Az AdSense egy ingyenes hirdetési rendszer, mely lehetővé teszi a weboldalak számára, hogy a Google által szervezett hirdetéseket jelenítsenek meg. A hirdető cégek az AdSense-en keresztül fizetnek a hirdetést közzétevőknek, mégpedig kattintás vagy megjelenés alapján.

Egy weboldalon egy AdSense-hirdetés pont úgy néz ki, mint bármely más hirdetés, csak a bal felső sarkában lévő jelek alapján, és az alul elhelyezkedő „Hirdetés” felirat alapján lehet megkülönböztetni.

Mi kell ahhoz, hogy a Te weboldaladon is fusson az AdSense?

Először is létre kell hoznod egy AdSense-fiókot, ami után a Google ellenőrizni fogja a weboldalad, hogy megfelel-e az irányelveinek. Amennyiben jóváhagyja az oldalt, hozzá kell adni egy kódot a weboldaladhoz, majd ki kell választanod a hirdetési formátumokat, illetve, hogy ezek hol jelenjenek meg az oldaladon. A hirdetések megjelenhetnek többek között a szövegtörzsben, a kijelző szélén vagy akár a teljes kijelzőt is betölthetik.

A többi igazából már a Google dolga: az AdSense kiválasztja azokat a hirdetéseket, melyek megjelennek a weboldaladon. Elkezdődik a licitálás a hirdetési helyekre, melyek közé a Te weboldalad is csatlakozott. Amennyiben érdekel, hogyan is működik a hirdetésaukció rendszere, itt olvashatsz róla részletesebben.

A megjelent hirdetések után pénzt kapsz a Google-től. Ehhez persze meg kell adnod a fizetési információkat, személyes adatokat. Ha ez megtörtént, akkor a Google minden hónap végén utalja az összeget a kattintások, megjelenések, vagy más interakciók után, melyek a weboldaladon megjelenő hirdetésekhez kapcsolódtak. A weboldal tulajdonosa egyébként a hirdetési bevétel 68 százalékát kapja meg. Az ezzel kapcsolatos információkat itt találod.

Mennyit kereshetsz az AdSense-szel?

Ez az a kérdés, ami mindenkit érdekel, de nem kapsz rá pontos választ addig, amíg nem indítod el az oldaladon az AdSense-t. Az összeg ugyanis számos tényezőtől függ, többek között:

• mekkora a forgalmad
• milyen a közönséged
• honnan jönnek
• hol jelennek meg a hirdetések a weboldaladon

Ugyanakkor egy becslést az AdSense bevételkalkulátora is tud adni. Itt be kell állítani a helyet, az oldalt kategóriába kell sorolni, aztán megadni a havi oldalmegtekintések számát a csúszkával, majd ezután kapsz egy becslést a várható éves bevételről:

Azt persze a Google is megjegyzi, hogy ezt az összeget azért nem garantálja, hiszen, mint írják, „a tényleges bevétel számos további tényezőtől is függ, például a hirdetői kereslettől, a felhasználó tartózkodási helyétől, a felhasználó eszközétől, a tartalom ágazatától, a szezonális eltérésektől, a hirdetés méretétől és a devizaárfolyamoktól”.

Az AdSense egyébként két modell alapján számolja a bevételeket:

• kattintás
• megjelenés

A kattintás alapú számításnál azt figyeli, hogy a felhasználó milyen gyakran kattint a hirdetésre az oldaladon, és azt beszorozza a kattintás költségével (CPC). A CPC pedig azt jelenti, hogy mennyit fizet egy hirdető egy felhasználói kattintásért.

A megjelenésenkénti jutalék kiszámításánál viszont azt veszi figyelembe, hogy milyen gyakran nézik meg a felhasználók a hirdetést az oldaladon, majd azt beszorozza az úgynevezett CPM értékkel (cost per miles: ezer megjelenés költsége). Vagyis azon alapul, hogy a hirdető mennyit fizet ezer megjelenésért.

Bárhogy is számol a Google, olyan tényező, mint a közönséged, a hirdetési formátumok, a helyszín mind befolyásolja a végső összeget. A kalkulátor pedig ad egy durva becslést, hogy mekkora lehet ez az összeg, de valójában egyáltalán nem biztos, hogy ennyit fogsz keresni. A pontos érték csak akkor derül ki, ha elindítod az oldaladon az AdSense-t.

Hogyan kereshetsz több pénzt az AdSense-szel?

Amennyiben az első tapasztalatok alapján kevésnek tűnik az összeg, akkor van néhány olyan tényező, amire érdemes figyelni, vagy amin lehet változtatni a jobb eredmény elérése érdekében.

Kövesd az irányelveket!

A Google meglehetősen szigorú „programszabályzatot” alkalmaz az AdSense-nél is, elsősorban azért, hogy megelőzzék az olyan trükköket, melyekkel fel lehet pumpálni a bevételeket. Tehát nem megengedett például:

• a saját hirdetésedre történő kattintás
• mások ösztönzése a hirdetésre kattintásra
• a felhasználók átirányítása más weboldalakra
• forgalom vagy kattintás vásárlása
• stb.

Amennyiben valamelyik tilalmat megszeged, akkor a Google felfüggesztheti a fiókodat. Úgyhogy érdemes először végigolvasni, hogy pontosan milyen szabályokat kell betartani.

Rendszeresen tegyél közzé népszerű, SEO-zott tartalmakat

Az AdSense bevételeidet alapvetően a forgalom határozza meg. Forgalom nélkül nem lesz sem kattintás, sem megtekintés, így bevétel sem. A forgalomhoz pedig kell a rendszeresen megjelenő, jó tartalom, mely jó helyen jelenik meg a keresőben.

Ez alapvetően keresőoptimalizálást (is) jelent, amit most nem ragoznánk, számos bejegyzésünk született már a témában. Ha nem vagy benne járatos, akkor érdemes itt kezdeni az ismerkedést a SEO-val, de egyébként eléggé szerteágazó a téma, minden fontos elemével külön bejegyzésben foglalkoztunk.

Tedd a hirdetésed a hajtás fölé!

A hirdetéselhelyezés az egyik legfontosabb tényező a kattintás- vagy megtekintésszám növelésénél. Ami a legjobban működik hirdetéselhelyezésnél is, az a hajtás feletti rész. Az a rész, amit a látogatók görgetés nélkül is látnak a weboldaladból. Hirdetést érdemes ide helyezni, ugyanakkor mindig figyelembe kell venni, hogy az emberek a tartalmad miatt jönnek a weboldaladra, nem a hirdetések miatt. Ha a hirdetésektől nem találják a tartalmat, az eléggé lerontja a felhasználói élményt. A megfelelő egyensúlyt viszont elég nehéz megtalálni.

Rábízhatod egyébként a Google-re is a hirdetések elhelyezését, ha bekapcsolod az „automatikus hirdetéseket”. Ilyenkor a Google végignézi a weboldalad és olyan helyeken jeleníti meg a hirdetéseket, melyeknél azt gondolja, hogy jól teljesítenek majd. Ugyanakkor nem árt a Google után egy ellenőrzést végezned, mert lehet, hogy a közönséged számára zavaró helyeket fogja megtalálni.

Használd az AdSense kísérleteket!

A kísérletek segítségével különböző hirdetési beállításokat hasonlíthatsz össze az AdSense-ben. A Google ilyenkor megosztja a forgalmat a két különböző beállítás között, és mindegyiknek méri a teljesítményét. Lehet tesztelni különböző link-színeket, keretet, hirdetési méretet és stílust (link, banner, kép, videó). Ahhoz, hogy megalapozott döntést tudj hozni, tesztelni kell. Anélkül csak találgatsz, és a saját bevételeidet rontod. A kísérletekről itt találsz további részleteket.

The post Mi az a Google AdSense? És mennyit kereshetsz vele? appeared first on Webshark Blog.

Ahhoz, hogy hatékonyan értékesíts termékeket vagy szolgáltatásokat a weboldaladdal szükség van annak megértésére, hogy az emberek mit miért tesznek, nem csak online. Íme néhány olyan tényező, melyek befolyásolják az emberek vásárlási döntéseit.

Tudás és szakértelem

A legtöbbször, ha valaki vásárolni szeretne valamit online, akkor először egy keresést végez a témában. A legtöbben nem akarjuk kidobni a pénzünket feleslegesen, így megnézzük, hogy megfelelő-e a termék, jó-e az ára, megbízható-e a cég, akitől vásárolunk. Ilyenkor végigböngészünk különféle ajánlásokat, listákat, teszteket, értékeléseket, és keressük a hiteles, megbízható forrásokat.

Ez az oka annak, hogy ezeknek a megbízható információknak minél több „érintkezési ponton” meg kell jelenniük, hiszen így nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a vásárlói döntésre.

Amit a gyakorlatban megtehetsz, az az, hogy keresed a lehetőségeket a szakértelmed megmutatására a weboldaladon kívül. Segíted az embereket, hogy megtalálják a válaszokat a kérdéseikre. Ehhez aktívnak kell lenni a médiában, a közösségi platformokon, és olyan tartalmakat készíteni, melyekről beszélnek az emberek.

Ha a szakértelmed egyértelmű már mindenki számára, akkor a különböző weboldalak nagyobb valószínűséggel idéznek, kérdeznek meg, vagy ajánlanak, miközben az emberek egyre könnyebben megtalálnak, ráadásul bíznak benned.

A fontosság érzése

A sikeres eladás egyik alapelve, a célközönség szükségleteinek megértése és kielégítése. Azok a termékek és szolgáltatások, melyek nem így tesznek, el fognak bukni. Figyelni kell tehát az ügyfelekre és a visszajelzéseikre, ezekre reagálni, olyan megoldásokkal előállni, melyek összhangban vannak az igényeikkel.

Egy jó marketingstratégia alapja, hogy meghallgatjuk az ügyfelet, és ezt a tudomására is hozzuk. Tudnia kell, hogy figyelsz rá, és megérted, elsősorban azzal, hogy felmerülő igényeinek megfelelően alakítod a termékeidet és a szolgáltatásaidat.

Azok a cégek, melyek az ügyfeleik életét könnyebbé teszik, jobban fognak teljesíteni, mivel ezzel azt mutatják, hogy törődnek velük.

