The post Backend fejlesztőt keres a Webshark! appeared first on Webshark Blog.

Amikor hibaüzenetek megtervezéséről van szó, akad néhány olyan alapelv, melyeket érdemes betartani. A Smashing Magazine egyik bejegyzésének tanácsai közül válogattunk.

Nem minden hibaüzenet azonos fontosságú

A hibaüzeneteket egy felosztás szerint két típusba lehet sorolni. Az egyik típust „csúszásnak” nevezték el, és olyan hibák tartoznak ide, mint amikor a felhasználó végre akar hajtani egy cselekvést, de aztán nem egészen úgy tesz. Ugyanakkor vannak azok a hibák, ahol a felhasználó mentális modellje és a rendszer között eltérés van. A „csúszásokat” egyszerűbb megoldani, bár a felületnek mindkét hibát korrigálnia kell.

A csúszások elkerülése érdekében be lehet állítani olyan korlátokat, mint például egy szövegdoboz szélessége, lehet automatikus kitöltés funkciót használni, alapértelmezett beállításokkal segíteni a felhasználót, és nem erőltetni a formázások betartását.

A hibáknál viszont megerősítést kell kérni, ha valami komoly következménnyel járó hibát készül elkövetni a felhasználó, de érdemes minél előbb jelezni számára az elvárásokat (például, hogy milyen jelszót várunk tőle, vagy mekkora fájlméretet fogad el legfeljebb a rendszer), illetve lehetővé kell tenni azt is, hogy meggondolják magukat (például az e-mail címet vagy a fizetési módot megváltoztassák).

A hibaüzenetek hatékonysága egyébként mérhető:

• egy felhasználói út alatt elkövetett hibák átlagos száma
• a hiba helyreállítási ideje,
• teljesítési arányok és teljesítési idők.

Egy rendszerből a hibák teljesen nem küszöbölhetők ki, mivel nincs hibátlan felhasználói bevitel.

Ne bízd rá magad kizárólag a piros színre!

Amikor hibaüzenetekben gondolkodunk, akkor szinte tudattalanul egy piros színben pompázó szöveg jut eszünkbe. Ez valóban egy bevett megjelenési forma, ugyanakkor nem minden esetben jelzi megfelelően a felhasználó számára azt, hogy valami probléma merült fel. Már csak azért sem, mert sok felhasználó számára gondot jelent a színek megfelelő érzékelése. Ezért a hibaüzenetet a piros színen kívül például ikonnal is jelezni kell. Emellett hasznos lehet az adott rész kiemelése egy vastag függőleges vonallal, ahol a vonal mellett megjelenik a hibaüzenet szövege is.

Az ikon a hibáknál megjelenhet a beviteli mező jobb vagy bal oldalán, akár a beviteli mezőn belül is. Ha az ikon a jobb oldalra kerül, akkor azok a felhasználók, akik mobilon rázoomoltak az űrlap bal oldalára, nem fogják kiszúrni a jobb oldali ikont, mivel az nem látszik a kijelzőjükön. Emiatt a bal oldali megjelenés némileg biztosabbnak tűnik.

Emellett érdemes lehet a felhasználót egy hibaüzenet-összefoglalóval is segíteni. Az összefoglalóban helyet kaphatnak linkek az űrlap azon részeire, ahol a hiba található, melyek segítségével a felhasználó azonnal az adott részhez ugorhat. Ez az összefoglaló megjelenhet akár a lap tetején, akár a gomb felett.

Ami fontos, hogy lehetőleg ne a gomb alatt, a lap alján jelenjen meg az összefoglaló, mivel ezáltal – jellemzően mobilon – nem jelenik meg az üzenet a kijelzőn.

Kerüld az automatikus görgetést és ugrásokat!

Ha egy felhasználó a beküldés gombra kattint, akkor érdemes automatikusan, görgetés által megmutatni a hibát neki? Erre nincs egyértelmű válasz, ugyanakkor sok felhasználót megzavar egy ilyen működés. Bizonyos felhasználók nagyon érzékenyek arra, ha kikerül a kezükből az irányítás. Ugyanez érvényes az automatikus ugrásra is, ami annyival rosszabb az automatikus görgetésnél, hogy még azt sem észlelik, hogyan is kerültek egy bizonyos pontra a felületen.

Az automatikus mozgatást tehát érdemes elkerülni, és egyszerűen csak megmutatni a felhasználóknak a hiba-összefoglalót. Ha ez mégsem lenne elegendő, akkor érdemes megfontolni, hogy automatikus görgetéssel vezeted rá a hibára a felhasználót.

Soha ne takard ki a hibaüzenettel a beviteli mezőt!

Amikor hibaüzenetet jelenítünk meg, akkor arra hívjuk fel az emberek figyelmét, hogy valami probléma merült fel. Ez azonban nem elég, megoldást is kell kínálni számukra. Ez akkor működik jól, ha a felhasználó egyszerre látja a megoldást leíró hibaüzenetet és magát a hibát is. Tehát tudniuk kell szerkeszteni a beviteli mezőt, miközben látják a hibaüzenetet, illetve a tájékoztatást.

A megoldás egyrészt az, hogy a tájékoztatást tartalmazó szöveg ne hoverrel nyíljon meg, hanem csak akkor, ha a felhasználó kattint (vagy érint). Így aztán eltűnni is csak kattintásra fog.

Ugyanakkor használhatunk lenyíló tájékoztatást is alternatívaként, ami a hibajelzés és az utána lévő tartalom között nyílik ki. Így aztán nem is takar ki semmit.

Űrlapoknál a hibaüzenet a beviteli mező felett legyen

Általában a hibaüzenetek a beviteli mező alatt kapnak helyet, vagy ritkábban a jobb oldalon. Ezekkel az elhelyezésekkel azonban több probléma is van. A jobb oldali megjelenést korábban már említettük: kicsúszhat a kijelzőről. Ha viszont alulra kerül, akkor mobilon vagy a virtuális billentyűzet takarhatja ki, vagy szerkesztésnél a böngésző automatikus kiegészítés funkciója.

A hiba feletti megjelenés sem tökéletes megoldás azonban, mivel minden hibaüzenet felbukkanása elmozdítja függőleges irányban az egész űrlapot.

Ne bízd rá magad az animált, lebegő üzenetekre!

Gyakran használják felhasználói felületeken azokat az animált, lebegő üzeneteket, melyek a rendszer állapotának változásáról tájékoztatják a felhasználót. Ezek jellemzően nem űrlapoknál jelennek meg, hanem táblázatoknál vagy irányítópultoknál. Az ilyen üzenetekkel azonban akad néhány használhatósági probléma:

• A felhasználók gyakran nem tudják elolvasni vagy megérteni a teljes hibaüzenetet, ha azok automatikusan eltűnnek egy idő után.
• Általában a kijelző szélén jelennek meg, távol a problémát okozó résztől, így nincs kapcsolat közöttük, ráadásul nem is lehet javítani akkor a hibát, amikor olvassuk az üzenetet.
• A hosszú, lebegő üzenetek gyakran nagy területeket takarnak ki a tartalomból, sőt olykor még azt a részt is, ahol a hiba megtörtént.
• Az ilyen üzenetekre nem fér el hosszabb magyarázó szöveg, kép vagy videó, ha szükség lenne rá. A benne elhelyezett link pedig elvezeti a felhasználót az adott oldalról, mert egy másik lapon nyílik meg.

Tedd lehetővé a felhasználóknak a hibaüzenetek felülbírálását!

Bizonyos űrlapoknál előfordul, hogy nagyon szigorúak a készítők azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan kerülhet egy beviteli mezőbe. A szigorú szabályok betartása néha akkora kihívás elé állítja a felhasználókat, hogy inkább otthagyják az űrlap kitöltését. Ez például nem jön jól, amikor már készen állnak a vásárlásra és csak az adataikat kell megadni. Ilyenkor lehet megoldás, ha lehetővé tesszük a figyelmeztető üzenetek felülbírálását a felhasználóknak. A kérdés az, hogy megéri-e nekünk például egy nem pontosan olyan formában megadott kiszállítási cím, mint ahogy elvárjuk, vagy inkább bukjuk az egész megrendelést.

Persze vannak olyan beviteli mezők, ahol ez nem engedhető meg. Ilyenkor nem marad más megoldás, mint a pontos hibaüzenetek és javítási megoldások.

Adj mintát a helyes bevitelre!

Egy hibaüzenet akkor lesz igazán nagy segítség a felhasználónak, ha arról is tájékoztatja, hogy mit és hogyan kellene csinálnia, azaz mintát ad neki. Tehát a hibaüzenet szövege nem csak annyit mond, hogy valami probléma merült fel, hanem egy példán keresztül mutatja meg, pontosan mit is vár el a felhasználótól.

Mindezek a tanácsok sokszor csak kis változtatásoknak tűnnek, azonban mégis jelentős lehet a hatásuk. És, ha más nem is teszel, legalább próbálj meg nem általános, hanem konkrétabb hibaüzeneteket megjeleníteni a felhasználóidnak.

