Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2021-04-220 komment

Mik azok a webes vitals-mutatók (core web vitals)? – Frissítve, 2021.09.08.

Tartalomjegyzék
Bővített tartalomjegyzék

2021 augusztusában új rangsorolási tényezőt indított a Google: az oldalélményt, melynek részeként fontossá váltak a webes vitals-mutatók, vagyis core web vitals mutatók. Ez új kihívás elé állítja a weboldalakat, melynek nem is olyan könnyű megfelelni. (Frissítés, 2021.09.08. – Több új fejezettel is bővítettünk, többek között azzal, hogy hogyan javítsd az egyes webes vitals-mutatókat?).

A Google komoly hatással van a weboldalakra, azok megjelenésére, hiszen a keresőoptimalizálás sok weboldal számára elől áll a prioritási listán: ha jó helyen akarnak szerepelni, a weboldalukkal igazodniuk kell a Google elvárásaihoz.

Habár a weboldalak felhasználói élménye már eddig is hatással volt egy weboldal rangsorolására, ez most egy mérhető elemmel is bővül, miután a core web vitals, vagyis magyarul a webes vitals-mutatók – illetve az abból képzett oldalélmény – rangsorolási tényezővé lépett elő. Vagyis mostantól objektív mérőszámok mutatják, hogy a Google szerint mennyire jó a weboldal-élményed.

Mik azok a webes vitals-mutatók?

Mik azok a webes vitals-mutatók?

A webes vitals-mutatók jelzik egy weboldal interaktivitásának gyorsaságát, reszponzivitását, stb. Ha egy weboldal nem felel meg a Google sztenderdjeinek, akkor az negatív hatással lesz a helyezésére.

A core web vitals mutatók fogalma egyébként még azok számára is új lehet, akik azért érintőlegesen odafigyeltek a weboldaluk teljesítményére, sebességére. Tehát különböző eszközökkel mérték és elemezték a sebességet, a weboldal méretét, is igyekeztek is azt optimalizálni.

Ugyanakkor az, hogy egy weboldal jó teljesítményt mutat valamely sebesség-teszten, például a GTmetrixen, egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó webes vitals-mutatókkal fog rendelkezni, sőt nem feltétlenül fog megfelelni a mobilra előírt sztenderdeknek.

A webes vitals-mutatók valós, felhasználó-központú mérőszámok, melyek megpróbálják adatként megjeleníteni a felhasználói élményt, legalábbis annak sebességre vonatkozó részét. Méri a betöltési időt, az interaktivitást és a tartalom stabilitását betöltés közben. Ugyanakkor ezek a core web vitals mutatók nincsenek kőbe vésve, ami azt jelenti, hogy évről évre változhatnak attól függően, hogy mit vár a felhasználó egy jó weboldaltól.

Ezen grafika alapján talán könnyebben érthető, miről is szól:

Oldalélmény és webes vitals mutatók

Mint látható, az oldalélmény rangsorolási tényezőbe a webes vitals-jelzésen túl beletartozik a mobilbarátság, a biztonságos böngészés, a HTTPS használata, és a zavaró hirdetések elkerülése. A Google magyarázata szerint az oldalélmény jelzés azt méri, hogy a felhasználók milyennek érzik a weboldallal történő interakciót. A benne foglalt elemeknek az optimalizálásával egy kellemesebb élmény biztosítható a felhasználók számára minden böngészőben és felületen, illetve segít abban, hogy a weboldal jobban megfeleljen a felhasználói elvárásoknak mobilon is.

A Google mindenesetre a webes vitals-mutatókkal rákényszeríti a weboldal-tulajdonosokat arra, hogy valamelyik eszközét használják, ha a weboldaluk teljesítményét, sebességét szeretnék optimalizálni.


Frissítés, 2021.08.06.:

A Google kidobta az oldalélményből a biztonságos böngészés jelzést

A Google 2021. augusztus 4-én jelentette be, hogy eltávolítja az oldalélményből a biztonságos böngészés jelzést. Ha feljebb megnézed a Google ábráját, akkor látod, hogy összesen 7 jelzést tartalmaz, közte a “Safe Browsing”-ot. A most közzétett ábrán ez már hiányzik:

Az új oldalélmény ábra

A Google a lépést azzal magyarázta, hogy rájöttek, a biztonságos böngészés kapcsán felmerülő problémákra nincs mindig ráhatása a weboldaltulajdonosoknak. A weboldalak ugyanis időnként külső felek káros tevékenységeinek esnek áldozatul. A Google ettől még persze jelezni fogja a Search Console-ban, ha ilyen probléma felmerül, csak épp nem jelenik meg az oldalélmény jelentésben, illetve nem befolyásolja a rangsorolásod.

