Webshark Blog

A weboldaltulajdonosok általában azt hiszik, hogy a weboldaluknak olyannak kell lennie, amilyet ők akarnak látni. Pedig nem, a felhasználók igényeihez kell igazítani a weboldalt, ha eredményeket várnak tőle. A hatékonyságról pedig a tesztek adnak tájékoztatást. (Frissítés, 2020. 02. 04. – Most új információkkal egészítettük ki a Hogyan végezz el egy felhasználói tesztet? A felhasználó teszt lépései című fejezetet.)

A weboldalkészítésnél az egyik jellemző és legnagyobb tévedés, hogy a weboldaltulajdonosok azt hiszik, hogy tudják milyennek kell lennie a weboldaluknak. Azt gondolják, hogy a weboldalnak az ő igényeiket kell kielégíteniük, olyan vizuális designnal kell rendelkeznie, ami nekik teszik, olyan funkicókat kell tartalmaznia, amire szerintük szükség van.

Amennyiben halványan gondolnak is a majdani felhasználóikra, akkor is abba a tévedésbe esnek, hogy tudják mire van szükségük a felhasználóiknak. Nem az adatok alapján döntenek, hanem intuíciókra hallgatnak. Amikor pedig nem hozza a várt eredményeket a weboldal, akkor a fejlesztőjét hibáztatják, majd újabb és újabb módosítási kérésekkel ostromolják. Amit meg lehetett volna előzni a megfelelő hozzáállással. Mi lenne az?

Akár egy alkalmazást készítesz, akár weboldalt, szükséged lehet arra, hogy lásd: a felhasználóid végre tudnak hajtani bizonyos feladatokat a termék használata során. A felhasználói tesztek lehetővé teszik, hogy megtaláld a felhasználói élmény gyenge pontjait, ahol az emberek akadályokba ütköznek.

A felhasználói tesztek arra valók, hogy valódi felhasználók által vizsgáljunk meg egy terméket, adott esetben egy weboldalt. Fontos része a UX tervezésének, a termékkészítés folyamatának, hiszen a tervezők a felhasználói teszt révén gyors visszajelzést kapnak annak felhasználói élményéről, így pedig belekezdhetnek a hibák javításába.

Miért érdemes felhasználói teszteket végezni?

A prototípusokkal végzett felhasználói tesztek értékes visszajelzést adnak a tervező számára, melyet már a fejlesztés kezdeti szakaszában kihasználhat annak érdekében, hogy elkerülje a költséges hibákat. A tesztek segítségével meghatározható, hogy a felhasználók szerint mi is a termék célja. Az 5 másodperces teszt például arról szól, hogy 5 másodpercnyi használat után megértik-e, hogy mire jó és mire nem jó az adott termék.

De van még néhány további előny:

• Csökkenti a költségeket – hiszen sok pénz megtakarítható azáltal, hogy kiderül: az eltervezett funkciók passzolnak-e a megcélzott közönség igényeihez.
• Gyors választ kínál – azaz, ha bukás a termék, az hamar kiderül, nem csak azután, hogy már elkészült, így nem kell beleölni pénzt és időt.
• Elfogulatlan választ ad – a tesztalanyok válaszait nem torzítja semmi, ellentétben az ötletgazdák és a fejlesztők elképzeléseivel.
• Rámutat a rejtett lehetőségekre – amikor a felhasználók visszajelzéseket adnak, akkor sok információt megosztanak, melyek ötleteket adhatnak.

Mi a különbség a felhasználói teszt és a használhatósági teszt között?

Alapvetően nem sok, a kettő nagyjából ugyanarról szól, szokták is a kettőt keverni. Annyi a különbség, hogy

1. a felhasználói teszteknél elsősorban arra vagy kíváncsi, hogy fogják-e használni az emberek a terméked (és ennek része a usability tesztelés), vagyis azt a kérdést teszed fel, hogy szükségük van-e az embereknek a termékemre?
2. míg a használhatósági teszteknél már azt kutatod, hogy miként tudják használni az emberek azt.

Ez azt jelenti, hogy a usability teszteknél alapvetően azt próbáljuk meg kideríteni, hogy a termék megfelel-e felhasználói várakozásoknak. „Tudja használni a felhasználó a terméket?” kérdésre keresi a választ.

A felhasználói tesztek viszont mindjárt azt követően elkezdhetők, hogy megszületik egy ötlet. Tehát nem kész termékek, hanem prototípusok tesztjéről van szó. Amikor viszont már arra vagy kíváncsi, hogy miként használják az emberek az elkészült terméket, hol akadnak meg, akkor usability tesztekről beszélhetünk.

Milyen módszerek vannak felhasználói tesztekre?

A felhasználói tesztek azt vizsgálják, hogy a felhasználók mit gondolnak, és hogyan viselkednek. Mik az igényeik és a motivációik. Ezeket megfigyeléses technikákkal, feladat-elemzésekkel és más visszajelzésekre épülő módszerekkel lehet megismerni.

Két fő típusuk van

A felhasználói teszteknek alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg. Az egyik esetében nyitott végű kérdéseket teszünk fel a tesztalanyoknak, ezek a kvalitatív tesztek. Ilyenkor a „miért?” és „hogyan?” kérdésekre keresünk választ akár személyesen, akár online formában. Ezen tesztek eredményei nem számszerűsíthetők.

Itt viselkedések vizsgálatára kerül sor megfigyeléses módszerrel. Ezek segítségével megismerhetők a felhasználók elképzelései, megoldásai. Megfigyelések, interjúk, használhatósági tesztek tartoznak a módszerek közé.

A kvalitatív tesztek segítségével bonyolult, nehezen érthető adatok válnak könnyen megérthetővé, ráadásul költséghatékonyabb, hiszen már a tervezés során használhatók, és nem csak azt követően, hogy elindult egy weboldal.