Frissítés, 2022.12.05.:

Ne ess túlzásokba a hibaüzeneteknél!

A hibák megelőzése érdekében sokan túlságosan agresszív megoldásokhoz folyamodnak a weboldalakon. A Nielsen Norman Group szerint alapvetően két probléma szokott előfordulni:

• A túlságosan korán felbukkanó hibaüzenet – vagyis, amikor a hibát még el sem követte a felhasználó, de már valamilyen jelzéssel találkozik
• Hibáknál megjelenő vizuális jelzések nem csak hibáknál, hanem figyelmeztetések esetén történő alkalmazása – ilyen lehet egy piros szöveg, keret, jel, ami feleslegesen megakasztja a felhasználót.

A túlságosan korán felbukkanó hibaüzenetek esetében a rendszer annyira igyekszik a hibát elkerülni, hogy már akkor jelez a felhasználónak, amikor az még nem ért el egy olyan pontra, hogy valóban elkövette volna a hibát. Ilyennel gyakran találkozhatsz űrlapoknál, ahol ha elkezdesz beírni egy telefonszámot vagy e-mailt, a rendszer már írás közben jelez, teljesen feleslegesen. Sőt, olyan is előfordul, amikor már akkor hibaüzenetet kapsz, ha épp csak belekattintasz a mezőbe, vagy már eleve alapértelmezetten ott egy hibaüzenet.

Természetesen a felhasználókat érdemes valós időben értesíteni az űrlapoknál elkövetett hibáknál, tehát nem akkor, amikor elküldenék az űrlapot. Ugyanakkor sokan túlzásokba esnek a „valós idő” értelmezésével, így valójában egy hibátlan – de folyamatban lévő – kitöltés kap hibajelzést, ami megakaszthatja, de legalábbis mindenképpen zavarja a felhasználót. Ez a hibaüzenet általában addig meg is marad, amíg az előre meghatározott formát el nem éri a felhasználó.

A megoldás annyi lenne, hogy addig ne mutass hibaüzenetet a felhasználónak, amíg be nem fejezte az adott mező kitöltését, és ki nem lépett a mező szerkesztéséből. Ha pedig valamit közölni akarsz, akkor egy csillagozott megjegyzéssel megteheted a mezőnél (nem piros színű betűkkel).

A másik probléma, amikor egy üzenet vagy figyelmeztetés hibaüzenetnek néz ki, de nem az. Ezek sokszor nem kritikus fontosságú rendszerüzenetek, viszont vizuális megjelenésük hibaüzenetre hasonlít.

Persze a kritikus fontosságú üzeneteket és figyelmeztetéseket ki kell emelni, hogy a felhasználó felfigyeljen rájuk, kifejezetten megzavarja őket a feladatuk elvégzésében. Ilyenkor van értelme a zavaró vizuális jelek alkalmazásának, mint például a piros szöveg, keret vagy figyelmeztető szimbólum, mint amilyen egy felkiáltójel.

Ugyanakkor a megszokott rendszerüzenetek, melyeknek nincs nagy fontosságuk, nem lehetnek annyira zavaróak, hogy megakasszák a felhasználót a feladat végrehajtásában. Láthatónak kell lenniük, de nem tolakodónak.

A tájékoztatásnak így kellene megjelennie:

A lényeg ugyanis az, hogy a felhasználókat segíteni kell, nem pedig büntetni.

Frissítés, 2023.01.03.:

Milyen legyen a hibaüzenet szövege?

Hibaüzenet esetében annak szövege is segít abban, hogy pozitív élménnyé váljon a felhasználó számára egy kellemetlen dolog. Ehhez azonban először meg kell érteni, hogy mit is akarunk mondani a hibaüzenettel a felhasználónak. Elsősorban informálni akarjuk arról, hogy valami hiba következett be, másodsorban pedig megoldást találni a hibára. Ebből kell kiindulni, emellett megfogadni néhány tanácsot:

• Ideális esetben egy hibaüzenet egyszerű, világos és végrehajtható. Nem az a cél, hogy az emberek még jobban összezavarodjanak.
• Fontos, hogy emberi hangnemben íródjon, hiszen emberekhez szólunk, nem robotokhoz.
• Kerüld a szakkifejezéseket! Olyan nyelvet használj, amit bárki megért.
• Segítőkész legyen, ne lekezelő! A hibaüzenet hangnemén érződjön, hogy segíteni akarsz a felhasználónak, nem pedig kioktatni. Sokan automatikusan utóbbit választják, mert a személyiségük része, értelme, haszna azonban nincs a weboldalakon. A megoldás keresése legyen a cél.
• Pozitív állításokat fogalmazz meg! Ha lehetséges, akkor a hibaüzenet pozitív, barátságos hangvételű legyen.
• Legyen összhangban a cég hangnemével! A cég image-ének a hibaüzenetekben is meg kellene jelennie, nem kezelheted ezeket teljesen idegen elemként.
• Ha nem muszáj, ne hibakódokkal kommunikálj! Ha meg is kell jelennie a hibakódnak az üzenetben az egyértelműség miatt, legyen mellette egy érthető magyarázat, hogy miről is van szó.

The post Milyenek legyenek a hibaüzenetek a weboldaladon? (Frissítve, 2023.01.03.) appeared first on Webshark Blog.

A felhasználói visszajelzés olyan információ, melyet a közönséged oszt meg veled. A visszajelzések segítségével rálátást nyerhetsz arra, hogy milyen interakciók alakulnak ki az emberek és a csapatod között, megmutatja, mire érdemes összpontosítanod, hol fedezhetsz fel új lehetőségeket, vagy hogy felhasználói szempontból mit csinálsz jól és mit rosszul.

Kiderül az is általuk, hogy milyennek látják az emberek a cégedet, mennyire működik a stratégiád, milyen irányba kellene fejlődnöd vagy változtatni a termékeiden, szolgáltatásaidon. De ahhoz is hozzájárulnak, hogy jobban megismerd a közönségedet, és azt, hogy milyen megoldásokat várnak el a cégedtől.

Ha jól gyűjtöd össze őket, akkor iránytűként használhatod az ügyfélvéleményeket. A kedvező visszajelzéseket pedig akár a marketingkampányaid részévé is teheted. Egy kutatás szerint a legjobb ügyfélszolgálattal működő cégek 5,7-szer nagyobb bevételt érnek el, mint az átlag versenytárs.

De mielőtt elkezdenél messzemenő következtetéseket levonni néhány ügyfélpanaszból arra nézve, hogy merre is folytassa útját a céged, először érdemes egy pillantást vetned arra, hogy miként is gyűjts be valóban értékes és használható információkat az ügyfeleidtől.

Erre több megoldás is eszedbe juthat, a személyes megbeszélésektől az e-mailes megkeresésekig, ebben azonban nem merülnek ki a lehetőségek. A jó hír az, hogy ha megfelelőek a körülmények, akkor az emberek könnyen rávehetők arra, hogy visszajelzést adjanak. Az persze a Te feladatod, hogy ennek folyamatát a lehető legegyszerűbbé tedd a számukra.

Kérdőív

A legegyszerűbb módja a felhasználói visszajelzések begyűjtésének, ha egyszerűen egy kérdőív segítségével megkérdezed az embereket. Persze egy jó kérdőívet nem olyan egyszerű összehozni. Hiszen a Te célod az, hogy minél több információt megszerezz, ugyanakkor az emberek nem szívesen válaszolnak végeláthatatlan kérdéssorokra.

Ahhoz, hogy javítsd az esélyét a válaszadásnak, a lehető legegyszerűbb kérdőívet kell kialakítanod. Egyszerre ne tegyél fel többet egy vagy két kérdésnél. Nyilván, ha ennyire szűkre szabott a tered, akkor csak a legfontosabbakat kérdezed meg. Ha egy kérdésre adott válasz nem segít közvetlenül a célod elérésében, akkor ne terheld vele a felhasználót! Nincs szükséged például az ügyfél életkorára ahhoz, hogy elmondja, mennyire könnyen használja például a mobilappodat. Korlátozd a kérdéseidet a valóban lényegesekre!

Ugyanakkor érdemes elrugaszkodni az igennel és nemmel megválaszolható kérdésektől. Nyilván ezeknél mutatják a legnagyobb hajlandóságot az emberek a válaszadásra, ugyanakkor a nyitott végű kérdések révén sokkal hasznosabb visszajelzéseket kaphatsz. Akadnak, akik szeretik ezt megtenni. Azok számára pedig, akiknek nincs idejük válaszok megfogalmazására, kínálhatsz egy értékelési skálát.

E-mailes visszajelzések

Az e-mail az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy visszajelzéseket szerezz. A legtöbb cég számára az e-mail egy alapvető ügyfélszolgálati csatorna, így több lehetőség is van arra, hogy a segítségével információhoz juss. Ha elkezdődik valamilyen e-mailes kommunikáció az ügyféllel – például, mert épp vásárolt valaki egy terméket vagy szolgáltatást tőled -, akkor azonnal megköszönheted ezt neki, majd nemsokára feltehetsz néhány kérdést is.