A lépés tehát mindenképpen pozitív a weboldaltulajdonosok számára, hiszen eggyel kevesebb probléma miatt kell aggódniuk. Ugyanakkor persze, ha egy weboldalnál felmerül, hogy nem nyújt biztonságos böngészést a felhasználók számára, azt mindenképpen korrigálni kell.


Frissítés, 2021.09.08.:

Hogyan mérd a core web vitals mutatókat?

Korábban ezt a kérdést már érintettük a Search Console használatáról szóló anyagunkban, de itt is kitérünk rá. Tehát mik is azok a core web vitals mutatók?

Három mutatót különböztet meg a Google: LCP, FID, CLS.

Ezek közül egyébként az első kettő már a sebesség jelentésben is megjelent, csak a CLS lehet újdonság. A Google magyarázata szerint:

  • LCP (legnagyobb vizuális tartalomválasz): Azt az időt jelenti, amely alatt a böngésző rendereli a megjelenítési terület legnagyobb látható tartalomelemét, attól számítva, amikor a felhasználó lekéri az URL-t. A legnagyobb elem általában valamilyen kép vagy videó, esetleg nagy méretű tömbszintű szövegelem. Azért fontos, mert ez alapján az olvasó láthatja, hogy az URL betöltése ténylegesen folyamatban van. A jelentésben látható Összesített LCP azt az időt jelenti, amely alatt a csoportban lévő URL látogatásainak 75%-a eléri az LCP-állapotot.
  • FID (első interakciótól számított válaszkésés): Az az idő, amely a felhasználónak az oldallal való első interakciójától (pl. linkre kattintás, gombra koppintás stb.) addig tart, amíg a böngésző válaszol az interakcióra. A mérőszám attól az interaktív elemtől származik, amelyre a felhasználó először rákattint. Ez olyan oldalakon fontos, ahol a felhasználónak valamit végre kell hajtania, mert az oldal ekkor vált interaktívvá. A jelentésben megjelenő Összesített FID azt jelenti, hogy a csoportban lévő URL látogatásainak 75%-a ilyen vagy ennél jobb értékkel rendelkezett.
  • CLS (elrendezés összmozgása): Azt határozza meg, hogy mennyit mozog az oldal elrendezése a betöltés során. A pontszám 0 és 1 között lehet, ahol a nulla azt jelenti, hogy nincs mozgás, az 1 pedig a legtöbb mozgást jelzi. Ez azért fontos, mert az oldalelemek elrendezésének mozgása – miközben a felhasználó használni szeretné az elemeket – rossz felhasználói élményt eredményez. A jelentésben szereplő Összesített CLS a legalacsonyabb közös CLS a csoportban lévő URL látogatásainak 75%-ában.

Röviden megfogalmazva az LCP a betöltés, a FID az interaktivitás, míg a CLS a vizuális stabilitás értékeit mutatja meg. Hogy mi az ideális érték, az itt látható:

Webes vitals mutatók értékei

A Google tanácsa szerint a legtöbb weboldalon segít, ha

  • 500 KB alá csökkentik az oldal méretét
  • az oldalforrások számát 50 alá viszik
  • és AMP-t használnak.

Amennyiben javítás történik az oldalon, akkor azt jelezni lehet a Google-nak a Search Console-on keresztül, így újraértékeli az oldalt.

Mivel mérd a core web vitals mutatókat?

A mutatók a legegyszerűbben a PageSpeed Insigths segítségével mérhetők, de a webes vitals-mutatók megtalálhatók a Search Console-ban vagy a Lighthouse-ban is (többek között). Ez a táblázat jobban eligazít az eszközök között:

A core web vitals mutatók mérésének eszközei

Éppen ezért az alapvető webes vitals-mutatókat, mint az oldalélmény részeként megjelenő elemet a Search Console használatáról szóló anyagunkban már áttekintettük, hiszen a Search Console már pontosan méri, hogy a core web vitals mutatókat tekintve miként teljesít az oldalunk, és mit kell javítani.