A másik nagy típusba a kvantitatív vagy mennyiségi tesztek tartoznak. Ennél a tesztalanyok előre meghatározott válaszok közül választhatnak. A „ki?”, „mit?”, „mikor?” kérdésre adott válaszok tipikusan ebbe a körbe tartoznak. Itt tulajdonképpen statisztikákról van szó, számokról, adatokról.

Kvantitatív vizsgálatok során a problémák számokban, adatokban, illetve ezekből képzett, használható statisztikákban fejeződnek ki. Az adatgyűjtés különböző kérdőívek segítségével történik, melyek online vagy offline kérdőívek lehetnek, de ide tartoznak az analitikai adatok, például melyeket a Google Analyticsból nyerhetünk ki. Ehhez kapcsolódnak még olyan eszközök, mint a Data Studio, mely egy adatvizualizációs eszköz, illetve a Google Optimize, melynek segítségével A/B tesztek futtathatók.

Ideális esetben az analitikából származó mennyiségi adatok mellé kvalitatív tesztek eredményei is kerülnek, például fókuszcsoportok vagy használhatósági tesztek révén. Az adatok alapvetően azt mutatják meg, hogy mit érdemes a későbbiekben tesztelni.

Hogyan csoportosíthatók a tesztek?

A felhasználói vagy UX teszteknek rengeteg típusa van (melyekre mindjárt kitérünk). És habár sok projekt számára hasznos lehet, ha több teszttel is vizsgálják, a gyakorlatban legfeljebb csak egy-két fajta tesztet szoktak használni. Felmerül a kérdés, hogy melyiket érdemes? A Nielsen Norman Group szerint a kérdést három dimenzió mentén érdemes vizsgálni.

Az egyik dimenzió az attitűdök és a viselkedés dimenziója. Ez az elválasztás leginkább úgy ragadható meg, hogy az emberek mit mondanak, illetve mit tesznek. A kettő nagyon gyakran különbözik. Az attitűdök vizsgálatánál a szándék az, hogy megértsük vagy mérjük az emberi hiedelmeket, elképzeléseket. Ez az oka annak, hogy a marketing nagyon gyakran használja.

A legtöbb használhatósági vizsgálatnak ugyanakkor sokkal inkább az emberek viselkedésén kell alapulnia, bár az önbevallásos információk is hasznosak lehetnek a designerek számára. Például a kártyarendezéses tesztek sokat elárulnak a felhasználók mentális modelljéről egy információs architektúrával kapcsolatban. A kérdőívek mérik és kategorizálják az attitűdöket, illetve önbevalláson alapuló adatokat gyűjtenek össze, melyek szintén rámutatnak problémákra. Ugyanakkor a fókuszcsoportok használhatósági kérdéseknél kevésbé működnek, bár az kiderül a segítségükkel, hogy az emberek mit gondolnak egy márkáról vagy egy termékelképzelésről.

A dimenzió másik szélén helyezkednek el azok a módszerek, melyek elsősorban a viselkedést vizsgálják, vagyis próbálják megérteni, hogy mit tesznek az emberek egy termékkel vagy szolgáltatással. Például az A/B tesztek egy-egy változtatást vizsgálnak a weboldal esetében, miközben minden más tényezőt változatlanul hagynak. A szemkövetéses vizsgálatok pedig azt próbálják megérteni, hogy az emberek vizuális szempontból miként lépnek kapcsolatba egy felhasználói felülettel.

A kvalitatív és kvantitatív dimenzió esetében is fontos a kettő közötti különbségtétel, ami túlmutat azon, hogy egy kvalitatív teszt nyitott végű kérdéseket tartalmazó kérdőív. Sokkal inkább ott fogható a különbség, hogy a természetükből fakadóan a kvalitatív vizsgálatok – akár viselkedéssel, akár attittűdökkel kapcsolatos adatokat eredményez – közvetlen megfigyelésen alapulnak, míg a kvantitatív vizsgálatok közvetettek: egy olyan megoldáson keresztül szereznek adatokat, mint egy kérdőív vagy analitikai eszközök.

A használhatósági teszteknél például a tesztelők közvetlen módon figyelik meg azt, hogy a tesztalanyok miként használják vagy nem használják a technológiát céljaik elérése érdekében. Az adatok elemzése általában nem matematikai alapon történik.

Ezzel szemben a kvantitatív módszerek matematikai elemzéseken alapulnak, mivel az adatgyűjtések számszerű adatokat eredményeznek. A kvalitatív módszerekkel olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint a miért vagy a hogyan (oldjunk meg egy problémát), míg a kvantitatív módszerek a mennyi típusú kérdésekre válaszolnak.

Emellett érdemes megemlíteni a termék használatának kontextusát is. Itt a kérdés az, hogy miként használják az emberek a terméket. Valamint érdemes figyelembe venni a termékfejlesztés szakaszait is, vagyis az idődimenziót.

Ami fontos a tesztekhez: a perszona

Anélkül, hogy tudnánk kik a felhasználóink a kutatási technikák nem működnek hatékonyan. Itt lépnek be a képbe a perszonák és az empátiatérképek. Ezek segítenek annak megértésében, hogy kik a fő felhasználóink és mi van a fejükben. Ha ez megvan, utána lehet foglalkozni a különböző tesztekkel.

Milyen módszerek vannak?

Megfigyeléses teszt

Ha például újra akarod tervezni a weboldalad, akkor ahhoz, hogy megtaláld a problémás pontokat, meg kell figyelni, hogy az emberek miként használják azt. Már egy 15 perces teszt, egy véletlenszerűen kiválasztott személlyel is sok információt jelenthet. Meglévő weboldalt, appot, terméket lehet vele tesztelni elsősorban, így hasonlít egy usability tesztre, azonban annál szerényebb.