Mára persze egy kicsit elharapóztak ezek a vásárlás utáni e-mailben küldött kérdőívek, így ha sokat vásárolsz online, akkor tele lehet az e-mail fiókod a visszajelzési kérésekkel. Ezért fontos az, amit a kérdőíves résznél írtunk: legyen rövid és egyszerű. Ez különösen e-mail esetében fontos, mert azt sokszor menet közben a mobiljukon olvassák az emberek.

Azzal is javíthatod a válaszadási arányt, hogy emlékezteted az ügyfelet, hogy milyen terméket vásárolt tőled, valamint felsorolod a fő előnyöket, funkciókat, melyek támpontot adhatnak neki, és reagálásra bírhatják, ha más a véleménye.

Érdemes egyébként jutalmat kínálni a válaszadóknak. Ez lehet egy árengedmény vagy ingyenes szállítás, melyet a következő vásárlásukkor kapnak, vagy felajánlhatsz valami nyereményt.

Fontos ugyanakkor, hogy legyen személyre szabott a kérdőív, vagyis azt érezzék az emberek, hogy nekik szól. Használd a nevüket, hivatkozz a legutóbbi interakciótokra, és ha már régi ügyfél, akkor ezt is említsd meg az e-mailben.

Használhatósági teszt

A visszajelzések egy formája, az általunk már részletesebben is kivesézett használhatósági teszt. Ha például van egy alkalmazásod vagy egy weboldalad, akkor közvetlenül azon keresztül kérhetsz visszajelzést, mégpedig éppen akkor, amikor a felhasználó használja a szolgáltatásodat. A legjobb ebben, hogy abszolút friss információkhoz juthatsz, és sokkal nagyobb az esélye a válaszadásnak, mint ha egy vagy két nap múlva keresnéd meg őket a kérdésekkel.

A usability teszteknél is fontos, hogy legyen egy olyan probléma, amire összpontosítasz, és ne mindent akarj megtudni egyszerre. Adj lehetőséget a felhasználóknak arra, hogy csak ott adjanak visszajelzést, ahol ők azt fontosnak tartják. Ebből aztán kiderülhet számodra, hogy az alkalmazásod vagy weboldalad mely része szorul leginkább fejlesztésre.

Weboldalak esetében egy live chat is jó visszajelzési felületet kínál, nem véletlenül terjedt el az elmúlt években annyira a weboldalakon: gyors, könnyen használható és hatékony. A legtöbb cég számára nem jelent különösebb nehézséget a működtetése, hiszen a technológia már adott. Tehát, ha sor kerül egy interakcióra, akkor egy élő chattel azonnal visszajelzést kérhetsz és kaphatsz a felhasználótól.

Felhasználói interjúk

A felhasználói interjú az előbbiektől abban különbözik, hogy egy sokkal elmélyültebb beszélgetést alakíthatsz ki az ügyfelekkel. Így aztán a válaszok is értékesebbek lesznek, hiszen rendkívül sok információhoz juthatsz egy-egy interjú által, melyek aztán egy-egy tanulmány készítéséhez is elvezethetnek.

Persze, ehhez kell a jó kapcsolat az ügyfelekkel. Az egyszeri ügyfelek nemigen lesznek hajlandók időrabló interjúkra, úgyhogy a lojális ügyfélbázist kell elérned. Nekik is fel kell azonban ajánlanod valamit – jutalmat, árengedményt – azért cserébe, hogy az idejüket áldozzák rád.

Az interjúkban nyitott végű kérdések hangzanak el, melyekre válaszul az ügyfelek kifejthetik a részletes véleményüket. Érdemes egyszerűbb kérdésekkel kezdeni, majd később belemerülni a részletekbe. Legyél rugalmas, és mozdulj azon témák irányába, melyekkel kapcsolatban ki akarják fejteni a véleményüket. Tehát, ha valaki például megemlíti a live chat funkciót, akkor kérdezz rá, hogy mi a véleménye, milyen problémákkal találkozott ezzel kapcsolatban.

Fontos, hogy figyelj az ügyfelek válaszaira, és ezt lássák is rajtad, azaz gyakorold az aktív hallgatást!

Közösségi média

Akadnak olyan ügyfelek, akiket könnyebben elérhetsz a közösségi médián keresztül, mint mondjuk a weboldaladon, vagy esetleg sokkal kommunikatívabbak itt, mint más platformokon. Hiszen a közösségi média az a helyszín, ahol megtárgyalják a dolgaikat, kifejtik a véleményüket az emberek.

Megteheted azt is, hogy egyszerűen csak figyelsz, hogy mit mondanak az emberek a cégedről a közösségi médiában. Erre megvannak a megfelelő eszközök, melyek segítenek begyűjteni azokból a posztokból az információkat, ahol megemlítik a céged nevét vagy egy terméked.

A másik lehetőség, hogy kihasználod a közösségi média által kínált „szavazási” funkciókat, vagyis ezek segítségével gyűjtesz visszajelzéseket. Az ilyen szavazások, ahol egyetlen kattintással ki tudják fejezni a véleményüket az emberek, nagyobb aktivitásra sarkallhatják őket, mint egy poszt, ahol véleményt kérsz tőlük.

Itt is bevetheted a jutalom eszközét, hogy véleményük kifejtésére bírd a felhasználókat.

Egy külön weboldal

Végül pedig, ha a lehető legegyszerűbbé akarod tenni azt, hogy a felhasználók visszajelzést adjanak, akkor a legjobb megoldás, ha a weboldaladon egy külön oldalt hozol létre erre a célra. Itt láthatóak lehetnek a legutóbb közzétett vélemények, ami fokozza a bizalmat és az aktivitást is. Ha látják az emberek, hogy mások már megszólaltak, akkor ők is nagyobb kedvvel teszik ezt.

Ehhez egyszerűen alakíts ki egy űrlapot, ahol az emberek néhány adat megadása után kifejthetik a véleményüket. Ugyanakkor mielőtt ezek a vélemények megjelennek az oldalon, előbb mindegyiket ellenőrizd, ugyanis enélkül el fognak árasztani a spamek.

(A bejegyzés ezen szöveg alapján készült.)

The post Hogyan gyűjts be felhasználói visszajelzéseket? appeared first on Webshark Blog.

Akadnak, akik úgy vélik, hogy a webdesign is egyre inkább elkezdett meríteni a web első éveiből, ahogy a divat is visszanyúlt mostanában a ’90-es évekhez. A designerek az egyre megszokottabbá váló fotó-központú megjelenés helyett máshonnan próbálnak inspirációt meríteni. Ez azonban nem jelent retrohullámot, mivel a színek, a kifinomult minták, a serif betűtípusok révén egy új stílus alakul ki. Annál is inkább, mert közben a webdesign a jövőbe is tekint, és olyan új technikákat használ, mint a kifinomult animációk vagy olyan effekteket, mint a glassmorfizmus. De lássuk akkor a trendeket!

Egyoldalas weboldalak

Már évekkel korábban is írtunk az egyoldalas weboldalak kialakításáról. A trend az olyan egyoldalas webdesignokkal kezdett terjedni, mint amelyet a közösségi média csatornák kínáltak. Úgy tűnik azonban, hogy az egyszerűség, amit egy egyoldalas weboldal tud kínálni, továbbra is vonzó a weboldaltulajdonosok számára, így egyre több ilyen oldallal lehet találkozni a weben.

Ezek a weboldalak lemondanak a navigációs menüről az egyszerű görgetésalapú navigáció kedvéért. Ugyanakkor, ahogy korábban is utaltunk rá, az egyoldalas weboldalak csak akkor tudnak működni, ha nem próbálnak meg sokat fogni, nem akarják témák széles körét bemutatni. Ezek a weboldalak olyanok, mint egy plakát vagy poszter: minden információ, ami adott témában fontos, az a navigációs menü és a sok oldal zavaró hatása nélkül jelenik meg. Ilyen lehet például egy portfólió-oldal.

App-szerű élmény

Vannak, akik szerint a jövőt a kisebb, élmény-központú weboldalak jelentik. Jeremy Beyt, a ThreeSixtyEight társalapítója szerint például egy teljesen új módon fogjuk használni hamarosan a webet, úgy, ahogy azt korábban sohasem: ez az alkalmazás-szerű élmény.

Az emberek az okostelefonjaik által egyre több applikációt használnak, melyeknél az interakciók, az animációk és a dinamikus élmény vált alapvető jellemzővé. Logikus lépés, hogy ugyanez az élmény jelenjen meg a weboldalakon is, egy korábbinál egyedibb élményt kínálva.

Kevesebb kép a hajtás felett

Mi is foglalkoztunk nemrég azzal a trenddel, hogy míg az elmúlt éveket a hajtás feletti hero image-ek uralták, addig az utóbbi időben egyre inkább megjelennek a kép nélküli weboldalak. Ennek a megoldásnak több előnye is van. Az egyik az, hogy könnyebben irányítható a fókusz a fontos szöveges információkra, a másik pedig, hogy a nagy képek nélkül gyorsabbá válik az oldal betöltése.