Biztonság, kényelem és közösség iránti igény

Akár az ismeretlentől, akár a kimaradástól (FOMO) való félelmünket próbáljuk enyhíteni, mindkettő mögött a biztonság, kényelem iránti igény húzódik meg. Ezért veszünk riasztót a házunkba, vagy ezért nézzük meg azt a sorozatot a tévében, amiről mindenki beszél, és szinte „kötelező” megnézni.

Ezt az igényt kell kielégíteniük a cégeknek is, vagyis az emberek félelmeit kell enyhíteni a termékeik és a szolgáltatásaik segítségével. Ez meghatározza az üzenetet: a vizsgálatok is azt mutatták, hogy a félelemre, illetve a félelem enyhítésére irányuló üzenetek rendkívül hatékonyak.

Az embereket ugyanis nem annyira a ráció és a logika vezérli a vásárlási döntések meghozatalakor, hanem az érzéseik. Jellemzően csak utólag próbálják racionalizálni a már érzelmi alapon meghozott döntéseiket. Ráadásul ezzel nincsenek is tisztában. Ugyanakkor cégként ezt a jelenséget figyelembe tudod venni, és kihasználhatod a fent felsorolt érzéseket, melyek befolyásolják a vásárlói döntéseket.

The post Néhány pszichológiai tényező, ami befolyásolja a vásárlási döntéseket appeared first on Webshark Blog.

Egyre nagyobb teret hódít a videó a tartalmak terén. Videót persze lehet készíteni Facebookra vagy Instagramra is, ugyanakkor, ha valaki már videózni kezd, akkor valamelyik videós közösségi média platformra is kimerészkedne, a YouTube-ra vagy a TikTokra. Az előbbi a hagyományos videós platform, utóbbi viszont egyre népszerűbb, ugyanakkor a kettő tartalmi stílusa nem teljesen azonos.

Ha például hosszú és komoly videókat készítesz – mert mondjuk a termékeid ezt igénylik -, akkor nem nagyon tudsz mit kezdeni a TikTokkal, ahol az influenszer-stílusú, kamerába beszélő arc típusú, rövid, de szórakoztató videók jelentik az alapot. Ilyenkor a helyzet egyértelmű, de nem minden esetben az. Érdemes lenne inkább TikTokon is próbálkoznod?

A kettő közötti választás komoly megfontolást igényel. Figyelembe kell venned nem csak a tartalmi típust, hanem a célközönséget, az aktivitási arányokat, a költséget és a lehetőségeidet.

Mit vegyél figyelembe a döntésnél?

A TikTokról itt egy külön blogbejegyzésben már részletesen írtunk, de annyit el kell ismételni, hogy alapvetően a rövid videókról szól, melyekre a beépített szerkesztő segítségével szűrők, matricák tehetők, maximális hosszúságuk pedig 15 perc lehet.

Habár a TikTok népszerűsége rohamosan nő, a YouTube felhasználóinak száma még mindig magasabb, ami köszönhető talán annak is, hogy nem 2017-ben indult, mint a TikTok, hanem már 2005 óta az alapvető videós portál szerepét tölti be a neten. A fő különbség a videós tartalmakat tekintve, hogy a youtube-os videók hosszabbak.

Emellett érdemes figyelembe venni:

• A TikTok a fiatalabbakat, jelentős részben a kamaszokat szólítja meg, míg a YouTube alapvetően a fiatal felnőttek közösségi médiája (a felhasználók 95 százaléka utóbbi esetében a 18-29 éves korosztályból kerül ki). Tehát a TikTok inkább a Z-generáció felülete (habár fokozatosan egyre nagyobb arányban jelennek meg az idősebb korosztályok), míg a YouTube főként az Y-generációé, de persze ma már rengeteg idősebb személy is néz rajta videókat.
• Az átlagos videóhosszúság a TikTokon 15-60 másodperc (a TikTok 21-34 másodperces videókat javasol), míg a YouTube-on 11,7 perc, ami azért számottevő különbség (az ellenőrzött fiókok akár 2 órás videót is feltölthetnek, a nem ellenőrzöttek 15 percest).
• Fontos, hogy a TikTokon a 9:16-os oldalarányú videókat érdemes használni, míg a YouTube-on 16:9-est, már csak azért is, mert a felhasználók fele laptopon vagy tévén nézi.
• A forgalma ugyan a YouTube-nak kétszerese a TikTokénak, azonban a felhasználók által a platformon eltöltött átlagos idő mind a kettő esetében közel 46 perc.
• Ugyanakkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy az aktivitási arányt tekintve óriási az eltérés a YouTube javára, amiről mindjárt szó lesz a következő fejezetben.

A témák is mutatnak némi eltérést:

• A TikTok esetében: tánc, humor, „kötelező termékek” bemutatása, hírek, smink- és divattanácsok, specializálódott alkotók videói és személyes videóblog jellegű tartalmak mennek leginkább.
• A YouTube-on viszont örökzöld tartalmak is megjelennek, ezen belül DIY és how to videók, játékok bemutatása, zene és szórakoztatás, valamint sportesemények a leginkább jellemzőek.

A termékértékelések és az úgynevezett reakció-videók mindkét platformon egyaránt meg szoktak jelenni.

A YouTube-bal vagy a TikTokkal lehet több pénzt keresni? (FRISSÍTÉS, 2023.06.06.)

Egy amerikai vizsgálat keresett választ a kérdésre 2023-ban. Az Aspire ezer fős (alkotók mindenféle szegmensből és követőszámmal, főleg az Egyesült Államokból) kutatásának eredménye röviden az, hogy a YouTube-on kialakított márkapartnerségek nagyobb nyereséget hoznak az alkotók számára, mint a TikTok vagy akár az Instagram.

Hosszabban: a YouTube-on az alkotók 6 százaléka több mint 10 ezer dollárt keres havonta, míg az Instagramon csak 3 százalékuk, a TikTokon pedig mindössze 2 százalékuk. A YouTube-alkotóknak egyébként 50 százaléka keres havi 500 dollárnál többet a YouTube-on, míg ez az arány az Instagram esetében 40 százalék, a TikToknál pedig 36 százalék.

A YouTube-alkotókkal többe kerül a munka a cégek számára, ugyanakkor azért éri meg mégis, mert a platform magas aktivitási mutatókat tud felmutatni: az alkotók átlagosan 50 százalékos aktivitási arányt érnek el, ami messze jobb, mint más platformokon elérhető aktivitási arány: a TikTokon ez 3 százalék, az Instagramon 2 százalék.

De mit is értünk a YouTube-on aktivitás alatt? A megtekintéseket, kedveléseket, hozzászólásokat és megosztásokat. Az is lényeges, hogy a YouTube hosszabb formátuma lehetővé teszi az alkotók számára, hogy alaposabban bemutassák a termékeket a videókban, ami különösen hasznos például tech-cuccoknál vagy bútoroknál, melyek összeszerelését lépésről-lépésre megmutathatják.

Ezek lennének tehát a tények, a szubjektív benyomásokat pedig megkapod, ha elkezdesz ismerkedni a tartalmakkal mindkét platformon. Azt azonban soha ne hagyd figyelmen kívül, hogy mindkettő algoritmusa erősen személyre szabott feedet fog mutatni, tehát nem mindenki azt látja, amit Te.

Úgyhogy inkább a fent említett tényekre érdemes támaszkodni, és azt meghatározni, hogy a videós tartalmaid, illetve a közönséged paraméterei melyikhez állnak közelebb. Persze mindkettőre készíthetsz videókat, de ha spórolni akarsz, és ugyanazokat a videókat teszed közzé mindkét platformon, az nem biztos, hogy sikeres stratégia lesz.

The post YouTube vagy TikTok? Melyik platformot érdemes választanod a videóidnak? (Frissítve, 2023.06.06.) appeared first on Webshark Blog.

A Hubspot vizsgálta meg, hogy melyek lehetnek azok a trendek, melyeknél talán elfogy a lendület 2023-ban.

Hírességek általi termék-ajánlások a közösségi médiában

Amikor valamelyik közösségi média felületen belebotlunk egy híresség által közzétett posztba, ahol valamilyen termékkel pózol, akkor azért sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg használta-e a terméket, tapasztalatból állítja, ami a kép alatt olvasható.

Egy ilyen poszt elég nagy port vert fel 2022-ben: Kim Kardashian a Beyond Meat termékét népszerűsítette, de sokaknak feltűnt a promó-videó kapcsán, hogy csak megjátssza azt, hogy bele is harap a hamburgerbe. Ez pedig azért felvetett néhány kérdést a hitelessége kapcsán, és Kardashian is magyarázkodni volt kénytelen miatta.

Márpedig a hírességek termék-ajánlásai attól működnek, hogy a követőik bíznak bennük, elhiszik, amit állítanak egy termékről. De mint tudjuk, a bizalmat nehéz felépíteni, ellenben könnyű lerombolni.

A kutatások azt mutatják, hogy a bizalom mára megingott a hírességek ajánlásaival kapcsolatban. A Z-generációnak mindössze 44 százaléka bízik a hírességek vagy sportolók ajánlásaiban, míg az X-generáció esetében ez az arány 38 százalék. Az előbbi tanulmányból azonban az is kiderül, hogy egyelőre az influencerek iránt a bizalom még megvan, sőt az látszik, hogy a közösségi média influenszerek – azon belül is elsősorban a mikro-influenszerek – veszik át a hírességek helyét az ajánlásoknál.

A mikro-influencerek kapcsán érdemes tudni, hogy ugyan sokkal kisebb a követőszámuk, mint a hírességeknek, azonban a követőik sokkal aktívabbak, jobban bíznak bennük. Már csak azért is, mert jóval inkább hétköznapi embernek tűnnek, tehát hasonlatosak magukhoz a követőkhöz.

Szétfilterezett Instagram-képek

Az Instagram esztétikája az elmúlt években folyamatosan változott. De nem az egyre mesterkéltebb, tökéletesebb képek irányába, hanem pont fordítva. Ezt már mi is emlegettük az Instagramról szóló anyagunkban, azonban a Hubspot szerint továbbra is érdemes kihangsúlyozni.

