Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2017-03-030 komment

Mi az a UX (user experience) design? És hogyan kezdj neki?

Már évek óta velünk él a user experience design kifejezés, bár sokkal inkább a rövidítésével találkozunk, a UX designnal. Elmondjuk, miről is van szó, mi a UX és a UI jelentése, mi a különbség közöttük, és bemutatjuk, hogyan érdemes nekifutni a felhasználói élmény tervezésének.

A user experience design, a felhasználói élmény megtervezése tulajdonképpen webdesign, csak egy más megközelítésből. Habár minden tervezésnél figyelembe veszik az “embert”, ott lebeg valamiféle persona a designer szeme előtt, itt a középpontba kerül. A tervezés minden eleme a felhasználónak van alárendelve, mindent a felhasználói élmény szempontjából vizsgálunk.

Mi a UX és a UI jelentése? Mi a különbség közöttük?

Kezdjük azzal, hogy a UX, a user experience design rövidítése, magyarul a felhasználói élmény megtervezését jelenti. A UI ezzel szemben a user interface designt takarja, és esetében a felhasználói felület vizuális megjelenítéséről van szó. Egy-egy termék vagy akár weboldal létrehozásánál mindkettőre szükség van.

A UI-t elsőre könnyebb megérteni, hiszen közelebb áll a gyakran használt webdesign kifejezéshez, azaz nagyjából a grafikai munkát takarja, míg a UX mér, tesztel, elemez, adatokkal dolgozik. Ha ez így még nem világos, akkor talán könnyebb megérteni, ha az emberi testet weboldalként képzeljük el. A csontváz jelenti a csontokat, azaz a programozói munkát, mely a vázát adja az egésznek. A különböző szervek a UX-et képviselik, vagyis a mérést és az optimalizálást az életfunkciók fenntartása érdekében. Az UI pedig a külső felszín, a kinézet, vagyis ami kivülről látszik a testből.

csontváz

Egy másik hasonlat szerint a UI a UX nélkül olyan, mint amikor egy festő mindenféle elképzelés nélkül vet a vászonra különféle színeket. Ugyanakkor a UX UI nélkül csak a vázát jelenti egy szobornak, melynek egyáltalán nincsenek kidolgozva a részletei és felszíne. A jó termékélmény tehát mindig a UX-szel kezdődik, és a UI követi. A termék vagy weboldal sikeréhez mindkettőre szükség van.

A UX design

A UX fogalmát még a ‘90-es évek végén alkotta meg Don Norman, a Nielsen Norman Group Design Consultancy társalapítója. Ő úgy definiálta, hogy a user experience magában foglalja a céggel, annak szolgáltatásaival, termékeivel kapcsolatos végfelhasználói interakciók minden vonatkozását. A UX tehát nem csak weboldalak vagy appok kialakítását jelenti, hanem minden bele tartozik, “az egész élmény”, hiszen a definíció szerint minden interakciót magában foglal, ami az ügyfél és a cég között történik. Ezt így magyarázza:

A UX tehát egy cég és termékének felhasználói élményét építi fel, azt elemzi és optimalizálja. Ebbe a munkába beletartozik

  • a versenytársak és az ügyfelek elemzése,
  • a termék felépítése,
  • a tartalmi fejlesztés. Része
  • a drótváz és a prototípus elkészítése,
  • a tesztelés,
  • a fejlesztés megtervezése. Emellett UX-feladat
  • a fejlesztők és a UI designerek munkájának összehangolása,
  • a célok követése, majd
  • az elemzések.

Mindez azt jelenti, hogy egy UX designer részben piackutató, designer és project manager, a UX design pedig a cég és a felhasználók közötti interakciók javításáról, fejlesztéséről szóló tevékenység. Tehát a UX egész egyszerűen azon feladatok összessége, melyek egy termék hatékony és élvezetes használatának megteremtésére irányulnak.

A UI design

Ezzel szemben a UI design a kinézetért, a megjelenésért felel. Ez talán könnyebben érthető, ennek ellenére mégis sok a félreértés vele kapcsolatban is. Ugyanis nem egyszerűen csak grafikusi munkáról, grafikai megvalósításról van szó, hiszen a lényege az lenne, hogy a fejlesztés eredményeit, a tartalmat és a felépítést egy vonzó, reszponzív élménnyé konvertálja a felhasználók számára.

A UI designer feladatai közé tartozik

  • a felhasználó-elemzés,
  • a design-kutatás,
  • a grafikai munka,
  • a felhasználói felület kialakítása,
  • az interaktivitás és az animációk létrehozása,
  • a felület adaptálása minden kijelzőméretre, és végül
  • a megvalósítás a programozók révén.

Az UI lényeges szerepet játszik minden digitális felületnél, de kulcsszerepe van abban is, hogy a fogyasztók megbízzanak a márkában. A márkának a kialakítása ugyan nem a UI designer feladata, azonban ennek megjelenítése egy adott terméknél már az övé.

A user interface design tulajdonképpen a felhasználó vizuális irányításának folyamata egy termék felületén, az interaktív elemeken keresztül, minden kijelzőméreten és platformon. Egyszerűbben fogalmazva viszont magának a “bőrnek” a létrehozása, egy termék vizuális, illetve grafikai megjelenítése. De hozzá tartozik az “érzékek” megalkotása is, azaz egy termék reaktivitása és interaktivitása nemcsak a felhasználókkal, hanem a különböző kijelzőkkel összefüggésben. Továbbá része a “smink” elkészítése, tehát a segítség, iránymutatás, mely által a felhasználó vizuálisan végigvezethető az élményen.

Az eddigiek alapján már látszik, hogy UX-re és UI-re is szükség van egy termékhez vagy weboldalhoz. Amikor egy termék jól néz ki, de rosszul használható, akkor ott jó az UI design, de hiányos a UX megtervezése. Amikor viszont van egy jól használható termékünk, ami rettentően ronda, akkor az a jó UX-re és rossz UI-re példa. Mindkettőre figyelni kell tehát az optimális felhasználói élmény kialakítása érdekében.

Így épül fel a weboldal

Így épül fel a weboldal. Te mit látsz belőle?

4 ok, ami miatt érdemes komolyan venned a UX-et

Mi a UX valódi értéke, értelme, és mivel tudod indokolni a szükségességét üzleti szempontból?

1. A UX elősegíti a lojalitást

Az az élmény, amit a felhasználók a weboldaladon kapnak, rendkívül fontos, mivel ez határozza meg, hogy a későbbiekben is visszatérnek-e az oldaladra, esetleg megemlítik-e a termékedet vagy a szolgáltatásaidat más felületeken. Sajnos a negatív felhasználói élmény erősebb nyomot hagy az emberekben, mint a pozitív. Ha folyamatosan arra törekszel, hogy javíts a felhasználói élményen annak érdekében, hogy az megfeleljen az elvárásaiknak, akkor erősíteni fogod a feléd irányuló bizalmat. Ez pedig végül is elvezet a hosszú távú bizalom kialakulásához a céged, márkád irányába.

2. A UX növeli a felhasználói elégedettséget

A UX a felhasználói szükségleteket teszi az első helyre. Ezzel a felhasználó-központú megközeléssel könnyebben megértheted, hogy mit akarnak az ügyfeleid. Ha pedig érted, hogy mit akarnak a felhasználóid a termékedtől, szolgáltatásodtól, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel meg tudsz felelni a várakozásaiknak. Ez lehetőséget nyújt neked arra is, hogy megelőzd a versenytársaidat.

3. A UX több pénzt hoz

Nagyon egyszerű dologról van szó: minél több időt töltenek a felhasználók a weboldaladon, annál több pénzt fognak nálad elkölteni. És minél jobban kielégíti a UX-ed a felhasználóid várakozásait, annál valószínűbb, hogy a weboldaladon hozzák meg vásárlói döntéseiket. Tartsd észben, hogy valószínűleg nem a Te ajánlatod az egyetlen, amire a felhasználók ráadkadtak! Ha pedig nem tudják a weboldaladon kivitelezni, amit elterveztek, akkor nagy az esélye, hogy máshol fogják azt megtenni.

4. A UX révén kevesebb erőforrást vesztegetsz el

Ha nem veszed figyelembe a felhasználói élmény kialakítását, és olyan felhasználói élményt hozol létre, mely nem felel meg az emberek elvárásainak, akkor a weboldalad nem hozza az elvárt megtérülést, ezáltal pedig értékes forrásokat vesztegetsz el. A weboldaladat elemezve olyan felhasználói élményt kell kialakítanod, ami kielégíti az ügyfeleid igényeit. Ha kezdetektől figyelsz a UX-re, akkor kisebb a valószínűsége, hogy később hibákat javítgatva kell majd optimalizálni azt a weboldaladon, így pedig időt és pénzt takarítasz meg.

14 kőkemény igazság a felhasználókról

A jó UX-hez meg kell értened a felhasználóidat. Ha a felhasználóid ismerete nélkül vágsz bele egy termék, mondjuk egy weboldal megtervezésébe, akkor lehet, hogy kudarc lesz az eredmény. Mindig nehéz feladat egy lépést hátralépni, hogy a felhasználók szemével nézzük a weboldalunkat vagy alkalmazásunkat. Ebben segít, ha tudjuk, milyenek az emberek.

1. Okosabbak, mint gondolnád

Csak nincs kedvük megtanulni a rendszeredet, nem érdekli őket. Az emberek nagyszerűen elvannak a technológia nélkül, egészen addig, amíg nincs rá szükségük. Ekkor is csak azt a részletét hajlandóak megtanulni, ami valóban nélkülözhetetlen számukra.

2. Van más dolguk is

Az embereknek nem az a céljuk, hogy minden idejüket a weboldaladon töltsék. Ha a Google azt akarná elérni, hogy az emberek minél több időt töltsenek a keresőoldalon, akkor az emberek nem használnák a Google keresőjét. A felhasználók célja az, hogy minél kevesebb időt kelljen a weboldaladon lenniük, ezért Te törekedj arra, hogy minél kevesebb idejüket rabold el.