A Search Console-on kívül azonban más eszközökkel is mérheted a webes vitals-mutatók állását, de talán érdemes kiemelni, hogy nemrég megjelent egy Chrome bővítmény is, melyet bekapcsolva minden oldalnak láthatjuk a webes vitals-értékeit.

Hogyan javítsd az egyes webes vitals-mutatókat?

Most, hogy már tudod, hogyan mérd az egyes mutatókat, nézzük, hogy miként lehet ezeket javítani a weboldalad esetében!

Hogyan javítsd az LCP-t?

A Google erre több javaslatot is ad. Elsőként érdemes a szerverrel foglalkozni. Ha komoly lassulást tapasztalsz, akkor lehet, hogy hasznos lenne egy jobb hosting-szolgáltatással próbálkozni, például megosztott hosztingról dedikált hostingra átállni. Emellett érdemes áttekinteni a weboldalad folyamatait, és ami nem szükséges, azt leállítani, a többit pedig optimalizálni. Például egy WordPress alapú oldal esetében csökkentheted a folyamatok számát a felesleges pluginek eltávolításával.

A második tanács, amit a Google ad, az a CDN (Content Delivery Network) használata. Olyan szolgáltatásoknál is körülnézhetsz, mint amit a Google Cloud vagy a Cloudflare kínál, hiszen a segítségükkel javíthatod a weboldalad sebességét, különösen, ha sokan keresik fel az oldalad a világ számos országából.

Szintén javíthat a helyzeten a gyorsítótárazás, mert így a gyorsítótárazott HTML-tartalmakat nem kell minden egyes alkalommal betölteni minden felhasználó számára, aki meglátogatja az oldalad. Ha WordPresst használsz, akkor olyan pluginok segítenek ebbe, mint a W3 Total Cache vagy a WP Fastest Cache, melyek automatikus gyorsítótárazzák a tartalmaidat.

Ezeken túl még számos technika van a gyorsításra: előtöltések alkalmazása, a HTML, a CSS és a JavaScript összehúzása, de ugyanígy a szövegek, képek, videók méretének csökkentése is segít.

Hogyan javítsd a FID-et?

Az első interakciótól számított válaszkésés elsősorban a JavaScript és a külső szkriptek használatának optimalizálásán múlik. Utóbbi egyébként elsősorban különböző weboldalanalitikai eszközöket jelent, de bármely kód lehet, mely egy másik weboldalhoz kapcsolódó szkriptet futtat le.

Mint azt már az előző fejezetben említettük, a JavaScript minimalizálható, vagyis eltávolíthatók a felesleges karakterek, a nem használt kódok, és azok, melyekre nincs szükség a weboldal elindulásához a betöltésnél. A Google egyébként a UglifyJS-t javasolja a JavaScript csökkentésére.

Hogyan javítsd a CLS-t?

Az elrendezés összmozgásának javításához jelezned kell a böngésző számára, hogy mekkora terület szükséges a betöltendő elemek számára. Ehhez a képek és a videók számára méreteket kell rendelni, illetve lehetőség van ezt a CSS-ben is megoldani. Bármelyik utat is választod, az a cél, hogy elkerüld a felesleges mozgásokat a weboldal betöltésekor.

Azokat az elemeket is érdemes jelölni, melyek csak akkor fognak betöltődni, ha a felhasználó interakcióba lép az oldallal. Ha a látogatók tudják, hogy mely elemek fognak betöltődni, az megakadályozza azt, hogy elmozduló elemekre akarjanak rákattintani.

Mikortól használja a rangsorolásnál az oldalélményt és a webes vitals-mutatókat a Google?

Míg 2020 novemberében a Google még 2021 májusi bevezetéssel számolt az oldalélmény, mint rangsorolási tényező bevezetése kapcsán, 2021. április 19-én bejelentették, hogy csúszni fognak: a fokozatos indulás csak június közepén kezdődik és egészen augusztus végéig eltart majd.

A lépést azzal indokolták, hogy ezzel a weboldaltulajdonosok kapnak még egy kis időt, hogy az oldaléményt szem előtt tartva finomítsanak a weboldaluk teljesítményén. Ugyanakkor az is ott van mögötte, hogy a fokozatos élesedés révén a Google jobban meg tudja figyelni, hogy történik-e bármi váratlan dolog, amire nem számítottak.