Itt arról van szó, hogy a szűrők túlzott használata és a tökéletes feed már a múlté. Most azt lehet látni, hogy az influencerek, a cégek és az átlagos felhasználók is egyre inkább szerkesztetlen tartalmakat tesznek közzé az Instagramon.

A fordulat egyébként valószínűleg azért következett be, mivel egyre több felhasználónak lett elege a mesterkélt világból, ami évekig meghatározta a platformot. A Z-generáció ráadásul sokkal inkább értékeli a hitelességet, mint a mesterséges tökéletességet. Nem meglepő, hogy a TikTok felé húznak, ahol a nyers és szűrő nélküli tartalom a természetes. A változáshoz pedig a cégek is igazodnak.

Audio chat szobák

Az olyan audio chat szobák népszerűsége, mint a Clubhouse vagy a Twitter Spaces, a Covid-járvány első napjaiban kezdett felívelni, amikor mindenki mindenféle módon próbált kapcsolatot kialakítani más emberekkel, ha már a személyes kapcsolatok redukálódtak. A Clubhouse esetében várólista alakult ki, így sokan nem tudtak csatlakozni, amikor szerettek volna. Ma viszont már szinte nem is emlékszünk rá.

A cégek marketingeseinek 29 százaléka is úgy döntött, hogy jövőre nem foglalkozik többet az audio chat szobákkal, nem szánnak az ottani jelenlétükre több pénzt. Igaz, ebben az is közrejátszik, hogy az emberek ezekben a chatszobákban emberekkel akarnak beszélni, nem pedig cégekkel. A Z-generációnak mindössze 7 százaléka használja arra az audio chat szobákat, hogy új termékeket fedezzen fel.

De az audio chat szobák egyébként is veszítenek népszerűségükből a fiatalabb közönség körében. A Z-generációnak mindössze 13 százaléka látogatott el a Clubhouse chatszobáiba az elmúlt három hónapban.

Hosszú videók a közösségi médiában

A közösségi médiát a rövid formátumú videók dominálják, és ez nem fog változni 2023-ban sem. Sőt, úgy néz ki, hogy a rövid videók várhatóan minden más trendnél nagyobb mértékben lesznek népszerűek 2023-ban. Nem véletlen, hogy a marketingesek 96 százaléka szerint egy videó optimális hosszúsága jelenleg 10 perc alatt van.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a hosszú videók kihalnának, hiszen ezekkel jóval több információt lehet átadni egy témában, egy termékről, egy szolgáltatásról vagy egy cégről. Itt a kihívás az, hogy fenn kell tartani a közönség figyelmét a videó egész időtartama alatt.

Ez a rövid formátumú videók esetében kisebb kihívás, ezért is működnek jobban a közösségi médiában, ahol egyébként is jóval rövidebb ideig képesek az emberek koncentrálni egy-egy tartalomra.

Metaverzum-marketing

A metaverzum még jóformán meg sem jelent, úgy néz ki, hogy már lankad irányába a figyelem. A kezdeti izgalom legalábbis jelentősen alábbhagyott: a marketingesek 29 százaléka gondolkodik azon, hogy leállítja a tevékenységét 2023-ban az olyan metaverzum platformokon, mint a Horizon Worlds vagy a Roblox. Sőt, több mint a marketingesek negyede készül teljesen feladni a VR-ral és AR-ral kapcsolatos tevékenységet.

A metaverzum persze izgalmas, és talán van benne potenciál, ugyanakkor meglehetősen körülményes még a használata. A felszerelések drágák és kényelmetlenek, a terjedése pedig sokkal lassabb az előzetes várakozásoknál. Egyelőre a metaverzummal a legtöbben nem tudnak mit kezdeni, nem igazán látják benne a lehetőségeket, hiszen még nagyon gyerekcipőben jár, és nem tudni, mire lesz képes. Viszont, ahogy a dolgok változnak, úgy folytatódhat a fejlődése, ami a hozzáállást is megváltoztathatja majd.

The post Néhány trend, ami 2023-ban várhatóan kikopik a netről appeared first on Webshark Blog.

Az automatizált hirdetések algoritmikus technológiát használnak hirdetési felületek eladására és vásárlására. A programmatic kifejezés már utal arra, hogy miként zajlik az értékesítés a hirdetési térben. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egész vásárlási folyamat teljesen automatizált lenne: itt is meg kell határozni a célzást, a költségkeretet, a várt eredményeket, annak érdekében, hogy a szoftver a megfelelő hirdetési helyet tudja megvásárolni a cég üzleti céljaival összhangban.

Az automatizált hirdetésvásárlás legnagyobb előnye talán az, hogy tömeges terjesztést tesz lehetővé azon hirdetők számára, akik szélesebb közönséget szeretnének elérni meghatározott internetes felületeken.

A kisebb cégeket ugyanakkor akadályozhatja a használatában, hogy az automatizált hirdetésvásárlás nem egy ingyenes aukciós platform, mint a Google Adsben elérhető Display hálózat, és az elérhető felületeken való hirdetéshez szükségük van egy hirdetési platformra.

Mi a különbség a programmatic és a Google Ads display hálózat között?

A Display hálózatot talán már nem kell bemutatnunk, sokat írtunk a témában. A Display hálózat valójában a programmatic része, de az elérhető hirdetési felületeknek csak egy kis szeletét jelenti. Ugyanakkor ez a legkönnyebben elérhető és megfizethető változata. Ugyanakkor míg a Google Ads display esetében csak egyetlen hirdetési hálózatról van szó, a legtöbb programmatic platform több hirdetéscserével foglalkozó felülethez, hirdetési hálózathoz is elérést kínál.

Tehát egy programmatic platform kiválasztásával a hirdetéselhelyezések szélesebb köréhez férhet hozzá egy cég, ami azt jelenti, hogy egyrészt több felületen tudja megjeleníteni a hirdetését, másrészt többféle formátumban is.

Milyen előnyei vannak a programmaticnak?

Habár az automatizált platformok a Display hálózattal ellentétben nem ingyenesek, azért vannak előnyei:

Többféle hirdetési formátum elérése

A cégeknek nem feltétlenül csak keresőhirdetésekben kell gondolkodni, melyek azonnal konverziót hoznak, hanem márkaépítésben is. A márkaépítés révén ugyanis egy hosszabb távú növekedést érhetnek el, szemben az értékesítés-célú hirdetésekkel, melyek hatása rövid távú és bármikor bekapcsolhatók, amikor szükség van rájuk, majd ki is kapcsolhatók.

Márkaépítésre az alapvetően vizuális jellegű hirdetési formátumok, mint a display vagy a tévé a legjobbak, de az audióhirdetés is ide tartozik. A programmatic hirdetési formátumok pedig pont ezt kínálják, a lehetőségek széles körét nyújtva márkaépítésre. Értelemszerűen nem PPC-ről van szó, tehát kattintásonként költséggel számolnak, hanem CPM-mel (ezer megjelenés költsége), ahol a megjelenésért kell fizetni, nem pedig a felhasználói aktivitásért.

Speciális felületek elérése

Ami miatt azonban valóban különleges lehet egy-egy programmatic platform, hogy milyen felületek érhetők el a segítségével (melyek a Google rendszeréből nem). A programmatic révén akár prémium felületekkel kötött közvetlen ügyletek is megoldhatók, amit a Display hálózat nem tesz lehetővé.

Tehát, ha vannak olyan speciális felületek, melyeken szeretnél megjelenni, de a Display hálózat ezt éppen nem kínálja, akkor az programmatic hirdetés segítségével ez esetleg megvalósítható. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy sok olyan felület létezik, ahol a Google Ads segítségével valamint más programmatic platform révén is egyaránt megjelenhetsz.

Célzás és hatékonyság

A programmatic hirdetéseket is a hatékonyságra tervezik, vagyis egy algoritmus határozza meg, hogy mely felületeken érdemes elkölteni a pénzedet hirdetésre. Ehhez persze meg kell adni a kiindulási adatokat, így a célközönséget, a kampánycélokat, a CPM-célt, majd ezekből a szoftver meghatározza az optimális megjelenést.

Szintén fontos, hogy a programmatic révén nem egyetlen felülettel kötsz üzletet a megjelenésre, hanem több helyen is megjelenhetsz, ha beszállsz egy platformba.

Persze a hátránya a költsége, mely jellemzően a hirdetési költés egy meghatározott százaléka, ugyanakkor bizonyos felületek elérése révén kifizetődő lehet kisebb cégek számára is.

The post Mi az a programmatic hirdetés? Miben különbözik a Google Display hálózattól? appeared first on Webshark Blog.

A Google Trends egy olyan ingyenes webes szoftver, mely képes elemezni valós adatok alapján a Google-keresések népszerűségének alakulását. Megmutatja, hogy az emberek mire keresnek rá, ezt miként változik, akár az időt, akár a helyet tekintve.

Emiatt egy kiegészítő eszköz az online marketingben, melynek segítségével kulcsszavakat és témákat találhatsz, melyek időszerűek, vagy akár a hirdetési kampányaid finomhangolásában is hasznát veheted.

Mi az a Google Trends?

Egy elég egyszerű eszközről van szó, így azt nem mutatjuk be, hogy mikor mire kattints, hogy adatokat kapj. A lényeg, hogy alapvetően azt mutatja meg, hogy egy bizonyos keresési kifejezés milyen gyakorisággal bukkan fel a Google találati oldalain egy weboldal teljes keresési forgalmához viszonyítva egy adott időintervallumban.

A Google Trends segítségével megfigyelheted a kiugrásokat a keresési forgalomban, illetve találhatsz a segítségével kapcsolódó keresőkifejezéseket, témákat, valamint demográfiai adatokat, hogy jobban megértsd a trendeket.

Frissítés, 2022.11.02.:

Mire használhatod a Google Trendset?

Ha megnyitod a Google Trendset és rákeresel egy témára vagy kifejezésre, akkor a kapott eredményeket tudod szűrni hely, idő, kategória, típus alapján. Ezzel pedig sok összefüggést felismerhetsz.