Mivel nincs kép, így jóval nagyobb hangsúly helyeződik a vizuális design egyéb elemeire, így a tipográfiára, a színekre és a formákra, melyekkel kommunikálni kell a márka identitását. Akadnak, akik szerint a felső részen elhelyezett kép hiánya miatt rejtélyesebbé válik az oldal, mely arra ösztönzi az embereket, hogy lejjebb görgessenek a weboldalon, jobban megismerve azt.

Túlméretezett tipográfia

Az előbbi trendhez kapcsolódhat a szokatlan méretben megjelenő szöveg, mely egyre több weboldal jellemez. Egy bizonyos méret felett a szavak már nem csak egy szöveg részei, hanem grafikus elemmé válnak. Egy sokoldalú technikáról van szó, mely minimimalista weboldalak számára ideális, de sokféle stílushoz jól illeszkedik.

Interaktív betűk

Van, akik a betűkkel való játékot még tovább viszi, és interaktívvá teszi a szövegeik egy részét, vagyis a felhasználók az egerük segítségével tudnak játszani a szöveggel. Ennek legegyszerűbb módja egy hover-állapotú átváltozás, mint például egy gombnál. Ezek kialakítását a gyorsan terjedő, úgynevezett kódolás nélküli platformok egyre egyszerűbbé teszik, hiszen manuális kódolással azért meglehetősen bonyolult összehozni interaktív szöveg-animációkat.

Amire az ilyen szövegeknél is figyelni kell, az az olvashatóság, mivel lesz néhány látogató, akiket megzavarnak a mozgó karakterek. Itt egy példa rá:

Helyek bemutatása

Talán a járvány miatti kevesebb utazást próbálják meg egyesek kompenzálni, de úgy tűnik, egyre több weboldal jelenít meg fizikailag létező helyeket fotókon, vagy aloldalaikon hívják fel a figyelmet városokra, helyekre, ahol az alkotóik élnek.

A web egy olyan önálló hely, melynek gyakran nincs kapcsolata azzal, ahonnan böngészünk. Ugyanakkor egy földrajzi hely említése, vagy erről készült fotók közzététele segít abban, hogy a látogatók a weboldal tulajdonosát elhelyezzék valahol a fizikai térben, így valósabb kapcsolat alakul ki közöttük.

Art deco motívumok

Nem csak a ’90-es évek hat a webdesignra, hanem régebbi korok is. Az art deco motívumok pedig jól passzolnak a geometrikus megjelenésekhez, melyek az elmúlt években egyre inkább elterjedtek a weben. Ezek egyre inkább ihletet merítenek az art deco letisztult, íves vonalaiból, az ismétlődő grafikai formákból, melyek a múlt század ’20-as éveiben az illusztrációkat és az építészetet jellemezték.

Kollázs és absztrakt illusztráció

Illusztrációs trendekről egy külön bejegyzést is lehetne írni, azonban érdemes egy pillantást vetni a határozottabban kirajzolódó technikákra. Az egyik ilyen a kollázs, mely tapintható érzést adnak az illusztrációnak, és amelynek segítségével úgy helyezhetsz el képeket a weboldaladon, hogy az egész designt egy fotó köré szervezed.

Arra figyelni kell, hogy eltérő formákat, mintákat, színeket tegyél a kollázsba. Adhatsz neki monokróm megjelenést, alkalmazhatsz valamilyen szűrőt, így jobban beilleszthető a designba.

A másik illusztrációs trend az absztrakt illusztrációké, melyek olyan hatást keltenek, mintha természetesek lennének, emberi kéz alkotta volna őket. Az emberek ugyanis a sok vektorgrafika után olyan illusztrációkat látnak szívesen, melyek némileg kifinomultabbak, emberibbek.

Az ilyen illusztrációk létrehozhatók ceruza és papír alkalmazásával, de persze szoftveres úton is. A lényeg a textúra és a természetes szabálytalanságok, amit például vízfestékkel, tollal, ceruzával elő lehet állítani. A vonalak is puhábbak, vastagságuk változó, ahogy egy kézi rajznál is.

Szemcsés színátmenetek

Az évek óta oly népszerű színátmenetek sem tűnnek el, csak szemcsézettségük révén már egy kicsit más hatást keltenek. Ezek által az eddigi sima gradiensek textúrát kapnak és így sokkal természetesebbnek néznek ki. A szemcsézettség utánozhatja a filmeket, a régi fotókat vagy akár a nyomtatott médiát. Használható a teljes weboldalon – például háttérként -, vagy akár csak a egyes részeknél. De hogy miről is van szó? Itt látható:

Még több glassmorfizmus, kevesebb neumorfizmus

A neumorfizmusról szóló bejegyzésünkben már körüljártuk a nagyjából az idei évben elterjedő glassmorfizmus jelenségét a webdesignban. Úgy néz ki azonban, hogy ez nem csak egy kósza, rövid életű trend, mert az előrejelzések szerint jövőre még inkább ki fog bontakozni. Lényege, hogy a mattüveg-hatás révén kap 3D-érzést a weboldal, ha alkalmazzuk a glassmorfizmust egyes elemeinél.

Ugyanakkor a neumorfizmus visszaszorulóban van, aminek oka az, hogy az elmúlt egy-két évben bebizonyosodott, hogy nehezebben használhatóvá teszi a weboldalt, mint egy minimalista megoldás. A kontraszt hiánya sokak számára tett használhatatlanná oldalakat vagy alkalmazásokat, míg az árnyékolt elemek nem mutatták egyértelműen, hogy mi az, ami kattintható és, mi az, ami nem.

Weboldalsebesség a fókuszban

Végül érdemes megemlíteni, hogy a Google 2021-es algoritmus-változtatásai révén a korábbiaknál is nagyobb hangsúly helyeződött a weboldalsebességre. Mint azzal mi is sokat foglalkoztunk, az „oldalélmény” és azon belül a webes vitals mutatók rangsorolási tényezővé váltak, ami összhangban van a felhasználók sebességre vonatkozó egyre komolyabb várakozásaival. Elmúltak azok az idők, amikor az emberek hosszú másodperceket voltak hajlandóak egy-egy weboldal megjelenésére várni. Ráadásul megújult a Google PageSpeed Insights is 2021-ben, így gyakorlatilag egy új eszközzel vizsgálgathatjuk weboldalunk teljesítményét, illetve azt, hogy megfelel-e 2022 követelményeinek.

The post Milyen webdesign-trendekre számíthatunk 2022-ben? appeared first on Webshark Blog.

Az alapos átgondoltság nélkül készülő weboldalak elkészítésének utolsó fázisaiban fog csak kiderülni, hogy kényszerpályán mozognak, beleragadtak egy rossz megoldásba, amiből már nehéz kiszállni, hiszen dobni kellene az egész addig elkészült munkát. Így maradnak a még elfogadható mértékű korrekciók, javítgatások, melyek eredményeként lesz egy olyan oldal, ami komoly kompromisszumot jelent az elvárásokhoz képest. Ennek persze hatása lesz az oldal hatékonyságára és teljesítményére, nem fogja azt az eredményt hozni, amit elképzeltünk.

Mindez a kellő átgondoltság hiánya miatt történik. Ami könnyen elkerülhető, ha hajlandóak vagyunk még azt megelőzően tervezni, hogy grafikus designer elkezdené összerakni az oldalt. De mi az, amit ajánlatos átgondolni még az indulás előtt?

Az egyes elemek és funkciók fognak-e működni a különböző méretű kijelzőkön?

Nem véletlenül beszéltünk annyit reszponzív webdesignról az elmúlt évtizedben. Ma már természetessé vált a mobilos böngészés, mégis, amikor weboldalról van szó, sokan azon méretű kijelzőre álmodják meg a weboldalukat, amit a leggyakrabban használnak. Úgy gondolják, hogy a többi kijelzőre majd csak lehet adaptálni az elképzelést.

Pedig elképzelhető, hogy a megálmodott weboldal-elem vagy funkció nem fog, vagy nem úgy fog működni minden kijelzőméretnél. Ezért mielőtt egy weboldal elem vagy funkció mellett leragadnánk, gondoljuk át, hogy az fog-e működni minden kijelzőméretnél, vagy csak erős kompromisszumokkal.

Elég itt olyan egyszerű dolgokra gondolni, mint egy főoldali slider, amin megfogalmazzuk az üzeneteinket, megálmodjuk a képeket, aztán amikor elkészül az oldal, kiderül, hogy ez mobilos megjelenésnél sehogy sem jó: a képek nem hatásosak, a szövegek kilógnak, a mozgás akadozik. Ennek megoldásaként a mobilos verzióban persze elhagyható a slider, de az már nem ugyanaz, mint amit elképzeltünk, és nem is azonos a weboldal megjelenése két eszközön.