Szemkövetés

A szemmozgás megfigyeléséről van szó, ahol a kapcsolódó műszer csatlakozik egy számítógéphez. Azt vizsgálja, hogy hová néz a felhasználó, miközben próbál végrehajtani egy feladatot.

Interjúk

Ennél a módszernél a UX-kutatók kommunikálnak a felhasználókkal, de egyszerre mindig csak egy személlyel. A hatékony interjúkhoz 6-12 felhasználóra van szükség, akikkel megvitatható egy termék működése. Történhet személyesen, de telefonon, e-mailben vagy chaten keresztül is. ide tartoznak azonban a gerilla tesztek is.

Az interjúkhoz elég komoly tapasztalat szükséges, ha valóban értékes adatokat szeretnénk. A kutató megpróbálja megtudni, hogy miként érez egy felhasználó egy bizonyos téma, termék, szolgáltatás iránt. Ezért fontos, hogy inkább figyeljen, mint beszéljen. És ne adjon a szájukba válaszokat, ne fejezze be a mondataikat!

Egy kutatás szerint már 5 felhasználói interjú is elég a problémák 80 százalékának feltárásához. Lényeges persze ennek az 5 személynek a megfelelő kiválasztása, ami fontossá teszi, hogy a teszt előtt már meglegyenek a perszonáink, melyek az alapot jelentik ehhez.

Szakértői interjú

Az interjúk egy másik változata, amikor nem közvetlenül a felhasználókkal kommunikálsz, hanem azokkal a szakemberekkel, akik jól ismerik ezeket a felhasználókat. Ők elmondják a tapasztalataikat arról, hogy mit értenek félre leggyakrabban a felhasználók, melyek a gyakori kérdéseik és problémáik a használat során, miért keresik fel leggyakrabban az ügyfélszolgálatot?

Kontextuális interjú

Itt a felhasználókat a természetes környezetükben figyeljük meg, azáltal jobban megértjük, hogy mit, miért és hogyan tesznek.

Fókuszcsoportok

Ez felhasználók egy csoportjával (3-12 felhasználó) történő, moderált párbeszéd, melynek révén bepillantást nyerhetünk a felhasználók attitűdjeibe, gondolataiba és vágyaiba.

Kérdőívek

A kérdőívek olcsók és gyorsan összegyűjthetők velük a szükséges információk olyan személyektől, akik passzolnak a korábban már elkészített perszonáinkhoz. A kérdőívek erőssége egyben a gyengeségük is: mivel könnyen és olcsón lezavarhatók, ezért sokan nem is bajlódnak már kutatási módszerekkel.

Kártyák rendezése

Ez a népszerű módszer elsősorban arra való, hogy meghatározzuk egy weboldal vagy alkalmazás megfelelő információs architektúráját. A felhasználó kap egy rakás információt (melyek a weboldalon szerepelnek majd), melyeket logikusan kell elrendeznie. Ennek eredményeként a weboldal elrendezése megfelel majd a felhasználói igényeknek.

Lehet nyitott, zárt vagy mindkettő egyszerre. Ha teljesen a tesztalany döntésén múlik az elrendezés, akkor nyitott megoldásról van szó, ha egy kész elrendezéssel kell foglalkozniuk, akkor zárt.

Béta tesztek

Ha a terméked fejlesztése közel jár a befejezéshez, akkor béta állapotban használhatod. Ezáltal megfelelő kritikai visszajelzéseket és bugjelentéseket kapsz, illetve vizsgálhatod a felhasználást.

A/B tesztek

Amikor arra van szükség, hogy egy design különböző variációit hasonlítsuk össze annak érdekében, hogy kiválasszuk a leghatékonyabbat, akkor A/B tesztekről beszélünk. Ez elsősorban a konverzióoptimalizálásnál használatos megoldás, mint kvantitatív kutatási módszer működik.

A kivitelezés egyszerű: a felhasználók elé két különböző verzió kerül, és azt vizsgáljuk, hogy melyik működik hatékonyabban. Részletesen itt írtunk az A/B tesztekről.

Usability (labor) tesztek

Usability tesztekre akkor kerül sor, amikor a designerek meg akarják figyelni, hogy a felhasználó miként használ egy terméket. A használhatósági teszt során a felhasználók feladatokat hajtanak végre, míg a kutató figyeli őket és jegyzeteket készít. Ennek során kvalitatív és kvantitatív adatokat is begyűjtenek, hogy felfedezzék a használhatósági problémákat.

Terepen végzett tesztek

Annyiban különbözik az előzőtől, hogy a kutatók a felhasználók természetes környezetében vizsgálódnak, ahol azok a legvalószínűbben használják a terméket vagy szolgáltatást.

Online felhasználói teszt

Itt a felhasználói teszteléshez különböző teszteszközöket vagy platformokat vehetsz igénybe. A folyamat során megfigyelhető és rögzíthető a felhasználók tevékenysége a termék használatánál. Ezáltal látható, hogy végre tudják-e hajtani a felhasználók az elvégzendő feladatot. Ahhoz, hogy megbízható eredményeket szerezz, legalább 200 résztvevőnek kell elvégeznie az online tesztet. Ilyen és hasonló eszközök használhatók például: Try my UI, Userzoom, WhatUserDo, UsabilityHub, Optimizely, UserTesting.

Meglévő adatok elemzése

Előfordul, hogy felhasználói véleményekkel találkozol online felületeken is, például a Facebookon. Ezekből kiderül, hogy a Te termékeddel vagy ahhoz hasonlókkal kapcsolatban mire panaszkodnak az emberek, mit szeretnek benne, és mit változtatnának meg.

De támaszkodhatsz az analitikai adatokra, melyeket például a Google Analytics kínál. Ezek segítségével képet kapsz a felhasználók demográfiai adatairól és viselkedésükről.