Megtalálhatsz felkapott témákat

A felkapott témák abban segítenek, hogy új témákat találj a tartalmaidhoz, egyedi nézőpontokból tudd ezeket bemutatni, de egyszerűen csak azért is jó, hogy kövesd általa a változásokat.

Felfedezhetsz a szezonális trendeket

A szezonális trendek az előbbitől abban térnek el, hogy időről-időre visszatérnek. Ünnepekről, évszakokról van szó, melyek meghatározzák bizonyos termékek hirdetési idejét. A szezonális trendek alapján láthatod, hogy mikor kezd el növekedni egy olyan téma iránt az érdeklődés, amivel Te is foglalkozol, így időben elkezdhetsz hirdetni vagy posztolni róla.

Segíthet a helyi SEO-ban is

Mivel helyekre is szűrhetsz a Google Trendsben, így nem csak azt látod, hogy úgy általában a világban vagy Magyarországon mennyire népszerű éppen egy téma, hanem ez akár kisebb lokációk esetében is látható. Mindez segít a marketing kampányod finomításában, hiszen megmutatja, hogy hol találhatók a potenciális ügyfeleid.

Figyelheted a konkurenciát

A Google Trends összehasonlító eszközét arra is használhatod, hogy egymás mellé állítsd a céged és a konkurencia teljesítményét. Ehhez egyszerűen a cégnevedet és a konkurens cégét kell megadni, és ha van rájuk értékelhető keresési forgalom, akkor nagyszerűen kirajzolódik, hogy miként is alakult irántuk az érdeklődés.

Optimalizálhatod a SEO stratégiád

Például segíthet a kulcsszókutatásban, megmutatja, hogy egyes kulcsszavak iránti érdeklődés miként alakul. Így hátrébb sorolhatsz olyan kulcsszavakat, témákat, melyek népszerűsége csökken. Ami még segíthet, azok a kapcsolódó keresések és témák, ugyanis ötleteket adhat, hogy milyen további, egyre népszerűbbé váló kulcsszavakkal, témákkal lenne érdemes foglalkozni.

Finomíthatod vele a YouTube-stratégiád

A Google Trends segítségével nem csak a webes kereséseket vizsgálhatod, hanem külön a YouTube kereséseket is, azon belül pedig még a téma-kategóriát is beállíthatod, ha megnézel valamely kulcsszót. Látod tehát, hogy a YouTube-on egyes témák népszerűsége nő vagy csökken.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Érdemes figyelembe venni, hogy a Google Trends nagyobb forgalmú kifejezések esetében működik a legjobban. Ez persze hátrányt vagy akár használhatatlanságot jelent, ha magyarul keresünk rá nem kifejezetten népszerű témákra. Mindenesetre, ha a Facebookra keresünk rá, akár Magyarország viszonylatában, akkor szépen kirajzolódik az érdeklődés folyamatos csökkenése az elmúlt néhány év távlatában.

Ráadásul azt is megnézheted, ha tovább görgetsz, hogy területileg hol a legnagyobb az érdeklődés az adott téma iránt, illetve felsorol a Google néhány kapcsolódó kifejezést is, ami jól jöhet kulcsszókutatásnál. Változtathatsz több paramétert, az egyik leghasznosabb talán az időintervallum módosítása.

Egy további funkció, hogy össze is hasonlíthatod több keresési kifejezés teljesítményét. Ez azért jó, mert ha nem vagy biztos abban, hogy milyen témával foglalkozz, akkor több téma esetében látod, hogy melyik közülük a legnépszerűbb, így érdemes azzal próbálkozni. Például megnézheted, hogy a Facebookon kívül más közösségi média platformok iránti érdeklődés hogyan alakult.

Ezen látszik, hogy az Instagram is túl van a fénykorán Magyarországon, és kezdetét vette a hanyatlás, miközben a LinkedIn egy stabil, de elég szerény érdeklődést vonz, viszont a TikTok felfelé tart, illetve a Twitter még hazánkban is kilőtt az utóbbi időben, feltehetően a szomszédban dúló háború miatt. Mindezek alapján tehát látható, hogy melyik közösségi média platformban van most potenciál. Persze az is látszik, hogy az okokat vagy a motivációkat nem mutatja meg a Trends, az egy újabb kört igényel.

Ugyanakkor olyan finomságok is kiderülnek a fő grafikon alatti ábrák révén, mint például az, hogy Magyarország mely megyéjében, melyik közösségi média platform a legnépszerűbb. A LinkedIn vagy a Twitter esetében Budapest vezet, ugyanakkor például az Instagramnál Zala és Vas jár elől. Ezeknél a keresőszavaknál ez inkább csak érdekes, sok esetben viszont fontos lehet, amikor piacot keresel.

Az is látható, hogy ezek a közösségi média platformok egymás konkurensei, azonban bármely más márkanevek, cégnevek is megadhatók, így látszik, hogy miként teljesítenek egymáshoz képest. Akár a Te céged és a versenytársaid, és nem csak országosan, hanem az egyes megyékben vagy városokban. Ahol egy cég iránt nagy az érdeklődés a keresőben és eddig nem arra fordította a figyelmét, érdemes ezt megtennie.

Hogyan érdemes használni a Google Trendset?

Mint látható, sok érdekes adat található a Trendsben, úgyhogy érdemes átgondolni, hogy mely adatokat és hogyan érdemes feldolgoznod. Ehhez először is kellenek

Világos célok

Mert ezek nélkül könnyű elveszni az adatrengetegben. Tehát, ha például az a célod, hogy javíts a hirdetési kiadásaidon, akkor rendszeresen megnézed, hogy hol a legnagyobb a kereslet az adott termék vagy szolgáltatás iránt, majd ezt a területet célozva hirdetsz.

De, ha mondjuk keresed azokat a jó témákat, amelyek megérnek egy blogbejegyzést és remélhetőleg folyamatosan hozzák majd a forgalmat az oldaladra, akkor időnként megnézed egyrészt az új lehetőségeket, másrészt, hogy mi az, ami stabil népszerűségnek örvend vagy épp felfelé tart.

Kerüld a rövid időre felkapott keresési kifejezéseket!

Ugyanakkor a nagyon rövid időszakban kiugró teljesítményt mutató keresési kifejezésekkel (mint mondjuk példánkban a Twitter) nem biztos, hogy érdemes komolyan foglalkozni, hiszen itt vélhetően „múló divatról” van szó. Emiatt érdemes hosszabb időtávot, például 5 éves teljesítményt vizsgálni és nem csak az elmúlt egy évet.

Szezonalitás

Bizonyos keresési kifejezéseknél viszont rendszeres szezonalitással fogsz találkozni, így azt is tudod, hogy azokkal a témákkal az év milyen időszakában érdemes foglalkozni. Az alábbi példa persze eléggé triviális (a karácsonyfa iránt karácsonykor nő meg az érdeklődés, a nyaralásnak viszont van egy csúcsa az év elején és nyáron is – bár mint látható, nem minden évben), azonban akadnak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet megismerni a keresési csúcsokat.

Például, ha fürdőruhát árulsz, akkor megnézheted, hogy mikor érdemes elkezdeni belerakni a pénzt a marketingbe: a növekedés május elején kezdődik, a csúcspontját június végén éri el, de egészen augusztus végéig tart a fokozott érdeklődés.

Nyilván a fürdőruha esetében azért ez a grafikon nem okoz óriási meglepetést – inkább csak megerősíti, amit egyébként sejtünk, de néha az is hasznos. Más termékeknél vagy szolgáltatásoknál viszont segíthet pontosan meghatározni azt az időintervallumot, amíg érdemes a témával mélyebben foglalkozni.

A részletek kiderítése

Érdemes mindig a grafikonnál lejjebb is görgetni a Trends oldalain, mert általában felbukkannak további érdekes részletek. Hiszen a Google felsorolja a kapcsolódó témákat és lekérdezéseket, így kiderül, hogy mi a legnépszerűbb és legtrendibb kifejezés a fő témádhoz kapcsolódóan.

Nagyon sok téma esetében itt márkákat és cégneveket is fogsz találni, vagyis egy kis konkurencia-kutatásban is segítséget nyújt. Ha rákattintasz bármelyik keresési kifejezésre, akkor átvisz a Google annak oldalára, és további részletekkel ismerkedhetsz meg.

Új ötletek szerzése

A kapcsolódó témák listája arra is használható, hogy megtalálj olyan témákat, amelyekkel eddig nem foglalkoztál. Például egy webáruház esetében láthatod, hogy milyen kategóriaoldalakat lenne érdemes kialakítanod, vagy hogyan ajánlj további termékeket a látogatóknak. Ha pedig blogot írsz, akkor látod, hogy merre érdemes továbblépned a témákban, melyeket egyesével megvizsgálhatsz, mielőtt komolyabban elkezdenél foglalkozni velük.

Látható tehát, hogy habár a Google Trends nem egy olyan „komoly eszköz”, mint az Analytics vagy a Google Ads – esetleg más fizetős célszoftverek, melyekkel konkurenciakutatás végezhető -, mégis sok hasznos információ összegyűjthető a segítségével. A lényeg, hogy ezt ne véletlenszerűen csináld, hanem rendszeresen térj vissza az adatokért, figyeld a változásokat és az újonnan felbukkanó lehetőségeket.

The post Hogyan használhatod a Google Trendset, ha van egy weboldalad? (Frissítve, 2022.11.02.) appeared first on Webshark Blog.

A remarketing és a retargetálás (vagyis újbóli célzás) fogalma két hasonló tevékenységet takar, ugyanakkor mégis van közöttük különbség. Mindkettő abból indul ki, hogy a legjobb célpont mindig az a felhasználó, aki már többször is meglátogatta az oldalad, vagy valamiképpen kapcsolatba lépett veled korábban. A retargeting és a remarketing is annak lehetőségét kínálja, hogy elérd ezt a közönséget, ami fontos része a marketingnek. Mégis különböznek.

Mi az a retargetálás?

A retargetálásnak több megközelítése is létezik. Leggyakrabban online hirdetéselhelyezésre utal, melyekkel olyan felhasználókat célzunk meg, akik már kapcsolatba léptek a weboldalunkkal egy bizonyos módon, de még nem vásároltak.