3. Akció módban vannak

Az emberek egy alkalmazás használata közben nem olvasási módban működnek, hanem tenni szeretnének valamit. Van egy feladat, amit végre akarnak hajtani. A felhasználók akció-módban lerázzák magukról a zavaró tényezőket és áttörnek az akadályokon. Képzeld el, mi történne, ha nem így tennének! Leragadnának az óriásplakátok, a kirakatok előtt, és soha nem jutnának haza élve.

4. Elegendőek a kielégítően jó döntések

Az emberek általában csak annyit akarnak, amennyi éppen szükséges. És annyit is tanulnak meg. Sőt talán rosszul tanulnak meg valamit. De ez nem számít, amíg megkapják, amit akarnak. Steve Krug nevezte el ezt a jelenséget a satisfy és sacrifice szavak összevonásával satisfice-nak. Ez túlélési ösztön, mert nincs annyi idő, hogy mesterré váljanak mindenben, így az első lehetséges, jónak gondolt opciót választják.

5. Nem úgy használják, ahogy Te szeretnéd

Teljesen mindegy, hogy mennyi munkát fektetsz bele, úgy fogják használni, ahogy nem is számítottál rá. Ez azonban időnként inkább lehetőséget jelent, nem problémát. Például a korai Twitteren jelent meg az, hogy amikor valakire hivatkozni akartak az emberek, akkor a felhasználóneve elé raktak egy @ jelet. Amikor pedig egy témát akartak megjelölni, akkor elé került a #. Ezeket nem a Twitter találta ki, nem is volt rá felkészülve, később viszont mindkét funkciót elkezdték támogatni. Ma pedig már mindenki használja.

6. Megbíznak a sablonokban

A sablonok segítik az embereket abban, hogy tudják, miként működik egy weboldal vagy applikáció. Ha veszel egy terméket egy webáruházban, akkor már tudod, hogy a legtöbb webáruház hogyan működik. Az élmények mindegyikben hasonlók, mert a már bevált minta jól működik. Neked pedig ki kell használnod a lehetőséget, ami a sablonokban rejlik.

7. Millió dolog versenyez a figyelmükért

Miközben olvasod vagy olvasnád ezt a cikket, számtalan olyan dolog bukkan fel körülötted, mely a figyelmedet kívánja. Ezért kell tudni, hogy a felhasználó mit is akar elérni. Egy tiszta, egyértelmű, egylépéses folyamatot kell kialakítani, és kerülni azt, hogy több dologgal kelljen foglalkoznia egyszerre. Annál jobb, minél többet, minél gyorsabban tud előre haladni a felhasználó, mert így nő az esélye, hogy be fogja fejezni a feladatot anélkül, hogy valami más elcsábítaná.

8. Mást látnak, mint amit Te

Nagy különbség van aközött, ami szerinted a kijelzőn van, és aközött, amit a felhasználók látnak. És sajnos csak az számít, amit az emberek látnak, nem pedig az, amit Te.

9. Hazudnak

Úgy tűnhet, hogy az emberek nagyon jól ismerik magukat amikor elméletben merülnek fel a kérdések. Csak amikor valós helyzetbe kerülnek, egészen máshogy viselkednek. Nem akarnak hazudni neked, csak épp fogalmuk sincs arról, hogy valójában mit is tennének. De nem ez az egyetlen dolog, amiben nem mondanak igaza. Például egy usability teszt után könnyűnek értékelnek egy feladatot, amin előtt öt percig görcsöltek. A sor folytatható, a lényeg, hogy ne hidd el, amit mondanak, a viselkedésüket figyeld!

10. Nem ismerik a lehetőségeiket

A felhasználók általában nem designerek. Amikor elmondják, hogy miként szeretnék, hogy működjön valami, akkor egy olyan megoldással állnak elő, ami véleményük szerint enyhítené a problémát, ez a megoldás azonban egyáltalán nem biztos, hogy valójában meg is oldja azt. Nehezen tudják megfogalmazni, hogy valójában mit akarnak, nem tudják megoldani a problémát, csak annyit tudnak, hogy meg akarják oldani, és ezért javaslatokat tesznek. A designereknek ezért ki kell találni, hogy valójában mit akarhatnak az emberek, és mi lehet a valódi megoldás számukra.

11. Ha könnyebbé teszed az életüket, szeretni fognak

Az emberek akkor váltanak új technológiákra, amikor azok egészen nyilvánvalóan javítják az életüket. Ilyenkor megéri megtenni a váltással járó erőfeszítést. Ha valóban megoldasz egy problémát, és meg is tudod mutatni nekik, hogyan teszed ezt, akkor ezért imádni fognak. A legjobb az, amikor a megoldás önmagáért beszél. A legtöbb esetben azonban magyaráznod kell. Ha viszont egy megoldás nem igazi megoldás, akkor senkit nem érdekel majd a magyarázatod, azt fogják tenni, amit eddig is.

12. Kérdéseik vannak

Az embereknek mindig vannak kérdéseik, melyekre azonnal válaszokat akarnak. Ha nem kapják meg, akkor nagy az esélye annak, hogy lelépnek. Tudni akarják, hogy egy applikáció például mire jó, miben segít nekik, mennyire nehéz használni, mennyibe kerül. Neked az a feladatod, hogy megadd a válaszokat, mert így lesznek a felhasználókból vevők.

13. Magukat hibáztatják a Te hibáid miatt

Talán azt hiszed, hogy az emberek mindig Téged szidnak, de ez nem egészen így van. Mélyen, belül az emberek azt hiszik, hogy nem elég intelligensek használni egy alkalmazást, vagy éppen nem tudnak eleget, hogy megértsék a működését. Ha azonban ilyen gondolatok merülnek fel az emberekben, az azt jelenti, hogy rossz a felhasználói élmény. A panaszok hiánya tehát nem egyenlő azzal, hogy nincsenek problémák. Elképzelhető, hogy csak Te nem hallod meg őket.

14. A felhasználói élmény nem csak a Te weboldaladon múlik

A UX azon interakciók, benyomások és érzések összessége, melyek egy felhasználót jellemeznek, amikor kapcsolatba kerül a weboldaladdal, a termékeddel vagy a szolgáltatásoddal. A benyomást azonban nem csak a Te designod alakítja, hanem még számtalan más dolog. Például a céged hírneve, más emberek véleménye, a termék kinézete, hogy milyen érzés volt hasonló kinézetű dolgokkal kapcsolatba kerülniük, milyen napjuk van, adott pillanatban mennyire nyitottak a dologra, milyen könnyen tudják megtanulni a használatát, mennyire csalódtak más termékekben, stb. A lényeg, hogy sok tényező hat a felhasználói élményre, és nem mindegyikre van befolyásod.

4 jele annak, hogy a weboldalad nem veszi figyelembe a felhasználókat

A legtöbb weboldal tervezése közben olyan mondatok hangzanak el, hogy “az emberek itt valószínűleg azt csinálnák, hogy…”, “az emberek itt majd úgy gondolják, hogy…”, “a felhasználók itt össze fognak zavarodni, mert…”. Vagyis sokszor a felhasználók nevében igazoljuk a webdesign bizonyos elemeit, csak sajnos úgy, hogy a webdesign még egyetlen felhasználóval sem találkozott.

Amikor egy teljesen új weboldalt hozunk létre, akkor annak még nincsenek felhasználói, vagyis nem állnak rendelkezésre adatok a viselkedésükkel kapcsolatban. És mivel a weboldaltervezésnél állandó jellemző, hogy sietni kell és mérsékelt a költségvetés, így a tesztek is jellemzően elmaradnak. Ezt helyettesítjük azzal, hogy feltételezünk egy felhasználói viselkedést. De ezt vizsgálatokkal soha nem igazoljuk.

Mindezt nem csak mi mondjuk, hanem Ben Kim, a UXPin UX-kutatója állította a TNW egyik cikkében. Ő közel száz webdesignert kérdezett ki a munkamódszereiről, és az elhangzottak alapján vonta le azt a következtetést, hogy a feltételezésekből való kiindulás egyáltalán nem ritka eset a webdesignban. A probléma megoldására pedig összeállított egy négypontos listát. Ez nem csak azokat jeleket sorolja fel, melyek akkor láthatók, ha nem érdekelnek valakit a felhasználók, hanem a megoldásra is javaslatot tesz mindegyiknél.

1. Csak a végső verziónál végzel használhatósági tesztet

A használhatósági tesztek akkor a leghatékonyabbak, ha a tervezés és a fejlesztés során rendszeresen elvégzik őket. Tehát nem csak az elkészült prototípusnál fontosak, hanem annak kezdeti fázisában is. A tesztek hiányának oka jellemzően az, hogy egyszerűen nincs idő kutatásokra, különösen, ha egy csapat gyors sprintekben dolgozik. Pedig a tesztek mutatják csak meg, hogy a felhasználók valójában mit akarnak. Ennek hiányában csak a találgatás marad.

A megoldás itt nyilvánvalóan az, hogy amint elkezdődik a tervezés, mindjárt felhasználói tesztekkel kell indítani. Ben Kim tapasztalatai szerint, ha már a drótvázaknál elvégezzük az első teszteket, akkor azért is használhatóbb eredményt kapunk, mert a felhasználókat még nem befolyásolja a weboldal vizualitása. Amikor a felhasználókat arra kéred, hogy drótvázak alapján értsék meg a működését a weboldaladnak vagy az applikációdnak, akkor könnyen megfejtheted a viselkedésüket használat közben. Ezáltal kiszűrhetők a fontosabb használhatósági problémák már a tervezés kezdeti szakaszában.

Lényeges, hogy mivel itt még drótvázak teszteléséről van szó, az embereket nem befolyásolja a vizualitás, így sokkal tisztább információkat adnak egy termék használhatóságáról. Ha nincsenek felhasználóid, akikkel tesztelhetnél, akkor legalább kérd meg azokat a munkatársaidat egy tesztre, akik az adott projektbe nincsenek bevonva – tanácsolja a szerző. Ők jóval szélesebb perspektívból képesek szemlélni a weboldal működését, mint akik közvetlenül érintve vannak a projektben, így rá tudnak mutatni a nagyobb használhatósági problémákra.