Olvashatók lesznek a szövegek minden esetben?

Egy weboldal tervezésénél az elsők között szerepel a színek és a betűtípusok meghatározása. Ezeknek egyrészt igazodniuk kell a márkához, másrészt olvashatóvá kell tenniük a szövegeket. Sokan szeretnének egyedi megjelenést, így kitalálnak egy látványos betűtípust, és csak a megvalósítás után szembesülnek azzal, hogy mobilon, kis méretben a lenyűgöző hatás egyáltalán nem működik, sőt szinte alig olvasható a szöveg.

Ugyanez a helyzet a színeknél is, ahol a színkontrasztok különösen fontosak. A háttér és a betűk közötti kontrasztarány meghatározza az olvashatóságot. Ha nem gondoljuk alaposan végig, hogy az elképzelt kontrasztarány mindenhol működni fog-e, akkor lehet, hogy utólag kell belenyúlni a színekbe, és a weboldal akár következetességét is elveszítheti az itt-ott megjelenő változtatásokkal.

Kompatibilis lesz-e a régi böngészőkkel?

Habár ez már inkább technikai kérdés, mindenképpen át kell gondolni, hogy egy-egy elképzelt megjelenés működni fog-e minden böngésző esetében. Elképzelhető, hogy vannak olyan régi böngészők, ahol szétesik a design, és még ha csak kevesen is használják azt a böngészőt, az eredményeket tekintve számítani fog, hogy ezek a felhasználók nem tudnak konvertálni a weboldalon.

Gondoltál a későbbi bővíthetőségre?

Sokan úgy állnak hozzá az induló weboldalukhoz, hogy az elkészül, és úgy tökéletes, ahogy van, soha többet nem kell hozzányúlni. A valóság azonban az, hogy egy weboldalon elég hamar új elemekre, funkciókra lehet szükség. A kérdés, hogy egy ilyen bővítés be volt-e tervezre, vagy hatására szétesik az egész design, de legalábbis kompromisszumos megoldások születnek, ahol semmi nem az igazi.

Gondolj például arra, hogy van egy szövegekből és képekből álló weboldalad, de később rájössz, hogy szeretnél videókat is elhelyezni rajta, akár a főoldalon, akár háttérvideóként. Nem azzal lesz a gond, hogy feltöltsd majd a videót, hanem azzal, hogy hogyan passzol a meglévő oldalba, nem feszíti-e szét a kereteket, nem rontja-e a következetességet.

Természetesen a jövőt nehéz megjósolni, azonban át kell gondolni a lehető legtöbb forgatókönyvet, melyek megvalósulhatnak majd egyszer. Érdemes egy designrendszerben gondolkodni, mert ahhoz igazodni lehet majd a későbbiekben is. Mindenesetre az biztos, hogy amit most megtervezel, változni fog néhány év múlva.

Gondolkodj!

Összességében elmondható, hogy az a vizuális vázlat, ami készül a weboldaladról, nem csak arról kellene, hogy szóljon, hogy milyen jól néz ki most, tervezőasztalon, adott méretben. Egy weboldal ugyanis egy dinamikusan változó felület, aminek el kell bírnia a változtatásokat, minden méretben egyformán jól kell működnie, a funkcióknak használhatóknak kell lenniük minden eszközön, hogy hozza az optimális eredményeket.

The post Miért fontos előre gondolkodni, amikor a weboldalad tervezed? appeared first on Webshark Blog.

A Google még 2015-ben közzétett egy anyagot, melyben felvázolta a négy kulcs-pillanatot, mely jelen van a webet használók életében. Elsősorban a mobilos felhasználókkal foglalkoztak, és ez alapján négy pillanatot soroltak fel:

• Tudni akarom pillanatok – amibe beletartozik a hírek utáni keresés, az általános tudás gyarapítása, vagy például olyan információ, mint a hogyan küldjön vissza valaki valamit, amit megvásárolt, stb.
• Menni akarok pillanatok – melyekbe olyan keresések kerültek, amikor a felhasználó valamit valahol meg akar találni.
• Meg akarom tenni pillanatok – ide tartoznak azok a keresések, amikor valaki például meg akarja javíttatni a mosogatógépét, vagy arra kíváncsi, hogyan kell paradicsomot ültetni, esetleg egy receptet keres, stb.
• Meg akarom venni pillanatok – amibe nem csak egy konkrét vásárlás tartozik, hanem az értékelések keresése vagy egyéb információk felkutatása, melyek segíthetnek egy dolog megvásárlásában.

Ugyanakkor emellett azonosítottak hat további emberi igény-állapotot, melyek befolyásolják a keresői viselkedést:

• Lepj meg!
• Segíts!
• Nyugtass meg!
• Taníts!
• Kápráztass el!
• Szórakoztass!

De nem csak a Google foglalkozott a témával, Avinash Kaushik is létrehozott egy keretrendszert, mellyel segíteni akart a marketingeseknek, hogy azt kínálják a felhasználóknak, amire valóban szükségük van.

Ez alapján pedig a SEJ egy bejegyzésében megpróbálta egy listába sűríteni, hogy mit is akarnak az emberek, amikor kapcsolatba lépnek a weboldalakkal. Íme:

Tanulni akarunk

Jelenleg éppen távoktatásban tanulnak a diákok a covid miatt Magyarországon is. Az oktatás az interneten zajlik, olyan platformok segítségével, mint a Google Classroom, a Meet vagy a Zoom. De a konferenciák is átkerültek az online térbe.

Mindenkinél előfordul, hogy egy-egy téma felkelti az érdeklődését, és megpróbál utánanézni a weben, sőt igazán mélyre ásni. A web pedig lehetővé teszi számunkra azt, hogy bármely témában információkat gyűjtsünk, tanuljunk, mégpedig a saját igényeinknek megfelelően.

Vásárolni akarunk

A járvány miatt sok, fizikailag létező üzlet bezárt, így a kereskedelem jelentős részben az online térbe költözött. A web lett az egyik legfontosabb felület, ahol vásárolni tudunk.

Sokan keresnek fel most olyan webáruházakat, ahol korábban még nem vásároltak, olyan termékeket vesznek meg online, melyeket eddig inkább valódi boltokban vettek meg. És mindenki számára lassan kiderül, hogy nincs olyan dolog, amit online ne lehetne megvásárolni.

Szórakozni akarunk

Sok embernek ez az elsődleges cél, amikor belépnek az online térbe, legalábbis a munkájukon kívül. Képeket, videókat akarnak nézni, zenét hallgatni, mert segít nekik egy kicsit kiszakadni a valóság olykor fojtogató légköréből.

Habár ez az igény korábban is jellemző volt, egyéb szórakozási lehetőségek híján most sokkal többet várunk el a nettől. Megjelentek a virtuális koncertek, színházi előadások, fesztiválok, mindenféle események, de premierfilmeket sem moziban nézünk már meg, hanem például valamelyik streaming szolgáltatónál.

Az online szórakoztatás előnye, hogy bárhol hozzáférhetsz, ahol van egy megfelelő eszköz és van internet. Ha éppen hajnali 5-kor akarsz megnézni egy filmet, akkor is megteheted. Az online szórakoztatás soha nem volt még ennyire kényelmes és könnyen hozzáférhető.

Információt akarunk

Megnézzük a térképet, megnézzük a híreket információkért. A
három leggyakoribb keresési típus a Google által is megfogalmazott „tudni akarom pillanatok” közé tartozik: általános tudás, ételekkel kapcsolatos információk, vásárlás.

Néhányan talán még emlékeznek arra, hogy régen, amikor egy kérdésre választ kellett találni, akkor az információ forrásának legelső helyszíne a könyvár volt. Ma már szinte mindent elérhetünk online, ráadásul pillanatok alatt.

Inspirálódni akarunk

Ez lehet akár egy lakberendezési ötlet, akár egy recept, vagy bármilyen gondolat, ami segíthet nekünk az életünkben. Ha valaki készíteni akar valamit, akkor körülnéz a weben, hogy találjon valamilyen jó kiindulópontot, amely segít kibontakoztatni a kreativitását.

Az online elérhető inspirációk tárháza gyakorlatilag végtelen, befogadhatatlan mennyiségű ötletet találhatunk a neten.

Kapcsolatban akarunk maradni

Kapcsolatot akarunk fenntartani nem csak azokkal az emberekkel, akiket ismerünk, hanem azokkal is, akiket nem: például közösségekkel, mozgalmakkal, de ide tartozhatnak a hírek is, vagyis általánosságban a világ.

A lezárások és az utazási korlátozások miatt egyre többen kénytelenek online kommunikálni a barátaikkal, ismerőseikkel. Ennek eredménye, hogy a Zoom bevételei 169 százalékkal nőttek a járvány miatt.

De ide tartozik a Facebook is, melyet ugyan sokan elhagytak vagy el akartak hagyni, mégis olykor az egyetlen felület a kapcsolattartásra bizonyos barátokkal vagy családtagokkal. A közösségi média jó eszköz az emberek összekapcsolására még akkor is, ha vannak árnyoldalai.