A Google azt is megjegyezte, hogy drasztikus változásokra nem kell számítani az új rangsorolási tényező miatt a találati oldalakon. Habár ezt az algoritmust arra tervezték, hogy kiemelje azokat az oldalakat, melyek jó felhasználói élményt kínálnak, az oldalélmény csak egyetlen tényező lesz a sok között, melyet figyelembe vesznek a rangsorolásnál.

Mindenesetre a Google a weboldaltulajdonosok helyzetének megkönnyítése érdekében egy új oldalélmény jelentést vezetett be a Search Console-ban, mely kombinálja a meglévő webes vitals-mutatókat más olyan elemekkel, melyek hatással vannak az oldalélmény mutatóra.

Az oldalélmény nem real time algoritmus

Egy másik fontos dolog is kiderült az oldalélmény kapcsán, ez pedig az, hogy nem egy real time algoritmusról van szó, mint egyébként a Google sok más algoritmusa esetében. Ezt megerősítette John Mueller is, illetve azt lehetett is tudni, hogy a fő webes vitals-mutatók feldolgozása 28 napos késéssel működik. Utóbbi a Core Web Vitals & Page Experience FAQ-ból derül ki. E szerint “a mutatók számítása a 75. percentilis alapján történik, egy 28 napos időtartam alatt”. A 75 percentilis alapján ugyanis már tudja a Google, hogy 4-ből 3 webhelylátogatásnál elérte az oldal a megfelelő teljesítményszintet, vagy annál jobbat.

John Mueller a 28 napos késést megerősítette egy 2021 áprilisában tartott SEO hangouton is, ahol azt a kérdést tették fel neki, hogy az oldalélmény algoritmus egy real time algoritmus lesz vagy pedig olyan, mint a fő algoritmusok, melyeket időről időre frissítenek. Mueller jelezte, hogy nem egy valós idejű algoritmusról van szó az oldalélmény algoritmus esetében, “inkább egy lassú dologról”.

Mint magyarázta, van egy általános késés az adatoknál, tehát várniuk kell egy ideig arra, hogy elegendő mennyiségű adatot gyűjtsenek be a weboldalakról, hogy azokat feldolgozhassák. Tehát itt nem a sebesség a lényeg, hanem az, hogy átlássák a teljes képet. A frissítési időpontot illetően sincs egy meghatározott időpont, vagyis nem minden hónap elsején kerülnek frissítésre az adatok – tette hozzá.

A jobb webes vitals-mutatók nem feltétlenül hoznak jobb helyezést

A webes vitals mutatók olyan számok, melyeknél, ha egyszer elértél egy elfogadható szintet, akkor felesleges tovább javítani rajtuk, mert nem fognak még jobb rangsorolást eredményezni. Philip Walton a Google részéről ezt úgy fejezte ki, hogy habár azt nem mondhatjuk, hogy teljes mértékben egy bináris tényezőről lenne szó a webes vital mutatóknál, de majdnem.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha elérted a maximális rangsorolási lökést a jó webes vitals mutatók révén, akkor ezen nem lehet tovább javítani azzal, hogy még jobb számokat érsz el.

John Mueller ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha egyszer eléred a megfelelő tartomány, akkor átugrottad a lécet, és hiába nyersz mikrooptimalizációval újabb milliszekundumokat, az nem fog további javulást eredményezni a helyezésedben. Lehet persze, hogy ennek is van hatása a felhasználói élményre, de ez már nem fog tükröződni a találati oldalakon.

Philip Walton egyébként azt is hozzátette, hogy a rangsorolás javításához nincs feltétlenül szükség arra, hogy mindhárom core web vitals mutatónál jó pontszámot érj el. Ahogy annak sem lesz eredménye, ha mondjuk az LCP két másodperc helyett egy másodperc lesz.

Ugyanakkor, ha van egy lassú oldalad, gyenge web vitals-mutatókkal, és itt sikerül mondjuk 10 másodpercre javítani az LCP-t, akkor az javulást fog eredményezni a rangsorolásodban. John Mueller ehhez még hozzátette, hogy ha viszont gyenge a tartalmad, akkor hiába javítasz a web vitals mutatókon, nem fogod túlszárnyalni a jobb tartalmú weboldalakat.