2. A látvány megelőzi a használhatóságot

Miközben a látványnak komoly szerepe van a felhasználói élménynél, nem szabad, hogy ez legyen az egyetlen szempont a tervezés során. A látványterveket sokkal jobban lehet prezentálni például a megrendelők felé, mert ezek könnyebben meggyőzik őket, mint ha a felhasználói folyamatokat vázolnánk nekik. Ugyanakkor, ha nem csak díjakat akarsz nyerni a designnal, akkor ne a látványt helyezd előtérbe – véli Ben Kim, aki szerint ugyan vannak esetek, amikor lenyűgöző látványra kell törekedni, azonban ennek kialakítása nem mehet a használhatóság rovására.

laptop-eger-teszt

Ezért is fontos már a drótvázaknál megkezdeni a tesztelést, hiszen ahogy korábban már jeleztük, ott a figyelem még a funkciókon van, és nem a látványvilágon. Egy ilyen korai felhasználói visszajelzés teremti meg az alapjait a jó vizuális designnak. Amennyiben pedig átmeneti szakaszban is teszteljük az oldalt, akkor kialakul az egyensúly a visszajelzések és a design között.

3. Mások véleményével helyettesíted a felhasználókét

És ezek a mások általában Te magad vagy, esetleg a projektben részt vevők, vagy a megrendelők. De amennyiben valóban az emberek számára akarsz weboldalt létrehozni, akkor ne ess abba a csapdába, hogy azt hiszed: “a felhasználók valószínűleg úgy gondolják, mint én”. Még akkor is ha tökéletesen beleillesz a célcsoport demográfiájába, csak találgatsz, ha nem az adatokból indulsz ki. Az egyik legfontosabb tervezői képesség, hogy elszakítsd az egód a terméktől.

A másik meghatározó véleményt általában a megrendelők mondják, amely ugyancsak általános hiba a fejlesztő cégeknél. A megrendelőknek természetesen lehet véleményük, de valójában az ő céljuk is az, hogy elégedett ügyfeleket lássanak.

Ezért fontos lenne, még az indulás előtt felhasználói interjúkat végezni, mely információkkal segíti a fejlesztésben részt vevő csapatot. Ben Kim például mielőtt nekiállna a változtatások végrehajtására egy redesign során, öt napon keresztül több mint 20 felhasználó és potenciális felhasználó véleményét kérdezi meg. És miközben zajlanak a felhasználói tesztek a fejlesztés alatt, újabb interjúkat készítenek. Így egy redesign alatt akár több mint 50 véleményt begyűjthetnek. Az interjúk révén tudsz kérdéseket feltenni a felhasználói viselkedéssel kapcsolatban, melyek valódi információkkal töltik meg a personáidat.

4. Adatok nélkül tervezel

Még a legjobb UX-esek sem tudnak felhasználói élményt tervezni adatok hiányban. Ha csak becslésekből indulunk ki, az a feltételezések csúcsra járatása. Tudod, hogy ha túl sokszor mondasz ki egy szót, akkor elveszíti a jelentését? Ez a szemantikus telítettség jelensége, mely mindenhol jelen van, így a webdesignban is. Amikor valaki túlságosan közel áll a designhoz, akkor annak elemei elveszítik számára a jelentésüket. Egy adott ponton már passzívan zajlik a tervezés, a döntések inkább rutinból jönnek, mint józan ítélőképesség alapján. És ebben az állapotban még a legsúlyosabb használhatósági hibák felett is elsiklik a tekintet.

Az adatok viszont segítenek abban, hogy elkerüljük ezt a csapdát, hiszen objektív alapot adnak a döntésekhez. Nem számít tehát a projekt résztvevőinek véleménye, sem a designer állapota, hiszen az adatok nem hazudnak.

A megoldás ebben az esetben is az, hogy már a tervezés korai szakaszában teszteljünk és aztán később is, minél gyakrabban. A folyamatos tesztelés alapján lehetünk csak tisztában azzal, hogy jó irányba haladunk-e, illetve ezek a tesztek folyamatosan adatokat szolgáltatnak a továbblépéshez. Sok dolgot persze nem lehet azonnal tesztelni, különösen a kezdetekkor, amikor a design nagy része még el sem készült. A rendszeres tesztelés azonban jó ütemben biztosítja számunkra az adatokat. Az adatok begyűjtéséhez lehet használni a Google Analyticset, vagy más analitikai megoldásokat, melyek világosan megmutatják a felhasználói preferenciákat és viselkedést.

Mindebből tehát kirajzolódik, hogy a megfelelő termékstratégia kialakítását a kvalitatív adatok (használhatósági tesztek és felhasználói interjúk), valamint a mennyiségi adatok (analitika) figyelembe vétele teszi lehetővé. A lényeg azonban a felhasználó-központú gondolkodás kialakítása, mely nem saját feltételezésekből indul ki.

Hogyan befolyásolja a UX a mindennapjaidat?

Hétköznapi szinten is belefuthatunk számtalanszor UX-problémákba és megoldásokba. Ezek bemutatása talán többeknek segít majd abban, hogy ne kezeljék az eddigi távolságtartással a UX-et. Miközben a user experience (UX) sokszor még háttérbe szorul, amikor egy piacra kerülő termékről vagy akár egy weboldalról van szó, addig ha a felhasználóknak valódi márkaélményt szeretnénk nyújtani, akkor komolyan kell venni. Akadnak olyan vélemények, melyek szerint 2020-ra a felhasználói élmény már meghatározóbb tényező lesz egy vásárlási döntés meghozatalánál, mint az ár, vagy maga a termék.

De ha még mindig nem érted, hogy miért a user experience határozza meg, hogy az emberek kedvelik-e vagy gyűlölik a terméked vagy a weboldalad, akkor vess egy pillantást arra, hogy a mindennapok során mennyiben befolyásolja az életed a UX!

A jó designtól lesznek jók a termékek

Egy termék tervezésének a korai szakaszában a designernek úgy kell működnie, mint egy nyomozónak. Ki kell nyomoznia, hogy mire van szükségük az embereknek, hogyan viselkednek, hogyan oldhatja meg a problémáikat. Az első próbálkozásra persze nem mindig lehet elérni a tökéletességet, azonban a kutatás révén juthatunk el egy jobb megoldáshoz. Aztán persze jöhet az első, második, századik redesign, hogy egyre jobb legyen a termék.

A felhasználók észre sem veszik a designt – kivéve, ha rossz

Valószínűleg egészen addig el sem gondolkodsz azon, hogy miként vannak tervezve például az ajtók, amíg bele nem futsz egy rosszul megtervezett megoldásba. Mondjuk egy olyanba, ahol a kilincs mindig nekiütődik a falnak, amikor teljesen kinyitod az ajtót. Amikor a designer egy weboldalon dolgozik, akkor mindig próbálja számításba venni az összes elem működését és illeszkedését egymáshoz, hiszen ezáltal válik gördülékennyé egy termék használata.

Senki sem olvassa el a használati utasítást

Mikor fordult elő veled utoljára, hogy még azelőtt, hogy elkezdtél volna használni egy terméket, szépen, nyugodtan leültél egy csésze kávé és a használati utasítás mellé, hogy utóbbit az elejétől a végéig elolvassad? A felhasználók olyan termékeket akarnak, melyeket használati utasítás nélkül is lehet kezelni, használatuk teljes mértékben intuitív.

A designereknek tehát meg kell győződniük arról, hogy a különböző eszközök és applikációk felületei könnyen megérthetők és kellően felhasználó-barátok. Ehhez végig kell menni minden szükséges lépésen a gyors prototípustól az ellenőrzésekig, és meg kell győződni arról, hogy a felhasználó már az első használatkor tudja mit kellene tennie. Ettől válik felejthetetlenné az élmény és szerethetővé a termék.

Az emberi tényező

Az emberek nem mindig hajlandóak alkalmazkodni a különböző tervezési hibákhoz, így ezekre figyelniük kell a designereknek. A fogkrémtubusok kupakja az egyik klasszikus példa erre. A teljesen lecsavarható kupakokat az embereknek mindig nehezükre esett visszatekerni, leestek, elvesztek, ez vezetett oda, hogy megjelentek a felpattintható kupakok.

A UX tervezés eredménye

A UX tervezés eredménye

A designereknek végig kell gondolniuk, hogy a felhasználók miként kerülnek kapcsolatba egy termékkel, és hogy milyen megoldásokkal tudják a legjobb felhasználói élményt garantálni számukra.

A jó design elősegíti a vásárlást

A jó design révén az emberek szeretni fogják a terméked vagy a weboldalad. A boldog felhasználók pedig nagyobb valószínűséggel fognak vásárolni is tőled. Például, minél többen használják a mobiljukat böngészésre a neten, annál fontosabbá válik, hogy neked is reszponzív legyen a weboldalad. Az Aberdeen Group vizsgálata szerint a reszponzív designt használó weboldalakon 10,9 százalékkal nőtt látogatóból lett vevők száma. A jó designnal egy jobb felhasználói élményt lehet elérni, mely által az emberek nagyobb kedvvel fognak vásárolni is.

7 tévhit a UX designról

A különböző tévhitek abból erednek, hogy a user experience egy viszonylag friss megközelítés a webdesignban, mely próbálja megtalálni az egyensúlyt a felhasználói igények és az üzleti célok között. A tévhitek a skálája az alapelvek teljes félreértésétől a működő megoldásokból levont hibás következtetésig terjed.

1. A UX csak egy lehetőség

Talán a legfontosabb dolog annak megértése, hogy felhasználói élmény minden esetben létezik, ha valaki meglátogat például egy weboldalt, használ egy terméket, kapcsolatba kerül egy céggel. Legfeljebb az lehetséges, hogy ez a felhasználói élmény nincs megtervezve.

2. A felhasználók racionális döntéseket hoznak

A legtöbb üzlet bukását az eredményezi, hogy abból indult ki: a felhasználók racionálisan gondolkodnak. Habár lehet, hogy a tények ésszerű figyelembevételével a Te termékedet kellene választani a fogyasztóknak, ők gyakran mégsem ezt teszik. Az emberi döntéseket sokszor szubjektív, ésszerűtlen megfontolások befolyásolják, melyekkel számolni kell a felhasználói élmény megtervezésénél.