Egyszerűen csak unatkozunk

Habár van az a korszak az ember életében, amikor nincs arra ideje, hogy unatkozzon, mert annyi a teendő nap mint nap, mégis mindenki életében vannak olyan üresjáratok, amikor nincs kedve semmihez, csak valamivel el akarja ütni az idejét két teendő között: ilyenkor felmegy a netre céltalanul, és nézelődik.

Ilyenkor bármi képes megfogni egy-egy pillanatra, akár a közösségi médiában, akár a weben. Az emberek valószínűleg megszámlálhatatlan mennyiségű órát töltenek azért a neten, mert egyszerűen csak unatkoznak, a telefon és tablet pedig mindig kéznél van.

És, hogy miért érdekes mindez? Mert, ha van egy weboldalad, szeretnél megjelenni az emberek számára, megmutatni a tartalmaidat, akkor tudni kell, hogy az emberek mit akarnak a neten. Hiszen az ő igényeiket akarod kiszolgálni, nem?

The post Miért látogatnak meg egy weboldalt ma az emberek? appeared first on Webshark Blog.

Egy stílus-útmutató (style guide, style guideline) segít abban, hogy kialakíts egy következetes designrendszert, és hogy hatékonyan adhasd át a gondolataidat egy jó tartalom elkészítésével. Ráadásul időt is spórol számodra, valamint professzionálisabb megjelenést kap általa a céged és a márkád.

Mi az a stílus-útmutató?

A stílus útmutató szabályokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy nézzen ki a tartalmad (milyen érzést keltsen a felhasználóban, hogyan szóljon hozzá). Az alapvető elemek tartoznak bele, mint a márka hangneme, a logó, a színpaletta, a nyelvtani szabályok, hogyan írod le a márkaneved, hogyan használsz vizuális elemeket a tartalmaidban, stb.

Általában a márka stílus útmutatóját egy megosztott dokumentumban rögzítik, hogy a csapat minden tagja hozzáférjen, hiszen pont azért készül, hogy mindenki betartsa a megjelenésre vonatkozó szabályokat. Amennyiben a megosztott dokumentumban változtatás történik, annak következetesnek kell lennie.

Milyen előnyei vannak egy stílus-útmutatónak egy weboldal esetében?

• Könnyebben elkészítik a fejlesztők a CSS-t és a HTML-t, mert alapul vehetik a leírt információkat, rendelkezésre állnak a színkódok, újrahasználhatnak UI-komponenseket, stb.
• Segít a UX tervezésében, és egy olyan felépítés kialakításában, mely jól igazodik a márkádhoz.
• A közösségi média kezelése során is használhatók a dokumentumban szereplő információk: ugyanazt a betűtípust, színeket, grafikus elemeket lehet használni.
• A szövegírók számára is segít a munkában, hiszen kiderül belőle, hogy a cég milyen nyelvezetet, hangnemet használ.

Látható tehát, hogy a stílus, a vizuális megoldások, és az írott szövegek jellegének megadása minden fejlesztő, designer, projekt manager, szövegíró számára hasznos. A stílus-útmutató mintegy referenciapontként működik, hogy a végtermék az elképzeléseknek megfelelő legyen, de segít a határidők betartásában, a hatékonyság fenntartásában és mérsékli a feszültségeket a weboldal tervezése során.

Mi a különbség stílus-útmutató és márka-irányelvek között?

A stílus-útmutató nem azonos a márka-irányelvekkel. A stílus-útmutatót egy weboldal megtervezésének indulásától kezdve használjuk a végleges termék vizuális megjelenésének kialakításáért.

A márka-irányelveket tartalmazó dokumentum arról szól, hogy miként használhatjuk a márkaelemeket, például a logókat, grafikus elemeket, ikonokat a weben, nyomtatásban vagy bármely más megjelenésnél. Kitér arra, hogy mi az optimális alkalmazási méret, milyen térközöket használjunk, stb.

Ezzel szemben a stílus-útmutató meghatározza:

• a betűkészleteket
• a színeket
• az ikonokat
• képeket
• UI-elemeket
• színkódokat
• a hangnemet
• kód-dokumentációt

Hogyan hozz létre stílus-útmutatót?

Ahhoz, hogy létre tudd hozni a stílus-útmutatód tisztában kell lenned a céged (márkád) személyiségével (identitásával): a küldetésével, az értékekkel, a közönséggel és a célokkal. Ezek képezik az alapját az irányelveknek. Amíg ezek a márka irányelvek nincsenek pontosan meghatározva, rögzítve, addig ne is lépj tovább! Tehát először:

Határozd meg a márkád identitását!

Ide tartozik a céged küldetésnyilatkozata, a jövőkép, az értékek, melyekre épül a márka. Ebbe beletartozik a céged története, vagyis ami része lehet a „rólunk” oldalad tartalmának.

• Küldetésnyilatkozat: egy vagy néhány mondat, mely kifejezi, hogy miért létezik a céged. Kiért dolgozik, hogyan, milyen céllal?
• Jövőkép: merre tart a céged, mit akar elérni a jövőben? Itt a bevételek növelésén egy kicsit túl kellene lépni.
• Értékek: milyen értékek fontosak a céged számára? Milyen értékeknek próbálsz megfelelni működés közben?
• A történeted: hogyan indult a céged? Ki alapította és miért? Hogyan nőtt akkorára, mint jelenleg? Mit ért el eddig?

A márka irányelvekben kell ezeknek szerepelniük, mert meghatározzák a márka személyiségét, stílusát, és persze azt is, hogyan és milyen tartalmat készítesz.

Közönség

A következő lépésben át kell tekintened a közönségedet. Ez alapvetően közönségkutatáson alapul, vagyis ha ilyet még nem végeztél, akkor érdemes megfontolni. Ha már létrehoztál néhány céges personát a közönségszegmensek alapján, akkor az mehet az útmutatóba.

Ezután jöhetnek a vizuális elemek:

Tipográfia

Ehhez meg kell határozni a betűkészletet és megfelelő betűméreteket a szövegtörzs és a címsorok esetében, hogy elérjük a lehető legjobb olvashatóságot.

Színpaletta

A színek segítenek abban, hogy érzéseket válts ki a felhasználókból. A jó színpaletta hatással van a felhasználók hangulatára egy adott pillanatban, és befolyással van arra, hogy miként éreznek a márkával kapcsolatban, ami javuló konverziós arányt eredményez.

Amikor színeket választasz, meg kell határoznod az elsődleges és másodlagos színeket a márkád tulajdonságait figyelembe véve. Az elsődleges színek a márkádnál is megjelennek, míg a másodlagos színek kontrasztos színek. Utóbbiak használhatók bizonyos szövegeknél, gomboknál, menünél, animációknál, stb. A színek kiválasztásáról és használatáról itt írtunk bővebben.

UI-elemek

A felhasználói felület desginelemei fontos részei a felhasználói élménynek. A felhasználói felülettel tudsz életet lehelni a weboldaladba. Az UI-komponensek között olyan elemeket kell meghatározni, mint

• gombok
• űrlapok
• beviteli mezők
• ikonok
• eszköztárak
• elrendezés
• menük
• listák
• rácsok
• felugró ablakok

Az UI elemeinek világosnak, jól működőnek, pontosnak kell lenniük. A vizuális megjelenésükkel kell átadni azt a speciális jelentés, melyért megtervezik őket. A felhasználóknak a segítségükkel kell tudni meghatározni a következő lépésüket.

Képek

A fotók és az illusztrációk részei a márkád egyéniségének és jövőképének. Egy kép többet mond minden szónál: vagyis a vizuális kommunikáció sokkal hatékonyabban képes megérinteni az embereket, mint a szavak. A képek esetében meg kell határozni a megfelelő színeket, oldalarányokat minden megjelenésnél, valamint a csatornákat, melyeken keresztül a felhasználók kapcsolatba lépnek a márkáddal.

Emellett olyan dolgok is fontosak lehetnek, hogy mi legyen a képek forrása (saját vagy stockfotó), milyen legyen a stílusuk, fotókat vagy grafikákat használ inkább, stb.

A márka stílusa a szövegekre vonatkozóan

Egy weboldalon azonban nem csak vizuális elemek jelennek meg, hanem szövegek is. A tartalomkészítőknek tudniuk kell, hogy szavakon keresztül hogyan jelenjen meg a céged. Nem csak a weboldalon, hanem minden egyéb felületen is, hogy következetes legyen a hangja.

Ennek olyan elemei vannak, mint az, hogy hogyan kommunikálsz: viccesen, kifinomultan, titokzatosan, komolyan, esetleg szaknyelven. Ide tartozik, hogy az írott tartalmat hogyan adod át, milyen érzéseket közvetítesz. Ez természetesen változó, hiszen az adott téma függvénye, azonban érdemes rögzíteni, hogy milyen típusú üzenetnél milyen érzelmek jelenhetnek meg a céged kommunikációjában.

