Keresés
Header Háttér

Webshark Blog

… jquery, ajax, design, psd, plugin, modul, web2, social, miegymás…

2015-06-050 komment

Miért kell a storytelling? És a 3 tényező, amitől működik a történet

A storytelling, vagyis történetmesélés a marketing haladó szintje. Ilyenkor a nagyközönséget, illetve a te szűkebb célcsoportodat nem egyszerűen információkkal árasztod el, hanem a történeteiddel próbálsz hatni rájuk. A történeteken keresztül érzelmi kapcsolatot alakítasz ki velük. Mivel a storytelling elég nehéz műfaj, ezért kevesen csinálják, ezáltal viszont könnyen ki lehet még tűnni a tartalom áradatából.

Nyilván sokan azt hiszik, hogy a cégeknek elegendő információkat közölni, rendszeresen, minden csatornán, ahonnan elérhetik a célcsoportjukat, és innen már nincs tovább. Azonban információból már így is sok van. Ráadásul a száraz infók nem mondanak el eleget a cégedről, a gondolkodásotokról, filozófiátokról (már ha van) és a hozzáállásotokról bizonyos ügyekhez.

Azonosulni érzelmi alapon, történetek által

Ráadásul a tények ismertetése nem elég ahhoz, hogy szoros, érzelmi kapcsolatot alakíts ki az emberekkel, ők pedig még véletlenül sem fognak azonosulni a cégeddel, a gondolataiddal, a termékeiddel vagy szolgáltatásaiddal. És ha nem hiszed, hogy fontos a történetmesélés, akkor gondolj az Apple-re, mely a legnagyobb színházat rendezte és rendezi maga és korábbi vezérigazgatója, Steve Jobs körül. De a Coca-Cola is elsősorban a történetei által nőtt ekkorára, és nem a kóla remek összetevői predesztinálták a sikerre. Vagy gondolj a Legóra, melyről egy egész estés mozifilm szól már.

Steve Jobs (Forrás: http://commons.wikimedia.org/)

Steve Jobs (Forrás: http://commons.wikimedia.org/)

Van olyan eset persze, amikor puszta tényekre vagyunk kíváncsiak, ehelyett a szerzők számunkra érdektelen történetekkel nyitnak, ráadásul érezni, hogy egy betanult sablon szerint. Igen, ilyen is előfordul, de azt is tudni kell, hogy információt a leghatékonyabban úgy lehet átadni, amikor egy történetbe ágyazzuk be, vagy történetekkel szakítjuk meg az információfolyamot, ahogy egy-egy jobb előadónál látni (pillantsatok csak bele néhány TED-elődadásba).

Hatékony információátadás

A történettel átadott információkra az emberek könnyebben visszaemlékeznek, jobban megragad az agyukban, míg a száraz adatok nagyon gyorsan elfelejtődnek. Vagyis, ha azt akarod, hogy eszébe juss az embereknek, emlékezzenek rád és arra, amit mondtál, akkor a marketingüzeneteket lehetőség szerint történetté kell alakítani.

A megoldás egyszerű: fel kell tenni magadnak a kérdést, hogy hogyan is tudod történetté alakítani azt az üzenetet, amit egyébként közölni szeretnél az emberekkel.

Történetet mesélhetsz a cégedről, annak életéről, magadról, ügyfeleidről, a munkáitokról. A történetek révén máris személyesebb és szorosabb kapcsolatba kerülsz azokkal az emberekkel, akik olvassák a blogodat, vagy követnek a közösségi médiában. Történeteket hallgatni jobban szeretnek az emberek, mint információk özönét.

Hogyan épül fel egy jó sztori?

Történetet mesélni azonban nem könnyű, és nem is mindenki tud. Viszont van egy egyszerű receptje, ami alapján meg lehet próbálkozni vele. Sean D’Souza szedte össze a Copybloggeren néhány éve, hogy melyek minden történet közös ismérvei, melyek azok a tényezők, melyek élvezhetővé tesznek egy-egy sztorit.

coca-cola

És itt gondolhatsz bármilyen klasszikus történetre, az ezekre vonatkozó törvényszerűségek érvényesek lesznek a Te esetedre is, amit elmesélsz az olvasóidnak. A szerző egészen egyszerűen a Hamupipőkéből indul ki, és ha ez elsőre távolinak is tűnik a cégedtől, mégis megvan benne a minden jó történetre jellemző három elem:

  1. Az események sorozata
  2. Az izgatott várakozás
  3. A hullámvasút

Mindössze ennyi, ez a három dolog minden jó történet alapja. Az események sorozata itt azt jelenti, hogy ahogy a mesében is egymásra épülnek a történet részei, úgy kell a darabkákat logikus sorba rendezni, hogy legyen értelme a sztorinak.

A történet azonban attól lesz izgalmas, ha megjelenik benne a dráma, a feszültség, vagyis ideális esetben folyamatosan bizonytalanságban kell tartani az olvasót a végkimenetelt illetően. Persze alapvetően már az is elég, ha felmerül benne a “mi a fene történik?” kérdés.

A hullámvasút pedig azt jelenti, hogy folyamatosan váltakozik benne a jó és a rossz, megjelenik benne a kontraszt, ami fenntartja az érdeklődést. Tehát egy ideig a dolgok szépek és jók, majd utunkat eltorlaszolják a nehézségek, aztán megint kiderülni látszik az ég, de akkor történik valami, stb.

Hol bukik el, és mi a megoldás?

Mindezt persze nem könnyű megvalósítani, és akkor még nem beszéltünk olyan dolgokról, mint a stílus, ami egyedi ízt ad a történeteidnek, és önmagában is lehet szórakoztató. Ezért aztán nem meglepő, hogy a legtöbben nem is tudnak jó történeteket írni.

Ha van is egy sztori, és sikerült logikus sorrendbe szedni az eseményeket, sokszor hiányzik a feszültség és a hullámvasút belőle. Vagy azért, mert nincsenek tisztában ezeknek az elemeknek a fontosságával, vagy azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudják használni őket. A legtöbbször persze már ott elbukik a dolog, hogy nincs is történetként értelmezhető történet, amit el lehetne mesélni, vagy inkább csak nem vesszük észre a történeteket.

Persze a gyakorlás, mint mindenen, ezen is segíthet, és ha beindul a storytelling, akkor végre van valami, amivel ki tudsz tűnni a tömegből. Márpedig alap a marketingben, hogy megkülönböztethetőnek kell lennünk. Egy idő után lesznek saját történeteid, melyek terjednek és eladják a termékeidet és a szolgáltatásaidat. És mindegy, hogy hányszor mondod el őket, a történetekre mindig figyelni fognak az emberek.

Főleg írok. Főleg blogot és közösségi médiát, de tágabb perspektívában: online marketing, úgyhogy van benne bőven SEO, laza AdWords, webdesign-okoskodás, és még ami belefér.