3. Azt hiszed, hogy érted a felhasználót

Talán a leggyakoribb tévhit, hogy azt hisszük, értjük a felhasználót, tudjuk, mit szeretnének, és hogy mit várnak a cégtől. Ezért van szükség tesztekre, világos, összehasonlítható, tényszerű adatok összegyűjtésére. A felhasználóidat csak mélyreható kutatások révén értheted meg. Ha csak feltételezéseid vannak arról, hogy mire van szüksége a felhasználóidnak, akkor nem nekik, hanem magadnak tervezel.

4. A UX design a webdesign egy típusa

Sokan úgy tekintenek a UX designra, mint valami csodaszerre a weboldaluk problémáinak megoldásához. Pedig a UX designnak egyrészt az egész designfolyamatot meg kell határoznia, másrészt bőven azon túl is érvényesülnie kell. A user experience tehát komoly szerepet játszik a webdesignban, ugyanakkor jelentősége túlmutat a weben, és behatol egy cég tevékenységének minden részébe, különösen pedig azokba a részekbe, melyeknél kapcsolatba kerül a vevőivel.

ux-design

5. A UX csak usability

Miközben a usability, vagyis a használhatóság az egyik legfontosabb része minden UX designnak és webdesignnak, mellette más fontos tényezőket is figyelembe kell venni. Az előző fejezetben már ejtettünk pár szót a usabilityn túli területekről.

6. A UX egyszeri dolog

Az egyik leggyakoribb tévhit a UX design kapcsán, hogy az egy egyszeri munka, amit el kell végezni, aztán többet nem is kell vele foglalkozni. Mivel azonban a világ folyamatosan változik körülöttünk és folyamatosan fejlődni kell, ezért szükség van a felhasználói élmény állandó vizsgálatára és optimalizálására. Amikor egy cég kivitelez egy UX designt, akkor az egy UX stratégia elfogadását is jelenti, és minden későbbi döntésnek visszavezethetőnek kell lennie erre a stratégiára.

7. A UX design az új technológiákról szól

Számos céget elkápráztatnak az újonnan kibontakozó technológiák által nyújtott lehetőségek. De csak azért, mert egy új technológia elérhetővé vált, még nem muszáj alkalmazni, különösen nem, amikor UX designról van szó. A technológia csak akkor lehet jó eszköz a céljaink elérésére, ha általa javítani lehet a felhasználói élményt. Ha nem ezt a célt szolgálja, akkor időpocsékolás az új technológiák használata.

A UX design a felhasználóról szól, akinek viszont sokszor sem ideje, sem kedve nincs az új dolgok megtanulásához. Az új technológiákat tehát csak akkor szabad használni, ha zökkenőmentesen át lehet állni azokra, és nem zavarják meg a felhasználóinkat.

Összefoglalva

Habár mostanában egyre többen felismerik, hogy a UX design egy elengedhetetlen dolog, sokan úgy tekintenek rá, mint ami pusztán a weboldal megtervezésének része. Ez azonban nem igaz. A UX ugyanis egy mindent magába foglaló megközelítés, amelynek a cég működésének minden területén érvényesülnie kell a webdesigntól kezdve egészen az ügyfélszolgálatig.

Ha például van egy webáruházad, akkor a UX design nem csak arról szól, hogy a felhasználók valódi igényeinek megfelelően tervezd meg a webáruházat, de beletartozik például az áruk visszavételének folyamata is. Egy blog írásánál a UX design alkalmazásánál annyi figyelmet kell kapnia a leiratkozási folyamatnak, mint a te bejelentkezésednek a rendszerbe.

A legfontosabb pedig annak megértése, hogy már most is létezik user experience a weboldaladnál, csak az okosabb cégek gondosan megtervezik ezt a felhasználói élményt, míg a többiek kihagyják ezt a lehetőséget.

A UX elemei

User experience-nek a felhasználói interakciók összességét tekintjük. Ilyen interakciók például egy weboldal meglátogatása, illetve azon egy bizonyos cél elérése (megrendelés, vásárlás, információszerzés, letöltés, stb.) közben keletkeznek. Azt kell ezeknél megvizsgálni, hogy a felhasználó mennyire hatékonyan – és eközben milyen élményeket szerezve – képes elérni a célt egy weboldalon, vagy egy terméket használva. A lényeg az, hogy a folyamat során ne merüljenek fel hibák, ne ütközzön akadályokba, ne találkozzon olyan jelenségekkel, melyek tönkretehetnék az “élményt”.

Emiatt a UX design mindig abból indul ki, hogy

  • kik is a felhasználói,
  • miért is ők azok,
  • mi működik az oldalon és mi nem,
  • hogyan alakul a felhasználók kapcsolata az adott weboldallal vagy termékkel.

Ezután megkérdezik az embereket arról, hogy mit lehetne javítani a designon, valamint elvégeznek különféle teszteket, hogy minél többet megtudjanak a felhasználók viselkedéséről. De milyen összetevői is vannak a felhasználó élmény tervezésének, hogy a használat kellően hatékony és élvezetes legyen az emberek számára?

Használhatóság

Használhatóság helyett talán gyakrabban hallott kifejezés a usability, mely a legfontosabb eleme a UX-nek. Lényege, hogy a weboldalnak mindenki által könnyen és jól használhatónak kell lennie. Amennyiben a használhatóság követelménye nem teljesül, akkor máris elbukik a cél elérésében felhasználó. A használhatóság például azonnal megszakad, ha nem működő, hibaüzeneteket küldözgető, törött linkeket tartalmazó, vagy éppen tartalom nélküli oldallal találkozik a felhasználó.

A usability alapvetően a navigációval, a weboldal felépítésével és a tartalom elrendezésével azonos. Ideális esetben

  • a navigációnak logikusnak kell lennie,
  • a linkeknek a megfelelő tartalomra kell mutatniuk,
  • miközben a call to action-ök kellőképpen hatékonyak,
  • a címsorok pontosak és lényegretörőek,
  • a menük pedig irányt mutatva végigvezetik a felhasználót az oldalon.

De arra is figyelni kell, hogy a túl kevés vagy épp a túl sok tartalom tönkreteheti a felhasználói élményt, és így az emberek otthagyhatják az oldalt.

Elérhetőség

Amellett, hogy egy tartalom kellőképpen hasznos és logikusan szervezett, az is szükséges, hogy mindenki által hozzáférhető legyen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a weboldalnak ne legyenek hibái, nem működő oldalai, hanem azt is, hogy a betöltési idő és a válaszidő kellően rövid legyen. Emellett vegye figyelembe a böngészők és az eszközök lehetőségeit annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítsa az oldal elérhetőségét.

Ehhez javítani kell a rossz linkeket, megoldani a hibákat, optimalizálni a sebességet. Ugyanakkor azok számára is biztosítani kell az oldal használatát, akik valamiféle fogyatékossággal rendelkeznek (vakok, színvakok, rosszul vagy egyáltalán nem hallanak, illetve nem tudják a technikai eszközöket a megszokott módon kezelni).

Megtalálhatóság

Ha már van egy weboldalunk és annak van egy tartalma, akkor azt a felhasználóknak meg is kell találniuk. Ehhez kell a marketing, a reklám, mert így elérhetők azok, akik még nem hallottak a weboldalról. De egy megjegyezhető név is sokat segít abban, hogy a felhasználók könnyen visszataláljanak az oldalra.

Ide tartozik a keresőoptimalizálás is, elsősorban az, hogy a megfelelő kulcsszavakra könnyen megtalálják weboldalunkat az információt keresők. A SEO egy folyamatos tevékenység, mivel a tartalmunk folyamatosan bővül, ráadásul az algoritmusok állandóan változnak.

Hasznosság

A weboldalak tulajdonosainak a legtöbb esetben fel kellene tenniük a kérdést, hogy vajon hasznosak-e az oldalak az oda érkező felhasználók számára. És habár erre sokan válaszolnak igennel, a valóságban sokkal kevésbé hasznosak az emberek számára, mint azt remélni szeretnék. Sokszor előfordul, hogy a céges oldalak nagyon kevés vagy szinte semmi információt nem szolgáltatnak a látogatóknak. Ami tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy feleslegesen léteznek.

A weboldal tartalmának informatívnak, de jelentőséggel rendelkezőnek kell lennie, vagyis kellően egyedinek, a többiektől különbözőnek. Biztosítania kell a felhasználók elégedettségét azzal, hogy megtalálhatják rajta azt, amit keresnek. Figyelni kell arra is, hogy ne essünk túlzásokba a linkekkel, képekkel vagy videókkal. És meg kell találni a középutat az értékes és a zavaró tartalom között.

Vonzóság

Egy weboldal “kívánatosságát” általában a vizuális elemek biztosítják, illetve az a mód, ahogy ezen elemek felhasználásával prezentáljuk a tartalmat. Ide olyan tényezők tartoznak, mint a videók és képek alkalmazása, a tipográfia, a színek és a színsémák, a designelemek elrendezése. Ezek befolyásolják azt, hogy egy felhasználó mennyire vágyik egy oldal meglátogatására. A felhasználóknak érezniük kell, hogy egy weboldal kellően vonzó és barátságos, jól elrendezett, könnyen olvasható, és a tartalom összefügg a weboldal céljával.

A felhasználók akkor maradnak csak az oldalon, ha az kellően vonzó ahhoz, hogy tovább olvassanak, fogyasszák a tartalmát. Ehhez a vizuális elemeken és azok elrendezésén túl magával ragadó szövegekre is szükség van, melyek képesek fenntartani az olvasók figyelmét azt követően is, hogy a vizuális elemek már megfogták őket.

Hitelesség

A megfelelő felhasználó élmény kialakításához szükség lesz arra is, hogy a weboldal bemutassa és bizonyítsa a felhasználók felé a hitelességét. A felhasználóknak tudniuk kell, hogy az oldalon található információk pontosak, hihetőek és megbízható forrásból származnak. Ennek érdekében a tartalom nem mehet el túlságosan abba az irányba, hogy csak az értékesítést tartsa szem előtt, és nem szabad megengedni, hogy a felhasználókban bármiféle kellemetlen érzés keletkezzen, esetleg átverve vagy fenyegetve érezzék magukat.