Az oldalélményt nem a Googlebot vizsgálja

Nemrég egy fontos dologra hívta fel a figyelmet John Mueller, amit sokan nem látnak világosan a webes vitals mutatók, illetve az oldalélmény rangsorolási tényezővé válása kapcsán Mégpedig azt, hogy bár a Googlebot fésüli át a webet és szállítja a legtöbb jelzést a Google számára, mely alapján aztán rangsorolják a weboldalakat, a webes vitals mutatókért nem a Googlebot felel, illetve nem a feltérkpezés során kerülnek az adatok a Google-hez.

A webes vitals mutatók ugyanis a Chrome böngésző CRuX (Chrome user experience report) adatjelentéséből származnak.

Ez pedig azt jelenti, hogy a Google a Chrome valós használati adatait veszi figyelembe egy-egy weboldal webes vitals mutatónak meghatározására. Ez magában foglalja az úgynevezett LCP, FID és CLS pontszámokat. Tehát, amikor egy Chrome-ot használó látogató érkezik a weboldaladra, akkor az ő böngészője szolgáltat adatokat a weboldalad felhasználói élményéről a Google számára.

Jelezni fogja az oldalélményt a Google a találati oldalakon is?

Emellett érdemes tudni azt is, hogy a Google a találati oldalakon is jelezni fogja egy címkével, ha valamely weboldal értékelése szerint jó oldalélményt kínál. Jelenleg még dolgoznak azon, hogy miként is nézzen ki ez a címke, az első tesztek már meg is történtek, így van némi sejtésünk, hogyan is fog megjelenni.

Nem túl látványos a megjelenése: egy fehér, négyágú csillag egy szürke körben. Így néz ki:

Lehetséges megjelenés a találati oldalon

Az persze kérdéses, hogy vajon ez a kis szürke ikon milyen mértékben javít majd az átkattintási arányon, ha megjelenik a találat mellett. Nyilán egy erősebb (élénkebb színű, nagyobb) jelzés észrevehetőbb és kattintásra ösztönzőbb lehetett volna, de ez egyrészt illeszkedik az AMP-s jelzéshez, másrészt a Google-nek nyilván oka van arra, hogy ilyen, kissé visszafogott jelzést használjon. De ezt majd megmutatják a tesztek.

Mindenesetre feltehető, hogy sok weboldal nem fogja megugorni a lécet, ugyanis egy 2020 augusztusi vizsgálat szerint a weboldalak kevesebb mint 15 százaléka van megfelelően optimalizálva. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a core web vitalsról szóló első hírek hatására kapcsoltak a weboldaltulajdonosok, ugyanis a Google szerint 70 százalékos növekedést tapasztaltak a Lighthouse és a Page Speed Insights oldalélmény mutatóinak használatában.

A Google egyébként az optimalizálás leegyszerűsítése végett az AMP-t javasolja, mint megoldást.

Ha vannak AMP-oldalaid, akkor azoknak az oldalélményét veszi figyelembe a Google

Amikor a Google először jelentette be, hogy az oldalélmény és benne az alapvető webes vitals-mutatók rangsorolási tényezővé válik, azt még nem kommunikálta – vagy legalábbis nem elég figyelemfelkeltően -, hogy ha AMP-t használsz, vagyis az AMP-oldalaidra érkeznek a találati oldalakról a felhasználók, és mobil-first indexelést alkalmaz már a Google (ami 2020 végére minden weboldalnál megvalósul), akkor ezeknek az AMP-s oldalaknak az “élményét” veszi figyelembe a rangsorolásnál. Nem pedig a mobilos vagy asztali gépes oldalad oldalélményét.

John Mueller ezt egy Google webmaster videóban tette világossá.

Röviden, itt azt magyarázza el, hogy a Google azt az oldalt veszi figyelembe az oldalélmény mérésénél, melyre a felhasználók megérkeznek a találati oldalon történő kattintás után. Márpedig, ha AMP-t használsz, akkor egy AMP oldalra érkeznek mobilon, így ezen AMP oldal alapján határozza meg az alapvető webes vitals-mutatókat, illetve a többi tényezőt, melyek meghatározzák az oldalélményt.