Esettanulmányok

Ezek annak leírását tartalmazzák, hogy a felhasználók miként használják a weboldal egy bizonyos funkcióját. Részletes bepillantást nyerhetünk abba, hogy a felhasználók miként lépnek kapcsolatba az oldallal, kiderül, hogy milyen lépéseket kell megtenniük, hogy végrehajtsanak egy feladatot.

Koncepció tesztelése

Ebben az esetben a kutatók feldobnak egy elképzelést valamilyen termékről vagy szolgáltatásról, hogy megállapítsák, hasznos-e a célcsoport számára. Elvégezhető szemtől szembe tesztelő és tesztalany közötti beszélgetéssel, de nagyobb számú résztvevővel is, ahogy személyesen és online is.

Napló vagy kamera vizsgálatok

Itt a résztvevők vagy napló vagy kamera segítségével rögzítik és írják le az életük azon részét, mely releváns a termék szempontjából.

Visszajelzések elemzése

Azon felhasználók véleményének vizsgálata, akik valamilyen visszajelzési lehetőség révén (link, gomb, űrlap, e-mail) mondják el a véleményüket.

Milyen eszközök léteznek tesztelésre?

Ma már többféle eszköz is a tesztelők rendelkezésére áll, nem csak a kijelző, a papír és a ceruza. Íme, néhány népszerű lehetőség:

• UserTesting – visszajelzések gyűjthetők be általa regisztrált tesztszemélyektől. Ígérete szerint órákon belül visszajelzést ad egy termékről.
• Bugsee – főleg alkalmazások tesztelésére használható, mivel a felhasználóknak lehetőséget arra, hogy jelentség a hibákat és összeomlásokat.
• Appsee – felhasználói munkamenetek rögzíthetők vele, miközben az alanyok a mobilappot vagy weboldalt használják. Ezáltal pontosan látható, hogyan használják az emberek a terméket.
• Loop11 – több prototípus-készítő eszközt integrál, így például az Axure-t, a JustUnMind-ot vagy az InVision-t. Láthatóak a segítségével a kattintások, videók, hőtérképek, és sok egyéb.
• Lookback.io – egy kvalitatív eszköz interjúkhoz, melyek segítségével valós időben interjúzhatunk a felhasználókkal, és készíthetünk a hallottakról jegyzeteket.
• Usabilla – valós idejű visszajelzést ad a weboldal vagy app használatáról.
• Hotjar – kvantitatív felhasználó tesztek végezhetők vele. Elsősorban hőtérképet készít a felhasználói viselkedésről. Kiderül, hogy merre járnak a felhasználók, milyen gyakran, így kideríthető, hogy mi az, ami nem működik.
• Userlytics – online vagy offline felhasználói tesztek készíthetők vele weboldalak, alkalmazások és prototípusok számára. Kvalitatív és kvantitatív adatokkal is szolgál.
• Maze – egy kifejezetten prototípusok számára készített tesztelési platform, mely együttműködik többek között az InVision-nel, a Marvellel és a Sketch-csel. Habár nem olcsó, de 50 ezer felhasználóból választhatjuk ki a tesztalanyainkat.

Mikor kezdődhet a tesztelés?

Amikor még a weboldal fejlesztése el sem kezdődött, már hasznosak lehetnek a tesztek. Ha van egy korábbi weboldal, amit le kell cserélni, akkor azt tesztelve meg lehet állapítani, hogy mit akarnak az oldaltól a felhasználók. Ha nincs még semmilyen weboldal, akkor sincs baj, mivel a konkurencia weboldalaival is végezhetők tesztek.

Ha ezek a tesztek megtörténtek, akkor lehet elkezdeni a weboldalkészítést a drótváz megalkotásával az eredmények figyelembevétele mellett. A drótvázakat ugyancsak érdemes tesztelni, és nem pedig csak akkor elvégezni az első teszteket, ha már elkészült a termék. Minél korábbi fázisban kerül sor a tesztekre, annál jobb. Hiszen, ha már itt kiderül, hogy a weboldallal nem tudnak mit kezdeni a felhasználók, akkor nem egy kész weboldalt kell újrafejleszteni, hanem csak a drótvázat kell átrajzolni. Hogy mire és miért jó egy drótváz, arról itt írtunk részletesen.

Hogyan végezz el egy felhasználói tesztet? A felhasználói teszt lépései

Mint láttuk a tesztelést már a fejlesztés megkezdését megelőzően el lehet kezdeni, tehát nem csak magát a terméket lehet használhatósági szempontból vizsgálni, hanem már azt is, hogy legyen-e termék és milyen legyen. Minél előbb megkezdődnek a tesztek, annál jobb eredmény várható. A prototípusok lehetővé teszik, hogy visszajelzéseket szerezz attól a célcsoporttól, akik számára készítenéd a terméket. A cél ugyanis az, hogy valami olyasmi készüljön el, amit az emberek akarnak is használni.

Határozd meg, mit tesztelsz, és miért! Készíts tervet!

Elsőként azt érdemes rögzíteni, hogy mi az, amit tesztelni akarsz, és mi a célod vele. Mi a probléma, vagy mi a hipotézis, ami miatt szükség van a tesztre? A usability teszt tervezése az egész tesztelési folyamat legfontosabb része. Világos célokat kell megfogalmaznod azzal kapcsolatban, hogy milyen adatokat akarsz, milyen szempontból teszteled a weboldalt.

Korlátozni kell azonban a célokat annak érdekében, hogy pontos válaszokat eredményezzenek a tesztek. Szintén meg kell határozni a tesztek hatókörét: feltehetők ugyanis általános kérdések, vagy specifikus kérdések. A lényeg az, hogy előre át kell gondolni, mit akarsz megtudni a tesztek révén, mert ennek megfelelően kell módszert választani.