A hitelesség érdekében úgy kell tálalni az információkat, ahogy azt az emberek elvárják, a megjelenő tartalom és annak hangneme is a termék céljaihoz illeszkedjen, valamint, hogy lehetőleg más, megbízható források is megerősítsék azt. A hitelesség kialakítása révén érhetjük el azt, hogy a felhasználók bizalma növekedjen a weboldal olvasása közben.

Végül: az elemek kombinálása

Mindezen elemek felsorolása után, már csak arra van szükség, hogy egy weboldal készítése és működtetése során a megfelelő user experience elérése érdekében ezeket alkalmazzuk és illesszük össze. Ez persze nem egyszerű. A user experience design alkalmazása sok gyakorlást és folyamatos tanulást igénylő folyamat, így ha valóban alkalmazni akarjuk, akkor érdemes komolyan elmélyedni benne.

User experience

8 alapvető UX-elv

Íme, 8 UX-elv, amit mindenképpen vegyél figyelembe a weboldalad megtervezésénél!

1. Egyszerűség

Miközben fontos, miként néz ki a weboldalad, a felhasználók nem azért jönnek, hogy gyönyörködjenek benne. Azért érkeznek, mert valamilyen eltervezett cselekvést végre akarnak hajtani, esetleg valamilyen információra kíváncsiak. Ha feleslegesen túlzsúfolod a weboldalad, akkor azzal csak megnehezíted a felhasználók dolgát.

Figyelni kell az egyszerűségre a színekkel kapcsolatban, melynek egy komolyabb blogbejegyzést is szenteltünk már. Ugyanígy a betűtípusoknál is az egyszerűségre kell törekedni: elsősorban olvashatónak kell lenniük, de arra is figyelj, hogy háromnál több betűtípust ne használj! Grafikákat se alkalmazz feleslegesen a weboldaladon, csak akkor, ha az valóban segíti a felhasználót feladata végrehajtásában.

2. Vizuális hierarchia

A vizuális hierarchia arra hivatott, hogy elrendezze az elemeket a weboldalon, így a felhasználóknak teljesen természetesen módon a legfontosabb elemeken akadjon meg először a tekintetük. Amikor a használhatóság és a felhasználói élmény optimalizálásáról van szó, akkor az abból a célból történik, hogy az emberek egy eltervezett feladatot végre tudjanak hajtani, mégpedig olyan módon, ami teljesen természetesnek hat, és élvezetes számukra.

A pozíciók, a színek és a méretek segítségével tudod az elemeket a weboldaladon úgy elrendezni, hogy a legfontosabb részekre mindenképpen rápillantsanak az oldal átfutása közben. Erre lehet jó példa a Spotify oldala, ahol az ember szeme általában a “Get Spotify Free” CTA-gombon akad meg, mégpedig azért, mert egyrészt bal oldalra van helyezve (és az emberek tekintete balról jobbra halad a kijelzőn), illetve az eltérő lila szín is kiemeli.

spotify-vizualis-hierarchia

3. Navigálhatóság

Az intuitívnak tekinthető navigálhatóság kialakítása abból a szempontból lényeges, hogy a felhasználók megtalálják amit keresnek. Normális esetben, amikor a felhasználó megérkezik a weboldaladra, akkor nem kezdi el törni azon a fejét, hogy vajon hova is kellene kattintania. Ennek érdekében

  • az elsődleges navigációt a lehető legegyszerűbbre kell szabni, és a weboldal legfelső részén elhelyezni.
  • Érdemes megjeleníteni egy navigációs menüt a láblécben is.
  • A főoldal kivételével minden oldalon javasolt morzsamenüt használni, hogy az emberek tudják, merre járnak.
  • A weboldal tetején ajánlott elhelyezni egy keresőboxot, hogy az emberek kulcsszavak segítségével is keresni tudjanak.
  • Ugyanakkor túl sok navigációs lehetőséget nem érdemes az oldalra zsúfolni.
  • Valamint nem szerencsés túl sok szintű navigációt használni, vagyis három szintesnél ne legyen összetettebb a menürendszered.
  • A felső navigációs menüd minden oldalon ugyanott legyen, valamint a menüben szereplő szövegek se változzanak oldalról-oldalra.
  • Végül: használj linkeket a szövegeidben, és tedd világossá az emberek számára, hogy ezek hova mutatnak!

4. Következetesség

Ha már a navigációt kellően következetesen alakítottad ki, akkor a weboldalaidnak is egyformának kell lennie, legalábbis ami a hátteret, a színsémát, a betűtípusokat és a szövegeid stílusát illeti. Azt talán már mondani sem kell, hogy minden oldalad felépítése legyen azonos. Akkor térj el csak a bevett layouttól, amikor valamilyen speciális, önálló oldalt készítesz, például egy landing oldalt.

5. Hozzáférhetőség

A comScore adatai szerint a tabletes internet-használat 30 százalékkal nőtt 2013 és 2015 között. Eközben az okostelefonos nethasználat 78 százalékkal emelkedett. Annak érdekében, hogy a megfelelő felhasználói élményt kínáld valamennyi felhasználódnak, a weboldaladnak jól kell megjelennie valamennyi eszköz kijelzőjén.

Ez azt jelenti, hogy olyan weboldal-kialakítást kell használnod, ami kellően rugalmasan alkalmazkodik minden kijelzőmérethez, mint például a reszponzív design. Elsősorban arra érdemes törekedned, hogy minden eszközön jó legyen a felhasználói élmény, nem feltétlenül a teljesen azonos megjelenést kell erőltetni.

5. Konvencionalitás

A weben az évek során kialakultak bizonyos hagyományosnak mondható megjelenések, melyeket ismernek és jól tudnak használni az emberek, mivel megszokták őket. Ilyen konvencionális dolog, hogy

  • a fő navigációs menü vagy a weboldal felső részén, vagy a bal oldalán helyezkedik el,
  • a logó a bal felső sarokban kap helyet,
  • a logó kattintható, és a főoldalra viszi a látogatót,
  • valamint a linkek általában megváltoztatják a színüket vagy a megjelenésüket, amikor az egérmutatót föléjük viszed.

Azok, akik minden hagyományos dolgot egyszerűen kihajítanának az ablakon annak érdekében, hogy igazán egyedi és különleges designt hozzanak össze, rendkívül nagy hibát követnek el. Ez olyan, mint ha az autó kormányát a hátsó üléshez helyeznénk, ami minimum összezavarja az embereket, de inkább használhatatlanná válik tőle az autó.

7. Hitelesség

A hitelességet segíti, ha tisztán és őszintén beszélsz a termékedről, szolgáltatásodról a weboldaladon. Ne kelljen a felhasználóknak több tucat oldalt megkeresnie, hogy megtudja, valójában mivel foglalkozol. Tedd ki ezeket az információkat a weboldaladra, és azt is tedd világossá, hogy milyen értéke van annak, amivel foglalkozol.

És egy további hitelességi tanács: ha lehetséges, tedd ki az árakat a weboldaladra, még akkor is, ha inkább azt szeretnéd, hogy kapcsolatba lépjenek veled a felhasználók. Ezzel növeled a hitelességed, megbízhatóbbnak tűnsz majd a szemükben.

8. Felhasználó-központúság

Miközben az előbb felsorolt részletek jó kiindulási pontot jelentenek, valójában akkor tudod hatékonyan javítani a weboldaladon a felhasználói élményt, ha felhasználói teszteket végzel, visszajelzéseket gyűjtesz, és mindezek alapján módosítasz a weboldaladon. Azt ne felejtsd el, hogy a felhasználók 68 százaléka azért nem konvertál, mert úgy gondolják, hogy egyáltalán nem foglalkozol az ő élményükkel. Ezért mindig képzeld magad a felhasználók helyébe, és gondold át valamennyi lépésüket a weboldaladon!

Néhány dolog, amiről nem feltétlenül tudod, hogy a UX része

A UX nem korlátozódik pusztán a technikai és vizuális elemekre. Akad néhány olyan elem, melynek komoly szerepe van a felhasználói élmény alakításában, miközben nem feltétlenül képezik részét a UI megtervezésének.

Tartalomstratégia, tartalomkészítés

A tartalom révén alapozhatjuk meg a kapcsolatunkat a felhasználókkal, kommunikálhatjuk feléjük termékünk értékeit, és hogy az miért hasznos a számukra. A tartalom, és hogy az mennyire áll összhangban a felhasználói igényekkel, legalább annyira fontos, mint a weboldal vizuális megjelenése. Egy jól megírt szöveg képes arra, hogy megragadja a felhasználókat, tájékoztassa őket, sőt akár érzelmi reakciókat is kiváltson. A tartalom ezért rendkívül fontos része a UX-nek, segít kialakítani a jó felhasználói élményt.

A tartalom lényeges az oldalra először érkező látogatók szempontjából is, hiszen ők az oldalon lévő szövegek segítségével határozhatják meg, hogy mit és miért tehetnek az oldaladon. A tanulhatóság a kulcs ahhoz, hogy megtartsd a látogatókat, és a szavak jelentik az eszközt, mellyel ezt elérheted.

Információs architektúra

Az IA lényege az, hogy miként szervezd úgy egy dolognak az egyes részeit, hogy az érthető legyen. Egy weboldalnál ez a struktúra kialakítását jelenti, vagyis az információk elrendezését olyan módon, hogy az segítsen a felhasználóknak megérteni, hol vannak, és mit kell tenniük azért, hogy végrehajtsanak egy feladatot.

Az információk elrendezése, megcímkézése, kategóriák alá sorolása, a navigáció és a keresés csak néhány dolog, mely az IA része. Az információs architektúra kialakításával foglalkozó szakember drótvázak segítségével mutatja be, hogy a felhasználók miként haladnak az oldalon, és hogy az információs struktúrának miként kellene működnie.

A felhasználónak átláthatóságra van szüksége, az IA pedig segít a weboldalad rendszerezésben, hogy ezt elérd. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék, hol vannak ahhoz az információhoz képest, melyre szükségük lenne, és hogyan találják meg azt. Egy jó információs struktúra nélkül a felhasználók zavarodottak, csalódottak lesznek, és csekély a valószínűsége annak, hogy visszatérnek a weboldaladra.