Az írott stílushoz tartozik emellett a szóhasználat, a nyelvtan, formázás is. Tehát az, hogy milyen szavakat kerül a céged, milyen szavakkal beszél a termékeiről/szolgáltatásairól, hogyan használja a márkanevet. A nyelvtani szabályokhoz tartozik, hogy hogyan használ például rövidítéseket, írásjeleket, hogyan írod a számokat, stb. Végül a formázás része, hogy hogyan jelennek meg az oldalon például a felsorolások, a címsorok, a linkek, kiemelések, stb.

Összességében elmondható, hogy a stílus-útmutató segít összegezni a csapatod elképzeléseit, és mindenkivel betartatja a vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a márka személyiségével összhangban érd el a kitűzött célokat.

The post Hogyan hozz létre egy stílus-útmutatót, ami javíthatja a weboldalad felhasználói élményét? (Frissítve, 2023.05.26.) appeared first on Webshark Blog.

Ma már evidencia, hogy ha nem vagy jelen az online térben, akkor lemaradsz a konkurenciával szemben. Már persze, ha fontos számodra, hogy növekedj. Csodát persze nem tesz, egyszerűen változik a világ, és ma már ugyanolyan alapvető tényező az erős online jelenlét, mint néhány évtizede a hirdetés a szakmai névsorokban, lapokban, vagy épp a cégtábla megléte.

Az erős online jelenlétnek sok pozitív hozadéka is van: erősíti a márkád jelenlétét és felismerhetőségét, ami létfontosságú, amikor az ügyfeleid üzleti döntést hoznak. Emellett erősítheted vele a vásárlói hűséget, ami azt jelenti, hogy azok az ügyfelek, akik korábban kapcsolatba kerültek veled, visszatérő megrendelőid lesznek. Sőt az is lehet, hogy a körükből kikerülnek szószólóid, akik aztán az online felületeken ajánlják a termékeid, szolgáltatásaid.

Ezen előnyök miatt, érdemes átgondolni, hogy minden lehetőséget megragadtál-e az online jelenléted megerősítésére. Lássuk, hogy mire is kell gondolnod!

Üzleti célok

Mindig ezzel kezdünk, de ennek az az oka, hogy a leggyakoribb probléma még mindig az, hogy amikor a cégek belevágnak az online építkezésbe, akkor nem nagyon látják a céljaikat. Úgy gondolják, hogy önmagában a tevékenység végzése – egy blog írása vagy posztolás a közösségi médiában – már predesztinál a sikerre.

Pedig ha nem tudod merre akarsz menni, akkor nem fogod tudni azt sem meghatározni, hogy sikeres vagy-e, haladsz-e a célod felé. Ilyenkor egyszerűen csak csinálsz valamit, eltöltöd az idődet egy felesleges tevékenységgel.

Az első lépés tehát mindig a célok meghatározása legyen, annak kitalálása, hogy mit akarsz elérni az online jelenléttől, milyen eredményeket vársz. Természetesen reálisan gondold ezt végig, és ne tűzz ki értelmetlen célokat.

Stabil alap

Ha már meghatároztad az üzleti céljaidat, akkor egy olyan alapot kell kialakítanod, ahonnan ez az online jelenlét felépíthető. A legjobb alap erre általában egy weboldal. Ha van egy gyors és jól használható weboldalad, akkor már érdemes arra látogatókat hozni, akik aztán megismerik ott a cégedet.

A weboldaladnak tartalmaznia kell minden fontos információt a cégedről. Győződj meg arról, hogy a weboldaladon jó a navigáció és hasznos tartalommal van tele, mely vonzza a látogatókat. A weboldaladnak megbízhatóságot és profizmust kell sugároznia. Ha nem ez a helyzet, hanem egy zsúfolt és használhatatlan weboldalad van, akkor ne csodálkozz, ha nem lesznek megrendelőid. Arról, hogy milyen egy jó weboldal, itt írtunk részletesen.

Folyamatos optimalizálás

Ha a weboldalad elkészült, akkor azt vélhetően szeretnéd a keresőben is megjeleníteni. Ehhez szükséged lesz keresőoptimalizálásra, melynek révén előnyösebb pozíciót szerezhetsz a találati oldalakon. Ennek része a technikai SEO, mely a weboldal technikai paramétereit optimalizálja a kereső – és persze a felhasználók – igényeire, valamint az on-page SEO, mely a tartalmakkal teszi ugyanezt.

Az alapvető beállítások nélkül a weboldalad akár láthatatlan is lehet a Google és így az emberek számára. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy az első helyre fogsz ugrani a keresőben, egyszerűen csak jelen leszel, megteremtetted az alapot a további építkezésre, mely többnyire tartalmak kezeléséből fog állni oldalon belül és kívül.

Folyamatos tartalomkészítés

A folyamatos munka jelentőségét gyakran nem mérik fel a cégek. Úgy gondolják, hogy ha egy weboldal elkészült, akkor onnantól kezdve nincs további dolguk vele. Vagy, ha foglalkoznak is tartalmi fejlesztéssel, akkor nem tudják, hogy merre tartanak vele, mindössze annyi a céljuk, hogy legyen valami tartalom az oldalon, melyek aztán egyáltalán nem úgy működnek, ahogy kellene.

Az egyik fontos tényező tehát a következetes munka a weboldalon. Ami persze nem azt jelenti, hogy minden nap kellene valamit írnod rá, csak azt, hogy rendszeresen. A következetességnek meg kell nyilvánulnia a témákat és a hangnemet tekintve is, és ugyanennek kell megjelenni a közösségi médiában is. A másik fontos tényező a relevancia, és hogy a tartalomnak legyen értelme, hozza azokat az eredményeket, melyeket elvársz tőle (és amelyeket korábban meghatároztál).

Ha sikerült összehozni az értékes, releváns tartalmat, akkor egy idő után iparági szakértőként fog megjelenni a céged. Kialakulhat egy erős közösség és a márkád körül, ami már valóban erős online jelenlétet jelent.

Közösségi média

A hagyományos médiával az a legnagyobb gond, hogy a kommunikáció sokszor elég egyirányú. Te elmondasz valamit a weboldaladon, amire aztán nem érkezik semmi reakció, még akkor sem, ha biztosítasz lehetőséget a hozzászólásokra, visszajelzésekre. Ilyenkor csak mondod a magadét és legfeljebb bízol benne, hogy pozitív a hatás.

Kommunikálni a legjobban ma a közösségi média felületeken lehet. Ráadásul a közösségi média segít a kapcsolat kialakításába, ott segítséget nyújthatsz az embereknek, akik teljesen természetes módon nyúlnak már hozzá, ha valamit mondani vagy kérdezni akarnak. Ha még jó tartalmat is sikerül itt megjelenítened, akkor tovább potenciális ügyfeleket találhatsz a céged számára.

Kapcsolatok kialakítása

Nem szabad alábecsülni azt sem, hogy az iparágad kulcsfontosságú szereplőivel az online jelenlét révén kapcsolatot alakíthatsz ki. Nekik már lehet egy erős, kapcsolódó közösségük, és megalapozták hitelességüket az iparágban. Ehhez persze meg tudnod határozni, hogy kik a kulcsszereplők azon a területen, ahol Te is jelen vagy. Mit vegyél figyelembe?

Ne pusztán a táboruk nagyságát nézd, hanem azt, hogy milyen aktivitást tudnak generálni. Az aktivitás mutatja meg igazán, hogy milyen jelentős a hatásuk. Azt is érdemes meghatározni, hogy a közönségük kikből áll, és hogy van-e átfedés a Te és az ő célközönségük között.

Ha sikerül kialakítani a kapcsolatot a megfelelő emberekkel, akkor hozzáférésed lehet az ő közönségükhöz is, akiket egyébként nem nagyon tudnál elérni. Azt sem felejtsd el azonban, hogy a kapcsolatot nem csak kialakítani kell, hanem fenntartani is. Az influencer marketingről itt írtunk korábban.

Vendégposztok

Végül pedig említsük meg az off-page SEO szempontból fontos eszközt: a vendégposztok írását. Szélesebb értelemben véve pedig egyszerűen az általad írt tartalmak más oldalakon való megjelentetéséről van szó. Arról nem is beszélve, hogy ha sikerül hiteles és tekintélyes oldalakon megjelenned a tartalmaiddal, az presztízst is ad a cégednek. Ekkor már szakértőként tűnhetsz fel, ráadásul ezáltal kapcsolatba léphetsz az adott oldalak közönségével is.

Ha ezekben a vendégposztokban linkeket is elhelyezel a saját oldaladra, azzal linképítést végzel, mégpedig a teljesen elfogadott módon, aminek pozitív hatása lesz a helyezésedre is a találati oldalakon, nem csak a hírnevedre.

(A bejegyzés ezen cikk alapján készült.)

The post Mi kell egy cég erős online jelenlétéhez? 7 dolog appeared first on Webshark Blog.