Gondold át azt is, hogy mennyi időt fog igénybe venni a tesztelés, mikor tudod végrehajtani a teszteket, hány résztvevővel, kik ők, hol hajtod végre a teszteket. A teszt tárgya lehet egy fizikailag létező vagy akár egy digitális prototípus is. Ha a termék már kész van, akkor ott már meg kell határozni a teszteszköz paramétereit is.

Indulj neki drótvázzal és prototípussal!

A legegyszerűbb és legolcsóbb módja a felhasználói tesztnek, ha elkészíted egy termék prototípusát. Ezzel az ötletből már valami valóságos születik, még ha nem is maga a termék. A prototípus lényege, hogy az még nem a végleges termék, vagyis a tesztek egy induló állapotban végezhetők, és már ekkor kiszűrhetők a problémák. A prototípusokról a linkelt bejegyzésben részletesen írunk, de a lényege, hogy egy olyan weboldalról van szó, mely korlátozott funkcionalitással rendelkezik.

Azért is fontos meghatározni első lépésként, hogy mit akarsz tesztelni, mert a prototípusban csak azt a funkciót kell működővé tenni.

Találd meg a felhasználókat!

Ha vannak létező felhasználóid, akkor vedd fel velük a kapcsolatot, és kérd meg őket, hogy vegyenek részt a tesztelésben! A felhasználók toborzásánál fontos, hogy ne találomra válogass, hanem a célközönségednek megfelelő tesztalanyokat gyűjts össze. Szintén lényeges, hogy a tesztbe ne kerüljenek olyan személyek, akik dolgoznak vagy ismerik a projektet.

Ami még kérdés, hogy hány felhasználóra van szükséged a teszthez. Normál esetben elegendő lehet akár 3-5 személy, de minél többen vannak, annál jobbak lesznek az eredmények.

Egyébként a toborzási módszer attól függ, hogy ki a célközönséged. Ha olyan személyeket keresel, akik már használták a terméket, akkor csak kiküldesz egy e-mailt a meglévő felhasználóknak. Ha nem, akkor hirdetések révén kereshetsz alanyokat. Őket érdemes kérdőívekkel szelektálni, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, vagyis az előre meghatározott perszonákhoz passzoljanak.

Hozd létre a tesztkörnyezetet!

Elvégezheted a teszteket online vagy akár az irodában. Célszerű persze valami csendes helyet találni, ahol nincsenek zavaró tényezők. De persze a valóságos élethelyzetekben is érik külső hatások a felhasználókat.

Határozd meg a szerepeket!

A teszteken az alanyokon kívül még két résztvevőnek érdemes jelen lenni: a moderátornak és a megfigyelőnek. Az előbbi teszi fel a kérdéseket, irányítja a kutatást és figyeli az időt. Utóbbi rögzíti a tesztet, jegyzeteket készít. Egyedül is el lehet végezni a teszteket, csak akkor alaposan fel kell készülni. Az ugyanakkor nem javasolt, hogy kettőnél több résztvevő legyen jelen a tesztalanyon kívül, mert az már zavaró számára.

Készítsd el a forgatókönyvet!

Tehát írd le előre, hogy mi az az elképzelt helyzet, amit felvázolsz a tesztalanyoknak. Írd le azt is, hogy mivel kezded a tesztet, melyek a rávezető kérdések, mi hangzik el a teszt során és milyen összefoglaló kérdésekkel zársz. Kezdésnek el kell magyarázni az alanynak a helyzetet, és tájékoztatni kell, hogy mit vársz tőle. A rávezető kérdésekkel töröd meg a jeget: ezek olyan általános kérdések, melyek megnyugtatják a tesztalanyt.

Ha a felhasználó még nem ismeri a terméket, akkor azt be kell mutatni neki, és fel kell vázolni a szituációt, amibe az alany beleképzelheti magát a használat során. A teszt végén érdemes olyan összefoglaló kérdéseket is feltenni, melyre válaszul az általános benyomásait fogalmazhatja meg a tesztalany a termékről, elmondhatja, hogy mely funkciók tetszettek neki, és hogy használná-e a jövőben.

A forgatókönyv dokumentumában világosan el kell választani a teszt egyes szakaszait, érdemes eltérően megjeleníteni, hogy mi az, ami elhangzik majd, és mi az a cselekvés, amit végre kell hajtani. Ezt a forgatókönyvet megkapja a moderátor és a megfigyelő személy is.

Futtass egy próba-tesztet!

Ez azért hasznos, mert itt derül ki, hogy a valóságban működik-e a felvázolt forgatókönyv, és hol kell korrigálni. Ezeket érdemes egy-két nappal korábban megejteni, mint az éles teszteket, mert így még van idő a korrekcióra.

Készítsd elő a papírmunkát!

Itt olyasmire kell gondolni, mint a titoktartási nyilatkozat, és hogy a résztvevők beleegyeznek az ülésen elhangzottak rögzítésébe. Érdemes arról is egy leírást készíteni, hogy mi a célja a kutatásnak, és ezen megadni az elérhetőségünket, ha a részvevőknek a későbbiekben kérdéseik lennének. Ezt a leírást még a teszt előtt add át az alanyoknak!

Tesztelj!

A teszteket rögzítsd minden olyan módon, ami lehetséges, figyelj a tesztalanyoknak nem csak a cselekedeteire, hanem az arckifejezésére. Ehhez fel kell venni a hangjukat, webkamerával a tevékenységüket, és az egérmozgást. Ez azért hasznos, mert lehet, hogy valamit később visszanéznétek, például, hogy mi pontosan mi és hol okozott problémát a felhasználóknak.

Ha zavart látsz rajtuk, akkor kérdezd meg tőlük, hogy mire gondolnak ebben a pillanatban. Bátorítsd őket, hogy kimondják, amit gondolnak az egész teszt során! Fontos, hogy mindig emlékeztesd őket arra, hogy hangosan gondolkodjanak.