Interakció design

Az interakciók megtervezése a UX elengedhetetlen része, és csakúgy, mint magát a UX-et, ezt is gyakran összekeverik a UI-tervezéssel. Meg kell azonban érteni, hogy a felhasználói felület az, amit a felhasználók látnak, míg az interakció megvervezése azt jelenti, hogy a felhasználók miként köteleződnek el a felhasználói felülettel, hogyan segítheti az a felhasználókat abban, hogy a kívánt tevékenységeket megtegyék.

Azon a szinten kell megérteni a felhasználóid, ahol már meg tudod határozni, hogy mit akarnak, mit várnak el, így pedig meghatározható, hogy miként segítheted ehhez őket a weboldalad, terméked, szolgáltatásod technikai korlátainak figyelembe vételével.

Önmagában a usability gyakran már nem elég, különösen a technológia használatában jártas felhasználók számára. Az interakciók révén lesz több a weboldalad annál, hogy csupán “működik”, és válik olyanná, hogy használata élvezetet jelent az emberek számára. A rossz interakciók, a következetlenségek és a nem megfelelő visszacsatolások gyenge felhasználói élményt eredményeznek, mely teljesen független attól, hogyan is néz ki a weboldalad.

Összességében tehát elmondható, hogy jó pár olyan dolog van, mely befolyásolja a felhasználói élményt. Ilyen a tartalom, az információs architektúra vagy az interakciók megtervezése. Mindegyik tényezőnek megvan a maga folyamata és mindegyikhez szükség van a felhasználó megértésére.

6 gyakori UX hiba

Alapvető UX tervezési hibák, melyek egyértelműségük ellenére mégsem feltétlenül jutnak az eszünkbe, amikor weboldalunk designján törjük a fejünket. Pedig jó, ha észben tartjuk őket. Már mindjárt az első fájdalmasan csattanó pofonként hathat:

1. UX hiba: Ha magadnak tervezel!

Sajnos sokan vagyunk úgy, hogy azt érezzük: mindent jobban tudunk a másiknál, még azt is, hogy mire van szüksége. Ez a hiba megjelenik természetesen weboldalak tervezése során is. Főleg azok, akik kreatív szakterületeken dolgoznak nagyon erős véleményeket képesek megfogalmazni, és minden tényt a saját tapasztalati szűrőjükön keresztül értelmeznek.

Pedig az általunk tervezett weboldallal nem kell bizonyítanunk semmit, mindössze egy használható, az embereket céljaik elérésében segítő weboldalt kell összedobni. Persze nem mindig könnyű áthidalni a szakadékot aközött, hogy mit akarunk és hogy mire van szüksége a felhasználónak. De azok, akik megterveznek egy weboldalt, majdnem mindig valamiféle szülői gondoskodással csüggenek munkáikon, azaz a weboldalakon. Pedig nem a weboldal és az egójuk iránt kellene felelősséget vállalniuk, hanem az emberek iránt.

Milyen szabályokat érdemes még betartani, hogy egy weboldal tervezésekor a földön maradjunk?

  • A designfolyamat során végig a felhasználók szemszögéből kell látnod a weboldalt, vagyis az emberek cipőjében kell járnod!
  • Készíts felhasználói útvonalakat, amiken feltételezéseid szerint a felhasználók különböző csoportjai, típusai végighaladnak majd!
  • Használj vásárlói perszonákat annak érdekében, hogy még jobban megértsd a felhasználó csoportok viselkedését a weboldalon! Azt hogy mit akarnak az oldaltól és a cégtől.
  • Azonosítsd be az UI nehézségeket okozó vonatkozásait, annak érdekében, hogy elkészíthesd az első drótvázakat, amiben szerepelnek a bevett UX-megoldások és a felhasználói útvonalak!
  • Annyi valódi eszközön tesztelj, amennyin csak lehetséges! Ha elég nagy projektről van szó, akkor érdemes kutatásokat is végezni néhány területen a felhasználók bevonásával, vagy minimumként moderált és nem moderált usablity teszteket.
  • Végezz A/B teszteket is olyan design-elemeket illetően, mint a színek, a gombok, a szövegek, képek, stb.

2. UX hiba: túl sokat feltételezel a felhasználókról

Sok dologról hiszed azt, hogy evidencia a felhasználók számára, csak azért mert számodra az. Te nyilván sok időt töltesz a weboldaladdal vagy weboldalakkal, így rutinod van a web használatában. És az az alapfeltevésed, hogy azok a dolgok, melyek számodra egyértelműek, mindenki más is tisztában van. Pedig nem. Az emberek nem úgy használják és nem úgy látják a weboldalakat, ahogy Te. Neked gyakorlatod van benne, az embereknek nincs.

Ezért nem működik, ha weboldaltervezésnél a felételezéseidből indulsz ki. Például azt hiszed, hogy a felhasználók tudják mit jelentenek az ikonok, hogy amikor a weboldaladat használják, akkor csak arra figyelnek száz százalékosan, vagy hogy elejétől a végéig elolvassák az használati utasításaidat. Vagy, hogy egyáltalán képesek megtalálni azt, amit keresnek.

A valóság az, hogy a felhasználók sokszor teljesen tanácstalanok, a vizuális jelzések csak összezavarják őket, egyszerre néznek tévét, és tartanak nyitva chatet, weboldalakat, így nem tudnak figyelni a weboldaladra, nem az iránymutatásaid alapján akarják megoldani a feladatokat, csak mennek a fejük után, és általában fogalmuk sincs, hogyan találjanak meg bármit is bármely weboldalon.

A feladat tehát itt az, hogy megfelelően irányítsd őket, valamint leválogasd közülük azokat, akik fontos ügyfeleid, és őket vezesd végig a folyamaton a célig.

3. UX hiba: úgy építed fel a weboldalad, ahogy a felhasználóid akarják

Ez elsőre nyilván furcsán hangzik azok után, hogy a UX-ben minden a felhasználóról szól, és mindent a felhasználónak rendelünk alá. De fontos látni a különbséget aközött, hogy mit akarnak a látogatóid, és valójában mire van szükségük! Tehát miközben az a cél, hogy weboldalunk segítse az embereket a céljaik elérésében, ezt nem úgy lehet elérni, ha pontosan azt valósítjuk meg, amit kitalálnak.

Nem lehet és nem is kell mindazt megvalósítani, amit az emberek akarnak, amit jeleznek felénk – hívta fel a figyelmet az Invisionapp blogban Michael Sueoka, a The Mobile Majority user experience vezetője.

Mit akarnak és mire van szükségük?

Ő abból indul ki, hogy nagyon sokan a tervezés során szó szerint figyelembe veszik az ügyféligényeket, beépítik az adott termékbe mindazt, amit az emberek akarnak, anélkül, hogy a mögötte húzódó szándékot mélyebben kutatnák, vizsgálnák, feltérképeznék. De, ha például a gyerekekre bíznánk, hogy egyenek azt, ami a kedvükre van, akkor vajon mit ennének? A legtöbb esetben vélhetően valamilyen édességgel tömnék magukat ebéd helyett. A szülőknek azonban tudniuk kell, hogy ehelyett pontosan mire van szükségük a gyerekeknek, mi az, amit az érdekeiket szolgálja.

Az emberek ugyanúgy, ahogy a gyerekek, nincsenek tisztában azzal, mire van szükségük, csak azt tudják közvetíteni, hogy szerintük mit akarnak. A kettő között pedig óriási a különbség. Tehát nem arra kell tervezni, hogy mit akarnak az emberek, hanem hogy valójában mi kell nekik.

A szerző mindezt egy, a munkájából vett példával is illusztrálta, melyből számunkra annyi az érdekes, hogy egyik ügyfelük állandó e-mailes értesítést kért, amint történik valami a kampányában. A folyamatosan a postafiókjába érkező értesítések viszont nyilvánvalóan frusztrálták volna, ezért egy, az appon belüli értesítést dolgoztak ki. Hiszen a felhasználó célja az volt, hogy mindig képben legyen a kampányaival kapcsolatban, hogy lássa, minden rendben van vele, nem pedig az, hogy folyamatosan elárasszák az e-mailek.

A felhasználó valódi igényeinek feltérképezése

persze nem egyszerű folyamat. Ehhez mélyre kell ásni, meg kell találni a felhasználót nyugtalanító probléma gyökerét, megérteni, hogy miért merült fel benne a kérés. A designer számára tehát nem az a kérdés, hogy mit akar a felhasználó, hanem az, hogy miért akarja. Ennek megállapítására szükség van persze a személyes interjúkra a felhasználókkal, hogy ezekből leszűrhessük az egyszerű következtetést arra nézve, mi is a valódi igényük.

A felhasználói visszajelzés jelenti tehát a legfontosabb dolog minden UX designer, weboldaltulajdonos, product manager számára. A legjobb módja pedig a felhasználói visszajelzések begyűjtésének, ha látjuk, miként használja a termékünket a felhasználó, és lehetőleg erre minél gyakrabban kerül sor.

4. UX hiba: minden felhasználóra tervezel

Habár valóban a felhasználók számára kell tervezned, azonban nem “minden” felhasználó számára. A “felhasználók” ugyanis nem azonosak a Te célcsoportoddal. Már korábban is utaltunk rá, hogy azok az emberek, akik kapcsolatba kerülnek a weboldaladdal, nem mind azok, akiket valóban el akarsz érni.

Nézzük példaként a Google-t! Ő is a felhasználókra figyel, de ki a célcsoportja? Azok, akik keresnek valami. Nem minden felhasználó. Nem tartoznak a csoportba például a hirdetők, hiszen a Google tudja, hogy a hirdetők bármit elfogadnak, amit nyújtanak nekik. És azokat, akik nem úgy hirdetnek, ahogy elvárja a Google, büntetni fogja. Ugyanígy nem jelentik célcsoportját a botok vagy a csaló weboldalak, így ezeket is igyekszik kiszorítani a kereső használatából. A célcsoportját a kereső emberek alkotják, ők hozzák a pénzt a Google-nek, ők kattintanak a megjelenő hirdetésekre, használják az appokat, töltenek le szoftvereket.

