Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2020-02-190 komment

Miért ne másolj le más weboldalakat?

Még a nagyobb cégek is követnek el hibákat, így felesleges a weboldalad használhatóságát kockáztatnod azzal, hogy őket másolod. 

Amikor a webet használod, találkozhatsz a sikeres vagy sikeresnek tartott cégek weboldalaival is. Ezeknél felmerülhet a kérdés, hogy miért ne utánoznád le őket a weboldaladdal, vagy miért ne használhatnád fel az ötleteiket, megoldásaikat bizonyos designkérdéseknél? Habár egyfelől természetes dolog, hogy a weben irányadó weboldalak után kutatsz, és mintaként tekintesz nagy és népszerű weboldalakra, másrészt azonban a kritikátlan másolás hibákhoz vezethet. 

Nyilván más weboldalak adhatnak ötleteket, nyújthatnak inspirációt, de a gyakorlatban sokszor egyszerűen értelmetlen, átgondolatlan másolásnál nem futja többre, mondván: “ők biztos jól csinálják”. Pedig azért, mert egy cég sikeres egy adott területen, még nem jelenti azt, hogy a design esetében is ez a helyzet, ráadásul egész más helyzetből indulnak, és eltérő célközönségnek szól a weboldaluk.

A Nielsen Norman Group összeszedett néhány olyan designmegoldást, ami komoly tévedésnek bizonyult nagy cégek részéről, és amelyekkel szembesülve mindenki elgondolkodhat azon, hogy hasznos-e a kritikátlan másolás.

A minimalista beviteli mezők

Az elmúlt években igen elterjedté vált a minimalista megközelítés a webdesignban. Néhány weboldalon még az űrlapok hagyományos négyszög alakú beviteli mezőit is lecserélték egyetlen vonalra. Annál is inkább, mert a Google is ezt a megoldást kezdte használni, és bekerült a Material Designba.

Nyilván azt gondolhatod, hogy mivel a Google tehetséges tervezőket alkalmaz, így soha nem hibáznak. Pedig még a legjobbak is követhetnek el hibát. Ez kiderült ebben az esetben is, hiszen bár bevezették a minimalista megoldást, 2017-ben visszaálltak a négyszög alakú beviteli mezőre. Susanna Zaraysky és Michael Gilbert nyilvánosan meg is osztották kutatási eredményeiket ezzel kapcsolatban, és mint kiderült, ezek azt mutatták, hogy a négyszög alakú dobozok jobban teljesítettek, mint a vonalak. 

Azok a csapatok, melyek a kísérletező, adatvezérelt megközelítést alkalmazzák, sok sikertelen megoldást vetnek el, mire egy valóban jól működőig jutnak. Egy külső szemlélő viszont nem tudja, hogy a design mely eleme került tesztelésre és mely nem, így lehet, hogy pont egy hibás megoldást vesz át, ami nem esett át tesztelésen.

A túlságosan dekoratív menü esete

Az Amazon egy másik nagy óriás, mely adatvezérelt döntéshozataláról ismert. Tehát úgy tűnhet, hogy az Amazon követése biztos út a sikerhez. De náluk is sok kísérletezés zajlik, és lehet, hogy egy-egy tévedés csak kis hatással van a teljesítményükre – főleg, ha folyamatosan vizsgálják azt és gyorsan változtatnak, ha szükséges -, míg egy kis weboldal esetében nagy a hordereje. Egy kis cégnek nincsenek forrásai arra, hogy folyamatosan figyelje a felhasználóit, és egyből módosítson a designon, ha valami nem jól teljesít. Így aztán, ha egy hibás designmegoldást vesz át, azzal nagyot bukhat.

Például egy időben az Amazon dekoratív háttérképeket használt a termékmenüinél a mobilalkalmazásában. Ez azzal járt, hogy a háttérkép miatt néhány menü címkéje nehezen olvashatóvá vált. Hamarosan le is cserélték a megoldást egy sokkal jobban olvasható kategóriamenüre, ahol nagykontrasztú címkék láthatók a világos háttéren.

A váltás mögött nem is biztos, hogy az állt, hogy romlott volna az app teljesítménye, hiszen az ügyfelek lehettek kellően elszántak abban, hogy az Amazont használják, hiszen a mérleg másik serpenyőjébe olyan tényezők kerültek, mint a nagy választék, az alacsony ár, az ingyenes szállítás, ráadásul sok ügyfélnek már volt fiókja Amazonnál, benne a fizetési és szállítási adatokkal, ami kényelmessé is tette a használatát. Ugyanakkor, ha egy induló webshop a háttérképes menü használatában lemásolta az Amazon megoldását, már sokkal nagyobb problémákkal volt kénytelen szembenézni amiatt, hogy az ügyfelek nehezen találtak meg egyes termékeket. 

Az olvashatatlan szöveg esete

Ha egy kevésbé fontos szöveges információ esetében csökkentünk a kontraszton, az hatékony lehet abból a szempontból, hogy a fontos információra hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor előfordul, hogy túlzásba viszik a kontraszt csökkentését, és így a szöveg olvashatatlanná válik. 

Az Apple is designjának tökéletességéről és kimunkáltságáról híres, és kiváló felhasználói élményű termékeket hoznak létre. Ugyanakkor nála is akadnak olyan megoldások, melyek nyilvánvalóan nem működnek. Ilyen például az, hogy a weboldalon a termékek árai olyannyira beleolvadnak a háttérbe, hogy nehezen olvashatók: a kontrasztarány 3,47, miközben minimum 4,5-ös kontrasztarányra van szükség a jó olvashatósághoz.

Ez persze nem azt jelenti, hogy emiatt a sor miatt veszélybe kerül az Apple, és az ügyfelek mostantól nem fogják megvenni a termékeit. Ugyanakkor csak azért, mert az Apple ilyen kontrasztarányú szöveget használ a weboldalán, az nem jelenti azt, hogy ez a megoldás más esetekben is működik. Feltehetően az Apple-nek ezzel a megjelenéssel célja van, talán az, hogy a látogatók ne elsősorban az árakkal foglalkozzanak az oldalon. És ezt lehet, hogy az Apple meg is teheti, ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy normálisan a webáruházakban a legfontosabb információ mindig az ár, így nagy hibát követ el az a webáruház, mely olvashatatlanná teszi az árait, csak ezért, mert másolja az Apple oldalát. 

A lényeg tehát, hogy bár sokszor találkozhatunk olyan design-tanácsokkal, melyek azon alapulnak, hogy egy sikeres cég ezt vagy azt a megoldást használja, ezek átvétele nem garancia a sikerre, és olykor komoly hiba is lehet. Felejtsük tehát el az olyan kijelentéseket, hogy “ha ez jó az Apple-nek, akkor jó lesz nekünk is”, mert a design nem így működik. Az iparág, a piac, az ügyfelek miatt minden márka felhasználói élménye egyedi. Ráadásul a sikeres cégek könnyen váltanak designt, így amit ma lemásolsz, azt holnap náluk már egy másik, jobb megoldás követi, nálad pedig beragad a régi, rosszul teljesítő megoldás. A legjobb tehát, hogy ha saját magad vizsgálod meg, hogy bizonyos designverziók, prototípusok milyen teljesítményt mutatnak, mielőtt nekiállsz fejleszteni.

Kategória: Design | Címke:

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.