Amire ebben a szakaszban figyelni kell, az az, hogy ne befolyásold a tesztalanyokat, kérdésekkel ne vezesd rá őket az általad helyesnek gondolt megoldásokra. A cél ugyanis az lenne, hogy azt lásd: el tudják-e végezni a meghatározott feladatokat, nem pedig az, hogy mit gondolnak mondjuk a weboldalon használt színekről.

Ha szükséges, akkor nyugodtan térj el a forgatókönyvben vázolt kérdésektől! Legyél türelmes az alanyokkal, és ne gondold, hogy azért, mert valami nem megy elsőre neki, segítségre lenne szükségük! Hagyd őket egyedül megoldani a feladatot. Ha befolyásolod őket, akkor hibásak lesznek az eredmények!

Készítsd el a jelentést!

Miután lezajlottak az ülések, el kell készítened a jelentést, melyben szerepelnek a következtetések. Elkészíthető egy analízistáblázat, melyben szerepel, hogy mit szeretnének a felhasználók, milyen vélemények alakultak ki, melyek a kételyek, és milyen gondolatok fogantak meg ezekkel kapcsolatban.

Elemezzétek az eredményeket!

Az elemzésnek általában két iránya lehet. Ha a fejlesztés már zajlik és a tesztek inkább mennyiségiek, akkor adatelemző eszközöket lehet használni. Ezek rámutatnak arra, hogy milyen gyakran merült fel egy probléma. Ugyanakkor, ha korai fázisban történt a tesztelés, akkor manuális végezhető az elemzés.

Vedd elő a jegyzeteket, és írd le azt az öt felhasználói célt és felhasználói problémát, ami felmerült a termék használata során. Érdemes külön lejegyezni azokat az elhangzott mondatokat, melyek kapcsolatban vannak a célokkal és a problémákkal.

Ezután következhet a felmerült problémák megoldása a csapattal, melynek formája a szabad ötletelés. át kell beszélni, hogy mi az ami működik és mi az, amin javítani kell. Ebből kialakul valamiféle megoldás, ami alapján elkészíthető az új design. Először persze megint csak egy drótváz készül a csapat megbeszélései alapján, és aztán megkezdődik ennek is a tesztje.

Redesign és újabb tesztek

Amikor tehát elkészül a termék új verziója, akkor érdemes megismételni a tesztet. Ez egészen addig folytatható, amíg valami valóban hatékony megoldás nem születik. Ha kész a végleges drótváz, akkor azt meg lehet mutatni a megrendelőnek.

Néhány tipp felhasználói tesztekhez

Minél előbb mutasd meg az ötleteidet az embereknek!

Ha még csak vázlataid vannak, már azokkal is érdemes előállni. Megkérdezheted az alanyokat arról, hogy értik-e azt a folyamatot, amit terveztél. Hasonlít-e a bemutatott folyamat ahhoz, amit más weboldalakon találkoznak? Könnyen használható-e? Az így kapott visszajelzések elemzésével világosabbá válik, hogy merre kell tartanod a kivitelezésnél, hogy jó legyen a felhasználói élmény.

Felesleges nagy pontosságú prototípusokkal tesztelni az elején

A nagy pontosságú prototípusok közel járnak a végső designhoz mind formájukat, mind funkcióikat tekintve. Ezzel szemben a kis pontosságú prototípusok csak kevés hasonlóságot mutatnak a végtermékkel. Ezért nem is ígérnek a felhasználónak sokat. Márpedig minél előrébb járunk a tervezésben, annál könnyebb változtatni a terven.

Sokszor azonban akkor kerül tesztelésre egy termék, amikor már pixelpontosan kész van. Ez megzavarhatja a felhasználókat, hiszen azt hiszik, hogy már a kész termékkel állnak szemben, így többet várnak, mint amit adni tud.

Ne mond meg a tesztalanyoknak, hogy mit tegyenek!

Ha megmondod az embereknek, hogyan használják a terméked, akkor nem tudod megállapítani, hogy mennyire könnyen használható. Ugyanakkor persze az sem jó, ha teljesen elengeded a kezüket. Fontos, hogy valamilyen feladatot adj számukra, ami támpontot jelent a használathoz, ezután viszont bízd rájuk, hogy miként hajtják végre a feladatot. Figyelj arra is, hogy ez milyen gyorsan történik meg, hiszen ez jelzi, hogy jó-e a felhasználói élmény.

Ne lepődj meg, ha a feladatvégrehajtásuk nem a Te elképzeléseidet követi, és nem próbáld az általad elképzelt útra terelni őket. Inkább gondold át, hogy miért azt tették, amit!

Arra is figyelj amit mondanak, ne csak arra, amit tesznek!

Ezért jók a személyes tesztek, hiszen ott nem csak azt látod mit tesznek, hanem azt is hallod, amit mondanak közben. Érdemes kérdéseket is feltenned azzal kapcsolatban, hogy mennyire látják át azt a felületet, amit megmutattál nekik. Például, megtalálják rajta a gombokat és a fontos információkat? A gombokat gomboknak látják-e és nem keverik-e össze más elemekkel? Ha igen, akkor arról beszámolnak, és erre reagálnod kell a terv továbbfejlesztésével.

Mit tegyél, ha nincs pénzed felhasználói tesztekre?

Amikor jó felhasználói élményt akarsz biztosítani a weboldaladon, akkor a felhasználói tesztek segítségével érheted ezt el. Ugyanakkor, ha nincs pénzed tesztekre, akkor kénytelen leszel valami olcsóbb megoldással optimalizálni az oldalad. Milyen lehetőségek közül válogathatsz?

Meglévő adatok

A meglévő adatokat csak akkor tudod használni, ha már megvan a weboldalad. Márpedig felhasználói tesztekre az esetek nagy részében még az indulás előtt szükség van. Mindenesetre a Google Analyticsre minden esetben számíthatsz. Egy működő weboldal esetében ebből minden adat kinyerhető, melyek megmutatják a weboldal teljesítményét.