Amikor egy látogató belép a weboldaladra, rákattint egy termékre, vagy végrehajt egy bizonyos cselekvést, akkor azt rögzíti a weboldal, illetve az ott elhelyezett kód. Ezt az információt lehet felhasználni célzásra az adott személy esetében, lehetőleg egy olyan hirdetéssel, mely kapcsolódik a korábbi kereséséhez.

Ezek a újracélzott hirdetések olyan felületeken jelennek meg, mint mondjuk a Google Display hálózata vagy a Facebook. Lehetővé teszik, hogy a hirdetésed olyan weboldalakon jelenjen meg, ahol a megcélzott személy jár.

A retartgetálást két kategóriába lehet sorolni. Az egyik az on-site, a másik az off-site esemény. Mindkettőnél más és más stratégiát kell alkalmazni a megcélozni kívánt interakció fajtájától függően.

Az on-site interakció esetében olyan embereket célzunk meg, akik már meglátogatták a weboldalunkat, kapcsolatba léptek egy termékkel vagy szolgáltatással, vagy bármi mást tettek a weboldalon, de még nem jutottak el a konverzióig.

Ha ezeket a látogatókat célozzuk, akkor általában nagyobb eséllyel érünk el konverziót, mint általános célzásnál. A retargeting tehát segít megtartani azokat, akik már kifejezték érdeklődésüket a cégünk, termékünk iránt.

Az off-site újracélzás valamivel korlátozottabb a weboldali viselkedés célzásához képest. Ugyanakkor ez változik, hiszen egyre több időt töltenek az emberek a közösségi médiában. A lényeg, hogy a márka és a termékinformációk már nem csak egy helyen érhetők el, a közönség több ponton is kapcsolatba léphet velük. Olyan helyeken, melyek nincsenek a cég birtokában, azaz a weboldalán. Például a közösségi médiában.

Erre persze a Facebook már rég felfigyelt és lehetővé tette az aktivitás-célzást. Ezáltal a cégek az alapján tudnak retargetálni, hogy mit tesz egy felhasználó a cég Facebook-oldalán, az eseményeknél, vagy bármely Facebook-által kezelt részen, ahol megjelenik a cég is.

Mi az a remarketing?

Eddig lehet, hogy úgy tűnt, mintha a megszokott remarketinget magyaráztuk volna, pedig az még csak most jön. A zavart az okozza, hogy a Google is remarketing eszközökről beszél, miközben klasszikus retargetálásról van szó.

A remarketing viszont sokkal inkább az ügyfelek e-mail segítségével történő ismételt cselekvésre bírását jelenti. Tehát míg a retargeting olyan embereket terel a tölcsérben, akik még nem ügyfelek, tehát még nem vásároltak tőlünk, addig a remarketing olyan ügyfeleket próbál ismételt vásárlásra bírni, akik korábban már konvertáltak.

Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy „emlékeztetjük” az ügyfelet valamilyen cselekvés lehetőségére, amihez felhasználjuk a vásárlási történetét.

Ezért is fő eszköze a remarketingnek az e-mail, hiszen már rendelkezünk az e-mail címükkel, így tudunk ajánlani számukra valamilyen upsellt vagy új szolgáltatást.

Ugyanakkor nem korlátozódik a remarketing az e-mailre, hiszen ugyanúgy használható e célra a fizetett hirdetések valamely formája: az Ads és a Facebook is már régóta lehetővé teszi, hogy ügyfelek meglévő listáját feltöltsük, és őket célozzuk meg hirdetésekkel. Ilyenkor a két cég olyan embereket keres, akik az általunk megadott e-mail címeket használják, és akár ugyanazt az üzenetet is küldheted hirdetésként, mint amit e-mailben küldesz az ügyfeleknek.

Miért működik a retargeting?

A webáruházak konverziós aránya 0,7-4 százalék között változik. Amikor egy látogató megérkezik a weboldaladra, a legtöbbször még nem áll készen a vásárlásra. Ha az embereknek ekkor azt mondod, hogy vegyék meg a terméked, még nem fogják megtenni. A retargetálás itt lép be a képbe, ugyanakkor ahhoz, hogy hatékony legyen

• szegmentálni kell a közönséged viselkedés alapján
• meg kell határozni a megfelelő platformot a hirdetésekhez
• a megfelelő üzenetet kell küldeni.

A retargetálás segítségével készült hirdetések segítenek a felhasználóknak megtenni a következő lépést a vásárlói úton. Az ugyanakkor fontos, hogy az ő esetükben már nem az eredeti marketingüzenet jelenik meg, mivel nem ugyanott járnak, ahol azok a felhasználók, akik korábban még nem is találkoztak veled.

A jó retargetálás tehát figyelembe veszi, hogy hol tartanak a megcélzott felhasználók a vásárlói úton, és segít nekik megtenni a következő lépést.

Technikai oldalról nézve ehhez kell egy címke, egy nyomkövető, egy „pixel” a weboldaladon. Ilyen minden platformnak van, a legjobb ezeket talán a Google Tag Managerből kezelni, mert ha sokat használsz közülük, megterhelik a weboldal kódját. Ezek a címkék úgy működnek, hogy anonim módon azonosítják a felhasználókat a weboldalon az aktivitásukkal együtt, majd az adatokat összegyűjtik az adott platformon.

A külső cookie-k használatának megszüntetése persze hatással van a retargetingre és az adatok összegyűjtésére, ami nehezíti a retargetálást. A dolog részben kikerülhető azzal, hogy közvetlenül szerzel felhasználói információkat, azaz van saját adatbázisod (név, e-mail cím, telefonszám, cím, stb.). Az adatok aztán feltölthetők az egyes platformokra is.

Frissítés, 2022.09.29.:

Kiket érdemes remarketinggel megcélozni?

Ha jól használod, akkor a remarketing vagy retargeting hasznos eszköz. Ugyanakkor, ha nem hozza az eredményeket, akkor lehet, hogy szegmentálással, a célzással van probléma. Íme, néhány felhasználói csoport, akiket érdemes lehet egy remarketing kampánnyal megcélozni:

Az „árak” oldalad látogatói

Ha egy látogató a weboldaladon megnézi az árakról szóló oldalad (már ha szolgáltatást kínálsz és van ilyen a weboldaladon), akkor ő már a vásárlási szakasznál tart, amikor csak az árak összehasonlítása és a megfelelő tartalmú szolgáltatás kiválasztása van hátra. Ezek az emberek már jobb arányban reagálnak, ha megtalálod őket egy célzott hirdetéssel, amiben mondjuk termék-demót kínálsz. De kínálhatsz nekik tanácsokat is a hirdetésedben, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe a választásnál.

Kosárelhagyók

Egy másik alapvető lehetőség a kosárelhagyóké. Ők már megkeresték a kívánt termékeket, ugyanakkor a fizetési folyamatnak nem jutottak el a végére. Ha őket eléred egy remarketing hirdetéssel, akkor elősegítheted, hogy visszatérjenek és befejezzék a vásárlást. Persze az emberek sok ok miatt hagyhatják ott a kosarat, és mint tudjuk a kosárelhagyók aránya átlagosan 70 százalék körül alakul, tehát nincsenek kevesen. Ugyanakkor, ha valami ajánlatot is kínálsz nekik, például árengedményt, akkor nagyobb az esély a visszatérésre. Ezzel ugyanakkor sokan vissza is élhetnek, ha már kiismerték a rendszeredet.

Korábbi vásárlók

Ha valaki már vásárolt korábban tőled, akkor később megcélozhatod speciális hirdetésekkel, már ha olyanok a termékeid. A siker itt nagyban függ attól, hogy milyen terméket hirdetsz neki és hogyan időzítesz. Erre nem lehet általános receptet adni, mivel terméktől függ. Tehát, ha például valaki vásárolt tőled egy nyomtatót, akkor nem valószínű, hogy néhány hét múlva ismét nyomtatóra lenne szüksége, ugyanakkor megtalálhatod patronokkal. Arra azért figyelj, hogy a túlzott ajánlgatásoddal ne idegesítsd fel az embereket.

Akik már megadták az elérhetőségüket

Azoknak a személyeknek is érdemes lehet remarketing kampányt készíteni, akik már valamiért megadták az elérhetőségüket, például az e-mail címüket. Ez történhetett azért, mert valamit letöltöttek nálad, esetleg feliratkoztak a hírleveledre. Mindenesetre nekik már a címük is rendelkezésre áll.

Videók megtekintői

Ez azért lehet érdekes, mert olyan embereket célzol meg, akik esetleg nem is jártak a weboldaladon, csak valamelyik közösségi csatornán nézték meg egy videódat. Ezek a csatornák általában lehetővé teszik a remarketing közönségek létrehozását a megtekintőkből. Tehát például a YouTube esetében akként szegmentálhatsz közönségeket, hogy megnéztek bizonyos videót, vagy egy csatorna videóját tekintették meg, de csatornalátogatásokat, feliratkozásokat, kedveléseket is beállíthatsz. A Meta esetében azt is beállíthatod, hogy hány másodpercig, vagy hány százalékig néztek meg az emberek egy videót.

Ha vannak olyan személyek, akik már több videódat is megnézték, akkor őket már megkeresheted valamilyen ajánlattal, ha nem is értékesítéssel, de letöltéssel, feliratkozással.

Közösségi média aktivitás alapján

A Facebook/Instagram lehetővé teszi, hogy aktivitás alapján célozz meg közönséget. Vagyis, ha például egy felhasználó kedveli egy posztodat vagy hozzászólást ír alá, akkor ő már némi érdeklődést mutat irántad, vagyis érdemes lehet ajánlani számára valamit. Olyan tevékenységeik alapján célozhatsz felhasználókat, mint

• kedvelés, követés
• látogatás
• bármilyen aktivitás az oldaladon vagy posztjaidnál
• CTA-ra kattintás
• üzenetküldés
• posztod mentése

Ezeket kombinálhatod is. Így ha valaki meglátogatta az oldalad, de nem követett be, akkor őt megcélozhatod ezzel.

Frissítés, 2022.10.19.:

Hogyan indíts el egy Google Ads remarketing kampányt?

Legyenek helyükön a címkék!