A kérdést a Nielsen Norman Group vizsgálta, mely egy blogbejegyzésben közzé is tette a kapcsolódó tapasztalatait. Gyakran futottak ugyanis bele a felhasználói teszteknél abba a jelenségbe, hogy az emberek sajátos, egyéni magyarázatokkal álltak elő arról, hogyan működik valamely technológia. Néha ezek az elképzelések fedték a valóságot, a legtöbbször azonban nem sok közül volt hozzá.

Hogyan alakulnak ki a technológiai mítoszok?

Rendszeresen születnek tehát „technológiai mítoszok”. Ezek olyan, felhasználók által kitalált elméletek, melyek egy rendszer működésére vonatkoztak, egyéni észlelésekből vagy pedig másodkézből származó tapasztalatokból kiindulva. Megrándíthatnánk a vállunkat, hogy kit érdekel ez? A helyzet azonban az, hogy ezek a technológiai mítoszok hatással vannak a felhasználói viselkedésre, ráadásul egymást másolják az emberek a hibás használatban, és még úgynevezett „városi legendák” is születhetnek általa.

Az emberi természethez hozzátartozik, hogy minden jelentésre valami magyarázatot gyárt. Elméleteket alkotunk arról, hogyan működik a világ, miért történnek bizonyos dolgok körülöttünk. Azért van erre szükségünk, mert ez megadja nekünk azt az érzést, hogy irányításunk alatt tartjuk a dolgokat. Még akkor is, ha ez valójában nincs így.

A technológiát sem értjük, így meglévő tudásunk és tapasztalatunk alapján, logikusnak tűnő elméletekkel igyekszünk magyarázni. Ez már az internet hőskorában is megfigyelhető volt: 2000-ben egy teszt során szakértők azt találták, hogy 11-ből mindössze egy személy érti, miként működik a „vissza” gomb a böngészőben. A többieknél a félreértés navigációs problémákhoz vezetett böngészés közben.

Az emberek elsősorban olyan olyan dolgok kapcsán teremtenek mítoszokat, melyek miatt aggódnak. Ilyen az adatvédelem, a biztonság, a takarékoskodás. Az NNG-nél találkoztak olyan tesztalannyal, aki az információbiztonság miatt aggódott. Mint mondta, nem szeret nem biztonságos módon információkat küldeni. Ugyanakkor nem sokat tudott arról, hogyan működik a web. Ezért, amikor kitöltött és elküldött egy űrlapot, visszalépett a böngészőben a vissza gombbal, majd törölte a beviteli mezőkbe beírt adatait. Ezáltal úgy érezte, nagyobb biztonságban vannak az adatai.

Ugyanakkor nagyon sok technológiai mítosz a digitális eszközökkel szembeni bizalmatlanság miatt alakul ki. Az emberek gyakran tartanak attól, hogy a cégek manipulálni próbálják őket. Ezért mindig résen vannak, és figyelnek arra, hogy mikor észlelik ennek valami jelét digitális termékek használata közben. Ilyen az, amikor valaki valamely digitális eszközével hasonlítja össze az árakat, majd egy másik eszközzel bonyolítja le a vásárlást. Sokak feltételezése szerint ugyanis számos szolgáltató az alapján változtatja a termékei árát egy-egy felhasználó számára, hogy az mennyire érdeklődik a termék iránt. Ez egyébként egy mára elég jelentőssé vált „városi legenda”.

Miként befolyásolják a technológiai mítoszok a felhasználói viselkedést?

A gond az, hogy a felhasználóknak egy rendszerről alkotott elképzelései befolyásolják a mentális modelljüket, vagyis azon gondolataikat, hogy miként is működik egy adott rendszer. A mentális modell pedig befolyásolja a cselekedeteiket. Amikor a felhasználó mentális modellje jelentős mértékben eltér a valóságtól, akkor UX-problémák merülnek fel. Elintézhetjük tehát egy kézlegyintéssel a technológiai mítoszokat, városi legendákat, ugyanakkor károsak a rendszer használatára nézve, és ez gond, ha mi üzemeltetjük a rendszert.

Például milyen időpocsékolás a felhasználó számára az, hogy utólag, feleslegesen kitörölgeti egy űrlap beviteli mezőit. Ráadásul el is tántorítja az űrlapok kitöltésétől. De az is pluszmunkát jelent, ha eszközt kell cserélnünk (egyet a kereséshez, egyet a vásárláshoz), ha venni akarunk valamit, de úgy gondoljuk, hogy valamely szolgáltató az érdeklődésünkre reagálva változtatja az árakat.

Ezekben az esetekben a végeredmény mindig a nagyobb interakciós költség. Az embereknek plusz tervezésre és erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy a vélt akadályokon túljussanak.

Hogyan hatástalaníthatók a technológiai mítoszok?

A technológiai mítoszoknak három kategóriája van:

1. Rendszer-szintű: mely egy termékre vagy egy felhasználói felület valamely funkciójára vonatkozik.

2. Iparág-szintű: amikor egy egész terméktípust vagy egy teljes iparágat érintenek a hiedelmek.

3. Egyetemes: ilyenkor termékek és iparágak sora érintve van, mert valamilyen alapvető elemre vonatkozik a téves elképzelés (például az űrlapok esetében).

Amikor tehát vizsgálod a termékedet, érdemes arra is figyelned, hogy kialakulhatnak-e vele kapcsolatban rendszer-szintű technológiai hiedelmek. Meg kell állapítani, hogy egyedi hiedelmekről van-e szó – mely csak valamely felhasználóra jellemző -, vagy egy széles körűen elterjed legendáról. Olyan kulcstényezőkre kell figyelni például, hogy egy-egy funkció mennyi kérdést vet fel az ügyfélszolgálatnál vagy a közösségi médiában. Ha sokat, akkor az jelzés lehet arra, hogy a felhasználók össze vannak zavarodva a működéssel kapcsolatban, ezért nagy valószínűséggel saját magyarázatokkal állnak elő.

Ha hamis elképzelésekkel találkozol a tesztek során a termékeddel kapcsolatban, és az káros az interakciókat tekintve, akkor változtatnod kellene azon, hogy miként kommunikálod a funkciót, valamint magyarázatokkal kell szolgálnod a rendszer működéséről.

Sok esetben a kommunikáció során nem érdemes rámutatni egy rendszer bonyolultságára, csak azt kell jelezni a felhasználók felé, amit tudni szeretnének. Ezzel elkerülhető a zavar. A technológiai mítoszok jelenléte mindenesetre utalás arra, hogy világos kommunikációra van szükség a felhasználóiddal.

Az iparági vagy az egyetemes mítoszokat nehezebb felfedezni és javítani is. Ezek oka a más rendszerek használata során megszerzett tapasztalat. Persze minden technológiai mítosz a megértés hiányából ered. A legjobb megoldás pedig az, ha odafigyelünk ezekre, és a felhasználókkal történő kommunikáció során tisztázzuk őket.

The post Miért gond az, ha az emberek nem értik, hogyan működik a technológia? appeared first on Webshark Blog.

Pontosan ezért van az, hogy a Nagyvilág irodáiban próbálják úgy berendezni a munkahelyeket, hogy az mindenképpen pozitív töltésekkel párosuljon, jó hatással legyen a dolgozók munkakedvére és kreativitására. Ez persze pszichológia is, ahol a munkaadó azt szeretné elérni, hogy a dolgozók – minél intenzívebb és hatékonyabb munkavégzés mellett – szeressék azt a helyet, ahol dolgoznak, ahol az életük nagy részét töltik nap, mint nap.

Körbenéztem az Office Snapshots oldalán, hogy a nagyobb cégeknél hogyan próbálják a legkülönfélébb belsőépítészeti kialakításokkal motíválni a dolgozókat azáltal, hogy olyan iroda helyszínt rendeznek be, ahol Ők jól érzik magukat. Egyre több helyen van kikapcsolódási lehetőség, közösségi helyiség, ahol lehet élni a pillanatoknak.

Mutatok néhány példát, hogy milyen helyeken, környezetben dolgoznak hozzánk hasonló szakemberek, aki a számítógép előtt töltik mindennapjaikat. Ha nem ilyen helyen dolgozol, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem vagy jó helyen, de  kikapcsolódásképpen érdemes benézni másokhoz, hogy milyen körülmények között ülnek a gépük előtt egy másik földrészen.

TripAdvisor – Szingapúr

Automattic/Wordpress – San Francisco

Lenovo – Anglia

Path – San Francisco

Red Bull – London

Jive Software’s – Anglia

Mccann Erickson’s – New York

Lightspeed Research – Mountain View

Legközelebb megmutatom a Webshark irodáját, hogy hol dolgozunk, munkatársaink milyen környezetben fejlesztik azokat a weboldalakat, alkalmazásokat, amelyeket nap mint nap használtok és használnak a látogatóink.

Bemutatnád Te is, hogy hol dolgozol? Írj most üzenetet!

The post Bemutatok 8 kreatív irodát a Világból appeared first on Webshark Blog.