Például az adatokból kiderül, hogy a felhasználók mikor hagyják el a weboldalt, vagy hullanak ki a vásárlói úton, még mielőtt konvertálnának. Az időtartamok vizsgálata pedig elmondja, hogy átlagosan mennyi időt vesz igénybe, hogy egy-egy oldalon navigáljanak.

A hőtérkép ugyanakkor világossá teszi, hogy hova kattintanak a felhasználók a weboldalon, illetve, hogy milyen mélységig görgetnek. Ezáltal például arra lehet rálátásod, hogy a látogatók miként reagálnak a call to actionre, vagy miként hat rájuk valamely gomb.

Az analitika révén tehát láthatóvá válik, hogy milyen pontokon kell javítani a felhasználói élményen. A gondot az jelenti az adatokkal kapcsolatban, hogy csak azt mutatják meg, hogy hol a probléma, arról már nem beszélnek, hogy mi okozza a problémát. Ehhez további elemzésekre van szükség.

Kérdezd meg az ügyfeleket!

Ha az adatok alapján már tudod, hogy hol van a probléma, akkor az ügyfeleidnek feltett kérdésekkel arra is rájöhetsz, hogy miért merülnek fel ezek a problémák. Az ügyfelek visszajelzései értékes információkkal szolgálhatnak, ennek ellenére sok cég nem használja ki ezt a lehetőséget.

Ha például egy kis árengedményt biztosítva ráveszed a felhasználókat arra, hogy kitöltsék a kérdőíved, akkor olyan dolgokat tudhatsz meg, hogy

• miért látogatják meg a weboldalad?
• elérték-e a céljukat?
• ha nem, akkor mi volt a gond?

A válaszok segítenek rájönni a weboldal használatával kapcsolatos legnagyobb hibákra, valamint felderíthetnek olyan új lehetőségeket, melyekkel előrébb léphetsz.

Versenytárs-elemzés

Ez a megoldás azt takarja, hogy ha van az iparágadban egy szabvány bizonyos weboldal-kialakításra, akkor a vezető, konkurens oldalak felépítésének elemzésével (és másolásával) jó alapokkal indíthatsz.

Az innováció persze fontos a designban is, azonban a webdesign egyik legfontosabb elve a konvencióra építés, vagyis a bevett szokások alkalmazása. Ezt várják el ugyanis a felhasználók, és az ismerős felépítésű weboldalakat tudják hatékonyan használni.

Gerilla tesztelés

Itt már valódi felhasználói tesztelésről van szó, ugyanakkor olcsó és gyors megoldás. A gerilla tesztelés során véletlenszerűen válogatsz ki felhasználókat – akár egy nyilvános helyen -, és kéred meg őket arra, hogy teszteljék a weboldalad.

Nyilván ebben az esetben nem feltétlenül a célközönségedet sikerül megtalálnod tesztelésre, ugyanakkor így is számtalan ötletet fogsz kapni további fejlesztési lehetőségekre. De a következő fejezetben részletesen is leírjuk, hogyan vágj bele.

Mi az a gerilla tesztelés? És hogyan vidd véghez?

A gerilla tesztelésben nincs semmi különös, ugyanakkor használható megoldás lehet azok számára, akik idő- és pénzhiánnyal küzdenek. Egyszerű UX tesztelésről van szó, a megszokott, szervezett irodai körülményektől eltérő szituációban, illetve környezetben.

A gerilla tesztelés egy olyan UX tesztelési megoldás, ahol a megszokott, hétköznapi környezetben arra kérsz embereket, hogy teszteljék a termékedet, azaz a weboldaladat vagy alkalmazásodat, Te pedig rögzíted a visszajelzéseiket.

Milyen előnyei vannak?

Valós személyekkel történik

Olyan embereket kérsz meg feladatok végrehajtására, akiket egy kávézóban, egy utcai padon vagy bármilyen nyilvános térben megtalálsz. Ez azt jelenti, hogy ők teljesen valós személyek valós környezetben. És a valódi emberek valódi visszajelzéseket adnak, melyek nagyban segíthetnek a terméked designjának kialakításában.

Gyors

Elég gyors megoldás, minden azon múlik, mennyire vagy hatékony abban, hogy az embereket rávedd a segítségre. Ahogy beugrik egy ötlet, arról mindjárt visszajelzést kapsz, csak ki kell menned az utcára.

Olcsó

A gerilla tesztelés egy olcsó változata a használhatósági teszteknek. Nem kell hozzá utaznod, nem kell fizetned a tesztalanyoknak, csak annyi idődbe kerül, ameddig megtalálod a tesztelő személyeket és végrehajtod velük a tesztet.

A konkurenciát is ellenőrizheted

A tesztelő személyek természetes módon össze fogják hasonlítani a termékedet olyan termékekkel, melyek már a piacon vannak. Ez megmutatja azt, hogy mi az, amit a konkurencia jól csinál, és mi az, amit nem.

Mikor használd a gerilla tesztelést?

A gerilla tesztelés különösen akkor hasznos megoldás, ha

• használhatósági problémákat akarsz ellenőrizni a projekt egy korai szakaszában,
• a közönségről alkotott feltételezéseidet akarod ellenőrizni,
• arra vagy kíváncsi, hogy milyen a designod a versenytársakéval összehasonlítva,
• olyan feladatok megoldásának nehézségét teszteled, melyekhez a feltételezéseid szerint nem kell semmilyen tudás.