Ha remarketing kampányt indítanál a Google Adsben, akkor első körben arról kell meggyőződnöd, hogy pontos-e a követésed. Ha már van egy Google Ads kampányod, akkor az alap címkének a weboldaladon kell lennie. A Google címkét itt tudod megnézni, illetve segítséget is kapsz a beállításhoz.

Ha kézzel illeszted be az oldalaidra, akkor a <head> címke alá kell kerülnie. Miután elhelyezted az oldalaidon a címkét, ellenőrizd le a Tag Assistant vagy a Tag Assistant for Conversions alkalmazással. Ezt Chrome-kiegészítőként a legegyszerűbb letölteni, habár a Google Adsből is eléred a Tag Assistantet.

Hozd létre a remarketinglistákat!

Ha meggyőződtél arról, hogy működik a követés, akkor létre kell hoznod a remarketinglistákat. A Google Ads segítségével szegmentálhatod a weboldalad látogatóit úgy, hogy számodra értékes listákat kapj. Hogy milyen listákat érdemes összeállítani, arra korábban adtunk már tippeket, az mindenesetre nem jó megoldás, ha valamennyi webhelylátogatót célzod remarketinggel, ahogy az sem, ha túl szűkre veszed a kört. A jó megoldás az, ha sikerül megtalálni az egyensúlyt a közönség méret és a szándék között.

A közönségszegmenseket a Beállítások > Megosztott könyvtár > Közönségkezelő részben találod.

Itt létrehozhatsz saját szegmenseket is, ha kék körben található plusz jelre kattintasz:

A célodtól függ, hogy milyen remarketing listát készítesz és milyen időtartamot rendelsz hozzá. A maximum egyébként 540 nap.

Állítsd be a remarketing kampányt!

Itt annyi a különbség egy normál display kampányhoz képest, hogy amikor a kampánybeállításoknál eljutsz a célzás részig, akkor ott kiválasztasz egy közönséget:

Itt a rendelkezésre álló szegmensek közül kiválaszthatod azokat, melyeknek szeretnéd megjeleníteni a hirdetésed. Ha már összeállt az a lista, mely remarketing szempontból értékes lehet számodra, akkor azt kiválasztod, majd összeállítod a kreatívot.

Készítsd el a remarketing hirdetést!

Remarketing hirdetés általában display hálózatra készül, habár létezik remarketing kereső kampány is. Ehhez szükséged lesz képekre, címsorokra és leírásokra. A Google előírásait itt olvashatod. Itt egyszerűbb talán az adaptív formátumot használni, mindenesetre ezeknek a követelményei eltérnek a statikus képekkel készített hirdetésekétől.

Optimalizálj!

Ha ezt követően elindítod a kampányt, akkor mivel display hirdetésről van szó, nem árt figyelned majd az elhelyezésekre, illetve a közönség mérete is fontos. Néhány hétnyi futás után (ez a közönség méretétől függ) már elegendő adatod lesz az optimalizáláshoz a teljesítmény alapján. A cél az, hogy folyamatosan finomítsd a kampányt, hogy jól működjön.

Milyen hibákat ne kövess el retargetálásnál?

Rosszul méred fel a közönség méretét

Sokan azt hiszik, hogy az újra megcélozható közönségük mérete már kellően nagy, holott sok esetben nincs így. Érdemes használni az analitikát, mely megmutatja, hogy hány olyan visszatérő látogató van havi szinten, akit meg lehet célozni. A Google Ads lehetővé teszi a remarketinglista használatát ezer felhasználótól, azonban ekkora közönségtől nem feltétlenül kell számottevő mennyiségű konverzióra számítani.

Ugyanazt próbálod csak eladni, amit megnézett a felhasználó

Habár sokszor igaz, hogy ha valamilyen termék iránt érdeklődött egy látogató, akkor ha egy vonzóbb ajánlattal találod meg, vásárolni fog, nem minden esetben van így. Sokszor előfordul, hogy valaki mégsem azt akarja megvenni, amit megnézett, hanem valami mást, mert meggondolta magát.

Sok felhasználó a felfedező szakaszban még sincs tisztában azzal, hogy valóban az a probléma, amit első körben meg akar oldani. Lehet, hogy a keresés során jön rá, hogy más megoldásra van szüksége, mert a problémája sem az, mint amit először feltételezett.

Ezért nem csak egyszerűen azzal kell próbálkozni, hogy ugyanazt a terméket akarod neki eladni, amit megnézett, hanem más, kapcsolódó termékeket, melyek esetleg jobb választ adni a problémájára.

Nem zárod ki a korábbi vevőket

Azok az ügyfelek, akik éppen vásároltak tőled, nem valószínű, hogy ismét ugyanazt a terméket meg akarják venni. Ez eléggé egyértelmű, mégis sokan céloznak korábbi vásárlókat, akik csak nemrég vásároltak. Pedig azokat az ügyfeleket, akik az elmúlt időszakban (terméktől, szolgáltatástól függ az időtartam) vásároltak, nyugodtan ki lehet zárni

Kivéve persze akkor, ha cross-sellt szeretnél. Ilyenkor egyből a vásárlás után próbálkozhatsz retargeting alapú meggyőzéssel. Ugyanakkor ebben az esetben is át kell gondolnod, hogy mekkora időszakban lehetséges egyáltalán eladnod plusz terméket vagy szolgáltatást egy ügyfélnek.

Csak rövid távban gondolkodsz

A retargetálás általában rövid távú taktikát jelent, tehát azokat célozzuk, akik csak nemrég jártak a weboldalunkon, de nem vásároltak. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetetlen, hogy azokat is érdemes elérni, akik akár egy éve jártak utoljára az oldalon. Érdemes figyelembe venni a terméked, és azt, hogy azt milyen időközönként vásárolják meg az emberek.

Nem szegmentálsz

Az újracélzásos kampányokat érdemes szegmentálni, például viselkedés alapján. Tehát mondjuk annak megfelelően célzol, hogy milyen oldalad nézte meg egy felhasználó, vagy milyen cselekvést hajtott végre. Emellett adott esetben érdemes lehet akár hely alapján, vagy becsült ügyfél élettartam érték alapján.

Nem törődsz a gyakorisággal

Nyomasztó tud lenni az emberek számára egy olyan hirdetés, amit újra és újra látnak. Ez olyan érzést kelt a felhasználókban, mint ha egy cég üldözné őket valamely termékével. Ha pedig zavaróvá válik, akkor garantáltan nem fogja megvenni azt a terméket.

The post Remarketing és retargeting: mi a különbség közöttük? Milyen hibákat követhetsz el? (Frissítve, 2022.10.19.) appeared first on Webshark Blog.

A piackutatás során begyűjtött információk többek között tartalmazzák a célközönséged költési szokásait, visszajelzéseket a termékeddel, szolgáltatásoddal kapcsolatban, javíthatod a segítségével az ügyfélszolgálatod, illetve jobb megoldásokat találhatsz az üzeneted eljuttatására a közönségedhez.

Miért van szükséged piackutatásra?

Észrevetted már, hogy hány olyan termék jelenik meg az üzletekben vagy a webáruházakban, melyekre nincs (már) szüksége az embereknek? Rengeteg az olyan próbálkozás – termék, szolgáltatás, cég -, mely megér néhány hónapot vagy évet, aztán vége. Az egyik oka, hogy abban a formában nem kell a piacnak az adott termék vagy szolgáltatás.

A legtöbb esetben a vállalkozók fejéből kipattan valami zseniális ötlet, amit aztán nagy lendülettel elkezdenek kivitelezni, annak azonban nem néznek utána, hogy a terméküket használni fogja-e valaki. Általában túl későn kezdenek kommunikálni a célközönségükkel, már ha egyáltalán.

A cégek nagy része nem azzal foglalkozik, hogy mire van szüksége az embereknek, csak azzal, hogy ő mit akar csinálni. Nincs is ezzel gond, lehet csinálni azt, amit szeretnénk, csak akkor nem érdemes biztos sikert várni tőle. És ha nem jön össze a nagy kitörés, akkor nem a piacra, meg a marketingre kell utólag mutogatni, hanem saját magunkra.

A marketingesek jellemzően arra használják a piackutatásokat, hogy meghatározzák egy termék vagy szolgáltatás életképességét. A piackutatás révén közelebb kerülhetsz a célközönségedhez. Minél kevésbé érted a célközönséged, annál nehezebben tudsz kapcsolatba lépni velük. Ha tudni szeretnéd, hogy ki tartozik a célközönségedbe, kik ők, mi érdekli őket, mit gondolnak a cégedről és a termékeidről, akkor piackutatást kell végezned. A piackutatás segít abban is, hogy felmérd, mekkora a piacod, milyen igényei vannak, és hogyan tudsz kapcsolódni hozzá.

A piackutatás nem feltételezésekkel és találgatásokkal dolgozik, hanem adatokkal. Lehet, hogy azt hiszed, tudod ki a célközönséged és mi kell neki, de csak egy piackutatás képes pontosan megmutatni, hogy helyesek-e az elképzeléseid, és érdemes-e rájuk építeni.

A piackutatás a miértre is választ ad. A miért pedig fontos kérdés a marketingben. Világossá teszi a motivációkat és az igényeket. Márpedig, ha elindulnál egy termékkel vagy szolgáltatással, akkor nem csak azt fontos tudnod, hogy megvenné-e valaki a terméked vagy a szolgáltatásod, hanem azt is, hogy miért tenné ezt.

A piackutatásra már akkor szükséged van, amikor még csak kibontakozott az ötlet a fejedben, nem csak akkor, ha már készen áll a piacra lépéshez. Amikor tehát elkezdesz tervezgetni egy terméket vagy szolgáltatást, akkor először vizsgáld meg, hogy az elképzelt paraméterek mellett szüksége van-e (még) rá a piacnak.

A piackutatás típusai

Ha már készen állsz arra, hogy belekezdj egy piackutatásba, akkor először meg kell határoznod azt, hogy milyen típusát használd. Piackutatást többféle módon is végezhetsz: megoldható céges erőforrásokkal, de megbízhatsz egy külső ügynökséget, mely erre specializálódott. Különféle technikák közül tudsz választani a piackutatás során: például fókuszcsoportok, vásárlói felmérések, adatelemzések.