Azt pedig tudjuk, hogy az AMP verziók a Google szerint igen jó értékeket mutatnak az oldalélményt tekintve. Tehát, ha nem használsz még AMP-t, akkor lehet, hogy érdemes lesz.

Kik fogják a leginkább megérezni a webes vitals-mutatókat?

Ha azt látod, hogy a weboldalad nem teljesít jól a Google tesztjén, akkor – ha fontos számodra a helyezésed – javítani kell a weboldaladon. Ugyanakkor ez nem minden esetben lesz egyszerű, vagy egyáltalán megoldható. Akad néhány olyan szituáció, amikor a webes vitals-mutatóknak való megfelelés komoly fejtörésre adhat okot a weboldaltulajdonosok számára.

A leginkább természetesen az alacsony költségvetéssel működő weboldalakat fogja érinteni, hiszen egy weboldal teljesítményét megfelelően optimalizálni idő és pénz. Tekinthető persze befektetésnek, hiszen javít a weboldal helyezésén a keresőben, ugyanakkor nem mindenkinek van erre pénze.

Egy weboldal teljesítményére elég sok elem van befolyással, a kód tisztaságától elkezdve a képek optimalizálásáig, vagy a felesleges funkciók eltávolításáig. Ha valóban jó eredményt akarunk elérni, akkor elég komolyan bele kell ásni magunkat a dologba, ami nem kis munka. Egy évekkel ezelőtt készült vagy kifejezetten lassú weboldal esetében szinte biztos, hogy egy teljes redesignra lesz szükség.

Emellett az alacsony költségvetéssel üzemelő weboldalakat a hosting kérdése is érinti, hiszen az olcsó, megosztott hosting megoldások nem nyújtják azt a teljesítményt, amit a Google elvár. A jobb hosting-szolgáltatás viszont megint csak több pénzbe fog kerülni.

Szintén gondban lesznek az olyan hagyományos CMS-eket használó weboldalak, melyek WordPressre, Drupalra, stb. épülnek. Az adatbázisokat használó tartalomkezelőknél a lekérdezések és egyéb kulcsfontosságú funkciók végrehajtása lassítják a weboldalt.

Segít persze ezen a gyorsítótárazás, ez azonban nem feltétlenül lesz elég, szükség lehet CDN használatára és egy magasabb szintű webhosting-szolgáltatásra, mely képes már elfogadható teljesítményt nyújtani.

Ezeknél a CMS-eknél gondot fognak okozni a témák és a pluginek is. A WordPress tele van olyan témákkal, melyek erősen lerontják egy weboldal teljesítményét, és erre a fejlesztőknek sincs befolyásuk. A megoldást a téma lecserélése jelenti, illetve egyes pluginek kikapcsolása, ami viszont sok weboldal számára nem feltétlenül opció.

De egyébként minden olyan helyzet problémát fog okozni, ahol a weboldalfejlesztőknek nincs teljes hozzáférésük a weboldal minden eleméhez, vagy nincs befolyásuk a hosting-szolgáltatás minőségére. Ez pedig azt jelenti, hogy a webes vitals-mutatók alapvetően azoknak a weboldalaknak kedveznek, akik a legtöbb erőforrással (pénzzel) rendelkeznek.

Azt persze nem tudjuk pontosan – legalábbis egyelőre -, hogy a Google-nél a webes vitals-mutatók milyen súllyal befolyásolják majd a weboldal helyezését, hogy akár egy jobb tartalommal rendelkező oldalt egy jobb teljesítményű oldal meg tud-e előzni, pusztán a jobb teljesítménye, illetve oldalélménye miatt.

Nyilván az a Google-nek sem érdeke, hogy a sebesség fontosabb legyen, mint a tartalmi minőség, de az mindenesetre azért leszögezhető, hogy nem teszik könnyebbé a kisebb cégek és weboldalak indulását a rendkívül szigorú teljesítmény-követelmények.

A webes vitals-mutatók rangsorolási tényezővé válása minden weboldalt befolyásol, melynek fontos a keresőoptimalizálás. Egyeseket kevésbé fog érinteni a hatása, másokat jobban. És habár a jó weboldal-teljesítmény tényleg fontos a felhasználói élmény szempontjából, az új mérőszámoknak való megfelelés nem egyszerű, és megkockáztatható a kijelentés, hogy talán túl sokat is kíván a weboldalakról.

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.

Comments are closed.