaz ugyan, hogy a Google Analytics adatai alapján bármely weboldal esetén gyorsan meg tudjuk határozni, hogy a legtöbben milyen felbontás mellett és milyen eszközön érik el az oldalunkat, de ez nem sokat jelent. A webshark.hu oldalát a legtöbben 1366×768-as felbontásban nézik, és ők laptopot használnak. Azonban ha rápillantunk az arányukra, az is mindjárt kiderül, hogy ők a látogatóknak alig több mint ötödét teszik ki. Ennek ellenére sokan mégis ezt a csoportot tekintik referenciapontnak, és beszélnek hajtás alattiságról vagy felettiségről. Pedig ha megnézzük, számtalan a variáció, és a látogatók négyötöde egész mást lát elsőre, görgetés nélkül az oldalunkból, mint az 1366×768-as csoport.

A hajtás felett fogalma túlságosan beleégett a gondolkodásunkba. Talán azért, mert még a nyomtatott sajtó korából származik, amikor kettéhajtották a lapokat, és így szállították, így helyezték ki az újságosok. Nyilván ilyenkor látszania kellett a lényegnek, a leghúzósabb sztorinak, hogy a hírekre és némi szaftra éhes közönség bevásároljon a lapból. Nyilván nem álltak neki forgatni, hogy mégis mi van a lap alsó felén, ami tulajdonképpen a hátulja volt a standon, hanem a szembeötlő információ alapján döntöttek.

Hajtás felett a nyomtatott sajtó korában

Hajtás felett a nyomtatott sajtó korában

Túl sok lett az eszköz, a méret és felbontás

Ez a rutin aztán átszivárgott az internet világába, és a böngészőben megjelenő oldalak esetében a hajtás azt jelentette, ahol a betöltés után, görgetés nélkül az oldal véget ért a monitoron. Nem is volt ezzel sokáig gond, két okból is.

Az egyik, hogy amikor még új volt az online világ az emberek számára, és idegen a számítógép, meglehetősen bizonytalanul kezelték azt. Vizsgálatunk tárgya szempontjából ez abban nyilvánult meg, hogy nem állt rá a kezük a görgetésre, vagyis nem akartak scrollozni a weboldalon. Mára azonban ez átalakult. Főleg ha érintőképernyős technológiákat vizsgálunk, az emberek nagy könnyedséggel mozgatják ujjaikkal az oldalakat, képeket. De nincs már gond ezzel laptopoknál sem.

Emlékszünk még?

Emlékszünk még? (Fotó: Uncle Saiful via Flickr CC)

A másik pedig az, hogy sokáig alig volt variációja a képernyőfelbontásoknak. Vagy mindenki a 640×480-ast használta, vagy a következő lépésben a 800×600-ast, majd 1024×768-ast. Aztán elkezdett bonyolódni a dolog, sok lett a képernyőméret, sokféle a felbontás, majd megjelent az okostelefonok, a tabletek számtalan variációja, aztán

felbukkant a reszponzív design is.

Végül is ez ütötte be az utolsó szeget a hajtás felett fogalmának koporsójába. Aki látott már reszponzív designnal készült oldalt – márpedig mostanra ki nem látott? -, az tudja, hogy miről beszélünk. Ilyenkor minden képernyőfelbontásnál máshogy néz ki az oldal, minden eszközön más mennyiségű információ kerül a hajtás fölé és alá, attól is függően, hogy éppen hogy forgatjuk az eszközt, vagyis vertikálisan vagy horizontálisan tartjuk. Most akkor melyikhez igazodjunk?

Egyszerre vagyunk kénytelenek mindegyikhez. A szervezőelv az, hogy felülre kerülnek a fontos dolgok, a hajtáshoz igazítás pedig már nem működik. Minden eszközön általában látható lesz a logó, a menü, a címsor, a felső és legfontosabb kép, azonban, hogy a szövegből és esetleg a többi képből mennyi látszik, az eszközönként eltérő.

Képernyőfelbontások, mobil operációs rendszerek és használt mobileszközök

A hajtás felettet a fontossági sorrend váltja fel, vagyis minél lényegesebb egy információ, annál feljebb kerül. Ez eszköztől is függhet: mobilon fontosabb lehet a telefonszám vagy az elérhetőség és térkép, mint desktopon, így ezek más pozícióba csúsznak.

El kell szakadni tehát attól, hogy nekünk van egy számítógépünk, és mindenki más is ilyen gépen fogja nézni, olvasni a weboldalunkat, vagy ráfogjuk, hogy a nép adott géppel, adott felbontáson nézelődik a világhálón. Habár Magyarországon még nem olyan jelentős a mobil eszközzel való netezés (az Analytics adatai alapján úgy tűnik, hogy a teljes elérés harmada felé közelít), mint külföldön, azonban az Egyesült Államokban a várakozások szerint már idén át fogja lépni az ötven százalékot, tehát egyértelmű az irány.

Ahogy az azonos felbontású laptopok és asztali gépek uralkodásának vége, úgy a hajtás felettiség fogalma is értelmét veszti. Amikor a honlapunkat optimalizáljuk, és reszponzív designt használunk, érdemes már mobilból kiindulni a tervezésnél, majd a lehető legtöbb eszközön tesztelni azt.

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.