Elsődleges piackutatás

A piackutatásoknak két nagyobb típusa van. Az egyik az úgynevezett elsődleges piackutatás, melyet saját magad is elvégezhetsz, mindet adatot és információt, amire szükséged van, saját magad is beszerezhetsz. Az elsődleges piackutatás kétféle adatra épít:

• Kvalitatív adatok, melyek nem mérésekből származnak. Így például az, hogy mit kedvel a célközönséged, milyen érzéseik vannak. Ezek interjúk és beszélgetések során derülnek ki.
• A mennyiségi adatok viszont számok, mint az oldalmegtekintés, egy felmérés eredményei, stb. Ezeket táblázatok és grafikonok segítségével tudod értékelni.

Felmérések

Az elsődleges piackutatás során végezhetsz felméréseket. Ha ezek olyan kérdéseket tartalmaznak, melyekre igen vagy nem válasz adható, akkor mennyiségi adatokat gyűjthetsz velük. Először meg kell határoznod, hogy milyen adatokat akarsz begyűjteni, mielőtt nekiállnál megfogalmazni a kérdéseket. Egy felmérést könnyű elvégezni, ugyanakkor könnyű félremagyarázni is az eredményeket, ami komoly hibákhoz vezethet.

Interjúk

A másik lehetőséget az interjúk jelentik, ahol szemtől szemben két fél beszélget, és kvalitatív adatok gyűjtésére szolgál. Talán ez a legegyszerűbb módja a kutatásnak. Először fel kell állítanod egy hipotézist, amit le kell tesztelni.

Tehát, ha mondjuk egy új étteremmel próbálkozol, akkor választ kell adnod olyan kérdésekre, hogy „miért nem elégedettek az emberek a jelenlegi étterem-kínálattal?”, „Miért döntenek úgy, hogy inkább nálam esznek, mint a konkurenciánál?”, „Hogyan próbálják most megoldani a problémájukat ezzel kapcsolatban?”. Ezekre megadott a választ, így felállítottad a hipotézist. Utána pedig megnézed, hogy valójában az emberek miként állnak hozzá a dologhoz.

Az interjú során meg kell értened nem csak azt, hogy milyen problémáik vannak az adott területen az embereknek, hanem azt is, hogy miért.

Az interjúk rengeteg értékes visszajelzést adhatnak, ugyanakkor sok időt igényelnek és nehéz őket megismételni.

Fókuszcsoportok

Fókuszcsoportok esetében több válaszadót is összegyűjthetsz egy ülésre. Ha a meghatározott célközönségedből sikerül egy csoportot összeszedned, akkor megkérheted például őket arra, hogy vázolják, mi lenne a megoldás szerintük a problémájukra az adott területen.

Ezután persze érdemes leülni egyenként az emberekkel és rákérdezni a miértekre és hogyanokra. A módszer kiszélesíti a látóköröd a termékkel, a felhasználókkal és az igényeikkel kapcsolatban. Értékes visszajelzéseket kínál, de szintén viszi az időt és az energiát, hogy megfelelő embereket találj a csoportokba.

Tesztek

A megfigyeléses tesztek során a felhasználók kapcsolatba kerülnek a termékeddel. Ilyenkor a saját szemeddel láthatod, hogy mihez kezdenek vele, vagyis valós idejű elemzés zajlik. A megfigyelés pontos képet ad arról, hogy tudják-e használni az emberek a terméked, de csak akkor, ha a résztvevők különbözőek.

Mint látható, a tesztek akkor alkalmazhatók, ha már ismered a célközönséget, az igényeiket, a problémáikat, és hogy milyen megoldással tudod ezeket megoldani. Nem feltétlenül kell egy kész terméket a kezükbe adni, elég egy váz vagy prototípus, amivel már kiderül, hogy használható-e arra a célra.

A másodlagos piackutatás

A másodlagos piackutatás olyan kutatás, mely már meglévő adatokra épít, vagy valaki más végzi el. Össze lehet gyűjteni ugyanis adatokat nyilvános forrásokból, akár online is. Ez nyilván kevesebb időt és energiát igényel, mint az elsődleges piackutatás. Ugyanakkor meg kell győződnöd arról, hogy a gyűjtött adatok helyesek, pontosak, megbízhatóak-e. A másodlagos piackutatás során nincs mindig hozzáférésed a forrás módszertanához és kutatási technikáihoz.

A piackutatás lépései

1. Határozd meg a célt!

Lehet, hogy úgy érzed, egyből belevágnál a trendek vagy a közönséged elemzésébe, de előbb nem árt, ha tudod, merre tartasz. Tedd fel a kérdés, hogy mi célból végzed a piackutatást? Van egy pár lehetőség:

• Új céged indítasz
• Új terméket vagy szolgáltatást vezetsz be
• Módosítanál az árazásodon
• Tudni akarod, hogy miként teljesítesz a konkurenciához képest
• Új piaci lehetőségeket keresel
• A legnagyobb nyereséget hozó ügyfeleidet keresed
• Az ügyfelek problémáit akarod jobban megismerni
• A marketingkampányod optimalizálnád
• Javítanál egy meglévő termékeden vagy szolgáltatásodon
• Megismernéd a piaci reakciókat mondjuk egy termékcsomagolásra, egy desingra, a logódra
• Új ügyfeleket keresel
• Valós célokat akarsz kitűzni a céged elé

A lista azonban bármeddig folytatható.

2. Határozd meg a célközönséged!

Bármilyen piackutatást is végzel, mindig kapcsolódik az ügyfelekhez. Ez igaz az új piaci lehetőségek keresésére, egy általános ipari kutatás elvégzésére vagy bármely más okra. A célod nyilván az, hogy pénzt keress, ez pedig nem fog menni az ügyfelek nélkül.

Azt is meg kell értened, hogy nem minden ember alkotja a célközönséged. Azok a cégek, melyek „mindenkit is” céloznak, ritkán érnek el nagy sikereket. Kezdd tehát azzal, hogy meghatározod, kit is célzol meg, majd ellenőrizd, hogy működik-e ez a célközönség.

Ehhez hozz létre először egy vásárlói personát. Ez segít az ideális ügyfeled mélyebb bemutatásában és megértésében. Olyan demográfiai jellemzőket kell meghatároznod, mint

• életkor
• nem
• lakóhely
• jövedelem
• foglalkozás
• házassági állapot
• családméret
• kihívások és problémák

A legfontosabb persze az utolsó pont lesz, ez az amit bővebben ki kell fejtened, az előtte lévő demográfiai adatok nem feltétlenül segítenek. Ennek részleteiről a personákról szóló anyagunkban írtunk részletesebben. A lényeg, hogy a persona révén leszűkíted a fókuszt, így hatékonyabban tudsz célozni.

Ezt követően szegmentálnod kel a közönséget, hiszen a cégek általában többféle terméket vagy szolgáltatást kínálnak, melyek eltérő közönséget vonzanak.

3. Gyűjtsd be az adatokat!

Miután meghatároztad a célodat és leszűkítetted a célközönséged, el kell kezdened gyűjteni a fontos adatokat. Az ehhez szükséges módszer attól függően változik, hogy mit akarsz elérni, mekkora a költségkereted, hogyan néz ki a vevői personád, stb.

Néhány lehetőség, melyek közül válogathatsz:

• Felmérések és közvélemény-kutatások
• Interjúk
• Fókuszcsoportok
• Megfigyelés-alapú kutatás

4. Vizsgáld meg a konkurenciád!

A piackutatás lényeges része a versenytársak elemzése. A céged ugyanis nem légüres térben működik, olyan külső tényezők befolyásolják a sikert, mint a konkurencia.

A konkurencia vizsgálata során olyan kérdésekre keresed a választ, hogy a versenytársak a közönséged szerint mit csinálnak jól és mit rosszul, azaz miben kell javulniuk. Ezáltal meghatározhatsz piaci réseket, melyeket aztán kitölthetsz, tudni fogod, hogy mivel tűnhetsz ki a versenytársak közül.

Például, azt deríted ki, hogy valamennyi versenytársad egy bizonyos jövedelemmel rendelkező közönséget céloz meg, de ezen túl minden más réteget figyelmen kívül hagynak. Ha tehát el tudod érni az általuk figyelmen kívül hagyott közönséget úgy, hogy megfelelő nyereséget érsz el, akkor máris megvan, mire érdemes építened.

5. Elemezd a kutatásod!

A piackutatás utolsó lépése az elemzés. Eddig összegyűjtöttél már egy rakás információt, adatot, melyeknek értelmet kell adni egy jelentésben, táblázatokkal, grafikonokkal. Ezáltal olyan dolgok derülnek ki számodra, mint az

• üzleti növekedés előrejelzése
• az, hogy milyen árat hajlandóak fizetni a vevők a termékeidért
• milyen ügyfélcsoportjaid vannak
• milyen vásárlói trendek jellemzőek az iparágadra
• mekkora a piaci részesedésed és mekkorát érhetsz el
• az iparágad mérete és a növekedésének üteme
• milyen árengedményeket, hirdetéseket tervezhetsz
• marketingkampány-ötletek

Összességében elmondható, hogy piackutatásra van szükség a hatékony üzleti stratégia kialakításához. Ha kevés a pénzed rá, akkor is elvégezhető valamilyen fajta piackutatás, mely segíteni fog ebben. A kvalitatív és mennyiségi adatok révén pedig jobban megérted a piacod és a helyedet benne.

The post Mi az a piackutatás? És miért fontos? (Frissítve, 2022.03.07.) appeared first on Webshark Blog.

Ha nincs marketingüzeneted, akkor nem tudod végrehajtani a marketingstratégiád. Marketingüzenet kell például ahhoz, hogy ha közzéteszel valamit egy új termékedről, akkor azt a terméket az emberek meg is vásárolják.

Emiatt a marketingüzenet kidolgozásánál alaposnak kell lenned, és figyelembe kell venned a célközönségedet. Ismerned kell a problémáikat, melyre a terméked kínálja a megoldást. A jól sikerült marketingüzenetek leadeket hoznak számodra, akiket aztán fizető ügyfelekké alakíthatsz.

Hogyan hozd létre a marketingüzeneted?

Ismerd meg a célközönséged!