Természetesen hátrányai is vannak a gerilla tesztelésnek. Mivel gyors tesztről van szó, így kevésbé alapos. Nem tudsz olyan terveket tesztelni, melyek használatához valamilyen tudás vagy képesség kell. A nyilvános helyek olykor zajosak és elvonják a figyelmét a felhasználónak. Az emberek nem a Te termékeddel akarnak foglalkozni, hanem azzal a tevékenységgel, amit éppen elkezdtek. A gerilla tesztelést tehát más teszt-megoldásokkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy ezeket a hátrányokat kiküszöböljük.

Hogyan hajts végre egy gerilla tesztet?

Ahhoz, hogy a tesztelés hatékony legyen, jól kell kivitelezni. De hogyan?

Felkészülés

Először is határozd meg, hogy mit akarsz elérni, majd tervezd meg, hogy azt miként fogod elérni. Ehhez szükséged lesz:

• egy prototípusra – azaz nem kell működő termék, viszont a prototípus legyen már használható.
• eszközökre – olyan technikai eszközökről van szó, mint egy laptop, tablet, mobil, videó kamera, stb.
• forgatókönyvek.
• végül valami elképzelés arról, hogy meddig tart egy teszt – ideális esetben nagyjából 10 percig.

A forgatókönyv elkészítése

Írd le, hogy milyen feladatokat kell végrehajtaniuk az embereknek miközben a designod használják. Szűkítsd le a feladatok körét a három legfontosabbra, majd ebből a háromból készíts egy forgatókönyvet.

Találd meg az áldozatot!

Válassz ki egy helyszínt, ahol a célközönséged megtalálható, és nem rohan éppen valahová. Azt is ellenőrizd előtte, hogy a helyszín nem túl zajos, nem túl forgalmas, nem vonja el túl könnyen a figyelmüket, és senkit nem zavar, hogy Te ott tevékenykedsz.

Közelítsd meg az áldozatot!

Ezután következik az, hogy be kell cserkészned a tesztalanyokat. Ehhez el kell magyaráznod, hogy

• ki vagy és mire készülsz,
• miért tudna segíteni neked,
• meddig fog tartani.

Ha rábólint a részvételre, akkor tegyél fel további kérdéseket, hogy kiderüljön, valóban ő a célközönséged. Például megkérdezheted, hogy mennyire könnyen használja a technikai eszközöket, vagy akár azt, hogy használja-e a versenytársak termékeit.

Fuss neki a tesztnek!

Ezután jön az, hogy megkéred a tesztalanyt a forgatókönyvben vázolt feladatok végrehajtására. Azt is tedd világossá számára, hogy el kell mondania, mit és miért tesz éppen, mire gondol a termék használata közben.

Megfigyelés

A teszt során figyeld meg a résztvevőket, és ha beleegyeznek, akkor akár hang- vagy videófelvételeket is készíthetsz róluk. Kérdezd meg őket, hogy milyen benyomásaik voltak a termék használatáról, mit szerettek benne és mit nem. És ne felejts el jegyzeteket készíteni!

Dolgozd fel a visszajelzéseket!

Ez a legfontosabb része a tesztelésnek. A visszajelzéseket végrehajtható feladatokká kell alakítani, de arra is figyelni kell, hogy ezek a visszajelzések valódiak legyenek, és ne próbálják meg szépíteni a véleményüket a tesztalanyok.

Ne feledd!

• Ellenőrizd a létrehozott forgatókönyvet egy ismerősödön, mielőtt kilépsz az utcára.
• Ne legyen veled több mint egy ember, mert csak zavarba hozzák a tesztalanyt.
• Legyen megoldásod arra az esetre, ha gyenge a wifi vagy túl nagy a zaj.
• Változtasd a helyszíneket és a tesztalanyokat.
• Kezdd 5 ember tesztelésével. Ha összetett a termék, akkor többre lesz szükség.
• Mondj nekik végül köszönetet, vagy akár rendelhetsz nekik egy kávét is!

Mikor nincs szükség felhasználói tesztekre?

Vannak olyan termékek, melyekkel nem biztos, hogy érdemes felhasználói teszteket végezni, illetve azok félrevezetők lehetnek. Ezek olyan új megoldások, melyekre az emberek még nincsenek felkészülve. Az ilyen termékekkel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Pontosan leírja ezt a helyzetet az a Henry Ford idézet, mely úgy hangzik, hogy ha megkérdeztem volna az ügyfeleimet, hogy mit akarnak, akkor azt válaszolták volna, hogy egy gyorsabb lovat. Nem pedig autót.

Hasonló volt a helyzet Steve Jobs idejében az Apple-lel is, mely az emberek szondázása nélkül készített termékeket. Steve Jobs szerint a teljesen új, soha nem látott termékekkel kapcsolatban nem lehet megkérdezni az embereket, nem fogják tudni megmondani, hogy milyen nagy felfedezésre van szükségük.

Tehát, ha neked egy startupod van, mely egy egészen új ötletre, termékre épül, akkor nem biztos, hogy a tesztek megmutatják, szükség van-e a termékedre, és az milyen legyen. Fontos azonban, hogy itt valóban forradalmi, teljesen új megoldásról legyen szó, mely az emberek számára még ismeretlen. Ezekkel nem igazán tudnak mit kezdeni, a tesztek itt félrevezethetnek.

Ebben az esetben a tesztelési fázis kihagyható, és a cél a termék minél előbb történő piacra dobása, és a valós visszajelzések figyelése.

A lényeg tehát, hogy bár a tesztelés egy már használt terméknél, egy jól ismert megoldásnál (például egy megszokott funkciókat kínáló céges weboldalnál) hasznos, hiszen itt a tesztekkel csiszolható a felhasználó élmény, létrehozható egy olyan dolog, mely kitűnően illeszkedik a felhasználói elvárásokhoz, azonban akadnak olyan egyedi és új termékek, melyeknél nem érdemes tesztekkel tölteni az időt. Ezeket egyszerűbb minél előbb élesíteni, majd a felhasználói tapasztalatokból és visszajelzésekből levonni a következtetéseket.