A Google tehát olyan felhasználói élményt alakít ki, mely teljes mértékben egy keresést végző emberre van szabva. Ha spammel jelensz meg a Google találati oldalain, akkor azt nem fogja tolerálni, és minden erejével ara törekszik, hogy kiszűrjön. A Google tehát azok számára, aki nem tartoznak a célcsoportjába, vagyis a keresők közé, gyakorlatilag lerombolja a felhasználói élményt, megpróbálja eltávolítani őket a felhasználók közül.

Tehát rendben van, hogy a felhasználókra tervezed a weboldalad, azt azonban soha ne téveszd szem elől, hogy a weboldalnak nem a felhasználók összességének kell megfelelnie, hanem csak a célcsoportod igényeinek!

5. UX hiba: Összekevered a UX-et a UI-val

A UX nem azonos a UI-val, ahogy azt már a bejegyzés elején olvashattad. Fontos ismerni a user interface (UI) és a UX fogalmát, és a kettőt megkülönböztetni egymástól. Még akkor is, ha ez nem megy könnyen, ezért is fordulhat elő igen gyakran a kettő keverése. A két dolog ugyanis erős kapcsolatban van egymással.

Az UI design azért felelős, hogy a felhasználó miként kerül kapcsolatba a weboldal felületével, viszont ez csak egy része a teljes felhasználó élménynek. De miközben az UI design arról szól, hogy a felhasználó melyik gombot nyomja meg, hova megy tovább az oldalon – vagyis, hogy mennyire világos számára a felület, tekintetbe véve a céljait -, a UX design arról, hogy az emberek miként érzik magukat a weboldal használata során. Tehát az UI design célja, hogy hatékony, mégis magával ragadó felületet készítsen, ami segít megteremteni a teljes, átfogó felhasználói élményt.

A usability tesztek biztosítják azt, hogy mindig a felhasználói élményre figyeljünk, amikor egy felületet tervezünk. Mielőtt egyáltalán a Photoshophoz nyúlnánk, meg kell ismerni a felhasználóinkat, a céljaikat, a vágyaikat, a viselkedésüket. Attól, hogy a weboldalunk gyönyörű lett, még nem biztos, hogy jól lehet használni, illetve attól, hogy jól működő, még nem fogják az emberek megszeretni (erről már itt írtunk korábban).

Amikor a UX és a UI megtervezésére kerül sor, mindig a tartalommal érdemes kezdeni a munkát. Az első felhasználói elemzések után elkészül az interaktív oldaltérkép, aminek segítségével átlátható a felhasználó élmény alakulásának folyamata. Az oldaltérkép tartalmazza a weboldal információs felépítését, amelynek egyes elemeire kattintva elérhetjük az egyes oldalak drótvázát vagy pedig a már készülő oldalt. A design folyamata a következő lesz:

  • tartalmi struktúra kialakítása
  • interakciós design
  • vizuális tervezés

Ez a folyamat azért így épül fel, mivel a tartalom formálja meg a design alapjait, és ez az, ami tulajdonképpen érdekli a felhasználót a weboldalon. Amikor mindez az interakciók kidolgozása révén megjelenik a többé-kevésbé kidolgozott weboldalon, az segít kézben tartani a tartalom befogadásának folyamatát. Ezek után, vagy ezzel párhuzamosan készül a vizuális tervezés annak érdekében, hogy az élmény annyira vonzó legyen, amennyire csak lehetséges.

6. UX hiba: Túl sokat kérdezel a felhasználótól

Az emberek lusták. Minél hosszabb űrlapokat akarsz kitöltetni velük, annál inkább elillan a motivációjuk. Pedig általában az a cél, hogy a felhasználói élményt minél olajozottabbá tegyük. Az Imaginary Landscape egy néhány éves kutatása már rámutatott arra, hogy a túl sok kitöltendő mező egy űrlapon elbizonytalanítja az embereket. A teszt egy 11 és egy 4 mezős formot hasonlított össze.

Persze ennél is lehet rövidebbre vágni egy regisztrációs űrlapot, például ha mindössze nevet és e-mail címet kérünk. Ugyanakkor minden eset más és más, így bizonyos helyzetekben fontos lehet az is, hogy például a telefonszámát megadja a felhasználó. A kutatás egyébként azt állapította meg, hogy a rövidebb űrlap 140 százalékkal jobban teljesített, mint a hosszabb. Ráadásul a konverziók száma is 120 százalékkal növekedett a rövidebb form használatakor, miközben a kevesebb mező a konverziók minőségére nem volt hatással.

Annak érdekében tehát, hogy meghatározzuk a mezők optimális számát, érdemes egyrészt megvizsgálni a felhasználóinkat, másrészt pedig végiggondolni, hogy ténylegesen milyen adatokra van szükségünk tőlük. Miközben elképzelhető, hogy a cég sales-esei azért küzdenek, hogy minél több információt begyűjtsenek a felhasználókról, addig a designerek azért, hogy minél jobban lerövidítsék az űrlapokat. A kettőt kell tehát egyensúlyba hozni, miközben figyelembe vesszük a hosszú űrlapok felhasználókra gyakorolt hatását. Úgyhogy amikor A/B tesztekre kerül sor, akkor az űrlapokkal is foglalkozzunk. (Ugyanakkor persze egy űrlap nem attól lesz jó, hogy rövid. Ennek kapcsán érdemes elolvasni ezt a bejegyzésünket is.)

És néhány további tanács:

  • Ne bonyolítsd! A minimalizmus és a flat design azért olyan népszerű mostanában, mivel mindent eltávolít a weboldalról mely nem szolgálja közvetlenül azt a célt, hogy a felhasználók befogadják a tartalmat.
  • Érdemes tehát a content first megközelítést alkalmazni a tervezésnél, és a felesleg eltávolításával alakítani a weboldalt.
  • Alkalmazd a mobile first navigációt! Bizonyosodj meg arról, hogy a kattintható felület és a körülötte lévő tér nincs szűkre szabva.
  • De ami talán még fontosabb, hogy úgy tervezz meg minden oldalt, mintha olyan felhasználóknak készülne, akik először járnak ott. Az emberek számára mindig a lehető legvilágosabban meg kell mutatni, hogy éppen hol járnak, és hogy merre haladhatnak tovább.

Ha pedig végül valamivel kapcsolatban kételyeid merülnek fel a tervezés során, akkor mindig tedd fel a kérdés magadnak: mit tenne a felhasználó ebben a helyzetben? Majd innen közelíts az üzleti célok felé. Mert az üzleti célok határozzák meg, hogy merre tartunk, azonban a felhasználói igényeknek kell kormányozniuk a hajót.

Hogyan végezz el egy UX-kutatást?

Ha valaki felhasználó-központú designt szeretne készíteni, annak alapja egy UX-kutatás. Ezzel tudja ugyanis meghatározni, hogy mire van szüksége a felhasználóinak. Akadnak már néhányan, akik végeznek UX-kutatásokat, de ennek során hibákat is elkövetnek. A legnagyobb gond, hogy sok olyan információt gyűjtenek össze kutatás címén, ami hibás következtetések levonásához vezet. Ha például nem tudod meghatározni pontosan a célcsoportodat, akkor egy olyan közönség-szegmensről fogsz adatokat gyűjteni, mely nem is használja a termékedet vagy szolgáltatásodat.

A UX-kutatás folyamata

Mielőtt tehát nekiugranál az adatgyűjtésnek, meg kell tervezni annak folyamatát. Egy megbízható UX-kutatás öt lépésből áll a Designorate szerzőjének egy kissé elméleti, ugyanakkor hasznos bejegyzése szerint. Ezek az alábbiak:

  1. Célok – amikor meghatározod, hogy mi a célja az UX-kutatásnak.
  2. Felvetések – mi az, amit már tudsz a felhasználóról?
  3. Módszerek – milyen módszert fogsz használni a UX-kutatás során?
  4. Végrehajtás – amikor megkezded a kutatást és begyűjtöd az információkat.
  5. Következtetések – az összegyűjtött adatok elemzése és a következtetések levonása a felhasználói élményre vonatkozóan.

Ezek azok a lépések, melyek következetes végrehajtása biztosítja a kutatási eredmények pontosságát és a megtervezett célok elérését.

Az első lépés: a célok meghatározása

Mint minden folyamatnak, a UX-kutatásnak is legyen egy világosan meghatározott célja. Egy UX-kutatás három általános célt próbálhat meg elérni, ezek fogják pontosan kirajzolni a kutatás céljait.

  1. Termék-előnyök – a UX-kutatás próbálja megérteni a felhasználói benyomásokat a termékről annak érdekében, hogy javítsák azt, valamint tisztázzák azokat a problémákat, melyeket a termék várhatóan megold majd.
  2. Üzleti előnyök – a felhasználók jobb megértése a cég számára is előnyökkel jár.
  3. Felhasználói előnyök – a UX-kutatás alapvető célja, mivel a felhasználókat helyezi a folyamat középpontjába.

A célok meghatározása során tisztázni kell tehát, hogy mi is a fő szándékunk a UX-kutatással. A célok meghatározásában segíthet azon kérdések megválaszolása, hogy “Milyen benyomásaik vannak a felhasználóknak a termékről?”, “Mit szeretnek, vagy mit utálnak benne?”, “Ki a fő célcsoportja a terméknek?”, és “Miként fogja a termék megoldani a felhasználók problémáját?”.

A célokat ezután le kell írni, mert ezek vezetnek a folyamat további lépései során, valamint ezek alapján lehet végül meghatározni, hogy sikeres volt-e a UX-kutatás vagy sem. Ebben a fázisban nincs szükség semmilyen eszközre, a gondolatokat össze lehet kötni mind map-szerűen, ami segít megjeleníteni a kapcsolódásokat.

A második lépés: a felvetések

Ebben a szakaszban még nem látjuk világosan a felhasználókat, illetve az ő kapcsolatukat a termékkel. Ugyanakkor még a kutatás megkezdése előtt szükségünk van néhány feltételezésre a kutatási problémáról. Általában a feltevéseknek három típusát különböztetjük meg:

  • Az attitűdökkel kapcsolatos feltevés – középpontjában az attitűdök állnak. Ilyen attidtűd például az, hogy egy alkalmazás használói szeretnek megosztani videókat a barátaikkal.
  • A viselkedéssel kapcsolatos feltevés – mely a felhasználói viselkedésre koncentrál. A felhasználói viselkedésre jó példa, amikor a felhasználók megosztják a legújabb videókat a barátaikkal.
  • A funkciókal kapcsolatos feltevés – mely a termék tulajdonságaira fókuszál. Tehát például az applikáció felhasználói a Toplistában szereplő videókat osztják meg a barátaikkal.