Csakúgy, mint bárhol máshol a marketingben, nem kezdhetsz neki az üzenet kialakításának anélkül, hogy ne ismernéd a célközönséged. Nem elég, hogy van egy elképzelésed róluk. Tényleg tudnod kell, hogy kik ők.

A célközönséged a fogyasztók egy csoportja, akiknek hasonló jellemzőik és vásárlási szándékaik vannak. Lehet, hogy a széles értelemben vett célközönségedet maga az iparágad is már meghatározza, azonban érdemes mélyebbre ásni.

Ehhez szükséged lesz vásárlói persona kutatásokra, a versenytársak elemzésére, fókuszcsoportokra és interjúkra. Amit ugyanis meg akarsz határozni, az az, hogy hogyan is néz ki a célközönséged. Ez nem egyszerűen néhány demográfiai adat, mint az életkor vagy a lakhely, hanem az is beletartozik, hogy mit szeretnek, mire vágynak, vagy mit várnak a cégedtől.

Ha megszerezted ezeket az információkat, akkor már könnyebben fog menni a stratégiád személyre szabása, és egy olyan marketingüzenet kialakítása, ami összhangban van velük, a problémáikra kínál megoldást.

A közönséged problémáinak megismerése

A persona-kutatásokkal már felfedezhetők a célközönséged problémái, és az is, hogy milyen kihívásokkal küzdenek. Itt olyan problémákról van szó, melyek mindennap gondot okoznak az embereknek, legyenek azok üzleti vagy magánéleti problémák. A kihívások általában olyan dolgok, melyekre aktívan keresik a megoldást.

Tehát, ha mondjuk „fenntartható”, környezetbarát ruhákat készítesz, akkor a célközönségednek lehet az a problémája, hogy nehezen talál olyan márkákat a piacon, melyek jelentős környezeti hatások nélkül készítenek termékeket. A marketingüzenetedben ezért arról a vágyukról kell beszélned, hogy csökkenteni szeretnék a környezetszennyezést a fenntarthatóbb ruházkodással is.

Amikor már megismered a problémáját a célközönségednek, akkor nem kell találgatnod, hogy miért lehet rád szükségük: pontosan tudod, hogy mit akarnak tőled. Ennek eredményeként pedig létre tudsz hozni egy olyan marketingüzenetet, mely hozzájuk szól.

Alakítsd ki az értékajánlatod!

Az értékajánlat kiemeli a terméked vagy szolgáltatásod egyedi értékét, és megmutatja a fogyasztóknak, hogy a márkád az igényeiket veszi figyelembe a termékei kialakításánál. Az értékajánlat világosan megmondja, hogy miért tőled kellene vásárolniuk a versenytársak helyett.

A márkaüzenetnek pedig pontosan ez a lényege. Amikor létrehozod az üzenetet, mutasd be a terméked vagy a szolgáltatásod úgy, mint egy megoldást a problémáikra. Ha a fenntartható ruhamárkából indulunk ki, akkor el kell mondanod, hogy a holmijaidat helyben gyártják és az alapanyagok minősített és ellenőrzött forrásból származnak. Ez megkülönböztet a versenytársaktól, akik a szokásos termékekkel próbálnak piacot találni. Az üzenet azt közvetíti a fogyasztók számára, hogy megoldod a problémájuk, mely a hazai, fenntartható ruhamárkák hiánya.

Egyértelmű és tömör

Meg kell próbálnod úgy elmondani a lehető legtöbbet, hogy minél kevesebbet mondasz. Maradj a lényegnél és magyarázd el, hogy miért a Te terméked a megoldás. Amikor az emberek elolvassák az üzeneted, akkor meg kell találniuk benne a választ anélkül, hogy különösebben elemezniük kellene azt. Legyél tehát világos, tömör, könnyen érthető.

Használj ismerős, társalgási nyelvet!

Azért mert a célközönséged számára ismerős az iparágad, még nem jelenti azt, hogy érteniük kellene annak szakkifejezéseit. Fontos, hogy az üzenetedet olyan stílusban fogalmazd meg, mint ha beszélgetnél: használj olyan nyelvet, ami ismerős a közönséged számára. Legyél barátságos az emberekkel, a merevség és a technikai nyelvezet zavaró lehet számukra, és azt hiszik majd, hogy nehézkes és bonyolult veled üzletet kötni.

Mutasd meg a márkád eredetiségét!

A marketingüzeneted célja, hogy vonzó legyen a célközönséged számára, ugyanakkor azt is meg kell mutatnia, hogy miképpen különbözöl a konkurenciától. Különbözhet a márkád stílusa, vagy kínálhatsz mást, mint a többiek, esetleg mind a kettő. Mindenesetre a marketingüzenetednek egyedinek kellene lennie, amit a szavaknak is bizonyítaniuk kell.

Felhasználók által létrehozott tartalom

Használhatsz az üzeneteidben felhasználók által létrehozott tartalmakat, például megoszthatsz értékeléseket és ajánlásokat az ügyfeleidtől. Ezekben sokkal jobban bíznak az emberek, mint a céges ígéretekben.

Ha a célközönséged azt látja, hogy a hozzájuk hasonló, más embereknek megoldja a problémáját a terméked vagy szolgáltatásod, az segít nekik meghozni a végső döntést.

A közönséged értelmére és érzelmeire is hass!

Az emberek különbözőképpen hozhatnak meg egy vásárlási döntést. Állhat mögötte logikus gondolkodás, de persze gyakran az érzelmeik döntenek valamely termék mellett. A legtöbbször egyébként mind a kettő részt vesz a döntésben, amit érdemes kihasználnod. Próbálj meg érzelmi kapcsolatot is kialakítani az emberekkel, miközben az értékajánlatod racionálisan is meggyőzi őket.

The post Hogyan találd meg a fő marketingüzeneted? appeared first on Webshark Blog.

Az egyedi értékesítési ajánlat egyszerűen azt fejezi ki, hogy miben egyedi a terméked vagy a szolgáltatásod, miben tudsz különbözni a konkurenciától. Minden cégnek szüksége lenne USP-re, ami segít abban, hogy meghozzanak egy döntést az ügyfelek.

Mi az a USP?

A USP-d tehát az a dolog, ami megkülönbözteti a cégedet a versenytársaktól. Ha jól határozod meg az egyedi értékesítési ajánlatodat, akkor az arra ösztönzi az embereket, hogy tőled vásároljanak. Megmutatja ugyanis nekik, hogy miben különbözik, mitől egyedi a terméked vagy szolgáltatásod. Az ügyfelek a USP-d révén értik meg, hogy milyen előnye van annak, ha tőled vásárolnak.

Hogyan hozd létre az egyedi értékesítési ajánlatodat?

Egy néhány lépéses folyamat során tudod kialakítani a USP-t:

Értsd meg a közönséged!

Mielőtt elkezded törni a fejed, hogy mi lenne az a tényező, ami megkülönböztet a többiektől, világosan kell látnod, hogy ki is a célközönséged. Ez ugyanis segít abban, hogy olyan USP-t hozz létre, amit ők hallani szeretnének. Ez pedig javítja majd a konverziós arányodat.

Néhány kérdés, amit tegyél fel magadnak:

• Mit akar valójában az ideális ügyfeled?
• Miként oldja meg a terméked a problémáját?
• Milyen tényezők befolyásolják a vásárlási döntéseit?
• A meglévő ügyfeleid miért téged választanak a konkurencia helyett?
• Hol töltik az idejüket online? (Közösségi médiában, valamilyen weboldalon?)
• Van valami, ami megakadályozza őket abban, hogy megvásárolják a terméked vagy szolgáltatásod? (Például a túl magas ár)

Habár ezek közül sok kérdésre választ kapsz az analitikából, érdemes kérdőívet készíteni, és megválaszoltatni az ügyfeleiddel.

Magyarázd el a problémát, amit megold a céged!

Az emberek nem termékeket és szolgáltatásokat vesznek, hanem megoldásokat a problémáikra. Ez azt jelenti, hogy minden termék megvásárlása mögött áll egy probléma, amit az ügyfél szeretne valahogy megoldani. Neked pedig nem a termékre kell koncentrálnod, hanem erre a problémára. Mert meg kell mutatnod az embereknek, miként tudja a terméked ezt a problémát megoldani. Ehhez persze utána kell járnod, hogy általában milyen probléma megoldása érdekében választják a terméked, majd ezt beépíteni az üzenetedbe.

Gyűjtsd listába, hogy mi különböztet meg a versenytársaktól!

A következő lépésben írj egy listát arról a három, négy, öt dologról, ami megkülönböztet a versenytársaktól. Mi az, amit nem kapnak meg az ügyfelek, amikor a konkurenciától rendelnek, tőled viszont igen?

Hozd létre az ajánlatod!

Végül pedig itt az ideje, hogy létrehozd az ajánlatod, ami egyből magára vonja a célközönséged figyelmét. Ennek olyasminek kellene lennie, ami leírja a problémájukat, amit Te megoldasz, megkülönböztet a versenytársaktól, és egyedivé tesz.

Győződj meg arról, hogy az USP-d annyira különleges és egyszerű, amennyire csak lehetséges. Végül pedig próbálj meg elhelyezni valamilyen ígéretet is az egyedi értékesítési ajánlatodban! Például, ha a konkurensek közül senki nem teszi, és Te meg tudod valósítani, akkor ígérhetsz 24 órán belüli megoldást. Ez egy hatékony ajánlat, mivel ebben az esetben az ügyfél biztos lehet benne, hogy a problémája maximum egy napon belül megoldódik, nem kell tovább rágódnia rajta. Ez pedig sokak számára fontos tényező.

Ennyi lenne tehát: mindegy, hogy milyen iparágban dolgozol, nem árt, ha van egy USP-d, ami meghatározza a cégedet, a márkádat. Ehhez meg kell értened a célközönséged fő problémáját, melynek a megoldását nálad keresi, meghatároznod, mi tesz egyedivé, mitől vagy jobb, mint a többiek, majd elmagyarázni az embereknek, hogyan oldod meg a problémájukat a lehető legjobban.

The post Mi az a USP? És miért van rá szüksége a cégednek? appeared first on Webshark Blog.