Habár ezek a feltevések csak irányt adnak, és később egyszerűen igaznak vagy akár hamisnak bizonyulhatnak, mégis fontos lenne őket a lehető legpontosabban meghatározni.

A harmadik lépés: a módszerek

Miután meghatároztuk a célokat és a feltevéseinket, át kell gondolni, hogy milyen kutatási módszereket használunk majd a kutatás során. Általában a kutatási módszereket két kategóriába lehet rendezni: másodlagos kutatási módszerek és elsődleges kutatási módszerek. Mindegyikből nyerhetők mind a kvantitatív, mind pedig a kvalitatív adatok. A kvantitatív adatok a pontos számokra és mérésekre fókuszálnak, míg a kvalitatív adatok a véleményekre, az élményre és a nem mérhető információkra.

A másodlagos kutatás

Az adatoknak ez a típusa azon információktól függ, melyeket egy hasonló kutatás során már sikerült összegyűjteni. Például egy korábbi projekt esetében elvégzett UX-kutatás adataira. Miközben ezen típusú kutatásokat könnyebb elvégezni, olcsóbbak és kevesebb időt vesznek igénybe – hiszen az eredmények már megvannak -, nem összehasonlítható az elsődleges kutatással. Ilyen kutatásokat például kisebb költségvetés vagy kevés rendelkezésre álló idő esetén érdemes végezni.

Az elsődleges kutatás

Ez sokkal pontosabb, mint a másodlagos kutatás, mivel a kutatók maguk gyűjtik össze az adatokat és a kutatási kérdéseket is a projekt céljaihoz igazítják. Többféle módszer létezik az elsődleges kutatások végrehajtására:

  • Az online vagy offline felmérés egy kvantitatív adatok begyűjtésére szolgáló módszer. Nem igényel sok előkészületet és könnyen végrehajtható. Ugyanakkor az összegyűjtött adatok félrevezetőek lehetnek, mivel a felhasználók a kutatók felügyelete nélkül válaszolnak a kérdésekre.
  • Az interjúk a kvalitatív adatok begyűjtésére szolgálnak. Ezek révén a kutatók sokat megtudnak a felhasználók érzéseiről és a termékről szerzett benyomásokról. Az interjúk történhetnek szemtől szemben, online vagy akár telefonon is. Ennek révén betekintést nyerhetünk a felhasználói élménybe az emberek testnyelvét, arckifejezéseit vizsgálva. A módszer komoly előkészületeket és szervezést igényel.
  • A fókuszcsoportok hasonlóan működnek, mint a személyes interjúk, azzal a különbséggel, hogy egyszerre több felhasználót vizsgálnak. Ezáltal hatékonyabb, mint az egyszemélyes interjú, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a felhasználókat mások véleménye is befolyásolja.
  • A megfigyelések során a kutatók figyelik, hogy az emberek miként használják a terméket, miként lépnek vele kapcsolatba. Ez jó ötleteket adhat ahhoz, hogy miként lehet a terméket fejleszteni. Akkor hatékony, ha más megoldásokkal együtt alkalmazzák, például olyan kvantitatív módszerrel, mint amilyen egy kérdőív.

Hogy ezek közül melyik módszert válasszuk, elsősorban a céloktól függ, és hogy milyen adatokat kell begyűjteni. Ha a csapat a számokra kíváncsi, akkor olyan kvantitatív módszert érdemes használni, mint egy kérdőív.

A negyedik lépés: a végrehajtás

Ez a szakasz azzal kezdődik, hogy a kutatók begyűjtik az adatokat a célcsoporttól. Ekkor az adatok még csak nyersanyagot jelentenek, melyeket később kell rendszerezni és elemezni. A kutatóknak kell biztosítani, hogy az adatok pontosak legyen, és külső tényezők ne befolyásolják őket.

Interjúk vagy fókuszcsoportok alkalmazásánál biztosítani kell, hogy a felhasználókat csak saját tapasztalataik befolyásolják, kerülni kell mindenféle zavaró tényezőt vagy torzítást más felhasználók vagy a kutatók részéről. Ellenkező esetben az adatok nem fogják hűen visszaadni a felhasználói élményt. Az időt és a helyet gondosan ki kell választani a kutatásra, mivel ezek befolyásolhatják a felhasználói döntéseket vagy válaszokat.

Az ötödik lépés: következtetések

Ebben a lépésben kerül sor a begyűjtött adatok rendszerezésére és elemzésére, valamint a fejlesztési folyamat következő lépésének meghatározására. A kvalitatív és a kvantitatív adatok is elemzésre kerülnek annak érdekében, hogy képet kapjanak a felhasználóról. Az adatok rendszerezhetők egy úgynevezett empátia térképen, ami megmutatja, hogy a felhasználók mit szeretnek és utálnak a termékkel kapcsolatban, megérthetővé válnak a felhasználók érzelmei. Sokan ennél a pontnál megállnak, pedig a begyűjtött adatok egy másodlagos kutatás alapanyagként jól használhatók a jövőbeli projekteknél.

A UX-kutatás folyamata az egyik legfontosabb része a termékfejlesztésnek. Nem csak azért, mert a termékfejlesztés korai szakaszában kerül rá sor, hanem azért is, mert ennek révén fogja megérteni a designcsapat a felhasználó viselkedését, majd fejleszteni, illetve javítani a terméket a felhasználói szükségletekhez igazítva. Ennek segítségével alakíthatunk ki egy felhasználó-központú terméket, mely sikeres lehet a piacon. A folyamat során begyűjtjük és elemezzük az információkat a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos felhasználói élményről. Az öt lépés nem elhagyható, mert ezen lépések megtétele nélkül a kutatási adatok nem lesznek pontosak, és nem a célcsoportunkat tükrözik majd.

4 dolog, amit a Google-től tanulhatsz a UX-ről

Ha sikeres céget akarsz csinálni, akkor érdemes a legjobbaktól tanulni, például a Google-től. A kérdés, hogy mitől vált a Google ilyen sikeressé? Nagyon sok tényező felmerülhet, kezdve az alkalmazottainak kezelésétől a folyamatos fejlesztésekig. De amikor a termékek népszerűségéig jutunk, akkor kiderül, hogy az egész a felhasználói élményről, vagyis a UX-ről szól.

A Devlounge szedte össze a Google-től eltanulható négy legfontosabb, UX-szel kapcsolatos leckét.

1. Egyszerűség

Az egyik legfontosabb tényező, ami a Google-t a versenytársak fölé emelte, az a fő termékének, a keresőnek az egyszerűsége volt. Ez az egyszerűség ráadásul még most is megvan. De miért olyan fontos ez? Mert általában jobb, ha a felhasználóknak kevesebb választási lehetőséget kínálunk.

Egyesek fejében ugyan még tartja magát az a tévképzet, hogy a minél több választási lehetőség, a sok funkció jobb, azonban a valóság az, hogy egyetlen jó funkció biztosítása vezet a legjobb felhasználói élményhez. Ha túl sok dolgot zsúfolsz egy weboldalra, azzal csak összezavarod a felhasználókat. Ehelyett inkább fókuszálj arra amiben a legjobb vagy, és azt emeld ki.

2. Használhatóság

Ebben az esetben arról van szó, hogy amikor a felhasználó keresni akar a Google-ön, akkor elővarázsolja a keresőt a mobilján vagy a laptopján, beírja a keresőkifejezést, és kap egy rakás találatot. Mindig ez történik. Mikor fordult elő utoljára, hogy nem érted el a Google keresőjét? Mikor történt az meg, hogy beírtad a keresőszót és hosszú-hosszú másodpercekig kellett arra várnod, hogy felbukkanjanak a találatok? Mikor találkoztál azzal, hogy a beírt keresőszavad helyett valami egészen másra keresett rá a Google?

Mindez azért van így, mert a Google nem nagyon ad ki semmit a nyilvánosságnak úgy, hogy az nem működik megfelelően. Ez az, amiért a cég még mindig teszteli az önvezető autóit, holott már lehet tudni, hogy azok hatékonyan és megbízhatóan működnek. A Google tudja, hogy az “elég jó” még messze nem elég jó. Biztosra kell menned, hogy minden felhasználód a megfelelő élményt fogja kapni, mindig, minden esetben.

3. Biztonság

A Google a biztonság tekintetében is élen jár. A biztonság érdekében kínál számtalan opciót és beállítási lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy milyen adataid kerülhetnek nyilvánosságra, és hogy mekkora biztonságban van a felhasználói fiókod. A biztonság miatt a felhasználók jobban érzik magukat, jelzi, hogy a cég felelősséget vállal az adatokért, elkötelezett a felhasználói adatokkal és a biztonsággal kapcsolatban.

Te is bizonyosodj meg arról, hogy a felhasználóid tisztában vannak azzal, hogy mit csinálsz, és ha szükséges, vezesd végig őket azon a folyamaton, ahol beállíthatják az adataik védelmét és biztonságát!

4. Fejlesztés

A Google soha nem áll meg, mindig kitalál valami újat, folyamatosan fejleszt, új funkciókkal áll elő. Ez részben annak köszönhető, hogy bátorítja alkalmazottait a kreativitásuk és leleményességük használatára. Ugyanakkor UX szempontból itt az a fontos, hogy a Google tisztában van a felhasználói trendek és technológiák változásának fontosságával, és ennek megfelelően fejleszti a saját technológiáit.

Azokat a cégeket, melyek sokáig egy helyben állnak, megelőzi a konkurencia, vagy pedig elhagyják a felhasználóik, mert valami mást, valami többet akarnak. A cégednek és a termékeidnek ezért folyamatos fejlődésben kell maradnia.

A UX design azt jelenti, hogy mindig a felhasználókat szem előtt tartva fejleszted a termékeidet. A Google pedig pontosan ezt teszi. Ha a Te céged nem is egy ekkora óriás, akkor is használhatod a fentebb felsorolt alapelveket.

Kategória: Design | Címke: , ,

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.